Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-19 / 15. szám

1985. január 19. "tfÉPÜJSÁG 9 BB Tengervízből ivóvíz A háziasszonyok a meg­mondhatói, hogy mennyivel könnyebb elsózni az ételt, mint helyreigazítani az elkö­vetett hibáit. A só könnyen és gyorsan feloldódik a víz­ben, de szétválasztani egy­mástól, elkülöníteni már sok­kal nehezebb. Ez az egyszerű tény az emberiség egyik nagy gondjára is magyarázatot ad: milliók szomjaznak világ­szerte, miközben a Föld fe­lületének kétharmadát víz borítja, tengervíz, amelynek átlagosan 3,5 százalék a só­tartalma. A tengervíz sótalanításá- nak legközönségesebb módja, az elpárologtatós (desztillá- lás), ami hőigényes, költséges eljárás, és rendszerint csak akikor alkalmazzák, ha vala­hol ún. hulladékhő áll ren­delkezésre (például erőmű­vek szomszédságában). Ha a sós vizet a fagypontig lehű­tik, a sómentes víz jéggé állt össze, és különválasztható a nagy sótartalmú, sűrű létől. Ámde ez a kifagyasztásos vízsótalanító eljárás is hosz- szadalmas és költséges. Sóta- lanításina gyakran alkalmaz­zák még a nyomásváltozásos módszert is: előbb megnöve­lik, majd lecsöikkentik a víz­re nehezedő légnyomást, aminek hatására a só kicsa­pódik az oldatból. Egy sor további eljárás még csak kí­sérleti stádiumban van, köz­tük egy csekély energiaigé­nyű, amely az ozmózis je­lenségének megfordításával igyekszik célt érni. Az oz­mózis a növényvilágban is elterjedt folyamat: a növé­nyek ennek segítségével sza­bályozzák sejtjeik sótartal­mát, hói kievesébb, hol több vizet áramoltatva át félig át­eresztő sejtfalaikon. A ten­gervíz sótalanítása során vi­szont a só és a víz elválasz­tása a cél, amiért is itt for­dított ozmózisról beszélünk. Az eljárás legfontosabb kel­léke a félig áteresztő hártya (membrán), amely visszatart­ja a sót, ha átszivattyúzzák rajta a sós vizet, Vagyis csak tiszta vizet enged át. Hogy voltaképpen mi is történik a membránban, miként folyik le az elválasztás, azt ma még nem tudjuk pontosan, de a természetes sejtfalat utánzó félig áteresztő hártyák min­denesetre rendelkezésre áll­nak. Legjobb hatásfokkal a műanyag hártyák, poliamid- ból, illetve poüimidből álló szűrök végzik a szétválasz­tást. Ezeregyszáz kilométer Épülő bolgár autópályák Bolgár autópálya Egy napi 550 tonna teljesítményű szovjet víztisztító és só- talanító berendezés építése a Kaspi-tenger mentén. A Balkán-hegységet átszelő új autópálya Bulgária gyansütemű ipa­rosításával mind nagyobb súlyt kapott a közlekedés, mindenekelőtt a közúti köz­lekedés fejlesztése. A belső forgalmon túlmenően jelen­tős az ország részvétele a nemzetközi fuvarozásban, hazánk országútjain is gyak­ran találkozunk bolgár ka­mionokkal. Mindez szüksé­gessé tette Bulgária közúti hálózatának korszerűsítését. Ezt a célt szolgálja a többi között az épülő, összesen mintegy 1100 kilométer hosz- szú autópálya-hálózat. Ez ta­lán egy derékszögű három­szöghöz hasonlítható, amely­nek egyik csúcsa a bolgár— jugoszláv határon, a másik kettő a Fekete-tenger part­ján nyugszik. A háromszög 400 kilométeres szára Kalo- tina határállomástól indul és Szófián, Plovdivon keresz­tül éri el Burgasz kikötővá­rost. Az autópálya átszeli a felső-ttnákiai-síkságot, ezért a Trákia elnevezést kapta. A háromszög rövidebbik szá­ra 'körülbelül 100 kilométer hosszan a két legnagyobb bol­gár tengeri kikötőt, Várnát és Burgaszt köti össze. A há­romszög átfogójának, a Szó­fiától Várnáig húzódó, körül­belül 420 kilométeres út­szakasznak a tervezők a He- musz nevet adták, mivel ke­resztezi a Balkámhegységet, amelyet az ókorban Hemus- nak neveztek. A Trákia-vo- nal