Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-01 / 282. szám
1984. december 1. “ríÉPÜJSÁG 3 Szekszárd történelmi sorsfordulójának ünnepe A városi pártbizottság és a városi tanács ünnepi ülésének résztvevői (az első sorban az idős párttagok). (Folytatás az 1. oldalról) himnusz, majd a város úttörői piros széki ükkel köszöntötték az első sorban helyet foglaló 1945-ös párttagokat, illetve az elnökség tagjait: Péti Imrét, a megyei pártbizottság titkárát, Ribling Ferencet, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, Eduard Szinyicin és Pjotr Moszijcsuk alezredeseket, akik szovjet katonai alakulatok parancsnokai, Kurcsa- sov elvtársat és természetesen az ülés két házigazdáját. Ezután szép és meghitt műsort adták a város úttörői, majd Kovács János, a városi tanács elnöke köszöntötte az ünneplőket, megköszönte a gyerekek megemlékezését, azt kívánva, hogy „valamennyi kitűzött céljuk békében valósulhasson meg”, majd megnyitotta az ünnepi ülést. Mátyás István, a városi pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet, melynek első részében visz- szatekintett a negyven évvel ezelőtti történelmi eseményekre, illetve a második világháború éveire, amely a szekszárdi emberek mindennapjait is teljesen megváltoztatta. — A vidéki kisváros, Babits nagy faluja megszűnt csendes szigetnek lenni. A sorozások, az elhurcolások és a csonkává lett családok jellemezték a mindennapokat. — Ezután a felszabadító szovjet csapatok előretörésének óráit ecsetelte, s hangsúlyozta, hogy a lakosság minden segítséget megadott a szovjet katonáknak, majd a Senye-féle ellenállási mozgalom tagjainak és az itthon maradt baloldali személyeknek a tevékenységét elemezte, s így folytatta: — Az évszázadokon keresztül kizsákmányolt tömegek joggal törekedtek arra, hogy elfoglalják helyüket a sorsukat irányító testületekben és megszabaduljanak azoktól az uralkodó rétegektől, melyek lelkdismeret és gondolkodás nélkül vezették a két világégésbe az országot. A szónok ezután az előrehaladás fontos állomásairól beszélt, az újjáépítésről, a termelés beindításáról, a földreformról, az ipari termelő- egységek államosításáról, az államhatalom és az állam- igazgatás új helyi szervezeteinek megalakításáról, a város iparának fejlesztéséről, a szövetkezetek szervezéséről... A beszéd a továbbiakban az események kronológiáját követve foglalkozott a hatvanas, a hetvenes esztendőkkel és természetesen a mával, a XIII. pártkongresszusra vald készülődéssel, a VII. ötéves tervidőszakra megjelölt feladatokkal. Végezetül pedig a következőket mondotta a szónok: — Ez a város mindannyiunk számára kedves, gond> jaival együtt vállaljuk, ápoljuk és óvjuk értékeit. Ez a város biztosítja a munkát, összetartja a családot, otthont ad az itt élőknek. Tegyünk minél többet annak érdekében, hogy Szekszárd tovább virágozzék, tovább gazdagodjék valamennyiünk javára. Az ünnepi beszélgetést követően Eduard Szinyicin emelkedett szóra, majd az Internacionálé hangjaival ért véget az ülés. A megyeszékhelyen a Fel- szabadulási emlékműnél — ahol egész napon át a fegyveres testületek tagjai álltak díszőrséget — folytatódott a program. A szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola fúvószenekara előadásában hangzott el a magyar, majd a szovjet himnusz, a Munkásgyászin- duló hangjaira helyezték el a kegyelet és a hála koszorúit a megye és a város vezetői: a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében Péti Imre, a megyei pártbizottság titkára, Mátyás István, a városi pártbizottság első titkára és Varjas János, a városi pártbizottság titkára, őket követte Tlamás Istvánné, a megyei tanács elnökhelyettese, Kovács János, a városi tanács elnöke és Antus Antal, a megyei tanács pártbizottságának titkára. Ezután a tömegszervezefék, a vállalatok, intézmények, szövetkezetek és fegyveres testületek nevében koszorúztak, majd a város diákjai helyeztek virágokat az emlékmű talapzatára. Ünnepi estre került sor délután 5 órától a Babits Mihály Megyei és-Városi Művelődési Központ színháztermében. A műsorban felléptek: a Liszt Ferenc pedagóguskórus Thész László karnagy vezetésével, a Garay János Gimnázium és Óvónőképző Szakiközépiskola leánykara Gerse József karnagy Irányításával, a szekszárdi versmondóműihely tagjai, melynek vezetője Ruskóné Németh Judit és a szekszárdi néptáncegyüttes, művészeti vezetőjük Szabadi Mihály. Koszorúzás a Felszabadulási emlékműnél: Varjas János, Péti Imre, Mátyás István (balról jobbra). A IV. országos honismereti diákkonferencia A KISZ Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Művelődési Minisztérium a felszabadulás évfordulójához kötődően rendezte meg az országos honismereti konferenciát Szekszárdon, melynek programja tegnap délután kezdődött meg az MSZMP megyei bizottságának oktatási igazgatóságán. Az elnökségben foglalt helyet Sarlós István, a párt politikai bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökihelyettese, K. Papp József, a rpegyei párt- bizottság első titkára. Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes. Császár József, a megyei tanács elnöke és Csajbók Kálmán, a HNF megyei 'titkára. A ikét és fél napos tanácskozáson kétszázhatvanán vesznek részt a középfokú tanintézetek és a felnőttek honiismereti mozgalmából. A munka megkezdése előtt a Szózat hangjai után Kiss Magdolna, a megyei KISZ- bizottság első titkára köszöntötte a résztvevőket és mutatta be röviden ia megyét. Ezt követően Varga-Sabján László, a KISZ Központi Bizottságának titkára nyitotta meg a rendezvényt, ismertetve az ifjúsági mozgalom feladatait és eddigi eredményeit a honismereti mozgalomban. Hagyomány, hogy a honismereti mozgalom irányításában érdekelt országos szervek, intézmények ötéves cikSarlós István tusokban áttekintik a diákok körében folyó munka tapasz, talatait. A tanácskozás fő témája hazánk elmúlt negyvenéves történelme és az ifjúság. Célja annak vizsgálata, hogyan lehet a honismereti gyűjtő, kutató munka módszereit és eredményeit felhasználni a fiatalok közéleti aktivitásának alakításában. szűkebb környezetükhöz és a hazához való ragaszkodás elmélyítésében. Az első napon Sarlós István tartott előadást a haza- fiság, nemzetköziség kérdéseiről. Beszéde elején a hazaszeretet fogalmának értelmezéséről szólt, miiként lehet és kell azt egyszerre érzelmi és gondolati alapon megközelíteni úgy, hogy a Magyarországon élő 10 és fél millió ember számára a -haza szent legyen. Ebben a kérdésben az itt élő ízig-vérig kommunisták és a mélyen vallásosok is egyetértenék. Ezt követően beszélt arról, hogyan alakult a hazaszeretet fogalma a történelmi korokban, majd arról beszélt, hogy sokan úgy hiszik, ha megváltják magyarságukat. mindjárt hozzá is kell tenni igazolásul, hogy internacionalista alapon. A hazaszeretetnek nincs szüksége semmiféle igazolásra, már csak azért sem, mert az éppen feltételezi más népek nemzeti érzéseinek tiszteletét, ami minden internacionalizmus alapja. Az előadó elemezte a hazai történelmet tulajdonképpen a századfordulótól, részletesebben szólva a második világháborúról, miajd pedig az azt követő szocialista fejlődésről. A történelmi témát mindig emberi oldalról, a hazaszeretet irányából közelítette meg. Beszélt a szocializmus építésének mai kérdéseiről is. A vitaindító előadást követő estén szórakoztató programok várták a konferencia kö. zlépiskolás és felnőtt résztvevőit. A Művészetek Házában Sebestyén János csembalóművész koncertje volt, utána diszkó és más szórakozás várta a fiatalokat, az egészségügyi szakiskola kollégiumában. Koszorúzás, ünnepi nagygyűlés Tamásiban Pénteken nagy napra virradt Tamási. Az egész város egy emberként ünnepelte a település felszabadulásának negyvenedik évfordulóját. Zászlódíszbe öltöztek a középületek és számos lakóház. Délután a város párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervei, szervezeteinek képviselői elhelyezték a megemlékezés és a kegyelet koszorúit a főtéren álló szovjet hősi emlékmű talapzatán. Ezután az ünneplő tömeg a művelődési központba vonult, ahol nagygyűlésre került sor. A -ffiagyar és a szovjet himnusz hangjai után Fiath Attila, a városi pártbizottság első titkára üdvözölte a megjelenteket, majd az ünnepi beszéd hangzott el. Az ünnepi nagygyűlés szónoka Grill Ferenc, a városi pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, Tamási város Tanácsának elnöke volt. Beszéde bevezetőjében felidézte a Vörös Hadsereg harcainak azokat a mozzanatait, amelyek elvezettek megyénk és Tamási felszabadulásához. Korabeli visszaemlékezésekből is idézett, s elmondta, hogy a felszabadítók legelső teendői közé tartozott a békés építőmunka megkezdésének segítése. Tamásiban 1945. február 2-án megalakult a kommunista pártszervezet, a demokratikus átalakulás megteremtésének letéteményese. A párt vezetésével-a község, majd a város lakossága példátlanul nagy utat tett meg az elmúlt negyven év alatt. A földosztás során itt 1564 család jutott az áhított és megérdemelt földhöz. A földosztás azonban csak a továbblépés lehetőségét teremtette meg. A párt útmutatását követve a nagyközségben már 1948-ban megalakult az első termelőszövetkezet, amelyet követett a többi, de már 1946-tban megalakult a földművesszövetkezet, a mai jó hírű Kop-Ka Áfész őse. Fornádon 1950- ben állami gazdaság alakult. A nagygyűlés ünneplő közönsége Grill Ferenc ünnepi beszédét tartja a tamási művelődési központban. Egészen a hatvanas évekig a mezőgazdaság volt Tamásiban és környékén a meghatározó. Mára ez a helyzet módosult, hiszen az 1960— 1980-as években tizenhárom ipari üzem jött létre a nagyközségben-városban. Folyamatos fejlődésnek lehettek tanúi az ittlakók az oktatás- és egészségügy területén is, és a szolgáltatásban is jelentős eredményeket értek el. — Tamási gyors fejlődésében, várossá nyilvánításában pártunk, szocialista államunk segítségén túl a helyi lakosság, a helyi gazdálkodó egységek és intézmények lelkes munkája is tükröződik — mondta a szánok. — Az ösz- szefogás mind az ingyenesen és lelkesen végzett társadalmi munkában, mind az önkéntes anyagi hozzájárulásban megnyilvánult. Az 1958-as évtől eddig kereken 100 millió forint érték jött létre helyi erőből. A település szerveinek és lakosságának összefogása, több évtizedes munkája eredményezte, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 19/1983. számú rendeletével Tamási várossá nyilvánítását elrendelte. A fejlődés azóta is töretlen és a tamásilak, valamint a társközségek lakói mindent megtesznek annak érdekében, hogy a jövőben is felfelé ívelő legyen. A nagygyűlés Fiath Attila zárszavával, majd az Inter nacionálé hangjaival ért véget.
