Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-06 / 286. szám

1984. december 6. ^•'ÜÉPÜJSAG Tolna megyében, a felszabadulást követően megindult egy új társada­lom szervezése. Mindenki tenni akart azért, hogy a háború sebeit mi­nél előbb begyógyítsák és megindul­jon a békés építőmunka. Megjelent az új demokratikus sajtó is. A Tolna megyei Hírlapot Dombóváron adták ki 1945 januárjában, a Szabadság cí­mű lapot pedig Szekszárdon 1945 februárjában. Megyénk felszabadulá­sának 40. évfordulója és a magyar sajtó napja alkalmából, e két kora­beli lapból közlünk válogatást a Tol­na megyei Könyvtár kiadásában ha­marosan megjelenő kiadvány alap­ján. Hírek Szekszárdon is megindul az építőmunka Megalakult a Nemzeti Bi­zottság, — Rövidesen meg­kezdi munkáját a törvény­szék. — A pénzügyigazgató­ság intézkedik a tisztvise­lők és nyugdíjasok fizetésé­ről — A „Tolnamegyei Hír­lap” • telefonjelentése. — Hosszú idő után sikerült telefonkapcsolatot találni dr. Dulin Jenő főszerkesztőnk­kel, aki az alábbiakban vá­zolta a megyeszékhely je­lenlegi életét. Szekszárdon is általános örömet keltett a német meg­szállás alóli felszabadulás és ha pillanatnyilag némely té­ren nehézségek merülnek is fel, reményünk van arra, hogy hamarosan visszatér a normális élet. A pártok összefogva igye­keznek a múlt sötét emlé­keit mielőbb eltüntetni. E héten sor kerül a Nemzeti Bizottság felállítására is, melyben mindhárom demok­ratikus alapon működő párt képviselői foglalnak helyet. A politikai élethez tarto­zik az a mozgalom is, mely helyi lap megindítására irá­nyul. Ez ügyben már foly­nak a tárgyalások. Az alispáni hivatal is rendben folytatja munkáját. Az ügyeket ideiglenesen dr. Kunczer Jenő vármegyei tiszti főügyész intézi. Ugyan­csak rendben végzi munká­ját a Pénzügyigazgaióság is. Alkalmunk volt Zólyomi je­lenlegi pénzügyigazgatóval is beszélni, aki közölte ve­lünk, hogy a működő köz- tisztviselők összeírása folya­matban van és úgy ők, mint a nyugdíjasok az elmradt járandóságuk utólagos elszá­molása terhe mellett 2—300 pengő előleget kaphatnak az illetékes adóhivatalok út­ján. Az ügyészség tovább foly­tatja munkáját, dr. Gaál De­zső elnök régi és közismert agitálásával áll az élen. A megyed tisztviselők közül Schultheisz Rezső vm. fő­jegyző, Morvay László má­sodfőjegyző, Bereznay árva­széki ülnök nem hagyta el helyét, míg Szongott Ervin alispán több más tisztvise­lőtársával egyetemben eltá­vozott Szekszárdról. A város ügyeit ideiglene­sen Senye Sándor intézi. A pártok erőteljesen szervez­kedtek. A Függyetlen Kis­gazdapárt tradícióihoz híven dolgozik és az értelmiségi réteg is nagy számban áll zászlaja alá. Valószínűleg vármegyénk a múlthoz képest most is nyolc nemzetgyűlési képvi­selőt fog küldeni a Házba, pillanatnyilag azonban fon­tosabb kérdések várnak el­intézésre. Az iskolákban is hamaro­san megkezdődik a tanítás. Ugyancsak a Világ mozgó­színház zavartalanul vetít képeket a nagyiközönség szá­mára. A sportélet még téli álmát alussza, de reméljük a tavaszi idényre a szekszár­di játékos gárda is műkö­désbe lép. A törvényszék eddig nem tartott tárgyalást, most, hogy átmenetileg a szükséges he­lyiségeket megkapta, nincs akadálya, hogy megkezdje tárgyalásait. A vasút és pos­ta rendben végzi feladatát, így minden remény megvan, hogy hamarosan helyre áll a megyeszékhely normális élete. (TH. jan. 20. 3. sz.) Közellátási kormánybizto­sokat nevez ká a kormány. A kormánybiztosok feladata a közélelmezés, általában a közszükségleti cikkekkel va­ló ellátás biztosítása, vala­mint az árellenörzésre vo­natkozó jogszabályok és kor­mányintézkedések végrehaj­tása. Működési területüket a minisztérium állapítja meg. Joga Van a kormánybiztos­nak a közedláts érdekeit ve­szélyeztető vármegyei, váro­si vagy községi hatóságok intézkedéseit megsemmisíte­ni, új rendelkezéseket hozni és azok végrehajtásáról gon­doskodni. (1945. febr. 10.) Megkezdődik a tanítás a dombóvári középiskolákban. Megelégedéssel vesszük a bírt, hogy az orosz katonai parancsnokság támogatásá­val az Esztenházy utcai ele­mi iskola épületében hétfőn reggel megkezdődik a taní­tás. Délelőtt a gimnázium növendékei, délután 1 órától fél 5-ig a polgáristák okta­tása folyik. A tanítás a né­met nyelv és a történelem legújabb részének kivételé­vel az eddigi tanterv szerint folyik. (1945. fehr. 10.) Alakulóban az ifjúsági szövetség Ifjúságé a jövő. Hangza­tos jelszava volt a régi rend­szernek, melynek örve alatt szabad folyást engedtek ke­vésbé kívánatos, de ma már orvoslott tüneteknek. Mi, fia­talok, tényleg birtokában vagyunk azoknak a tények­nek, mélyek az alkotás el­engedhetetlen tényezői. Sze­geden már nagyarányú moz­galom Indult meg, melynek keretében a kommunista, párti ifjúság szövetségbe tö­mörülve megalakította a De­mokratikus Ifjúsági Szövet­séget. Kolozsváry Gyula, a szegedi szövetség titkára, Bá- taszék után jelenleg Dombó- várott tartózkodik, ahol érintkezésbe lépett a helyi ifjúsági vezetőkkel. Remél­jük, hogy az agilis és fia­tal titkár munkája nyomán hamarosan Dombóvárott ' is megindul az ifjúsági párt­Pértélet Pártközi értekezlet Bátaszéken A Független Kisgazda-, Munkás- és Polgári Párt, va­lamint a Magyar Kommu­nista Párt bátaszéki csoport­ja pártközi értekezletet tar­tott január 27-én. Az érte­kezlet a robotmunkák igaz­ságos beosztásával, valamint a fegyveres rendőrség felál­lításának kérdésével foglal­kozott. Elhatározták, hogy küldöttséget menesztenek a városparancsnoksághoz, kér­ve amnak megértő támogatá­sát a rendőrség felállításá­hoz és a községre kirótt ter­mészetbeni leadások meg­könnyítéséhez. Megegyezett az értekezlet abban is, hogy minden közérdekű ügyben közös értekezletet tartanak, hogy ezáltal is elősegítsék a munkaütem gyorsulását és így a konszolidáltabb életvi­szony helyreállítását. (1945. febr. 10. 4. p.) Duna gyöngye Az angol rádió egyik utolsó adása során meleg sza­vakkal emlékezett meg Magyarországról és annak szépséges fővárosáról. Részletesen ismertette Budapest nevezetességeit és természeti szépségeit, megállapítva, hogy fővárosunk a „Duna gyöngye". Szívünk vérzik, és önkéntelenül ökölbe szorul a ke­zünk, midőn lelki szemeink elé varázsoljuk a náci terror alól felszabadult várost, mely túzlángokban állt, vandál kezek munkája nyomán romhalmazzá lett, és több száz éves alkotó munka gyümölcse rövid hetek alatt elpusztult. Most saját szemükkel győződhetnek meg arról, akik eddig oly kitartóan hirdették a hármas szövetség mel­letti kiállást, hogy a letűnt rendszer ténykedései mit eredményeztek. Most bizonyságot szerezhetünk róla, hogy a magyar nép és annak munkája csupán eszközül szolgált, melyet könnyű szívvel áldoztak fel a nácik, midőn érdekeik azt kívánták. Szégyelhetjük magunkat rövidlátásunkért, vak ítélő­képességünkért, mely készpénznek vette a német pro­pagandát, és hitt a népbolondítók cifra jelszavának. Csupán egy maroknyi sereg, derék munkások voltak azok, akik sokszor puszta kézzel szálltak szembe a kí­méletlen belső ellenséggel, és saját vérükkel védték meg kenyeret adó gyáraikat. Ezek az igaz magyarok, akik sokszor a nemzetköziség vádjával illetve másod­rendű állampolgár szerepét töltötték be, és szerveze­teiktől megfosztva, a nyilasbérencek kénye-kedvének voltak kiszolgáltatva, most fényes bizonyságot tettek hazájuk iránti hűségükről. A Parlament, a királyi vár, a Pázmány Péter Tudo­mányegyetem külön-külön is büszkesége lenne bár­melyik fővárosnak. Ezek a remekművek, a két város­részt összekötő hidakkal együtt a gyűrűbe szorult né­metek kétségbeesett gyűlöletének váltak áldozatául. Sok tízezer hajléktalan, romokban heverő háztömbök hirdetik a német sereg alapos munkáját. A londoni rádió meleg együttérzéssel emlékezett meg a főváros megpróbáltatásáról és annak a reménynek adott kifejezést, hogy ez a kemény, dolgozó nép hama­rosan újjáépíti Budapestet. Hasonlóképpen foglalkozott Budapest sorsával a párizsi rádió is. A németek feltar­tóztató politikája halálra ítélte Európa egyik legszebb városát — mondotta a hír magyarázója. Ez a pusztulás azonban emlékeztetni fogja a jövő nemzedéket, hogy soha többé ne kövesse el a múlt politikai hibáit. Mi hisszük és fogadjuk, hogy miként az egykor árvíz által sújtott Szeged helyébe sikerült a legszebb Tisza- parti metropolist varázsolni, ugyanígy fel fog épülni az új Budapest is. Bár műtörténeti és muzeális értékű kincsei pótolhatatlanok, az új szellem, a lüktető élet, mely a város falai közé költözik, bár nem feledtetik, de tán begyógyítják a reánk sújtó bakacsintos napokban kapott sebeket. Hisszük, hogy a lecke, melyet most kaptunk, végleg kiábrándítja a nemzet fiait abból a gyászos hitből, hogy a közelmúlt politikája javunkra szolgált, és végre meg­tanuljuk, hogy nekünk csakis a demokratikus, szabad nemzetek sorában a helyünk. (1945. febr. 3.) Segítsünk Bogyiszló árvízkárosultjain! szociáldemokrata, független kisgazda és nemzeti paraszt­Készítsünk házilag élesz­tőt. Az elmúlt hetek folya­mán ugyancsak sok szó esett a kenyérsütés nélkülözhetet­len segédanyagáról, az élesz­tőről. Sok terv és szándék került felszínre, de az élesz­tőgyártás nagy kérdése még­sem jutott megnyugtató meg­oldáshoz. Tekintettel arra, hogy a nehéz küzdelmet foly­tató magyar háztartásoknak mindenben segítségére sze­retnének lenni, alább köz­lünk egy házi élesztőrecep­tet: A megkelt, kész kenyér- tésztából kb. 2 kg kenyér­tésztát kiveszünk. Erre a ke­nyértésztára 1 maréknyi fi­áiét. (1945. január 27.) nomra darált (frissen darált) kukoricalisztet szórunk, jól összegyúrjuk és kelni hagy­juk. Ha megkelt, ezt a mű­veletet háromszor megismé­teljük, de minden esetben egy kevés langyos vizet adunk a tésztához, hogy az ne legyen túl kemény. A harmadik keltetés után a tésztát kekszvastagságúra gyúrjuk és cca 4x4 cm keksz­alakra vágjuk és megszárít­juk. Ezek a megszáradt tész­tadarabok azután mint élesz­tő használhatók fel kenyér­sütéshez és minden egyéb más célra is. (1945. febr. 3.) Pártszervezet Bonyhádiul Megalakult a Kommu­nista Párt bonyhádi szer­vezete. A völgység! járás székhelyén eredményes és szép munkát fejtenek ki a demokratikus pártok. Leg­utóbb hírt kaptunk a Ma­gyarországi Kommunista Párt bonyhádi szervezeté­nek megalakításáról is, mely szociális problémákon kívül tagjainak kulturális fejlődésére is súlyt kíván helyezni. (1945. február 3.) Előző számunkban már je­lentettük, hogy február 14- ről 15-re v irr adóra hatalmas vízáraidat öntötte el Bogyisz­ló községet, és tizenöt lakó­ház kivételével, közel 300 család vált hajléktallaiiiná. A szerencsétlenül jártaik ál­latállománya, takarmány- készlete, élelmiszere és gaz­dasági felszerelése egyéb in­góságával együtt a pusztító elem martaléka lett. Az ár­vízkárosultak többsége Tol­nán nyert ideiglenes elhe­lyezést, hogy a jövőben mi­lyen helyzetbe kerülnek, az elsősorban a megye áldozat­kész lakosainak megnyilat­kozástól függ. Ha visszatér a Duna vize medrébe, és a község lakói hazatérnek, üres otthon, el­pusztult javak romjai vár­ják. A kormányzat jelenleg mines abban a helyzetben, hogy hathatós támogatásban részesíthesse a rászorultakat. A társadalom kötelessége, hogy a súlyos helyzetben ál­dozatkészséget tanúsítson és bizonyságot tegyen a bajba jutottak megértéséről. Ezért az ial ispán körrendeletben hívja fel a községi vezető­ket, hogy sürgősen írják ösz- sze azon természetbeni fel­ajánlásokat, melyeket az egyes községék melegszívű polgáréi kívánnak juttatni Bogytiszló népének, mert hi­szen sem állatállomány, sem takarmány, vagy élel­miszer manapság pénzért sem teremthető elő oly mennyiségben, mint amilyen szükséglet mutatkozik. Éhek összegyűjtéséről, illetve Bo­gyiszlóit való szállításáról külön intézkedés történik. Pénzbeli adományok közvet­lenül Bogyiszló elöljárósága címére is küldhetők, ugyan­csak készségei vállalkozunk a pénzbeli felajánlások to­vábbítására és a hozzánk juttatott adományokat hírla- pi'lag nyugtázzuk. Bogyiisdlónak Tolna megyé­hez történő átcsatolása, mint ismeretes, csak néhány évvel ezelőtt történt meg. Szeret­nénk és hisszük is, hogy a volt Pest megyei község la­kóinak mihamarabb alkalma lesz kézzel fogható meggyő­ződést szereznie, hogy az ősi vármegye népe épp oly meg­értéssel viseltetik bajba ju­tott új fia iránt, mintha más régen hozzá tartozó községet ért volna a sorscsapás. A megpróbáltatások ide­jén kívánatos, hogy meg­nyíljanak a szívek, és ne fe­ledje el senki a régi köz­mondást, hogy „kétszer ad, ki gyorsan ad”. Élesztő házilag

Next

/
Oldalképek
Tartalom