Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-19 / 15. szám
1985. január 19. ( TOLN*^ 2 NÉPÚJSÁG A Minisztertanács közleménye a fogyasztói árak és szolgáltatási dijak emeléséről, valamint a lakossági jövedelmeket érintő intézkedésekről A kormány — az 1985. évi népgazdasági terv előirányzataival összhangban — döntést hozott több termék és szolgáltatás fogyasztói árának, illetve díjának január 21-i hatállyal történő emeléséről, és ezzel egyidejűleg szociál- és népesedéspolitikai, valamint más, a lakossági jövedelmeket érintő intézkedéseket hozott. I. 1985-ben a népgazdasági terv szerint a fogyasztói árszínvonal 7 százalékkal emelkedhet, ezen belül mintegy 3 százalékot képviselnek a hatósági, központi áremelésék. Az áremeléseket a költség- vetés egyensúlyának megőrzése, az ésszerű, takarékos energiafelhasználás elősegítése, a termelési költségek emelkedése és az ártámogatások mérséklése teszi szükségessé. A tej és tejtermékek átlagosan 28—29 százalékkal drágulnák. Ezen belül a tehéntej ára 27, a sajtoké átlagosan 40, a tejfölé 17, a tehéntúróé 34 százalékkal emelkedik. A tehéntej literenkénti ára 6 forintról 7,60 forintra, a 10 dekagrammos teavaj ára 6 forintról 7,70 forintra, a sajtok közül például a trappista sajt kilogrammonkénti ára 53 forintról 77 forintra emelkedik. A RÁMA margarin ára 13,80 forintról 17,50 forintra emelkedik. A cukor fogyasztói ára átlagosan 16 százalékkal lesz magasabb. így például a normál kristálycukor kilogrammonként 21,50 forint helyett 25 forintba kerül. A tartósított termékek közül a húskonzervek, a húsos ételkonzervek és halkonzervek 9—10 százalékkal, a gyorsfagyasztott húsok és húsos ételek 16—18 százalékkal, a gyümölcskonzervek és gyorsfagyasztott gyümölcsök, a gyorsfagyasztott főzelékek és hústalan félkész ételek II—12 százalékkal drágulnak. így például a 16.10 forintos húskonzerv ára 17.50 forintra, a gyorsfagyasztott 20 dekás bélszín- roló ára 18,50 forintról 21.30 forintra, a félkilós ayonsfa- gyasriott zsenge zöldborsó éra 20 forintról 22.60 forintra emelkedik. Növekszik egyes zöldségalapú konzer- vek ára is. így például a 18,70 forintos (5/4-es üveg) csemegeuborka ára 20,20 forintra, az 5,70 forintos (1/10- es) paradicsomsűrítmény ára 6.10 forintra emelkedik. A bébiételek ára nem változik. Az édesipari termékek átlagosan 5,5 százalékkal, ezen belül a cukorkák átlag 10 százalékkal, a csokoládé 5—6 százalékai, a hazai kakaóporok 15 százalékkal drágulnak, így például a 10 dekás töltött málnaízű cukorka ára 4.30 forintról 4,70 forintra, a 20 dekás Aranyikakó por ára 28.60 forintról 33,50 forintra, a 10 dekás táblás ét- és tej- csokoládé ára 20 forintról 21 forintra emelkedik. Számos édesipari termék, köztük a háztartási keksz, az egyéb bevonat nélküli kekszek és a diabetikus csokoládé ára nem változik. Az élelmiszerek áremelése következtében emelkednék a vendéglátóipari és a munkahelyi étkeztetés árai is. A munkiahélyS étkeztetésben a vállalatok a költségemelkedést, vagy annak egy részét, ha saiát forrással rendelkeznek, átvállalhatják. A gyermek-. diák- és szociális intézmények étkeztetési térítési díjai nem változnak, a költségemelkedést az állam megtéríti. A szén, a brikett, a tűzifa, a vezetékes gáz és a távhőszolgáltatás ára, illetve díja átlagosan 25, a koksz, a háztartási tüzelőolaj és a propán-bután gáz ára átlagosan 30, a villamos energiáé átlag 18 százaékkal emelkedik, így például Budapesten 1 mázsa kevert szén 45,10 forintról 56,50 forintra, a dorogi brikett 75,20 forintról 94 forintra, a tűzifa mázsánként 78 forintról 97,50 forintra, a diókoksz mázsánként 196,40 forintról 253,30 forintra drágul. A háztartási tüzelőolaj literenkénti ára 4,80 forintról 6,20 forintra nő. A fűtési oélú felhasználás korlátozása érdekében a propán-bután gáznál idényár kerül 'bevezetésre. így például a 11,50 kilogramm töltésű palackban a propán-bután gáz kilónkénti ára fűtési idényben (október 15. és április 15. között) 4,40 forintról 6,60 forintra, a fűtési idényen kívül 4,40 forintról 4,80 forintra nő. A távfűtés fűtési idényre vonatkozó légköbméterenkén- tü díja január 21-től 23,40 forintról 28,80 forintra, a táv-melegvízszolgáttatás vízköbméterenkénti díja pedig 10,20 forintról 13,50 forintra emelkedik. A Villamos energia kilowattóránként országosan egységesen 25 fillérrel drágul. A külön mért éjszakai áram tarifája kilowialttóráníként 60 fillérről 70 fillérre nő. A villamos energiánál és vezetékes gáznál a felemelt díj a március 21-e után leolvasott fogyasztásra érvényes. A postai szolgáltatások díja átlagosán mintegy 85 százalékkal emelkedik. Ezen belül nagyobb mértékben nőnek a levél és levelezőlap bérmentesítési díjai. Például a szabvány méretű levélé 2 forintról 4 forintra, a levelezőlapé 1 forintról 2 forintra nő. Kisebb mértékben emelkednek a belföldi postautalványok, a csomagok házhoz kézbesítése, a szocialista országokha szóló küldemények, valamint a postai külön szolgáltatások díjtételei. A városi közlekedési díjak február Intői differenciáltan emelkednek, átlagosan 55— 60 százalékkal. A vonalje- gyek ára kétszeresére, az általános harvi bérletek közül a villamosbérletek ára Budapesten 45 forintról 75 forintra, a kombinált bérieteké Budapesten 110 forintról 170 forintra, vidéken ezzel arányosan emelkedik. A tanuló- és nyugdíjiasbérletek ára nem változik. A január 21. után megjelenő könyvek fogyasztói ára átlagosan 7 százalékkal emelkedik. A tankönyvek fogyasztói ára nem változik. A színházak és zenei intézmények, a cirkusz, a varieté, valamint a filmszínházak hely árai átlagosan 15 százalékkal emelkednek. Az áremelés differenciáltan és fokozatosan valósul meg. A már éladott bérletek ára nem változik. Április elsejével emelkednek a SZOT üdülési díjad is, a főszezonban napi 12 forinttal, a szezonon kívül napi 7 forinttal, átlagosan 10— 15 százalékkal. A személygépkocsik fogyasztói árai az I. negyedév folyamán az import beszerzési árak növekedése miatt átlagosan 3—4 százalékkal, típusonként eltérő mértékben fognak növekedni. II. A lakosság 1985. évi jövedelmeinek meghatározása az áremelkedések figyelembevételével történt. Ennek alapján 1985-ben a lakosság munkából származó jövedelme 8 százalékkal, pénzbeni társadalmi jövedelme 9 százalékkal emelkedik. Az átlagkeresetek — a bér- és keresetszabályozás rendszere, egyes bérintézkedések, valamint a bérpreferenciák fel- használásának együttes hatására — 7—7,5 százalékkal nőnek. Januártól — az év elején szokásos automatikus nyugdíjemelésen félül — havi 80 forinttal kiegészülnek a 3000 forint alatti nyugdíjak, nyugdíj jellegű ellátások, a házastársi pótlék, a gyermekgondozási segély. Gyermekenként ihavi 40 forinttal egészül ki a családi pótlék, az egygyermekeseknek fizetett jövedelempótlék, valamint az ösztöndíj. A három- és több- gyermekesek családi pótléka gyermekenként havi 70—120 forinttal nő, így a pótlék gyermekenkénti összege egységesen havi 840 forint lesz a nagycsaládosoknál. A megemelt nyugdíjaikat januárban folyósítják. A megemelt családi pótlékot és ösztöndíjat az érintettek első alkalommal februárban kapják kézhez. Az aktív dolgozók személyre szóló árellentéteiezés- ben nem részesülnek, Ugyanekkor a munkáltatók — bér- fejlesztési lehetőségeik terhére — minden alkalmazottjuknak havi 50 forint feltéAz Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság, a Minisztertanács közleményében ismertetett társadalom- biztosítási intézkedésekről a következő tájékoztatást adja: Az év elején szokásos, automatikus nyugdíjemelésen felül havi 80 Ft kiegészítést kapnak azok a nyugdíjasok és renszeres, nyugdíjszerű ellátásban részesülők, akiknek a nyugdíjuk (ellátásuk) 1984. december havi összege a 3000 Ft-ot nem haladta meg. A havi 3000 Ft-ot meg nem haladó nyugdíjak január 1- től, az évenkénti rendszeres nyugdíjemelés összegére is tekintettel, tehát összesen havi 180 Ft-tal emelkednek. A kiegészítést — az ismertetett feltételekkel — azok is megkapják, akiknek ellátását a jövőben állapítják meg. Ugyancsak havi 80 Ft-tal kerülnek emelésre a minimum-nyugdíjak, a házastársi pótlék és a pótlékra jogosító összeghatár, a meghatározott összegű szociális ellátások, továbbá a sorkatonák hozzátartozóinak járó családi segélyek. Kiegészítés (emelés) ugyanazon személy részére csak egy jogcímen jár. Ezt az érintettek külön kérelem nélkül, már 1985. január hónapra járó nyugdíjukhoz megkapják. Ugyancsak külön kérelem benyújtása nélkül kapnák házastársi pótlékot január 1-ével kezdődően azok a nyugdíjasok is, akik eddig házastársuk után jövedelempótlékban részesülték, és az összeghatár emelése következtében válnak jogosultakká házastársi pótlékra. Január 1-től minden családi pótlékot és gyermek után járó jövedelempótlékot fel kell emelni gyermekenként havi 40 Ft-tal. A népesedéspolitikai intézkedések keretében január 1-től ezen túlmenően felemelésre kerül a három- és többgyermekesek. a súlyosan fogyatékos, az állami gondozásba vett gyermeket eltartó szülő (nevelőszülő), továbbá a kétsverme- kes egyedülállók családi pótléka. Ez utóbbi intézkedés az említett körben a családi pótlékok összegeit eltérő mértékben érinti, ezért az áttekinthetőség érdekében a tel nélküli béremelést adhatnak. Családonként 40 ezer forinttal nő a három- és több- gyermekesek lakásépítéséhez és -vásárlásához nyújtott állami támogatás. Az egyetemi és főiskolai hallgatók januártól jogosultak a gyermekgondozása segélyre. Az általános iskolai diákétkeztetés nyersanyag- normája étkezésedként 1 forinttal nő, az emelkedést a költségvetés fedezi. A táppénz és a terhességigyermekágyi segély számításának álapjává a nyugdíj járulék nélküli (nettó) kereset válik. A táppénz mértéke a pályakezdők számára is 75 százalék lesz. Ennél nagyobb, 80 százalék lesz a táppénz a betegállomány 31. napjától, és 85 százalék a 91. napjától. A kórházi ápolás idejére nem vannak le a táppénzből, erre az időre is a teljes táppénz jár. Az új táppénzszámítás a januártól betegállományba kerülőkre érvényes. A táppénzrendszer módosítása összességében ugyan mérsékli a táppénzkifizetést, de kedvezőbb a hosszabb ideig tartó betegállományban lévők és a kórházi ápolásban részesülők számára. Februártól 50 százalékkal emelkedik a szakmunkásta1985. január 1-től egy, 6 éven felüli gyermek után családi pótlékra nem jogosult szülő havi 240 Ft jövedelem- pótlékot kap. * A családi pótlék emelések megszüntetik az öt- és több- gyermekeseknél eddig alkalmazott degresszív családi pótlékot. A Súlyosan fogyatékos, továbbá a nevelő szülőkhöz kihelyezett, állami gondozásba vett gyermek után a családi pótlék összege január 1-től 1040 Ft-ra emelkedik. A felemelt családi pótlékot a szokásos időben, február első napjaiban folyósítják, a családi pótlékra jogosult nyugdíjasok pedig a felemelt összeget már a január havi nyugdíjukkal megkapják. Január 1-től a gyermek- gondozási segélyhez járó havi 360 Ft kiegészítés havi 80 Ft-tal emelkedik, igy az első gyermek után 800 + 440, a második gyermek uttán 900 + 440, a harmadik és minden további gyermek után 1000 -f- 440 Ft gyermekgondozási segély jár. 1985. január 1-től változások történtek a táppénzrendszerben. Eszerint csak a nyugdíjjárulékkal csökkentett (nettó) kereseteket lehet figyelembe venni a táppénz kiszámításánál. A rendelkezés végrehajtása úgy történik, hogy a keresetekből a ténylegesen havonta levont nyug- díjiárulékot figyelmen kívül kell hagyni. A rendelkezés azokra vonatkozik, akik 1984. december 31-e után válnak keresőképtelenné. A folyamatosan táppénzben részesülők Március 1-től életbe lép a gyermekgondozási díj rendszere. A díjra az egy éven aluli gyermeket nevelő és a március 1. után szülő anyák jogosultak. Mértéke általában a táppénznek felel meg, de nem lehet kisebb a saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori minimumánál, s nem ilehet nagyobb annak kétszeresénél. Ennek alapján 1985-ben a gyermekgondozási díj 2250— 4500 forint között állapítható meg. A gyermekgondozási díj az anya nettó keresetével azonos öszegű akkor, ha az utóbbi nem éri el a havi 2250 forintot. Az intézkedés annak a folyamatnak első lépése, melynek nyomán a gyermekgondozási segély fokozatosan az anya keresetével arányos juttatássá alakul át. A gyermekgondozási díj egyéves koron túli kiterjesztését a VII. ötéves terv időszakában tervezik. Szeptember 1-től 4 héttel emelkedik a terhességi-gyermekágyi segély (szülési szabadság), 2500 forintról 4000- re nő az egyszeri anyasági segély. A gyermekápolási táppénzt szeptembertől az eddigi 6 éves korral szemben a gyermek 10 éves koráig vehetik igényibe az arra jogosultak. jogosultságuk megszűnéséig a korábbi rendelkezések alapján kapják a táppénzt. A táppénzhez járó havi 310 Ft ún. általános bérpótlékot továbbra is folyósítani kell. Az elmondottakat kell alkalmazni a terhességi-gyermekágyi segély kiszámításánál is Azokat a betegeket, akik 1984. december 31-e után kerülnek kórházba, a kórházi ápolás idejére — szemben az eddigivel — teljes táppénz illeti meg. összhangban a táppénzt érintő rendelkezéssel, 1985. január 1-től a terhességi-gyermekágyi segélynek is teljes összege jár a kórházi ápolás tartamára. Előnyösen változik a táppénz mértéke azoknál a betegeknél is, akik hosszabb időn át vannak táppénzes állományban. Azok esetében, akiknek a keresőképtelensége 1984. december 31-e után kezdődik, a keresőképtelenség 31. napjától 5 százalékkal, a 91. napjától újabb 5 százalékkal magasabb mértékű táppénz jár. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akiknek a táppénzét az elért keresettől függetlenül, meghatározott összegben, illetve meghatározott összeg alapulvételével állapítják meg, és azokra sem, akiknek a táppénz-alapjából nyugdíjjárulékot levonni nem kell. A pályakezdő fiatalok táppénzjogosultsága úgy módosul, hogy január 1-től kezdődően az, aki 18. életévének a betöltése előtt válik kereső- képtelenné, vagy az iskolái ta- nulmányáinák befejezését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképnulók ösztöndíja. Tájékoztató az egyes társadalombiztosítási intézkedésekről következőkben ismertetjük nyes családi pótlék összege- az 1985. január 1-től érvé- két. A családi pótlék havi összege ______gyermekenként összesen e gy gyermek után a gyermek hatéves koráig 410 Ft 410 Ft egy gyermek után egyedülállónak 710 Ft 710 Ft egy gyermek után, ha korábban e gyermek figyelembevételével két gyermek után járt a családi pótlék 710 Ft 710 Ft két gyermek után 710 Ft 1420 Ft két gyermek után egyedülállónak 840 Ft 1680 Ft három gyermek után 840 Ft 2520 Ft négy gyermek után 840 Ft 3360 Ft öt gyermek után 840 Ft 4200 Ft hat gyermek után 840 Ft 5040 Ft és minden további gyermek után 840 Ft telenségéig megszakítás nélkül biztosított, akkor is 75 százalékos mértékű táppénzre jogosult, ha nincs kétévi megszakítás nélküli biztosítása. A hosszabb megbetegedés esetére biztosított kedvezményre tekintettel a jövőben a jutalom után a táppénz az év végi részesedésre vonatkozó rendelkezések szerint jár, vagyis visszamenőleges- ség nélkül iá folyamatos keresőképtelenség 31. napjától. 1985. január 1-től kibővül a gyermekgondozási segélyre jogosultak köre, ugyanis az egyetemek, főiskolák nappali tagozatos hallgatói is jogosultak lesznek gyermekgondozási segélyre. Rugalmasabbá válnak a gyermekgondozási segély általános jogosultsági szabályai, valamint a gyermek- gondozási segély melletti munkavállalás szabályai. 1985. január 1-től módosul a gazdasági munkaközösségben, ipari szakcsoportban, főfoglalkozás mellett ún. kiegészítő tevékenységet folytató tagok társadalombiztosítási kötelezettsége. A havi 250 forint baleseti járulék helyett ugyanis elért jövedelmük 10 százalékát kell befizetniük társadalombiztosítási járulék címén, mégpedig a vállalathoz, amely a hozzá befizetett összeget a társadalombiztosítási szervhez továbbítja. 1985. március 1-től új társadalombiztosítási ellátás, a gyermekgondozási díj kerül bevezetésre. A díj bevezetésében a népesedéspolitikai célokkal egyezően a gyermeket vállaló családok fokozottabb támogatása jut kifejezésre. A • gyermekgondozási díj a gyermekgondozási segélytől teljesen eltérő és annál jóval magasabb szintű ellátás, miután az egyéni keresethez, mértéke pedig a táppénz mértékéhez igazodik. A gyermekgondozási díjat — a gyermek egyéves koráig — a jelenleg gyermekgondozási segélyben részesülők, illetőleg arra jogosultak vehetik igénybe. A gyermek- gondozási díjat igényelheti minden anya (egyedülálló apa), akinek a gyermeke 1985. március 1-én első életévét még nem töltötte be, tehát az is, aki a szülési szabadság lejárta után visz- szamenit dolgozni és az is, aki gyermekgondozási segélyt vett igénybe. A díj bevezetése mellett a gyermekgondozási segély rendszere továbbra is megmarad. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a díj lejárta után a gyermekgondozási segély a gyermek hároméves (súlyosan fogyatékos gyermek esetében hatéves) koráig — a jogosultság ismételt elbírálása nélkül — igénybe vehető. Előfordulhat az is, hogy a gyermekgondozási segély ösz- szege több gyermek, vagy alacsony kereset esetén kedvezőbb a gyermekgondozási díjnál. Ezért a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély között a jogosult választhat. A gyermekgondozási díj napi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (1985- ben a 2250 Ft-naik) 'a harmincad részénél és nem lehet több annak kétszeresénél. így 1985-ben a napi ösz- szeg 75 Ft-nál kevesebb és 150 forintnál több nem lehet. 1985. szeptember 1-től felemelésre kerül az anyasági segély összege, 2500 Ft-ról 4000 Ft-ra. Ugyancsak ez időponttól négy héttel meghosszabbodik a szülési szabadság ideje, amely így 20 hét helyett 24 hét lesz. Ebből 4 hetet a szülés várható időpontja előtt kell kiadni, il(Folytatás a 3. oldalon.)
