Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-19 / 15. szám

1985. január 19. NÉPÚJSÁG 3 Tájékoztató az egyes társadalombiztosítási intézkedésekről (Folytatás a 2. oldalról) letve igénybe venni. Ennek megfelelően a terhességi­gyermekágyi segély folyósí­tásának az ideje is meghosz- szabbodik. 1985. szeptember l^től a beteg gyermek ápolása cí­mén igénybe vehető táppén­zes idő lényegesein meghosz- szabbodik és a jogosultság kiterjed a gyermek 10 éves koráig. A változás lényege a következő: a) egyévesnél idősebb, de háromíóvesnél fiatalabb gyermék ápolása címén az eddigi 60 nappal szemben a jogosultság évenként és gyer­mekenként 84 napra emel­kedik (a gyermek egyéves koráig továbbra is korláto­zás nélkül jár a gyermekápo­lási táppénz), b) a háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyer­mek után a gyermekápolási táppénz az eddigi harminc nappal szemben 42 napra, egyedülállók esetében pedig 84 naptári napra változik, c) a hatévesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évemként és gyermekenként 14, egyedül­állók esetében pedig 28 nap­tári napon át jár a táppénz. Űj vonás a gyermekápolási táppénz rendszerében, hogy az egy-egy évre járó, de fel nem használt napok a követ­kező évre átvihetők. A gyer­mekápolási táppénznél év alatt továbbra is a gyermek egyik születésnapjától a kö­vetkező születésnapjáig eltelt időtartamot kell érteni. További módosulást jelent, hogy a gyermekápolási táp­pénzt 1985. szeptember 1-ét követően a gyermek betegsé­ge esetén a gyermek egyéves kora után minden külön el­A Volán 11. számú Válla­lattól kaptuk a következő tájékoztatásit a helyi tömeg- közlekedési díjak változásá­ról Tolnia megyében. Tolna megye valamennyi városá­Szekszárd Bonyhád Dombóvár Pate Tamási Dünaföldvár Bölcske Az új értékű menetjegyek és bérletek nyomdai előállí­tása megkezdődött, de jelen­leg még nem állnak rendel­kezésre. Ezért a forgalomban lévő, illetőleg az utazókö­zönség által korábban meg­vásárolt vonatjegyekből egy utazáshoz két jegyet kell fel­használni. A dolgozó egyvo­nalas és összvoniafas bérle­tekért az 1985. február 1-től érvényes díjat ikell fizetni akkor is, ha a bérletszelvé­nyen még a régi ár van nyomdailag feltüntetve. járás nélkül bármelyik szülő igénybe veheti. Ha a válasz­tási joggal élve az apa veszi igénybe, a megkötés csupán annyi, hogy részére a gyer­mekápolási táppénzt tovább­ra is az anya munkahelyén számfejtik és fizetik ki. (MTI) ban a tarifaemelés hatására az egy utazásra szolgáló me­netjegy ára egységesen 4,— forint. A dolgozóbérletek ára a következő: egyvonalas osszvonalas 80,— 130,— 70,— 120,— 70,­120,— 70,­120,— 70,­120,— 70,— 120,— 60,— 100,— Az első negyedévre kiadott dolgozóbórleteket 1985. janu­ár >25-fől február 5-ig a bér- letárusító helyeken vissza kell váltani. A leadott ne­gyedéves bériét helyett — az árkülönbözet megfizetése után — csereként egy febru­ár és egy március hónapra érvényesített havi bérletje­gyet adnak. További felvilá­gosítással a bérletpénztárak­ban lévő dolgozók készség­gel állnak az utasok rendel­kezésére. A helyi tömegközlekedési díjak változása Tolna megyében Taggyűlés egy lakóterületi pártszervezetben A szekszárdi Wosinsky --------------------------- .lakókör­zet pártalapszervezete egyi­ke a legnagyob létszámú kommunista közösségeknek a városban. Jellemző rá, hogy itt állandóan élénk a pártélet, a tagság rendszeres látoga­tója a rendezvényeknek, a pártszervezet eredményesen irányítja, szervezi a lakó- területi politikai munkát. M ost is, a Központi Bi­zottság kongresszusi irányel­veit megvitató, vezetőségvá­lasztó taggyűlésről — a fel­mentett idős, beteg párttago­kon kívül — mindössze hár­man maradtak távol — iga­zoltan. Az avatatlan kívülálló azt képzelné, hogy — lévén a tagság túlnyomórészt nyug­díjas, — elsősorban az öre­gek, a nyugdíjasok gondjai- bajai foglalkoztatják őket. Persze, ezek is. Ám érdeklő­désük köre messze túlterjed e kérdéseken, hangoztatják véleményüket az ifjúság ok- tatása-nevelése problémáitól a társadalmi tulajdon védel­mén keresztül a külpolitiká­ig mindenről. Kaszás Imréné párttitkár terjesztette elő a vezetőség állásfoglalását, amit a párt- csoport-tanácskozásokon el­hangzottak összegezésével, elemzésével alakított ki. Mint az a párttitkár által el­mondottakból kitűnt, az alap­szervezet tagsága az irány­elvekben megfogalmazott ál­talános megállapításokkal egyetért. Különösen ami az elmúlt negyven év alatt el­ért. történelmi jelentőségű eredmények értékelését illeti. Ügy látja, hogy valóban a szocialista társadalmi rend, a dolgozó nép hatalma szilárd, s pártunk betölti társadalom­irányító szerepét, felelősség­gel szolgálja a népet, a szo­cializmust, a béke nemzeti és nemzetközi ügyét. A 40 év alatt súlyos társadalmi, gazdasági és kulturális elma­radást számolt fel az ország népe, s ebben a párttagság kemény munkával vett részt, mindig keresve, és többségé­ben meg is találva a legjobb megoldásokat. „Mi magunk is átéltük ezeket az időket”. Látja a párttagság azt is, hogy az utóbbi években ne­hezebbé váltak a szocialista építőmunka feltételei. Egyet­ért a párttagság az irányel­vekben megfogalmazott ten­nivalókkal is. Néhány — a teljesség igé­nye nélkül — az elhangzott észrevételekből, javaslatok­ból: — Teljes az egyetértés ab­ban, hogy „Társadalmi rend­szerünk alapja a termelőesz­közök szocialista — állami, szövetkezeti tulajdona. Szo­cialista rendszerünk erősíté­se megköveteli a társadalmi tulajdon gyarapítását, foko­zott védelmét, és előnyeinek teljesebb kihasználását.” Ugyanakkor a magánszektor arányát nem tartják szüksé­gesnek tovább növelni. Töb­ben felvetették, hogy az át­lagosat lényegesen meghaladó személyi tulajdon eredetét ellenőrizni kell. Mások úgy vélekedtek, hogy ez túlzás lenne. Mindenesetre — és eb­ben teljes volt az egyetértés, — az utóbbi időkben ijesztő méreteket öltött a társadalmi tulajdon megkárosítása, az il­legális nyerészkedés, meg­döbbentőek azok a nyilvá­nosságra került esetek, ame­lyek tíz-, vagy negyvenmilliós nagyságrendekről szólnak. Csak helyeselni lehet a szi­gorú felelősségrevonást, de az eddiginél nagyobb mér­tékben van szükség — lelep­lezésük érdekében — a társa­dalom egészének segítségére. Az állam csak azt a személyi tulajdont védje, amely való­ban munkával, illetve más legális forrásból jött létre. — Egyetért a párttagság abban, hogy a nők sokféle gondjain — a családi élettel, a munkaviszonnyal és köz- életiséggel együttjáró terhe­ket — könnyíteni kell. '''— Az irányelvekben szó van a fiatalok lakáshoz jutta­tásának elősegítéséről, ám a most érvényben lévő intéz­kedések nem elegendőek. Anyagi lehetőségeink, körül­ményeink javulásával, ha a feltételek megteremtődnek, fokozottabb támogatásra van szükség. — Sokan felvetették a me­zőgazdasági termelés — fő­leg a zöldségtermesztés, — a