közepe táján ágazik el még egy autópálya, ez meg­közelítőleg a Mariea folyását követi, s a nevét is innen kapta. A főúthálózat egy részét már használják. Szófiától Plovdirvig körülbelül 150 ki­lométeren keresztül már az új Trákia autópályán lehet utazni. A Hemiusz is bekap­csolódott a forgalomba, a Várna—Devnya szakasz (27 kilométer) régen elkészült, s hamarosan befejezik a Szó­fia és Praveski Hanove kö­zötti részt is (45 kilométer). Ez az egész autópálya-háló­zat legkényesebb szakasza — az út átmetszi a Balkán- hegységet, így az építés itt rendkívül nehéz, és 7—8-szor drágább, mint a sík vidéke­ken. A hegyekben összesen több mint 5 kilométer hosz­szú alagutat fúrtak és körül­belül 8 kilométeren hidakat állítanak fel. A Trákia autó­pályán halad majd keresz­tül a transzeurópai főút egy része is, amely Gdansktól, Varsóin, Pozsonyon, Budapes­ten, Szófián és Isztambulon át Teheránig húzódik. A hu­szonhárom kilométeres Vi- tinja—Fravec szakasz a leg­magasabb pontján szeli át a Balkán-hegységet. Az útsza­kaszból 7500 méter a völgy­híd — szám szerint 17. Impo­záns a Berbes viadukt. Ma­gassága 125 méter. Nemrég emelték be az utolsó 58 mé­teres gerendát, a híd most összeköti a két gerincet. HORIZONT KNDK Korszerű kikötők Tíz év alatt a kétszeresé­re növekedett a Koreai NDK kereskedelmi kikötőinek át­menő forgalma. Nőtt a ki­épített rakpartok hossza, gyarapodott a szállítószala­gok, a kikötői raktárak és a rakodó berendezések száma. A legkorszerűbb kikötők: Nampho, Haedzsu, Szongrim és Szombong. A kikötőváro­sok hajógyáraiban ma 14 és 20 ezer tonnás teher ha jók épülnek, a közelmúltban pe­dig egy nagy hajójavító üze­met is átadtak rendeltetésé­nek. Az évről évre növekvő és korszerűsödő kereskedelmi flottá is hozzájárul ahhoz, hogy a Koreai NDK fenn­tarthassa gazdasági kapcso­latait öt kontinens több mint száz országával. Kuba Növekvő idegenforgalom A gyorsan fejlődő hazai és nemzetközi turizmus Kuba gazdaságának egyik legfon­tosabb ágazatává vált. Kuba, a Kanib-tenger gyöngye év­ről évre több és több utazni vágyó turistát vonz. Az ide­genforgalomból származó évi bevétel megközelíti az 50 millió pesót. Az idegenforgalom fejlesz­tése érdekében nagyszabású kormányprogramot hagytak jóvá Kuba világszerte ismert 17 kilométeres strandjának, Varaderónak és más üdülő- központoknak a rekonstruk­ciójára és bővítésére. Kifev-NovorossziJ Jugoszlávia NDK Hősök emlékművei A Nagy Honvédő Háború történetének ukrán állami mú­zeuma 1984-ben Lenin-díjat kap­tak a kijevi „A Nagy Hon­védő Háború történetének ukrán állami múzeuma” és a novorosszijszki „A polgárhá­ború és a Nagy (Honvédő Há­ború hősei” emlékkomple­xum tervezői. Az első emlék­mű alkotói Viktor Jelizarov építész és Vaszilij Borodaj és Fridrich Szogojan szob­rászok. Az emlékmű, mint a fasizmus felett aratott győ­zelem nagyszerű szimbóluma szervesen illeszkedik az uk­rán főváros városképébe. A komplexumot galéria nyitja meg. Bejárata fölött acélból öntött betűkből ez áll: „Hőstettük örökké élni fog, inevük halhatatlan!” A galéria bombák által szag­gatott fedezék formájában készült el. A bronz szoborkompozíci­ók a háborús évek epizódjait idézik: „Az első határmenti harcok”, „Legyőzhetetlenek”, „Föld alatti harcosok”, „Parti­zánok”, „A hátország a front­ért”. A komplexum főtere 20 hektáros. Az „Átkelés a Dnyeperen” szoborkompozí­ció a szovjet csapatok 1943 őszén indított elsöprő erejű támadásának légkörét idézi. A múzeum 4 emeletes épü­lete egy dombon emelkedik, alapját képezve a 45 méter magas hazaanya szobornak. A múzeum 18 termében do­kumentumokat, képeket, szobrokat, emléktárgyakat