Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-06 / 286. szám

1984. december 6. KÉPÚJSÁG 3 Iskolakóstolgató Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Tejszínhab az egesz világ Tóth Mária olyan csendes, mint egy óriási orosz krém­torta. Ez azért is jut eszem­be, mert azt mondja, hogy az első sikeres munkája krémtorta volt. Nagy, kerek torta, csupa tejszínhabbal, úgy nézett ki, mintha az egész világ tejszínhabból áll­na. A világ nem tejszínhabból áll, a harmadikos cukrász- tanuló élete se, habár, aki a pompázatos ízek mellett van, ugyebár, nem marad éhen... Azt mondják, hogy a ma­gyar ember bármilyen kö­rülmények közé kerül, de, ha étel van, akkor minden van... Namármost, ha cuk­rászétel kerül az asztalra, akikor a magyar embernek semmi baja nincsen. Ebből következik — Tóth Mária elmélete szerint —, hogy a cukrász az fontos személyiség. Az ebédnél mindig is a cukrászsütemény kerül utoljára az asztalra, ha az finom és jóízűen fo­gyasztható, akkor az egész ebéd, még ha paprikás­krumpli volt is az, kellemes emlékeket hagy. De, ha egy­szer a sütemény odakozmált, vagy... akkor a világ leg­jobb pörköltje is keserű lesz a szánkban. Ennyi szakmai soviniz­must elfogadhatunk Tóth Máriától. Márcsak azért is, mert azt mondja kedvenc süteményemre, a krémesre, hogy az szokványos, így ő inkább a pohárkrémeket szereti, egy jó gyümölcsös pohárkrém többet ér, mint bármilyen más sütemény. Cukrásza és vendége válo­gatja. Tóth Mária őcsényi kislány szerint a cukrász- szakma nagy figyelmet kí­ván és sok fizikai munkát. Ezt is higyjük el neki, már­csak azért is, mert a hab­könnyűnek nevezett süte­mény, ha nem vigyázunk, komoly fizikai elváltozást — vagyis súlyproblémát ered­ményezhet. (Csak úgy meg­jegyzésként: ez a hölgyek­nek szólt...) Azt még nem is említet­tük, hogy a cukrásznak min­dig jó fantáziájának kelt lennie, mert máskülönben a csalétek elv nem érvényesül. „Nagyon fontos a díszítés, azt szeretem a legjobban.” Vagyis, ha a szem nem la­kik jól, akkor a gyomornak sem jut, a cukrász hoppon, marad. Ennek van előnye is, mert felesleges zsírpárnáin­kat nem növeljük, és mint tudjuk, a magyar emberpár kilóval súlyosabb, mint kel­lene lennie. Hogy ez a cuk­rászoknak is köszönhető len­ne? Nem hiszem. Minden­esetre most egy óriási orosz krémtortával szívesen ke­rülnék közelebbi kapcsolat­ba... H. J.—G, K. Eladták az üzemcsarnokot A napokban megkötött adásvételi szerződés értelmé­ben a Csepeli Szerszámgép- gyár eladta egyik csarnokát — a hozzátartozó irodahe­lyiségekkel — a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat­nak. A csepeliek már ko­rábban tervbe vették a gyár­tócsarnokok és a szerelőmű­helyek jobb helykihasználá­sát, figyelembe véve, hogy az elmúlt években a dolgo­zói létszám is számottevően csökkent, s programot dol­goztak ki egyebek között a szerszámgyártó gépsorok át­csoportosítására. A gyár ma­rógép szereldéjében megfe­lelő technológiai átrende­zés után, jobb munkaszerve­zéssel kényelmesen elférnek a szerszámgyártó gépek, s így nincs szükség a nagy­méretű üzemcsarnokra. Igaz a Szerszámgépgyár telephe­lye szűkebb lesz, de ez a termelést nem befolyásolja, sőt a vállalat jövőre további 10 százalékkal kívánja bőví­teni a szerszámgépek előál­lítását. A mindkét félnek előnyös üzlet révén a csepeliek tete­mes költségtől mentesülnek: a jövőre életbe lépő új sza­bályozórendszer alapján ke­vesebb vagyonadót fizetnek majd állóeszközeik értéke után, és mintegy hárommil­lió forintnyi fűtési energia- költséget is megtakaríthat­nak. A Hungária Műanyag­feldolgozó Vállalat pedig be­ruházás nélkül bővítheti ter­melését a fejlődő országok piacára készülő korszerű műanyag csövekből, csőkötő idomokból és csatlakozókból. Debreceni gyáruk már rég kinőtte kereteit, s a gyártás gyorsabb ütemű fejlesztése mindenképpen új telephely építését igényelte volna. A vállalat nagy teljesítményű fröccsöntő gépsort vásárolt, s ezt jövőre már a csepeli csarnokba telepíti, a mun­kásokat pedig nagytétényi gyárukból csoportosítják át ide. A szerszámgépgyár a szer­számgyártó berendezéséket 1985 elejétől fokozatosan át­telepíti a szereidébe, s né­hány hónap múlva ott ké­szítik majd a sajtoló- és for­gácsolószerszámokat is. Az emberen múlik A jövő évben számos új gazdasági szabályozó lép érvénybe. Tehát új — pontosabban megújult — alapo­kon kezdhetik az 1985-ös esztendőt a gazdasági veze­tők. iEz várható volt, mindenképpen jó és minden olyan vezetőnek örölmére szolgál, aki alkalmasnak és hajlamosnak érzi magát az új befogadására és az új megvalósítására. Nem tudom elfelejtem a televízió néhány héttel ez­előtt sugárzott adását, amelyben egy nyomdaigazgató és a pénzügyminiszter szerepelt. A nyomdaigazgató meglepett a szókimondásával és azzal, hogy az általa kimondott kérdésekre legelőbb önmaga kereste a vá­laszt. A miniszter is mindenekelőtt őszinteségével lepett meg. Nem mintha manapság híján lennénk az őszinte szórtak, hlanem éppen a pénzügyi vonlai az, amely a legtöbb rrtilsiztifikálásft teszi lehetővé, elsősorban a kö­zép- és alsó szerveknél. Tehát a miniszter őszinte volt. Egyenes és határo­zott. Ezt egyébként az állampolgár el is várja egy miniszterétől. De most me a vállalati .igazgatóról beszéljünk, és ne is a miniszterről, hanem arról, mit is várhatunk az új esztendőben. * Először is új gazdasági szabályozókat. Jók lesznek ezek? Várhatóan igen. Fölszabadítanak egy sereg olyan erőt, amely rejtett volt ez ideig. Megnyugvást jelenthetnek sok vitatott kérdésben. Orientálhatják a vezetőket és a beosztottakat vala­mi újfajta tevékenységre, leegyszerűsítve: a jobb mun­kára. Szabad kezet kapnak emberek, vagy legalábbis szabadabb kezet, akik* kérték-követélték ezelőtt, nem is alaptalanul. Szabad kéz, döntési lehetőrég, a béhatároltságoktól való megszabadulás, az önállóság és még sorolhatnám — mennyii szép, mennyi jó lehetőség. Most mindez adott lesz. Bár arról se feledkezzünk meg, jelentős részben adott volt eddig is, az más kérdés, mennyién éltek vele. A szocialista gazdálkodást nem adjuk fel — ez egy­értelmű. Erről a kérdésről nem lehet vita. A teljes foglalkoztatottság, mint li'gény és mint célkitűzés elen­gedhetetlen. Ezen vita nem lehet. Arról azonban igenis vitatkozhatunk és vitatkoz­nunk is kell, hogy a magasabb jövedelem ott csapód­jék le, ahol a társadalom számára szükséges összter­mék nagyobb hányada jelentkezik. 'Bárhogy nézem is, úgy látom, hogy a szubjektívum szerepe nőnli fog a jövőben. Az objektív helyzet adott volt, adott ma is és adott lesz a jövőben is. Az adott­ságok között azonban mindig a szubjektumnak, az embernek kell eligazodnia. L. Gy. jelentős megtakarítások a műszergyárban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az MMG-AM szekszárdi műszergyárában a kongresz. szusi és felszabadulási mun- verseny keretében a Bányai Júlia szocialista brigád tette meg elsőként a felajánlást és egyben felhívássíal fordult a gyár valamennyi szocialista és «rnurtkabrfgádjáhaz, hogy ők is csatlakozzanak a moz­galomhoz. A brigádok vállalásai kö­zött szerepel két kommunis­ta műsziak, ezt teljesítették, és az ebből keletkezett 70 000 forint munkabért felaján­lották a gyár jóléti alapjára, a nyugdíjasok anyagi támo­gatásra és a most felépülő < városi sportcsarnok építésé­re. A két kommunista mű­szak együttes termelési ér­A Bányai Júlia szocialista brigád tagja, Garai Bélá- né manóméiért szerel Vincze József esztergályos, a Technika brigád tagja ■téke meghaladta a 2 millió forintot. Továbbá 700 óra önkéntes munkát vállaltak a termelésben, ezt 732 óráira teljesítették és ezzel jelentő­sen hozzájárultak a gyár feladatainak eredményes tel­jesítéséhez. Ugyancsak telje­sítették laz új termék (MI- NITRAN) villamos nyomás- távadó készülék szerelőhe- lyisógének gyors kialakítá­sát, berendezését a szüksé­ges gépekkel és műszerekkel. Eddig 1600 darab nyomás- távadó készüléket készítet­tek el. A verseny adott lendületet több új saját készítésű cél­gép (folyadékos fárasztó, körkovácsoió automatizálása) elkészítéséhez. Ezek a beren­dezések és gépek jelentősen megnövelték a különböző al­katrészek gyártási darabszá­mát. A folyadékos fárasztó berendezés, melyet a Pneu­matika szocialista brigád ké­szített, lényegesen több ener­giát és időt takarít meg, mint az erre a célra előzőleg használt berendezés. Az új gép viiilölmos energiában óránként 22 kilowattot taka­rít meg. Amit eddig 96 óráig fárasztottalk, 'az új berende­zés 16 óra allatt végzi eL Az ellenőrzési tapasztalatok jobb minőséget igazolnak. A brigádok a gyáron kívül több mint 400 óra társadal­mi munkát végeztek el, is­Gyertyános Margit fogmarón dolgozik kólák, gyermekintézmények, úttörőház, kiállítások rende­zésében. E munkák többsége takarítási, karbantartási fel­adat volt. A gyárban élen­járók között Vanrtak a Bá­nyai Júlia, Ho SÍ Minh, An­géla [Davis, Béke, November 7., Május 1., Pneumatika és a Technika szocialista brigá­dok. Ezek közül az Angela Davis brigád már teljesítet­te exporttervét. KÄNTÄSJÓZSEF Fejős Mihályné háromfázisós hőmérséklet-korlátozót hitelesít A Pártélet decemberi számából A Pártélet decemberi szá­ma közli az MSZMP Köz­ponti Bizottságink a XIII. kongresszusra kiadott irány­elveit. A folyóirat méltatja az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány 1944. decemberi megalaku­lásának jelentőségét, a ma­gyar államiság újjászületé­sét. Foglalkozik a decembe­ri szám a jelölő bizottságok­ra háruló felelősségteljes fel­adatokkal a pártvezetőségek újjáválasztásában. Egy to­vábbi cikk a Központi El­lenőrző Bizottság tapaszta­lataira építve az ellenőrzés szerepét taglalja a pártfe­gyelem erősítésében. A Nóg- rád megyei pártbizottság el­ső titkára a párttagok helyt­állásáról, aktivitásáról fejti ki véleményét. A fővárosi tapasztalatok­ra épül az az írás, amelyik a gazdasággal kapcsolatos ideológiai munka eredmé­nyeit, gondjait és tennivaló­it értékeli. Egy másik írás az iparban dolgozó nők hely­zetéről, munka, és életkö­rülményeinek alakulásáról nyújt átfogó képet. Folytatódik az eszmecsere a vállalati pártszervezetek helyéről az irányítás új for­mái között. Ezenkívül olvas­hatunk e számban a mikro­elektronika fejlesztésének programjáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom