Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-04 / 284. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 284. szám Ara: 1,40 Ft 1984. december 4., kedd illést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 4-re összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint az 1985. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szőlő előterjesztést. (MTI) Befejeződül! az országos honismereti konferencia A mára kialakult nemzeti közmegegyezés egyik legnagyobb vívmányunk, aminek alapja a szocializmus elfogadása. A népek közötti kapcsolat, a béke erősítése útján is nemzeti lépcsőfokon vezet az út. Nincs a progresszió ellen, aki nemzetet, nemzeti fejlődést mond, ha a nemzeti program haladó. Célunk a szocialista nemzeti egység kiteljesedése, olyan társadalom felépítése, amely közösségi módon tudja megoldani az egyes ember problémáit is. Éppen ezért a legfontosabb cél a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, mert csak ennek folyamatában alakulhat ki a tulajdonosi szemléletű, felelős állampolgár. Mondják, hogy a magyar társadalomnak nincsenek demokratikus hagyományai. Pozsgai Imre kifejtette, hogy nemcsak a politikai hatalom gyakorlásában kell keresni a demokráciát, mert arra valóban kevés a történelmi tapasztalat, hanem magában a népben. Sok más mellett beszélt arról is a HNF főtitkára, hogy az elmúlt huszonnyolc év alatt az MSZMP olyan kapcsolatot alakított ki a társadalommal, és népfront- politikáját úgy alakította, hogy mindenki számára világos és érthető lehet, hogy itt a szocializmus nemcsak a kommunistákkal és nekik, hanem mindenkivel és mindenki számára épült, aki ebből részt kér. A IV. honismereti diák- konferencia népdalénekléssel ért véget. A konferencia záróakkordja Pozsgai Imre előadása volt. Az előadáson részt vett. K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, Császár József, a megyei tanács elnöke és Qsajbók Kálmán, a HNF megyei titkára, mint házigazda végig jelen volt Kiss Magdolna, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Pozsgai Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára előadását azzal a gondolattal kezdte, hogy nyilván a konferencia résztvevőire is hatott a hely szelleme, hiszen a megyéből származó nagy szellemek sokat szóltak a hazaszeretetről, és sokat tettek a gondolat megvalósulásáért. Beszédében kifejtette, hogy a honismereti mozgalom feladata az értékőrzés és továbbfejlesztés. Az új rendszer, amely a felszabadulással egy időben kezdett kibontakozni, már a közigazgatás megszervezésével egy időben igyekezett a nemzeti múltban megkapaszkodni, nemcsak azért, hogy igazolást találjon tetteire, hanem azért is, hogy tapasztalatokat nyerjen. Az új társadalom első problémája a dolgozó osztályok helyzetének tisztázása volt. Azért is fordulópont volt a felszabadulás Magyarország történetében, mert a dolgozó osztályokat emelte fel a nemzetbe. A megelőző társadalmakban a lakosság többsége a nemzet alatt helyezkedett el. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára azután beszélt az elmúlt negyven év történetének néhány főbb tanulságáról, ollyan kérdésekről, amelyekre a választ keresik a fiatalok, akik számára már ez a korszak történelem. A második világháború tanulságaként elmondta, hogy történelmünk 1920-tól 1944-ig tartó folyamatában az uralkodó osztályokat terheld a felelősség. Pozsgai Imre előadása Vasárnap befejeződött a IV. országos honismereti diákkonferencia. Reggel nyolckor a szekcióvezetők számoltak be az előző nap eredményeiről. Érdekes, hogy a diákok nagyjából ugyanazokat a kérdéseket vetették fel, mint tanáraik és a meghívott szakemberek. Valaimeny- nyi szekcióban szóba kerültek a honismereti mozgalom általános kérdései is, nemcsak az adott csoport témakörében mozogtak a beszélgetések. Mivel kis csoportokban folyt a tanácskozás, gyakorlatilag mindenkinek módja volt arra, hogy kifejtse véleményét, elmondja tapasztalatait. A felvetődött problémák között szerepelt az az igény, — érdekes, hogy a diákság részéről is —, hogy a kutatások, pályamunkák hasznosuljanak a tanórákon, a tananyagban is. A szocialista hazafiságra nevelésben is fel- használhatók ezek az anyagok. Jelenleg többnyire a honismereti körök, illetve szakkörök körén belül maradnak az információk. Javasolták a diákok, tanáraikkal egyetértésben, hogy például a néprajz lehessen fakultatív tantárgy, annál is inkább, mivel már vannak tapasztalatok, ugyanis kísérleti jelleggel foglalkoztak a tanításával az országban. A szakkörvezető tanárok továbbképzése sem megoldott, állapították meg a nevelők a konferencián, az elhangzott javaslat szerint ez is beilleszthető a kialakuló megyei pedagógiai intézetek témakörei közé. Felvetődött a szakkörvezető tanárok anyagi és erkölcsi megbecsülésének a kérdése is. A pedagógusok elmondták, hogy a felső éves középiskolások között mindig van néhány, akik komoly kutatómunkára is képesek, ezért Idősebbek és fiatalok javasolták, hogy működhessenek tudományos diákkörök a középiskolákban. Ez nyilván nemcsak a honismereti munkára lenne hatással, hiszen a diákkörben nemcsak e témakörben lenne mód a középiskolai tanulmányi követelmények meghaladására. Kiderült, hogy igen népszerűek a honismereti pályázatok és a táborok, az utóbbiból többet is igényelnének a diákok. A pályázatokat illetően pedig elmondták, hogy nem mindegyikről szereznek időben tudomást a diákok, szükség lenne ezek összefogására, valamiféle honismereti értesítőben. A Honismeret című folyóirat alkalmas erre, ha valameny- nyi szakkörhöz megfelelő példányszámban eljutna, de nem jut el. A pályázatok beadási határideje augusztus vége, ennek megváltoztatását kérték, hogy idő legyen a munkák közös megbeszélésére, mert így a diák a megíráskor magára marad, tanárával nem tud konzultálni. A határidő egy-két hetes elcsúztatását javasolják. A IV. országos honismereti diákkonferencia felhívással fordult az ország valamennyi középfokú tanintézetéhez abból a célból, hogy mindenütt fogjanak hozzá az iskolai krónikák írásához. Ez tulajdonképpen egy régi diákhagyomány felújítása, de a mai diákság mindennapjait is megörökítené a jövendő korOk diákjai számára. Negyven éve szabadult fel Az északra törő szovjet szárazföldi csapatok és a deszant alakulatok közös akcióinak eredményeként Tolna megye területén két alkalommal záródott a gyűrű. A Bátaszék— Szekszárd irányába előnyomuló erőkkel a Gerjennél átkelt csapatok zártak gyűrűt. Alig 24 órával a gerjeni akció után a Tolna—Paks— Nagydorog irányában előretörő csapatokkal a Madocsa —Bölcske térségében átkelt erők találkoztak és zárták el a megkésetten visszavonuló fasiszta egységek előtt az utat. Ezzel a taktikával szemben a fasiszta csapatoknak csak két lehetőségük volt: hátrahagyva felszereléseiknek jelentős hányadát, a megerősített állásaikból még a gyűrű bezáródása előtt az ideig-óráig biztonságosabbnak tűnő állásokba vonultak vissza, vagy — számolva a bekerítés lehetőségével — előnytelen helyzetben felveszik a harcot a szovjet seregekkel. Ez esetben számolniuk kellett a megsemmisülés lehetőségével is. A megye területén állomásozó fasiszta egységek a visszavonulást választották. December 4-én a gyűrűbe zárt községek — Gyulaj, Pári, Diósberény, Varsád — felszabadultak, s ezzel a szovjet csapatok befejezték a gyűrű felszámolását, északon pedig a németek kénytelenek voltak feladni Tolnanémedit és Bikácsot. (A térképen a fekete rész az 1944. december 4-ig felszabadított területeket mutatja.) Megkezdődön a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának ülése * —c Hétfőn Budapesten megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai honrvédeilmi miniszteri bizottságának soron következő ülése. A tanácskozáson Czinege Lajos hadse- regtábornok, honvédelmi miniszter ettnöködt. Megnyitó beszédében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya, a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsa és a Magyar Néphadsereg nevében köszöntötte az ülés résztvevőit. Kiemelte: megtiszteltetés, hogy a fasizmus felett aratott győzelem 40., a Varsói Szerződés megalakulása 30. évfordulójának előestéjén otthont aduink, házigazdái lehetünk a honvédelmi miniszteri bizottság 17. ülésének. Czinege Lajos visszatekintett a négy évtizedded ezelőtti történelemformáló eseményékre, megemlékezve hazánk felszabadítóiról, a szovjet, bolgár, romáin, jugoszláv nép és más népek hős katonaiiáiról, a magyar antifasiszta harcosokról, mindazokról, akik életüket áldozták függetiLen- ségünkért, szabadságunkért. Ezt követően a honvédelmi miniszter emlékeztetett azokra a nemzetközi körülményekre, amelyek csaknem 30 esztendeje a Varsói Szerződés megalapításált szükségessé tették. Szólt a honvédelmi miniszteri bizottság feladatáról, a közös védelmi szervezetben betöltött szerepéről. Kiemelte: e testület magas színvonalú tevékenysége jótékonyan hatott közös feladataink végrehajtására, hadseregeink felkészítésére, technikai fejlesztésére, a védelmi képiességünk magas szinten tartására. Czinege Lajos napjaink világpolitikai eseményeiről szólva hangsúlyozta: a kapitalista viliág legszélsőségesebb imperialista, militarista körei egyre elvakultabban törnek a szocialista országok, általában, minden fajta társadalmi haladás elden. A kibékíthetetlen ideológiai ellentéteket újra és újra átviszik a gyakorlati politika síkjára, önző, embertelen céljaikat akarják rákényszeríteni a világ népeire. Ennek érdekében erőfölényre próbálnák: szert tennii, de legalábbis azt szeretnék elérni, hogy a felfokozott fegyverkezési verseny- nyél gazdasági nehézségeket, s ezek következményeként súlyos társadalmi-politikai gondokat okozzanak a szocialista államoknak. Az e törekvések elleni küzdelemben különleges felelősséget viselnek a kommunista pártok, a szocialista államok vezetői, valamint a Varsói Szerződés legfelsőbb politikai és katonai vezető testületéi. Továbbra is folytatni kell a politikai-diplomáciai kezdeményezéseket — hangoztatta, utalva arra, hogy nagy várakozás előzi meg a szovjet és az amerikai külügyminiszter közelgő találkozóját. A túlzott reményektől azonban óvakodnunk kell — (miitatott rá —, és tovább szükséges erősíteni a szocialista országok egységét, védelmi szövetségünk erejét. Ugyanakkor ezt összhangba kell hozni a szocializmus építésének társadalmi, politikai és gazdasági céljaival, a népek jólétének emelésére irányuló erőfeszítésekkel — hangsúlyozta a honvédelmi miniszter. A tanácskozás ma folytatja munkáját. * A Varsói Szerződés tagállamai Honvédelmi Miniszteri Bizottságának 17. ülésére érkezett delegációk hétfőn koszorút helyeztek el Budapesten a Hősök terén, a haza szabadságáért és függetlenségéért elesett magyar hősök emlékművénél, valamint a gellérthegyi Felszabadulási emlékmű talapzatán. Berlinben tanácskoznak a Varsói Szerződés külügyminiszterei Hétfőn délután megkezdődött Berlinben a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának kétnapos ülése. Az első napi tanácskozás befejeztével Oskar Bischer, az NDK külügyminisztere vacsorát adott a résztvevők tiszteletére. Stockholm Az el nem kötelezettek indítványa A stockholmi konferencián hétfőn Matti iKahiluoto nagykövet, finn küldöttségvezető előterjesztésében elfogadták a semleges és az el nem kötelezett országok indítványát, hogy az egyenlőségen alapuló politikai és katonai jellegű európai bizalom- és blz- tonságerősítő intézkedések konkrét áttekintése céjjából hozzanak létre két munka- csoportot. Ezek vitatnák meg a többi között az atomfegyver elsőként való alkalmazásáról történő lemondásról, a katonai erő kiiktatását rögzítő szerződés megkötéséről és más kérdésekről szóló szovjet javaslatokat.