őriznek. A múzeumból két lépcső vezet a kilátóhoz, melyet ünnepeken tribün­ként használnak. Az emlékkomplexum terü­letén egy 16 méter átmérő­jű gránitmélyedésben lobog a dicsőség tüze, itt látható a hős városok fasora, egy har­ci-technikai -kiállító tér és egy gyönyörű parik is. A létesítményt 1981. má­jus 9-én nyitották meg. Az­óta közel 5 millióan látták. Űj utat jelez a monumen­tális művészetben a novo- rossaijsZki emlékmű komple­xum 'is. Vlagyimir Cigal szobrász és társai bronzban, gránitban és márványban örökítették meg a nemzedé­kek lelkiismeretét szimboli­záló népi hősöket. GAVRIL PETROSZJAN Olajkinyerés olajpalából Jelentős olajpala rétegeket fedeztek fel Jugoszlávia te­rületén Szerbiában, Macedó­niában és Horvátországban. A legnagyobb lelőhelyekre Szerbiában bukkantak rá a geológusok. A szakemberek a köztársaság olajpala kin­csét 10 milliárd tonnára be­csülik, s ebből 2—3 milliárd­nyi Alekszinac térségében ta­lálható. Az itteni olajpala rendkívül jó minőségű, olaj- tartalma 40,34 százalékos. Előzetes számítások szerint a kibányászott 'olajpalából 1 tonna nyersolajat 190 dollár­ért lehet kinyerni. A kiter- mellés, ily módon megéri a befektetést, még akkor is, ha nem számolnak az értékes melléktermékekkel. Ha vi­szont a melléktermékeket is hasznosítják, az előállítási költségek tonnánként 138 dollárra csökkenhetnek. A belgrádi ELEKTROPRO- JEKT mérnökéi 1985 köze­pén (készülnek el azoknak a berendezéseknek a terveivel, amelyekkel 1987-ben meg­kezdik a lelőhely kiaknázá­sát. Az alekszicnai létesítmény a hosszú távú országos ener­getikai program egyik bázi­sa lesz. A jövőben Szerbia energiaszükségletének 15 százalékát olajpalából kíván­ják fedezni. Mikroelektronikai kombinát Az NDK-ban, Erfurtban mikroelektronikai szerkezeti elemek gyártására szakosított kombinátot létesítettek. A nagyüzemben az első eszten­dőben, 1978-ban mindössze 675 millió, 1983-ban pedig már 1 724 milliárd márka ér­tékben készítettek mikro­elektronikai elemeket. Mí| 1978-ban csak 2200, tavaly 135 000 mikroprocesszor hagyta el a gyártósorokat. Részben a saját gyártmá­nyok, részben pedig a Szov­jetunióval, Csehszlovákiával és Magyarországgal kialakí­tott együttműködés révén 1983-ban már csaknem 1100 különböző típusú mikroelek­tronikai szerkezeti elemet hasznosíthattak a népgazda­ságban. Évente 60—90 külön­féle áramkör gyártását veze­tik be Erfurtban. A kombinátból kikerülő mikroprocesszoroknak több mint a 90 százalékát az adat- feldogozásban, az irodatech­nikában és a számítástech­nikában alkalmazzák. A mikroelektronikai ipar ösz­tönzőleg hat a robotteohni- ki fejlődésére. Az NDK-ban jelenleg 43 000 mikroszámí­tógép működik hazai gyárt­mányú mikropocesszor. Mongolia Térképek - együttműködéssel Mongol és szovjet tudósok közös munkája révén elké­szült a Mongol Népköztársa­ság hidrometeorológiai at­lasza. Figyelmet érdemel a kazáh kutatóknak a mongol éghajlati viszonyokról és a víznyerési lehetőségekről ösz- szeállítoitt tanulmánya. A ki­advány igen nagy segítséget nyújt a jövő ipari és mező- gazdasági létesítményeinek megtervezésléhez. * A Hövszögöl-tó Közép­Ázsia egyedülálló ritkasága. Környéke különleges nö­vény- és állatvilág gyűjtőhe­lye, s az itteni (talaj gazdag érckinoséket rejt. A több mint 4200 kilométernyi terü­letet tíz éven át tüzetes vizs­gálatnak vetették alá a mon­gol és szovjet tudósakból ál­ló közös expedíciók. A ku­tatók részletesen fölttérképez- ték a vidéket. A térképla­pokból atlasz készült, amely­nek segítségével kidolgozzák a vidék természetvédelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom