Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-30 / 305. szám
A tfÉPÜJSÁG 1984. december 30. ON KERDEZ Lehet-e telefonálni? Farkas József gyónki olvasónk telefonon tett bejelentést. Elmondta, hogy a községben nem lehet telefonon elintézni semmilyen problémát. Hiába szeretne telefonálni más községekbe, még sürgős hívás esetében is sokszor egész nap várni kell. Érdeklődésére a postán annyit válaszoltak, hogy legyen türelmes. De a türelemnek is van határa. Kérdezi: Mi ennek az oka, és várható-e valami változás? A Pécsi Postaigazgatóságtól dr. Bányai Sándor osztályvezető válasza: — A Pécsi Postaigazgatóság a Budapest—Dombóvár vasúti szakasz villamosításával együtt távközlés-rekonstrukciót hajt végre a területen. Ennek a fejlesztésnek a keretében Gyönk, Keszőhi- degkút, Szárazd, Regöly, Udvari, Diósberény, Miszla, Szakadát helységek távbeszélő-előfizetői bekapcsolódnak az országos távhívó hálózatba. — A beruházási munkák folyamatban vannak, s várhatóan a jövő év elején fejeződik be. A központok kezelése megszűnik, a beszélgetések kapcsolását a szekszárdi központ látja majd el. A megvalósításig — átmenetileg — a beszélgetések kapcsolása nehezen bonyolítható le, ezért kell hosszabb ideig várakozni. Mikor viszik el a szemetet? Szekszárdról több bejelentés érkezett szerkesztőségünkbe szemétszállítással kapcsolatban. A Zöldkert utca lakói panaszolták, hogy az illetékesek rendszertelenül, dés értelmében pénteken is meg kell tennie a városgazdálkodási vállalatnak. Ugyancsak panaszkodtak az Összegyűlt szemét miatt az Arany Felvételünk Szekszárdon, a Zöldkert utcában készült a karácsony utáni első munkanapon nem a vállalt kötelezettségüknek megfelelően ürítik a szemetes konténert. így volt ez legutóbb is, amikor karácsony előtti kedden — december 18-án — vitték el a szemetet, holott azt a lakás- szövetkezettel kötött szerzőTelefonszámunk: 16-211 Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 — December 24-én, nyújtott műszakban dolgoztak a brigádok. Ami azt jelenti, hogy reggel 5 órakor kezdtek, és volt olyan járat, amelyik este 7 órakor fejezte be a műszakot. Igyekeztek minden szemetet — a közületek kivételével — begyűjteni. A fűtési szezon beindulásával a szemét mennyisége is megnőtt, mivel a salak összegyűjtését is vállalatunk végzi. Ezzel a szemétszállítás üteme is lelassult. Januártól azonban egy járattal többet indítunk, és bevonjuk a város egész területét a szemét- gyűjtésbe. Tájékoztatókat küldtünk ki azoknak, akik eddig nem vettek részt a szemétszállításban, hogy szerezzék be az ahhoz szükséges edényt. Térítési díj ellenében vállalatunk az összegyűlt szemetet elszállítja. Megjavítják-e a hidat? János utcai bölcsőde környékén lakók. A Városgazdálkodási Vállalat főüzemvezetőjétől, Kiss Gyulától kértünk választ arra a kérdésre, hogy miért gyűlt össze ennyi szemét, és mikor szállítják azt el. Zsödő Sándor szekszárd- szőlőhegyi olvasónk leveléből idézünk: „A szekszárd-szőlő- hegyi teherforgalmi híd állapotával kapcsolatban 1983. június 14-én beadványt intéztünk a városi tanács műszaki osztályára. Választ panaszunkra egyáltalán nem kaptunk, pedig nem közömbös, hogy az észlelt hibákat mikor szüntetik meg. Miután a bejelentésünkre érdemi választ nem kaptunk, 1984. augusztus 13-án újból kértük a műszaki osztályt, hogy mielőbb végeztesse el a híd kijavítását, annál is inkább, mert az óvoda a híd másik oldalán van, így veszélyes az azon való közlekedés. A műszaki osztály 1984. szeptember 13-i értesítése szerint a híd rendbehozatalával kapcsolatban a Városfenntartási GAMESZT-t bízta meg. A híd kijavítása azonban nem történt meg.” A Szekszárd városi Tanács V. B. Városfenntartási GA- MESZ vezetője, Hamvas Ferenc, a következőket válaszolta: — A szőlőhegyi híddal kapcsolatos probléma nem ismeretlen számunkra sem. Ez év április 20-án levélben tájékoztattuk a tanácstagokat, hogy a híd javítását május 15-i befejezési határidőre megrendeltük. Sajnos, a megfelelő anyag beszerzése gondot okozott, ezért nem készült el. Ismét megrendeltük a híd javítását június 1-i befejezéssel, azonban ez is_el- maradt. Augusztus 7-re helyszíni szemlét hívtunk össze, a költségvetési üzem felülvizsgálatot kért a híd tervezésére vonatkozóan. Véleményünk az volt, hogy a híd a hibás gerendák cseréjével javítható, anyagi lehetőségeink nem engedik meg, hogy új hidat terveztessünk és építtessünk. Október 13-án soron kívüli javítást kértünk a baleseti veszély elhárítása érdekében. Telefonon kértünk választ az üzemtől, ahol elmondták, hogy megfelelő méretű és teherbírású gerendát még mindig nem sikerült beszerezni. Tájékoztattak, hogy 1985. első negyedévében kijavítják a hidat. Azt azonban túlzásnak tartom, hogy életveszélyes a hídon közlekedni. Az óvodásoknak és a gyalogosoknak egy biztonságos gyalagoshíd áll rendelkezésükre. Ml VÁLASZOLUNK A társulati adóról $ és a társulati különadóról szól a Minisztertanács 47/1984. (XI. 21.)---------- számú rendelete, s e nnek végrehajtása tárgyában adta ki a pénzügyminiszter a 45/1984. (XI. 21.) PM számú rendeletét. E jogszabályok meghatározzák a társulati adó fizetésére kötelezettek körét, azokat a körülményeket, amelyek mentesítést adnak a társulati adó fizetése alól, megszabják a társulati adó alapját, mértékét, külön fejezetben rendelkeznek a külföldi társaságokra vonatkozó szabályokkal és arról is, hogy mely feladatokat ellátó személyeknek kifizetett összegek után kell társulati különadót fizetni. Kihangsúlyozandó, hogy a társulati adó és társulati különadó bevallására és ellenőrzésére a vállalati gazdálkodó szervezetek, valamint a társaságok adóigazgatására vonatkozó eljárási szabályok az irányadók. A két jogszabály hatálybalépésének időpontja 1985. január hó 1. A rendőrségről szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 48/1984. (XI. 21.) számú rendelete, s e módosításból — kellemetlenségek elkerülése érdekében is — szó szerint idézzük, hogy: „A rendőr jogosult és köteles igazoltatni azt a személyt, akinek igazoltatása — személyazonossága megállapítása érdekében — szükséges. Bűncselekmény és szabálysértés elkövetésének gyanúja esetén járművet, csomagot átvizsgálhat. A közrend és a közbiztonság megsértése vagy veszélyeztetése esetén a rendőr adatokról, tényekről az állampolgároktól felvilágosítást kérhet.” Tudni kell azt is, hogy előállítás esetén ennek foganatosítása előtt a rendőr megvizsgálhatja, hogy az előállítandó személynél van-e támadásra alkalmas eszköz, s hogy a rendőrség az előállított személyt 24 órai időtartamra őrizetbe veheti, ha az őrizetbevételt a személyazonosság megállapítása, vagy az őrizetbe vett személy érdeke (túl ittas, önvagy közveszélyes állapot) szükségessé teszi). A rendelet kihirdetése napján — 1984. november 21-én — hatályba lépett. A Minisztertanács 49/1984. (XI. 21.) számú rendelete a sokszorosítógépekről szól, meghatározza, hogy mi tekintendő sokszorosítógépnek, (itt megjegyezzük, hogy a fénymásológép sokszorosítógép), mi a sokszorosító eljárás és mi tekintendő nyomdaipari terméknek, kimondja, hogy a sokszorosítógép biztonságos tárolásáért, rendeltetésszerű használatáért, továbbá a sokszorosítógép bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettség teljesítéséért az üzemben tartó jogi személy vezetője és az e feladatot munkaköri kötelezettségként ellátó dolgozója a fejelős, a sokszorosítógép biztonságos tárolását, rendeltetésszerű használatát és a jogszabályban előírt nyilvántartást a rendőrség ellenőrzi. Külön is kihangsúlyozzuk, hogy: „A sokszorosítógépet működtető, a nyomdaipari termék előállítása során köteles a sajtóigazgatási rendelkezéseket megtartani.” A rendelet rögzíti az abban írtak be nem tartásának következményeit is. A hatálybalépés időpontja 1985. január 1., aki pedig ebben az időpontban e jogszabályban meghatározott tevékenységet folytat, illetőleg akinek ekkor sokszorosítógép van a birtokában, köteles azt 30 napon belül az illetékes rendőrkapitányságnak bejelenteni. A bányászatról szóló törvény végrehajtása tárgyában korábban kiadott jogszabályt módosítja a Minisztertanács 50/1984. (XI. 21.) számú rendelete, melyből itt — a terjedelem korlátáira is figyelemmel — csupán ennyit idézünk: „Szövetkezet, szövetkezeti vállalat, szövetkezeti leányvállalat kavics, kő (mészkő, homokkő, andezit stb.) homok, agyak, tőzeg felszíni kitermelésére kaphat engedélyt.” Az engedélyt — a községekre is kiterjedően — az illetékes városi tanács vb. ipari feladatot ellátó szakigazgatási szerve adja ki. Valamennyi említett jogszabály a Magyar Közlöny 1984. évi 50. számában jelent meg. A Művelődési Közlöny idei 22. számában olvasható a Művelődési Minisztérium tájékoztatója az alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézmények dolgozói munkabéréről szóló jogszabályok végrehajtásának egyes kérdéseiről. Szó van a tájékoztatóban arról, hogy a besorolási értesítőnek mit kell tartalmaznia, meghatározott pótlékok mely időponttól járnak, mely időponttól és miként kell alkalmazni a letelepedési segélyre vonatkozó új rendelkezéseket stb. A tájékoztatóra természetesen elsősorban a pedagógusok figyelmét hívjuk fel. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Ketten a béke nyelvére! Készült egy jelentés az UNESCO megbízásából, amelyben helyet kapott a nyelvek szerepéről szóló fejezet is. E jelentés 3500 beszélt nyelvről tud és 500 olyanról, amelynek írása is van. Kétszázra teszi azon természetes nyelvek számát, amelyeknek írásos hagyományai vannak. Ezzell szemben a világon megjelenő nyomtatványok kétharmada mindössze öt nyelven, angolul, franciául, oroszul, spanyolul és németül jelenik meg. A nyelvek sokfélesége a világ nagy részének kommunikációjában az együk legfőbb érték és a legfőbb gond is. Ludwig Lazar Zamenhof, az eszperantó nyelv megalkotójának 125. születésnapja, amely december 15-én volt, adott alkalmat, hogy a népek közötti barátság, a béke nyelvéről, az eszperantóról beszélgessünk Daróczi Bélával, a Magyar Eszperantó Szövetség Tolna megyei titkárával és egy nyelvtanDaróczi Béla folyamot vezető pedagógussal, dr. Vejkeyné Sudár Saroltával. — A lakosság körében az eszperantó nyelv elég homályosan jelentkezik — szögezi le a titkár. — Sokan még a helyét, szerepét sem látják. Ez egyik oka, hogy tagtoborzásunkat elégtelennek minősíthetjük. Legnagyobb gondunk az eszperantisták területi egyenetlen eloszlása. Legnagyobb számban talán Dombóváron élnek — ha megyei viszonylatban nézzük —, Pakson és Tamásiban vannak csoportok és Szekszárdon is indult tanfdlyam. A Hazafias Népfronttal, a szak- szervezetekkel jó a kapcsolatunk és sok támogatást kapunk tőlük. Hasonló a művelődési intézményekkel is. Taglétszámunk jelenleg 80 fő. Az általános iskolások körében látunk jó lehetőségeket. A nyelvtanfolyam vezetője az ügy iránti szeretettől hajtva lelkesedik: — Minden alkalommal bizonyítani kell az embereknek, hogy ez egy nemzetközi nyelv, amelynek nyelvtana logikus felépítésű, nincsenek rendhagyó formái. Fonetikus, tehát ahogy írjuk, úgy ejtjük. Az ismert nemzetközi szavakat magában foglalja, jó alapot ad más nyelvek megtanulásához is. Rövid idő alatt elsajátítható és birtoklója külföldi utazásoknál a világ minden részében segítőkész barátokat talál. — Aki belép a Magyar Eszperantó Szövetségbe — mondja Daróczi Béla —, az az egész világra kiterjedő eszperantó mozgalomnak válik tagjává. — Nem véletlenül tűzte életcélul Zamenhof egy közös nyelv megalkotását — folytatja dr. Vejkeyné Sudár Sarolta —, meg akarta szüntetni az előítéleteket, amely a nemzetek közötti háborúskodást, örökös gyűlölködést okozta. Napjaink emberének leghőbb vágya a béke. Sürgető tehát a feladat, amit Zamenhof is akart. Írók, költők sorát lehetne itt idézI-------------------------------------------D r. Vejkeyné Sudár Sarolta ni, akik pontosan megfogalmazták véleményüket az eszperantóról. Ady Endre például ezt mondja: „Az élet egyre komplikáltabb és nehezebb lesz. Nem lesz időnk száz nyelvet tanulni. Gondoskodni kell tehát arról, hogy anyanyelvűnk mellett egy közös nyelvvel élhessünk. őrjöngenünk kellene az örömtől, hogy van egy nyelv, amely játszva lop be bennünket a kultúrnépek közé ...” Kevesen tudják, hogy több mint negyvenezer könyv jelent meg eszperantó nyelven, hogy havonta több mint száz eszperantó nyelvű újság és folyóirat között válogathatunk, hogy húsz ország huszonöt rádióállomása ad hetente eszperantó nyelven műsort és tájékoztatást a világ eseményeiről. Hinni kell, ápolni és tanulni ezt a nyelvet, amely azért született, hogy békesség legyen a földön. DECSI KISS JANOS
