Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-06 / 286. szám
2 ‘tffePÜJSÄG 1984. december 6. Közlemény (Folytatás az 1. oldalról.) Hazánk és Indonézia kapcsolatainak építését, a kölcsönösen előnyös együttműködés lehetőségeinek feltárását mozdította elő az Elnöki Tanács elnökének az Indonéz Köztársaságban tett látogatása. Párt- és állami küldöttségünk részvétele az algériai forradalom 30. évfordulójának ünnepségein kifejezte országaink, népeink baráti viszonyát. II. A Központi Bizottság értékelte az 1984. évi gazdasági építőmunka eddigi tapasztalatait, megvitatta és elfogadta az 1985. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Központi Bizottság megállapította, hogy népünk eredményesen dolgozik, a népgazdaság összességében a fő gazdaságpolitikai céloknak megfelelően fejlődik. A termelés és a nemzeti jövedelem a tervezettet kismértékben meghaladja, a munka termelékenysége emelkedik. A külgazdasági egyensúly tovább javul. A szocialista szektorban a beruházások a terv szerint valósulnak meg. A lakosság fogyasztása valamelyest emelkedik, az életkörülmények javulnak. 1. Az 1984. évi népgazdasági terv előreláthatóan az alábbiak szerint teljesüli: A nemzeti jövedelem az előirányzott 1,5—2 százalék helyett 2—2,5 százalékkal emelkedik. A költségvetés hiánya a tervezettnek megfelelően mérséklődik. Az ipari termelés az előirányzott 1,5—2 százalék helyett 2,5—3 százalékkal nő. Bővül az ipari termékek kivitele és belföldi értékesítése. Az építőipari termelés a számítottnak megfelelően mérséklődik. A beruházási építés csökken, a fenntartási, felújítási és a lakosság részére végzett, főként lakás- építési munkák aránya fjedig nő. A gazdálkodás színvonala, a lakások átadásának ütemessége — különösen a fővárosban — nem javul. A mezőgazdasági termelés mintegy 5 százalékkal nő. A gabonatermés a tervezett 15 millió tonnát meghaladja. Az állatállomány magas, a takarmányellátás kielégítő. A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek kivitele jelentősen emelkedik, az exportárak azonban alacsonyak. A zöllidség- és gyümölcstermés kisebb a számítottnál. Az energiagazdálkodási és az anyagtakarékossági programok ez évi feladatai teljesülnek. A beruházások valamelyest meghaladják a tervezettet. Befejeződött a paksi atomerőmű második blokkjának építése, a Szolnoki Papírgyár, az Állami Operaház, az Árpáddüd, a Traumatológiai Intézett felújítása, átadták a metró új szakaszát. Határidő előtt üzembe helyezték a Dunai Kőolajipari Vállallat új krakküzemét. Az export számottevően, az import kismértékben növekedik. Szorosan együttműködünk a KGST-tagorszá- gokkaJ, jelentősen fejlődnek a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok. A rubel elszámolású áruforgalom a tervezettnek megfelelően alakul, elsősorban a gépek és a fogyasztási cikkek kivitele bővül. A nem rubel elszámolású kivitel a tervezettnél gyorsabban emelkedik, a behozatal pedig a tavalyi szintet csak kisimértékben haladja meg. Az iparban és az építőiparban áttértek a 40 órás munkáhétre. Budapesten és néhány ipari körzetben a munkaerőkereslet meghaladja a kínálatot. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása egy százalékkal nő. A no- mináljövedelem 9 százalékkal emelkedik. A társadalmi juttatások ezt meghaladóan nőnek. A munkások és alkalmazottak, valamint a termelőszövetkezeti dolgozók átlagkeresete 5,5—6 százalékkal emelkedik. A fogyasztói árszínvonal 8,'5 százalékkal nő. Az áruellátás élelmiszerekből kiegyensúlyozott, Az ipari termelés az exportképesség és a jövedelmezőség figyelembevételével differenciáltan emelkedjen, növekvő mértékben járuljon hozzá a külgazdasági egyensúly javulásához és a nemzeti jövedelem gyarapodásához. Az ipari vállalatok folytassák termelési szerkezetük és (belső szervezetük korszerűsítését, és tegyenek határozott intézkedéseket a veszteséges tevékenységek visszaszorítására. Az építőipar termelésének növelésével, munkája szervezettségének és minőségének javításával elégítse ki a keresletet. A mezőgazdaságban folytatódjon a hozamok növelése, a ■ ráfordítások mérséklése, az ésszerűbb takarmány- gazdálkodás, a melléktermékek és a hulladékok jobb hasznosítása. A növénytermesztés fő feladata 15,5 millió tonna gabona megtermelése. Az állattenyésztésiben meg kell szilárdítani és tovább kell fejleszteni az elért eredményeket. A közlekedésben a rendelkezésre álló szállítási eszközök összehangoltabb, gazdaságos kihasználására, a korszerű szállítási módok elterjesztésére, valamint a szolgáltatások minőségének javítására kell törekedni. Az energiagazdálkodási és racionalizálási program végegyes építő- és tüzelőanyagok, valamint tartós fogyasztási cikkek kivételével más termékekből is megfelelő. A lakosság életkörülményei javulnák. Felépül 74 000 lakás. Elkészül 1600 bölcsődei, 8000 óvodai hely, 1200 általános iskolai osztályterem és 1600 kórházi ágy létesül. A tervezett kereskedelmi, hírközlési, kommunális, művelődési fejlesztések megvalósulnak, amit a lakosság értékes hozzájárulása is segít. 2. A Központi Bizottság az 1985. évi népgazdaisági terv és állami költségvetés legfőbb feladatának azt tartja, hogy a termelés növelésével, a gazdálkodás jövedelmezőségének és nemzetközi versenyképességének fokozásával tovább javítsuk az ország külső pénzügyi egyensúlyát, folytassuk a belső gazdasági egyensúly konszolidálását, s állítsuk meg a beruházások és a (reálbérek csökkenésének folyamatát. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1985. évi népgazdasági tervet az alábbi fő előirányzatok szerint véglegesítse, és az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjessze. rehajtását folytatva a fel- használásban további megtakarítást kell elérni. A beruházási összegek nagyobb részét kell a műszakitechnológiai színvonal emelésére, valamint a feldolgozóipar és a termelést szolgáló infrastruktúra fejlesztésére fordítani. A támogatások, hitelek odaítélésénél előnyben kell részesíteni az exportképességet fokozó, az anyag- és energiaigényt mérséklő fejlesztéseket. A kivitel 5—6 százalékkal, a behozatal 2—3 százalékkal emelkedjen. A Szovjetunióval, a KGST többi tagországával, minden szocialista országgal a tervszerű gazdasági együttműködés és az áruforgalom bővítésére törekszünk. Szélesítjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal és a fejlett tőkés országokkal is. A lakosság reáljövedelme és a társadalmi juttatások reálértéke egyaránt 1,5—2 százalékkal emelkedjen. A teljesítmény tervezett javulása esetén — a bér- és kereset- szabályozás. a bérpolitikai intézkedések és a bérprpfe- renciák eevüttes hatására — a keresetek átlagosan 7—7,5 százálékkal emelkedhetnek. A gazdálkodó szervezetek, az intézmények bérfejlesztési lehetőségeiket használják fel a kereseteknek a teliesítAz 1985. évi terv az 1984. évi várható teljesítés százalékéiban Nemzeti jövedelem 102,3—102,8 » Belföldi felhasználás 101,0—101,5 Ipari termelés 103,0 Országos építés-szerelés 101,0—102,0 Mezőgazdasági termékek termelése 101,0 Lakossági fogyasztás 101,0—101,5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,5—102,0 Állami költségvetés bevétele 106,5 Állami költségvetés kiadása 106,0—106,5 A szocialista szektor beruházásai 193—(195 miíiliárd forint ménnyel arányos differenciálására. A lakosság fogyasztása 1— 1,5 százalékkal növekedjen. Fontos feladat a vásárlóerő és az árualap összhangjának, az áruellátás színvonalának megőrzése. A fogyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékkal növekedhet, ebből 3 százalék az alapvető fogyasztási cikkeket és szolgáltatásokat érintő központi áremelés. Az árellenőrzést, különös tekintettel a szabadáras termékek körére, szigorítani kell. Meg kell akadályozni a termelői és a fogyasztói árak indokolatlan emelését. A Központi Bizottság egyes alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árának emelésével együtt jövedelempolitikai, szociálpolitikai intézkedéseket tart szükségesnek. Indokoltnak tartja azt is, hogy népesedéspolitikai céljaink érdekében a kormány további lépéseket tegyen. Az életkörülmények javítása céljából épüljön fel 74 —75 ezer lakás, készüljön el 800 általános iskolai tanterem, létesüljön 5000 óvodai és 1900 szociális otthoni hely és 2600 kórházi ágy. 3. Céljaink elérésének fő útja a gazdálkodás színvonalának emelése, a szervezettség és a munkafegyelem javítása. A gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével összhangban a központi szervek emeljék munkájuk színvonalát, növeljék a vállalati gazdálkodás önállóságát, és teremtsenek nagyobb lehetőséget a dolgozó kollektívák részvételére a vállalatok vezetésében. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a gazdaságpolitikai követelményekkel összhangban, saját lehetőségeik gondos mérlegelésével készítsék el saját terveiket. . A pártszervek és .szervezetek politikai munkával segítsék gazdasági céljaink elérését. Az agitáció és a propaganda segítse elő, hogy a dolgozó tömegek világosan lássák és fegyelmezett munkával támogassák törekvéseinket. A párt XIII. kongresszusának és hazánk fel- szabadulása 40. évfordulójának tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny — különösen a gazdálkodás minőségi követelményeit szem előtt tartva — járuljon hozzá az 1985. évi népgazdasági terv teljesítéséhez. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a kommunistákat, a társadalmi és a tömegszervezeteket, egész népünket: az 1985. évi terv teljesítésével tegyék lehetővé az 1986—90-es esztendőkre szóló VII. ötéves tervünk jó megalapozását, hogy biztonságosan haladhassunk előre a népgazdaság intenzív fejlesztésének, a népjólét emelésének, a szocialista társadalom további sikeres építésének útján. * A Központi Bizottság szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt. Ajánlásokat fogadott el társadalmi és állami tisztségek betöltésére. Befejezidött a Kulturális Fórumot előkészítő szakértői értekezlet Szerdán eredményesen befejezte munkáját a Kulturális Fórumot előkészítő szakértői értekezlet, amely két héten át Budapesten ülésezett. A helsinki záróokmányt aláíró 35 állam képviselői tavaly Madridban állapodtak meg arról, hogy 1985 őszén Kulturális Fórumot rendeznek Budapesten. A helsinki folyamat keretében első alkalommal szentelnek külön tanácskozást a kultúra és az európai államok közötti kulturális együttműködés kérdéseinek. Az előkészítő értekezlet széles körű eszmecserék és intenzív konzultációk eredményeként kidolgozta a Kulturális Fórum napirendjét és szervezeti kereteit. A kedd esti üléseken valamennyi lényeges kérdésben sikerült egyetértést kialakítani. Az európai semleges és el nem kötelezett országok által benyújtott tervezet alapján az értekezlet szerda délelőtt elfogadta a megállapodásokat tartalmazó jelentést. A hat hétig tartó, jövő ősszel megrendezendő tanácskozáson 33 európai állam, továbbá az Amerikai Egyesült Államok és Kanada kiemelkedő kulturális személyiségei vesznek részt. A fórum, amely plenáris üléseken és négy munkacsoportban végzi majd munkáját, az alkotó tevékenységet, a kulturális értékek terjesztését és az együttműködést érintő, egymással ds összefüggő kérdéseket vitatja meg a kultúra különböző területeit vizsgálva. * Bényi József nagykövet az értekezleten részt vett magyar küldöttség vezetője az előkészítő tanácskozás befejeztével az MTI tudósítójának kérdésére összefoglalta a kéthetes munka tapasztalatait: — A szakértői értekezlet feladata volt, hogy megállapodjon az 1985 októberében Budapesten sorra kerülő Kulturális Fórum napirendjéről és szervezeti kereteiről. — A jövő évi fórumon kiemelkedő kulturális személyiségek, köztük neves írók, művészek és a kulturális élet felelős vezetői vesznek részt a küldöttségek tagjaiként. Tevékenységük egyaránt felöleli a képző- és iparművészettel, a filmmel, a színházzal, és más előadóművészekkel, a rádiós és televíziós kulturális programokkal, az irodalommal, a művészeti kutatás és oktatás témakörével,, a könyvtárakkal, múzeumokkal, kiállításokkal, valamint az egymás kulturális értékeinek megismerésével kapcsolatos kérdéseket. — Elmondhatom, hogy valamennyi küldöttség kölcsönösen elfogadható megoldásokra törekedett. Az értekezlet eredményes befejezése jó alapot ad a jövő évi Fórum munkájához, amely hozzájárulhat majd az európai biztonsági és együttműküdési folyamat továbbviteléhez — hangsúlyozta Bényi József. Hazánkba látogat a finn miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke. A berlini számvetés Szerda esti kommentárunk. Világszerte megfigyelők serege tanulmányozza a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri tanácskozásáról kiadott közös közleményt. Az érdeklődés érthető. A jelenlegi, különösen bonyolult helyzetben egy ilyen dokumentum jelzőinek és hangsúlyainak is jelentősége lehet. A közlemény azonban teljesen feleslegessé teszi a találgató kérdőjeleket: tartalma és stílusa egyértelmű és világos. A tagállamok külügyminiszterei félreérthetetlenül kijelentették, hogy örömmel üdvözlik a szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozót, amelyet konstruktív szellemben és tárgyszerű alapossággal kell előkészíteni. Ugyanakkor a testület nem hagy kétséget afelől, hogy a várható nehézségeket illetően nincsenek illúziói, mert azok, akik eddig oly elképesztő mértékben nehezítettek meg minden pozitív fejleményt, a jövőben sem lesznek tétlenek. A kétségtelenül felcsillanó reménysugár — derül ki az okmányból — nem feledtetheti azt a jelenleg meghatározó tényt, hogy az európai- és a világhelyzet változatlanul veszélyekkel terhes, feszült, és hogy ezt a helyzetet bizonyos atlanti cselekvések riasztó sorozata okozta, elsősorban a közép-hatótávolságú amerikai rakéták mindmáig folytatódó nyugat-európai telepítése. A tanácskozás résztvevői emlékeztettek arra, hogy Washington és a NATO részéről folytatódik a világbéke alapját képező hozzávetőleges erőegyensúly megbontásának kísérlete, amelynek lényege az, hogy az erőegyensúlyt erőfölénnyé változtassa. Ez a koncepció éppoly elfogadhatatlan és veszélyes, mint bármely olyan törekvés, amely megkérdőjelezi a második világháború eredményeképpen létrejött európai határokat, és társadalmi berendezkedést. A tanácskozásról kiadott közlemény tehát felsorolja a létező és várható nehézségeket, de azért, hogy szembenézzen, megküzdjön velük; pontosan úgy, ahogyan a szocialista diplomácia eddig is tette, és a jövőben is teszi majd. A Varsói Szerződés tagállamai ezen a berlini számvetésen is világossá tették, hogy a maguk részéről korunk alapvető kérdésének tartják a fegyverkezési verseny megállítását, az áttérést a leszerelésre, elsősorban a nukleáris leszerelésre. Mindent meg kell tenni a katonai szembenállás szintjének csökkentéséért és azért, hogy a nemzetközi kapcsolatok visszatérjenek az enyhüléshez. A miniszterek állást foglaltak amellett, hogy a genfi leszerelési konferencián minden kérdésről érdemi tárgyalásokat folytassanak annak érdekében, hogy konkrét megállapodásokat érjenek el. Ha a másik fél is hasonló konstruktív álláspontot foglal el, a megegyezésnek nem lehet akadálya. HARMAT ENDRE PANORÁMA BUDAPEST Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Ali Akbar Vélajati, az Iráni Iszlám Köztársaság külügyminisztere. Az iráni vendéget és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter fogadta. Jelen volt Ali Akbar Fa- razi, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti, valamint Nagy S. Lajos,, hazánk tehe- ráni nagykövete. AGRIGENTO Újabb 13 személyt, köztük a pénzügyminisztérium szicíliai irodájának vezetőjét vették őrizetbe kedden a dél-olaszországi Agrigentó- ban a maffiával való együttműködés vádjával. Elio Spal- litta ügyész sajtóértekezletén elmondotta, hogy a 13 letartóztatotton kívül további két, jelenleg szökésben lévő személyt vádolnak azzal, hogy közük van a dél-olaszországi bűnszövetkezethez. AMMAN Ahmed Obeidat jordániai miniszterelnök elítélte Azmi Mufti, Jordánia bukaresti nagykövetségének tanácsosa ellen kedden elkövetett merényletet — jelentette a kuvaiti hírügynökség. Az ilyen akciók nem térítik el Jordániát, hogy folytassa a palesztin és az arab ügyet szolgáló politikáját — jelentette ki Obeidat. Jordánia már volt hasonló akciók célpontja a múltban is, de semmi sem térítette le a választott útról — mondotta a miniszterelnök kedden a képviselőház ülésén. A bukaresti gyilkosság az elmúlt két hétben a második merénylet volt, amit külföldön szolgálatot teljesítő jordániai diplomaták ellen követtek el. A múlt héten Athénben kíséreltek meg merényletet egy jordániai diplomata ellen. SAINT GEORGES Herbert Blaize, a kedden kinevezett új grenadai miniszterelnök kijelentette: azt akarja, hogy a külföldi csapatok továbbra is Grenadán maradjanak. Blaize, aki a választásokon az Új Nemzeti Párt jelöltjeként Indult, első sajtóértekezletén közölte: levélben arra kérte Ronald Reagan amerikai elnököt, hogy a szigetország megszállása óta Grenadán tartózkodó kétszáznegyven amerikai katona maradjon a szigeten mindaddig, ameddig ki nem építik az ország saját rendőrségét. Hasonló kéréssel fordult a tavaly októberi invázióban közreműködő hét karibi ország vezetőihez. QUEBEC Lemondott kedden Denis Lazure, a kanadai québeci tartományi kormány állam- polgári kapcsolatok ügyeinek minisztere. Lazure volt a hetedik azok közül a kabinetminiszterek közül, akik megváltak tisztségüktől azt követően, hogy René Levesque tartományi miniszterelnök nemrégiben kijelentette: a soron következő tartományi választások fő kampánytémája a gazdasági helyzet, és nem Quebec tartomány függetlenné válásának ügye lesz.