kereskedelem munkája és a lakosság igényei jobb össze­hangolásának szükségességét. Elhangzott a taggyűlésen is, hogy miközben milliós értékű termékek pusztulnak a szán­tóföldön betakarítatlanul, az ellátás akadozik. A szekszárdi piacon a lakosság ki van szol­gáltatva, a szocialista keres­kedelem piacszabályzó sze­repe az utóbbi időben nem­igen érvényesül. — Javasolja a párttagság a gyógyszerellátás javítását. Olyan intézkedéseket kell tenni, hogy a beteg emberek­nek éppen szükséges gyógy­szerek mindig rendelkezésre álljanak, a gyógyszerhiány szűnjön meg az országban. — Sok vitát váltottak ki az életszínvonallal, szociálpoli­tikával kapcsolatos megálla­pítások, célkitűzések. Azokkal alapjában egyetért a párttag­ság. De az irányelvek csak az alacsony nyugdíjak vásárló- értékének megőrzését helye­zik kilátásba. A nyugdíjasok úgy érzik, hogy az utóbbi években nagymértékben csökkent a nyugdíj vásárló- értéke, és indokolt lenne a vásárlóérték megőrzését célul kitűzni nemcsak az alacsony nyugdíjaknál. Aki ennek a nyugdíjas rétegnek életútját megvizsgálja, azt fogja látni, hogy hosszú és kemény mun­ka, sok tanulás, felelősség- teljes beosztások, és többnyi­re jelentős közéleti tevé­kenység, társadalmi és poli­tikai munka töltötte be egész életüket. A mainál sokkal rosszabb körülmények között végzett munka során sokuk szervezete idő előtt elkopott, s gyógyszerek, diéta, gyógy­fürdők és személyes gondo­zás segitségével tudnak élni. — Sok párttagnak az a vé­leménye, hogy az ideológiai és művelődéspolitikai munka eddig elért eredménye nem kielégítő, és a korábban, ezek javítására hozott határozatok csak részben teljesültek. Be kellene vezetni a tudományos világnézet folyamatos oktatá­sát minden szinten. Nagyon fontos, hogy a párton belül rendszeres legyen * az olyan felkészítés, amely a kommu­nistákat alkalmassá teszi az agitációra. A vita után előterjesztett ------------- tíz pontban össze­foglalt javaslatot egyhangú szavazással fogadta el a tag­gyűlés. U tána titkos szavazással választották meg a titkárt — Kaszás Imréné személyében —, a hat vezetőségi tagot, közülük kettő korábban is tagja volt a vezetőségnek. J. J. HETRÖI 1 HÉTRE 1 HÍRRE Szó ami szó, most már elég volt ebből a nagy hidegből, a kutya nem akarja megen­ni a telet. Január közepén még alig jutot­tunk túl, de már annyit dideregtünk, mint máskor három éven át összesen. Korán ágyba bújhattunk persze, hisz a Miniszter- tanács felhívása többek között a tévé­műsoridőt is szabályozta: este tíz után szombat óta nincs műsor az egyes és a kettes csatornán. Energia Csütörtökön este sugározta a tévé Mester Ákos mindig kitűnő és ragyogóan szerkesz­tett műsorát, a Hírháttért. Mint a műsor címe is jelzi: a legaktuálisabb témák, hirek mögött kutatnak, a riportokban a gyakor­lati szakemberek mondják el gondjaikat, a műsorszerkesztő lényegretörő, értelmes kérdéseire pedig a szakágazat legilleté- kesebbjei válaszolnak. A héten az energiá­ról volt szó, az ipari miniszterhelyettes ült hát a kamera előtt. Szó volt itt többek kö­zött a KGST Végrehajtó Bizottságának e héten lezajlott üléséről, amelyen a központi téma az energia volt, aztán arról, hogy a szokásosnál hidegebb időjárás mennyire befolyásolja energiahelyzetünket, hogyha a távfűtéses magas házak ötödik emeletén elviselhetetlen a meleg, s a lakó ablakot nyit, meglehet, hogy nem benne, hanem a fűtés rendszerében van a hiba. A héten mi is hirt adtunk Paksról, arról, hogy teljes kapacitással termelt az atomerőmű, arról, hogy Dombóváron a művelődési otthon mögötti épületekben fagyoskodtak a lakók Ügy tűnik, hogy legtöbb esetben nem a fűtést szolgáltató üzemekkel van baj, ha­nem azzal, hogy nem lehet szabályozni a hőmérsékletet. Szekszárdon, a Kadarka lakótelepen például 30 Celsius-fok meleg van egyes lakásokban, éppúgy, mint rek- kenő nyári napokon. Ez a meleg elvisel­hetetlen, az ott lakók legfejlebb nyári ru­hát húznak, mert nem tehetnek mást. Sokat beszélünk mostanában az ener­giáról, de keveset azokról, akik milliókat, milliárdokat takaríthatnak meg, vagy fe­csérelhetnek el, nevezetesen az energetiku­sokról. Munkájuk pedig rendkívül fontos, és szerteágazó. Elkészítik az energiagaz­dálkodási és -szolgáltatási tervet, az ener­giamérleget, rendszeresen ellenőrzik a fel- használást, a fajlagos mutatók alakulását, üzemeltetik az energetikai berendezéseket, és ellenőrzik azok műszaki állapotát. Energiaveszteség-feltáró vizsgálatokat vé­geznek, s igyekeznek megszüntetni a vesz­teségforrásokat. Munkájuk nyomán megva­lósulhat a valóban ésszerű, takarékos ener­giafelhasználás és -gazdálkodás. Nem mindegy hát, hogyan dolgoznak, hisz az energiatakarékossági programon túlmenően sok pénzt takaríthatnak meg a hulladékhő hasznosításával, anyagtakarékossággal, vagy például a kemencék, szárítók szigete­lésével. Az energetikusi munka fontosságát talán elsőként a MÉM ismerte fel, hisz ez ideig 150 energiagazdálkodási szakmérnök végzett Gödöllőn. Az energia mostanában a leggyakrabban emlegetett szavunk, talán csak egy párja van: a takarékosság. Idővel, pénznél Az a gyanúm, hogy a mai középkorú és fiatal generáció nem ismeri azt a fajta kí­méletlen kuporgatást, ami ugyan még ma is némely ember sajátja, s aminek a célja csupán maga a pénz, semmi más. Ismerek jól kereső, nyugdíj előtt álló férfit, aki egy málnaszörpöt is megtagad magától, s olyan idős, falun élő nénit, aki ilyen rettenetes hidegben is csak estefelé gyújt be a kályhá­ba. Talán a takarékosság kifejezés elé efféle okokból kerül oly gyakran az „ésszerű” jelző, hisz ennek is, mint minden másnak megvan a határa. A takarékoskodás persze, az élet vele­járója, ha boldogulni akarunk, előbb-utóbb el kell kezdeni okosan beosztani a pénzt. Sajnos, erre nem mindegyikünk alkalmas, hajlamosak vagyunk a kívánságainknak, egy szép' holminak, könyvnek engedni, pedig hát meg kell tanulnunk azt is, hogy időnként megtagadjuk magunktól azt, amit szeretnénk. Az idő — pénz — szól a mondás, s ez bizony gyakran eszébe jut az embernek, ha várakozni kényszerül, boltban, SZTK-ban, hivatalokban, noha jól tudja, hogy ügye­sebb szervezéssel időben megérkezhetne a kenyér, ebéd idő alatt az orvosok egymást helyettesíthetnék, s az is jó lenne, ha né­mely hivatalban az apparátus belső életé­nek ügyintézése helyett valóban az érdemi, szakmai ügyek intézésével foglalkoznának. Orvosi várószobákban, pályaudvarokon, fodrásznál, s ha megfordul az ember vona­ton, ott is gyakran találkozni kötögető nőkkel. Divat lett, hiába, mert egyrészt a kézzel kötött pulóver, ruha szebb, mint a gépi, másrészt, ha köt valaki, olcsóbban jut meleg holmihoz. Szekszárdon, az egyetlen fonalat árusító boltban, a Korzó Áruházban nem győzik feltölteni a polcokat, ennek a boltrészlegnek az elmúlt évben nagyon megnövekedett a forgalma. Így is gyakran előfordul, hogy félig üresek a fakkok, mert ahogy jön az áru, úgy rakják át a vevők a bevásárlókosárba. Űjabbfajta, hasznos hobbi, s állítólag idegnyugtató is. Jég után a fagy A héten hallhattunk arról is, hogy jelen­tős fagykárt állapítottak meg a kutatók Pécsett, a szőlészeti kutatóban. Így van ez Szekszárdon is, úgy tűnik, nem kíméli az időjárás mostanában a szőlősgazdákat. Egymás után két évben jégverés, most meg fagy károsította a szőlőtőkéket. A számí­tások szerint a szekszárdi borvidéken is 31) százalék körüli a fagykár — egyelőre. Mert ahogy a szakemberek mondják, egy kora tavaszi mínusz kétfokos fagy esetenként többet árthat, mint a tartós, kemény hideg. Hideg volt a héten a szekszárdi kerté­szetben, azokban az üvegházakban is, amelyekben virágot termesztenek. Nem tu­dom, "ki tervezte a városszéli szél járta terü­letre ezeket az üvegházakat, de az biztos: alapvető dolgokkal nem volt tisztában. Hajtatott, kúszó és zsinegre felkötözött pri­mőr zöldségek termesztésére alkalmas ez az üvegház, aminek az óriási légterét épp­úgy ki kell fűteni, mintha nagy zöldtömegű uborkát hajtatnának benne. Ugyanakkor a talajba ültetett növények fél méternél alig magasabbak, s ha még parapetre teszik is a cserepeket, s fölfüggesztik a szaporító­ládákat, akkor is óriási a kihasználatlan terület. Hiába fűtöttek éjjel-nappal, a'nagy hidegben nem tudták biztosítani a virá­goknak szükséges nagyobb meleget, a nö­vények nem fejlődtek, nem hoztak időben, és megfelelő mennyiségben virágot — ki­folyt az energia, és nem folyt be pénz. Itt találkoztam a nyíregyházi, ismert magánmeteorológus fénymásolt időjárás­előrejelzésével is. Ahogy mondják: más esztendőkben hozzávetőleg 80 százalékban „bejön”, amit a grafikon ígér, most azon­ban éppen a 20 százaléknál tartunk. Ha teljes egészében hinni lehetne ennek a szá­munkra ismeretlen módszerekkel dolgozó mérnökembernek, akkor most úgy —2 fok körül kellene lennie a hőmérsékletnek. Mi meg már lassan egy hónapja vacogunk, s jobban felöltözködünk, melegebb holmiba. m Divatos bőrnadrágokat készítenek Bikácson A héten szó volt arról, hogy bőrnadrágot varrnak Bikácson, ami nem valószínű, hogy meleg, viszont ez a legújabb divat. Szépek is a finom tapintású bőrholmik, s biztosan sok a vevőjük is. A bikácsi, és a hozzá ha­sonló kisüzem bizonyítja azt a tételt, hogy minden országban az ország nagyságával kell arányban lenniük a nagy-, közép- és a kisüzemeknek. Az ilyen kisüzemek rugal­masan képesek követni a piaci igényeket, hisz semmi mást nem kell tenni, mint új alapanyagot tenni a varrótalp alá. Farsang Most, vízkereszt után kezdődött a far­sang a hagyományos bálokkal, lesz jogász­bál, gazdász-, horgászbál, és természetesen svábbál is. Én magam nemigen szeretek bálba járni, meghittebbnek -találom a ba­ráti társaságot, ahol jóízűen lehet beszél­getni, vitatkozni, s nem kötelező mosolyog­ni. Bálban a diákéveket kivéve háromszor voltam: aratás után egyszer, aztán cigány­bálban és svábbálban. Emlékezetes mind­egyik, főleg annak, aki azért megy el, mert kíváncsi a búzakoszorúra, a bőgőtemetésre, vagy a susztertáncra. A legjobban viszont azok érzik itt magukat, akik valóban régóta kötődnek ezekhez a hagyományokhoz. S mert őrzik, ápolják azokat, nemritkán elő­fordul, hogy egyetlen báli szezonban két­szer is megrendezik például a vidám, jó hangulatú svábbált. D. VARGA MÁRTA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom