Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-30 / 305. szám

A tfÉPÜJSÁG 1984. december 30. ON KERDEZ Lehet-e telefonálni? Farkas József gyónki olva­sónk telefonon tett bejelen­tést. Elmondta, hogy a köz­ségben nem lehet telefonon elintézni semmilyen problé­mát. Hiába szeretne telefo­nálni más községekbe, még sürgős hívás esetében is sok­szor egész nap várni kell. Ér­deklődésére a postán annyit válaszoltak, hogy legyen tü­relmes. De a türelemnek is van határa. Kérdezi: Mi en­nek az oka, és várható-e va­lami változás? A Pécsi Postaigazgatóság­tól dr. Bányai Sándor osz­tályvezető válasza: — A Pécsi Postaigazgató­ság a Budapest—Dombóvár vasúti szakasz villamosításá­val együtt távközlés-rekonst­rukciót hajt végre a terüle­ten. Ennek a fejlesztésnek a keretében Gyönk, Keszőhi- degkút, Szárazd, Regöly, Ud­vari, Diósberény, Miszla, Szakadát helységek távbeszé­lő-előfizetői bekapcsolódnak az országos távhívó hálózat­ba. — A beruházási munkák folyamatban vannak, s vár­hatóan a jövő év elején fe­jeződik be. A központok ke­zelése megszűnik, a beszél­getések kapcsolását a szek­szárdi központ látja majd el. A megvalósításig — átmene­tileg — a beszélgetések kap­csolása nehezen bonyolítható le, ezért kell hosszabb ideig várakozni. Mikor viszik el a szemetet? Szekszárdról több bejelen­tés érkezett szerkesztősé­günkbe szemétszállítással kapcsolatban. A Zöldkert ut­ca lakói panaszolták, hogy az illetékesek rendszertelenül, dés értelmében pénteken is meg kell tennie a városgaz­dálkodási vállalatnak. Ugyan­csak panaszkodtak az Össze­gyűlt szemét miatt az Arany Felvételünk Szekszárdon, a Zöldkert utcában készült a karácsony utáni első munkanapon nem a vállalt kötelezettsé­güknek megfelelően ürítik a szemetes konténert. így volt ez legutóbb is, amikor kará­csony előtti kedden — de­cember 18-án — vitték el a szemetet, holott azt a lakás- szövetkezettel kötött szerző­Telefonszámunk: 16-211 Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 — December 24-én, nyúj­tott műszakban dolgoztak a brigádok. Ami azt jelenti, hogy reggel 5 órakor kezdtek, és volt olyan járat, amelyik este 7 órakor fejezte be a műszakot. Igyekeztek min­den szemetet — a közületek kivételével — begyűjteni. A fűtési szezon beindulásával a szemét mennyisége is meg­nőtt, mivel a salak összegyűj­tését is vállalatunk végzi. Ezzel a szemétszállítás üte­me is lelassult. Januártól azonban egy járattal többet indítunk, és bevonjuk a vá­ros egész területét a szemét- gyűjtésbe. Tájékoztatókat küldtünk ki azoknak, akik eddig nem vettek részt a sze­métszállításban, hogy szerez­zék be az ahhoz szükséges edényt. Térítési díj ellenében vállalatunk az összegyűlt sze­metet elszállítja. Megjavítják-e a hidat? János utcai bölcsőde környé­kén lakók. A Városgazdálkodási Vál­lalat főüzemvezetőjétől, Kiss Gyulától kértünk választ ar­ra a kérdésre, hogy miért gyűlt össze ennyi szemét, és mikor szállítják azt el. Zsödő Sándor szekszárd- szőlőhegyi olvasónk leveléből idézünk: „A szekszárd-szőlő- hegyi teherforgalmi híd álla­potával kapcsolatban 1983. június 14-én beadványt in­téztünk a városi tanács mű­szaki osztályára. Választ pa­naszunkra egyáltalán nem kaptunk, pedig nem közöm­bös, hogy az észlelt hibákat mikor szüntetik meg. Miután a bejelentésünkre érdemi vá­laszt nem kaptunk, 1984. augusztus 13-án újból kértük a műszaki osztályt, hogy mi­előbb végeztesse el a híd ki­javítását, annál is inkább, mert az óvoda a híd másik oldalán van, így veszélyes az azon való közlekedés. A mű­szaki osztály 1984. szeptem­ber 13-i értesítése szerint a híd rendbehozatalával kap­csolatban a Városfenntartási GAMESZT-t bízta meg. A híd kijavítása azonban nem történt meg.” A Szekszárd városi Tanács V. B. Városfenntartási GA- MESZ vezetője, Hamvas Fe­renc, a következőket vála­szolta: — A szőlőhegyi híddal kap­csolatos probléma nem isme­retlen számunkra sem. Ez év április 20-án levélben tájé­koztattuk a tanácstagokat, hogy a híd javítását május 15-i befejezési határidőre megrendeltük. Sajnos, a meg­felelő anyag beszerzése gon­dot okozott, ezért nem ké­szült el. Ismét megrendeltük a híd javítását június 1-i be­fejezéssel, azonban ez is_el- maradt. Augusztus 7-re hely­színi szemlét hívtunk össze, a költségvetési üzem felül­vizsgálatot kért a híd terve­zésére vonatkozóan. Vélemé­nyünk az volt, hogy a híd a hibás gerendák cseréjével ja­vítható, anyagi lehetőségeink nem engedik meg, hogy új hidat terveztessünk és épít­tessünk. Október 13-án soron kívüli javítást kértünk a bal­eseti veszély elhárítása érde­kében. Telefonon kértünk vá­laszt az üzemtől, ahol el­mondták, hogy megfelelő mé­retű és teherbírású gerendát még mindig nem sikerült be­szerezni. Tájékoztattak, hogy 1985. első negyedévében ki­javítják a hidat. Azt azon­ban túlzásnak tartom, hogy életveszélyes a hídon közle­kedni. Az óvodásoknak és a gyalogosoknak egy biztonsá­gos gyalagoshíd áll rendel­kezésükre. Ml VÁLASZOLUNK A társulati adóról $ és a társulati kü­lönadóról szól a Minisztertanács 47/1984. (XI. 21.)---------- számú rendelete, s e nnek végrehajtása tárgyá­ban adta ki a pénzügymi­niszter a 45/1984. (XI. 21.) PM számú rendeletét. E jog­szabályok meghatározzák a társulati adó fizetésére kö­telezettek körét, azokat a kö­rülményeket, amelyek men­tesítést adnak a társulati adó fizetése alól, megszabják a társulati adó alapját, mérté­két, külön fejezetben rendel­keznek a külföldi társasá­gokra vonatkozó szabályok­kal és arról is, hogy mely feladatokat ellátó személyek­nek kifizetett összegek után kell társulati különadót fi­zetni. Kihangsúlyozandó, hogy a társulati adó és tár­sulati különadó bevallására és ellenőrzésére a vállalati gazdálkodó szervezetek, va­lamint a társaságok adóigaz­gatására vonatkozó eljárási szabályok az irányadók. A két jogszabály hatálybalépé­sének időpontja 1985. január hó 1. A rendőrségről szóló ko­rábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 48/1984. (XI. 21.) számú rendelete, s e módosításból — kellemet­lenségek elkerülése érdeké­ben is — szó szerint idézzük, hogy: „A rendőr jogosult és köteles igazoltatni azt a sze­mélyt, akinek igazoltatása — személyazonossága meg­állapítása érdekében — szük­séges. Bűncselekmény és szabálysértés elkövetésének gyanúja esetén járművet, csomagot átvizsgálhat. A közrend és a közbiztonság megsértése vagy veszélyezte­tése esetén a rendőr adatok­ról, tényekről az állampol­gároktól felvilágosítást kér­het.” Tudni kell azt is, hogy előállítás esetén ennek fo­ganatosítása előtt a rendőr megvizsgálhatja, hogy az előállítandó személynél van-e támadásra alkalmas eszköz, s hogy a rendőrség az előállított személyt 24 órai időtartamra őrizetbe veheti, ha az őrizetbevételt a személyazonosság megállapí­tása, vagy az őrizetbe vett személy érdeke (túl ittas, ön­vagy közveszélyes állapot) szükségessé teszi). A rendelet kihirdetése napján — 1984. november 21-én — hatályba lépett. A Minisztertanács 49/1984. (XI. 21.) számú rendelete a sokszorosítógépekről szól, meghatározza, hogy mi te­kintendő sokszorosítógépnek, (itt megjegyezzük, hogy a fénymásológép sokszorosító­gép), mi a sokszorosító eljá­rás és mi tekintendő nyom­daipari terméknek, kimond­ja, hogy a sokszorosítógép biztonságos tárolásáért, ren­deltetésszerű használatáért, továbbá a sokszorosítógép bejelentésével és nyilvántar­tásával kapcsolatos kötele­zettség teljesítéséért az üzemben tartó jogi személy vezetője és az e feladatot munkaköri kötelezettségként ellátó dolgozója a fejelős, a sokszorosítógép biztonságos tárolását, rendeltetésszerű használatát és a jogszabály­ban előírt nyilvántartást a rendőrség ellenőrzi. Külön is kihangsúlyozzuk, hogy: „A sokszorosítógépet működtető, a nyomdaipari termék előállítása során kö­teles a sajtóigazgatási ren­delkezéseket megtartani.” A rendelet rögzíti az abban ír­tak be nem tartásának kö­vetkezményeit is. A hatály­balépés időpontja 1985. ja­nuár 1., aki pedig ebben az időpontban e jogszabályban meghatározott tevékenységet folytat, illetőleg akinek ek­kor sokszorosítógép van a birtokában, köteles azt 30 napon belül az illetékes rendőrkapitányságnak beje­lenteni. A bányászatról szóló tör­vény végrehajtása tárgyában korábban kiadott jogszabályt módosítja a Minisztertanács 50/1984. (XI. 21.) számú ren­delete, melyből itt — a ter­jedelem korlátáira is fi­gyelemmel — csupán ennyit idézünk: „Szövetkezet, szö­vetkezeti vállalat, szövetke­zeti leányvállalat kavics, kő (mészkő, homokkő, andezit stb.) homok, agyak, tőzeg felszíni kitermelésére kaphat engedélyt.” Az engedélyt — a községekre is kiterjedően — az illetékes városi tanács vb. ipari feladatot ellátó szakigazgatási szerve adja ki. Valamennyi említett jog­szabály a Magyar Közlöny 1984. évi 50. számában je­lent meg. A Művelődési Közlöny idei 22. számában olvasható a Művelődési Minisztérium tájékoztatója az alsó- és középfokú nevelési-okta­tási intézmények dolgozói munkabéréről szóló jogsza­bályok végrehajtásának egyes kérdéseiről. Szó van a tájékoztatóban arról, hogy a besorolási értesítőnek mit kell tartalmaznia, meghatá­rozott pótlékok mely idő­ponttól járnak, mely idő­ponttól és miként kell alkal­mazni a letelepedési segély­re vonatkozó új rendelkezé­seket stb. A tájékoztatóra természetesen elsősorban a pedagógusok figyelmét hív­juk fel. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Ketten a béke nyelvére! Készült egy jelentés az UNESCO megbízásából, amelyben helyet kapott a nyelvek szerepéről szóló feje­zet is. E jelentés 3500 be­szélt nyelvről tud és 500 olyanról, amelynek írása is van. Kétszázra teszi azon ter­mészetes nyelvek számát, amelyeknek írásos hagyomá­nyai vannak. Ezzell szemben a világon megjelenő nyom­tatványok kétharmada mind­össze öt nyelven, angolul, franciául, oroszul, spanyolul és németül jelenik meg. A nyelvek sokfélesége a világ nagy részének kommuniká­ciójában az együk legfőbb ér­ték és a legfőbb gond is. Ludwig Lazar Zamenhof, az eszperantó nyelv megal­kotójának 125. születésnap­ja, amely december 15-én volt, adott alkalmat, hogy a népek közötti barátság, a bé­ke nyelvéről, az eszperantó­ról beszélgessünk Daróczi Bélával, a Magyar Eszperan­tó Szövetség Tolna megyei titkárával és egy nyelvtan­Daróczi Béla folyamot vezető pedagógus­sal, dr. Vejkeyné Sudár Sa­roltával. — A lakosság körében az eszperantó nyelv elég homá­lyosan jelentkezik — szöge­zi le a titkár. — Sokan még a helyét, szerepét sem lát­ják. Ez egyik oka, hogy tag­toborzásunkat elégtelennek minősíthetjük. Legnagyobb gondunk az eszperantisták területi egyenetlen eloszlása. Legnagyobb számban talán Dombóváron élnek — ha me­gyei viszonylatban nézzük —, Pakson és Tamásiban van­nak csoportok és Szekszár­don is indult tanfdlyam. A Hazafias Népfronttal, a szak- szervezetekkel jó a kapcso­latunk és sok támogatást ka­punk tőlük. Hasonló a mű­velődési intézményekkel is. Taglétszámunk jelenleg 80 fő. Az általános iskolások körében látunk jó lehetősé­geket. A nyelvtanfolyam vezetője az ügy iránti szeretettől hajtva lelkesedik: — Minden alkalommal bi­zonyítani kell az emberek­nek, hogy ez egy nemzetkö­zi nyelv, amelynek nyelvta­na logikus felépítésű, nincse­nek rendhagyó formái. Fo­netikus, tehát ahogy írjuk, úgy ejtjük. Az ismert nem­zetközi szavakat magában foglalja, jó alapot ad más nyelvek megtanulásához is. Rövid idő alatt elsajátítható és birtoklója külföldi utazá­soknál a világ minden ré­szében segítőkész barátokat talál. — Aki belép a Magyar Eszperantó Szövetségbe — mondja Daróczi Béla —, az az egész világra kiterjedő eszperantó mozgalomnak vá­lik tagjává. — Nem véletlenül tűzte életcélul Zamenhof egy kö­zös nyelv megalkotását — folytatja dr. Vejkeyné Sudár Sarolta —, meg akarta szün­tetni az előítéleteket, amely a nemzetek közötti háborús­kodást, örökös gyűlölködést okozta. Napjaink emberének leghőbb vágya a béke. Sür­gető tehát a feladat, amit Zamenhof is akart. Írók, költők sorát lehetne itt idéz­I-------------------------------------------­D r. Vejkeyné Sudár Sarolta ni, akik pontosan megfogal­mazták véleményüket az eszperantóról. Ady Endre például ezt mondja: „Az élet egyre komplikáltabb és nehezebb lesz. Nem lesz időnk száz nyelvet tanulni. Gondoskodni kell tehát ar­ról, hogy anyanyelvűnk mel­lett egy közös nyelvvel él­hessünk. őrjöngenünk kelle­ne az örömtől, hogy van egy nyelv, amely játszva lop be bennünket a kultúrnépek kö­zé ...” Kevesen tudják, hogy több mint negyvenezer könyv je­lent meg eszperantó nyelven, hogy havonta több mint száz eszperantó nyelvű újság és folyóirat között válogatha­tunk, hogy húsz ország hu­szonöt rádióállomása ad he­tente eszperantó nyelven műsort és tájékoztatást a vi­lág eseményeiről. Hinni kell, ápolni és tanulni ezt a nyel­vet, amely azért született, hogy békesség legyen a föl­dön. DECSI KISS JANOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom