Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-04 / 284. szám
TOLNA' __ 2 NÉPÚJSÁG 1984. december 4. Közös piaci csúcsértekezlet Hétfőn délután a dublini várban megkezdődött az Európaii Gazdasági Közösség tíz tagországának csúcsértekezlete, amelyen az álíam- és kormányfők, valamint külügyminisztereik vesznek részt. Az EGK-külügymdniszte- reknek a múlt héten több nekifutásra sem sikerült megállapodniuk a spanyol— portugál csatlakozás feltételeiben, mert maguk is ellentétekkel küszködnek a bortermelés korlátozását illetően. E kérdés — az agrártermelés finanszírozásának vonatkozásában — rokon a költségvetési fegyelem ugyancsak napirenden lévő problémájával. A vita azért nagy jelentőségű, mert sem Kuvaiti katonai intézkedések Kuvait csapatokkal, harckocsikkal és légvédelmi rakétákkal erősíti meg két stratégiai fekvésű szigetét — közölte vasárnap Szalem esz- Szabah kuvaiti hadügyminiszter. Az A1 Vatan napilapnak adott interjújában a lépést azzal indokolta, hogy Kuvaitot megfenyegették, de nem nevezte meg, hogy mely ország részéről. A két sziget, Bubiján és Varba a Perzsa (Arab)-öböl északnyugati csücskében, Irak keskeny tengeri kijáratával szemben fekszik és közel esik az iráni partokhoz is. Hírügynökségi jelentések szerint Hasemi Rafszandzsá- rei hodzsatoliszlám, az iráni parlament elnöke nemrég óva intette Kuvaitot attól, hogy a két szigetet átengedje Iraknak, háborús ellenfelének. Londoni sajtóértesülések szerint Irak szeretné bérbevenni a két szigetet, hogy biztosítsa kijáratát a Perzsa-öbölhöz, mivel Baszna kikötője a háború miatt nem fogad hajókat. (Um-Kaszr iraki haditengerészeti bázist a két kuvaiti sziget választja el a nyílt tengertől.) Kuvait sajtó- jelentések szerint elutasította a bagdadi kérést, mert el akarja kerülni, hogy közvetlenül belekeveredjék az iraki—iráni háborúba. Hírügynökségek ezzel kapcsolatban emlékeztetnek arra, hogy Kuvait és Irak közös szárazföldi határának egy szakaszát még nem tűzték ki. Londoni értesülések szerint Bagdad a határkérdés rendezését a két kuvaiti sziget bérbeadásától tette függővé. az NSZK, sem Nagy-Britan- nia nem vállalja már a hiányok fedezését, ha a Fontai- nebleau-ban nyáron elvi síkon rögzített mezőgazdasági kiadáscsökkentés a gyakorlatban képtelen érvényesülni. A harmadik nagy vitatéma az EGK továbbfejlesztése, ezen belül a „politikai unió” erősítése. Erről a kérdéscsoportról előzetes jelentés kerül a csúcstalálkozó résztvevői elé, akik közül heten, az alapítótagok, a nyugatnémet—francia—olasz trióval az élen, ezt az utat kívánják járni, a többiek közül Nagy-iBritaniniának, Görögországnak és Dániának fenntartásaik vannak. A britek az „európai Egyesült Államok” tervét elvetik, bár Randzsiv választási A 'népfrontmozgalom 'támogatja Tiszaikécske politikai és társadalmi szervezeteinek kezdeményezését, amely szorgalmazza: településeink lakossága közcélú felajánlásaival és azok teljesítésével járuljon hozzá a felszabadulás 40. évfordulójának megünnepléséhez — hangzott el a Hazafias Népfront Országos Titkárságának hétfői ülésén, amelyen — egyebek között — véleményezték a nagyközségi kezdeményezést. gazdasági-kereskedelmi értelemben feltétlen hívei az EGK-án belüli nemzeti korlátozások eltüntetésének. Valamennyi vitapont közül a spanyol—portugál belépés és a „bortenger” ikerproblémája tűnik a legvészjóslóbb- nak. Fitzgerald ír miniszter- elnök, a kormányfők tanácsának soros elnöke külön levélben óvta kollégáit a kudarctól, amely a brüsszeli EGK-bizottság elnöke a luxemburgi Gaston Thorn szerint „destabilizáló” hatású lesz. Ha a belépés feltételeiben az állaim- és kormányfők most sem képesek egyezséget kötni, a két ibériai ország csatlakozásának tervezett határideje, 1986. január 1., teljesíthetetlen lesz. Gandhi beszéde A tanácskozáson emlékeztettek rá: a IHNF idén áprilisban felhívást tett közzé, amelyben arra szólította fel a területi népi ír ontbi zottsá - goklat, hogy csatlakozzanak a településfejlesztési mozgalomhoz, új akciókkal segítsék szűkebb pátriájuk céljainak megvalósítását. A tisza- kécskei kezdeményezésitől azt várják, hogy friss lendületet adjon a helyi kezdeményezéseknek, amelyeknek köszönhetően már eddig is számos szép eredmény született. PANORAMA BUDAPEST A Magyar Külügyi Intézet meghívására december 2-án és 3-án dr. Peter Jankowitsch, az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) külügyi titkára látogatást tett Budapesten és előadást tartott az SPÖ és Ausztria külpolitikájáról. Az SPÖ külügyi titkárával Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára folytattak megbeszélést. MOSZKVA Dom Mintoff máltai miniszterelnök december második felében hivatalos látogatásra a Szovjetunióba látogat. A máltai miniszterelnök a szovjet kormány meghívásának tesz eleget. SZÓFIA Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára vasárnap tárgyalt Willy Brandttal. a Német Szociáldemokrata Párt elnökével, aki a bolgár vezető meghívására látogatott Szófiába. Mindketten üdvözölték a Szovjetuniónak és az Egyesült államoknak azt a döntését, hogy kölcsönösen elfogadható megállapodások érdekében tárgyalásokat kezdenek a nukleáris és az űrfegyverzet kérdésköréről. CHICAGO A leszerelési és biztonsági intézkedésekkel foglalkozó tekintélyes nemzetközi testület, a Palme-bizottság négynapos dh'ioagói értekezlete befejeztekor szorgalmazta, hogy fagyasszák be az új atomfegyverekkel történő kísérleteket és a nukleáris fegyverek rendszerbe állítását. VARSÓ Lengyelországban legkésőbb 1985 utolsó negyedévében megtartják a parlamenti választásokat, s ezekhez új választójogi törtvényt dolgoznak ki — jelentette be hétfőn a Szejm üléséin Kazi- mierz Barcikowski, a LEMP képviselőcsoportjának elnöke. A választások konkrét időpontját később fogják meghatározni. SANTIAGO A Chilében az országos ellenzéki megmozdulások elfojtására a katonai diktatúra az ostromállapot elrendelésén kívül további szükségintézkedéseket foganatosít. Elrendelte a szárazföldi hadsereg, a haditengerészet és a légierő tartalékosainak mozgósítását. Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök választási beszédében hitet tett édesanyja, Indira Gandhi politikájának folytatása mellett. (Telefotó) Népfront-titkársági ülés A siker árnyai A japán gazdasági sikerek hatalmas áldozatot követelnek maguktól a japán emberektől és az ország természeti környezete is alaposan megsínyli az utóbbi évtized példátlan ipari felfutását. A japán ipari fejlődést osztatlan lelkesedéssel és elismeréssel figyelő szakemberekre alighanem hideg zuhanyként hat e sommás megállapítás, amelyet egy nemrégiben megjelent, a japán vállalatirányítási módszerekkel foglalkozó könyv tartalmaz. A könyv három szerzője közül kettő amerikai vállalatirányítási szakember, s egy japán — ő hazája üzleti életének szakértője. A szerzők óva intik a nyugati világ vállalatvezetőit, hogy kellő körültekintés nélkül másolni próbálják a Japán számára példátlan exportsikereket hozó módszereket. A japán siker alapja ugyanis a nyugati világban elfogadhatatlan munkaerőpolitika (az egész életre szóló foglalkoztatási rendszer. a munkahelyhez való feltétlen hűség és odaadás régi hagyományokon alapuló rendszere, az életkortól függő előrejutás), az üzleti élet és a kormányzat közötti szoros összefonódás és az olcsó bankkölcsönök — állítják a tizenöt éve e témában búvárkodó kutatók. A szerzők több példával is alátámasztják azt a véleményüket, miért nem tekinthető kövtendő példának a japán vállalatirányítási gyakorlat: — A japán iparban rendszeresen és kirívó módon diszkriminálják a lakosság egy jelentős részét, elsősorban a nőket és az időseket. A nőket a férfiaknál jóval alacsonyabb bérért alkalmazzák és nincs lehetőségük a ranglétrán való előbbre- jutásra. A nők nagy része egész életre egy cégnél kötelezi el magát, míg a japán foglalkoztatottaknak csak egyharmada dolgozik ebben a rendszerben. Egy japán férfi ötvenöt éves korában nyugdíjba mehet ugyan, ám ennek összege annyira alacsony, hogy kénytelen kiegészítő kereset után nézni. Ezért van az. hogy a 65 éven felüli japán férfiak 45 százaléka még mindig dolgozik, ami messze a legmagasabb arány az iparilag fejlett tőkés világban. — A társadalmi nyomás az alkalmazottaktól feltétlen hűséget követel meg a munkaadó iránt. Ami kifejeződik abban is, hogy az alkalmazottak a fizetettnél jóval több időt töltenek munkahelyükön, s nagy részük sohasem megy szabadságra. — A munkások többsége az átlagosnál jóval kisebb bérért dolgozik, a biztonsági előírásoknak nem megfelelő körülmények között. — A háború utáni példátlan iparosítási erőfeszítések következményeként jelentékenyen károsodott, szennyeződött a természetes környezet. A szerzők egyértelműen azt állítják, hogy az ilyen tényezők politikai és szociális szempontból egyaránt elfogadhatatlanok lennének az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában. — Ami a hivatali ranglétrán a kor szerinti haladást illeti, ez aligha válna be mondjuk az Egyesült Államokban, ahol a cégek a fiatal üzletemberek alkotóképességét jutalmazzák, s egyben ösztönzik a hivatali előbbrejutással. Hiba lenne persze azt gondolni, hogy a japánok maguk nem változtak. A fiatal nemzedékek kevésbé készek elfogadni a hagyományokat és a régi társadalmi normákat. A szakszervezetek is mozgolódnak: megkérdőjelezik a féktelen automatizálást és kampányt indítottak az öt és fél munkanapos hét helyett az ötnapos munkahét bevezetéséért, a több szabadság biztosításáért. Amit a nyugati vállalatvezetők valóban megtanulhatnak a japánoktól, az a „ráérzés” a technológián, változásokra és a felkészülés rájuk, a hosszú távra gondolkodás képessége, a rövid távú profitérdek háttérbe szorítása — tanácsolják a szerzők. Spanyol üzenet Hétfő esti kommentárunk. Egymillióan vonultak Spanyolország városainak utcáira a hét végén. A fővárosban több mint 500 ezer ember követelt békét, rakétamentes Európát, semleges külpolitikát. „Nem akarunk a NATO-ban maradni” — hirdették Barcelonában a békemenet résztvevői. Egy spanyol kommunista politikus így értékelte a demonstráció-sorozatot: mindez a spanyolok békevágyát tükrözi, azt, hogy nem akarnak az eurorakéták árnyékában élni. Az ibériai ország NATO-tagsága körüli vita egyre élesebbé válik — országon belül és kívül egyaránt. A kívülállók keveslik, hogy Madrid csak a politikai tömbhöz csatlakozott, de nem a NATO katonai szervezetéhez. A spanyol átlagembernek a jelek szerint a jelenlegi állapot is elfogadhatatlan. Az atlanti tömb arra akarja rábírni Spanyolországot, hogy gyorsítsa fel a NATO-hoz való teljes csatlakozás folyamatát, a spanyolok pedig egyre keményebb, nyíltabb és szervezettebb ellenállást fejtenek ki — az ellenkező előjelű folyamat érdekében. González miniszterelnök nincs könnyű helyzetben. Hisz nehéz lenne figyelmen kívül hagynia legbefolyásosabb gazdasági partnerei, nyugat-európai szövetségesei véleményét, ám attól is nehéz eltekintenie, hogy az ország, amelyet kormányoz, tömegméretekben ellenzi immár a NATO-val kapcsolatos eddigi politikáját. Lassan két esztendeje, hogy a szocialisták kormányra kerültek, de — a választások idején kilátásba helyezett kilépés helyett — a jelek szerint nem akarják igazából megbolygatni az észak-atlanti szervezethez való tartozás kényes kérdését. Szó volt népszavazásról, ez azonban egyre késik. Ahogy múlik az idő, úgy válik óvatosabbá a madridi magatartás. A legutóbbi nyilatkozatok szerint a referendumot 1986-ig kell megtartani, mivelhogy a kormány és a törvény- hozás mandátuma addig szól. A szocialista pártnak decemberi kongresszusán elkerülhetetlenül állást kell foglalnia majd e sorsdöntő kérdésben, de a várakozások, semmiképp sem derűlátóak. Való igaz. nem a Gonzalez vezette spanyol szocialista kormány lenne az első a történelemben, amely egy választási ígéret végrehajtását szemmel láthatóan minden módon halogatja. Gonzaleznek azonban számítania kell arra, hogy időben nincs már messze az újabb törvényhozási voksolás, ahol a tömegek — szavazatokban kifejeződő elfordulással — fejezhetik majd ki véleményüket a madridi kabinet következetlenségéről. GYŐRI SÁNDOR D'Escoto cikke Alttól itartunk, hogy az amerikai kormányzat széles körű puropxaigamda-lhadjáratával, amely arról igyekszik meggyőzni a közvéleményt, hogy Nicaragua fenyegeti, közhangulatot akár teremteni egy Grenada-típusú invázió előkészítéséhez — állapítja meg Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter a The New York Times vasárnapi számába írt cikkében. — A magunk részéről készek vagyunk arra, hogy minden kérdést az egyenlőség alapján folytatott közvetlen tárgyalások útján rendezzünk. De a birodalom nem számíthat többé arra, hogy fejet hajtunk akarata előtt. (Ha hajlandó ezt elfogadni, akkor mindörökké békében fogunk élni. A külügyminiszter cikkében visszautasítja azokat a vádakat, hogy Nicaragua fenyegetést jelentene akár a szomszédai, akár az Egyesült Államok számára s azt is, hogy országa „Moszkva szolgálatába szegődött” — ahogy azt Washington állítja. „Szuverenitásunk kivívásáért életünket tettük kockára és áldoztuk fel — vajon feladnánk-e most azt?” — veti fed a kérdést d’Escoto. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója Devizanem HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. december 4-től Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban 6 106,70 6 112,81 6 118,92 4 339,21 4 343,55 4 347,89 81,54 81,62 81,70 455,43 455,89 456,35 790,82 791,61 792,40 535,10 535,64 536,18 1 453,11 1 454,56 1 456,01 205,48 205,69 205,90 3 838,90 3 842,74 3 846,58 16 746,13 16 762,89 16 779,65 568,51 569,08 569,65 1 638,43 1 640,07 1 641,71 26,52 26,55 26,58 233.28 233,51 233,74 30,90 30,93 30,96 29,27 29,30 29,33 1 981,97 1 983,95 1 985,93 577,62 578,20 578,78 2 597,40 2 600,00 2 602,60 5 080,77 5 085,86 5 090,95 Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Hollandi forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz Ura (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. es cl. rubel USA dollár ---------Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1984. Július 31-1 közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ES CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. december 4-től Devizanem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 5 929,43 6 296,19 Ausztrál dollár 4 213,24 4 473,86 Belga frank 79,17 B4,07 Dán korona 442,21 469,57 Finn márka 767,86 815,36 Francia frank 519,57 551,71 Görög drachma a) 36,53 38,79 Holland forint 1 410,92 1 498,20 Japán yen (1000) 199,52 211,86 Jugoszláv dinár b) 22,35 23,73 Kanadai dollár 3 727,4« 3 958,02 Kuvaiti dinár 16 260,00 17 265,78 Norvég korona 552,01 586,15 NSZK márka 1 590,87 1 689,27 Olasz líra (1000) 25,75 27,35 Osztrák schilling 226,50 240,52 Portugál escudo ^ 30,00 31,86 Spanyol peseta 28,42 30,18 Svájci frank 1 924,43 2 043,47 Svéd korona 560,85 595,35 USA dollár 4 933,28 5 238,44 a) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as
