Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-01 / 282. szám

* rtÉPÜJSÁG

1984. december 1.

Ünnepség Szegeden a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front

megalakulásának évforduléján

Az elsőnek felszabadult magyar nagyvárosban, Szegeden, negyven évvel ezelőtt, a Nemzeti Színházban tartott nagygyűlésen alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Erre a jelentős történelmi eseményre emlékeztek pénteken a szegedi tanácsháza dísztermében megtartott ünnepségen. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága rendezvényén ott volt Aczél György, a Központi Bizottság

titkára, Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Apró Antal, az Országgyűlés elnöke, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, továbbá a kormány több tagja, a politikai és a társadalmi élet, s Csongrád megye több vezető személyisége, valamint sokan azok közül, akik aktív részesei voltak a négy évtizeddel ezelőtti sorsfordító kezdeményezésnek.

A Himnusz elhangzása után Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, s megnyitóbeszédében többek között ezeket mondotta:

— Tailán nem volt véletlen, hogy éppen itt, Szegeden alakult meg és hirdette meg programját a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Mi, Csongrád megyeiek, szegediek azt valljuk: a történelem igazságtétele volt, hogy a szovjet hadsereg éppen ebben a térségben lépte át a magyar határt, és kezdte meg hazánk felszabadítását. E táj elnyomott ipari és agrárnincstelenjei sok vért és verejtéket áldoztak a kizsákmányoló osztályok, a népelnyomó rendszer elleni harcban. Talán az is történelmi igazságtétel volt, hogy a reakciós Horthy- rendszer felszámolása, az új népi hatalom kiépítése éppen ebben a városban kezdődött. Ezt a várost Hór- thyék fasiszta ideológiájuk szülőhelyének tekintették. Huszonöt éven keresztül minden eszközzel megpróbálták bázisukul kiépíteni. De minden terror, demagógia ellenére e városban a kommunisták vezetésével a baloldali munkásmozgalom szüntelenül élt és tevékenykedett. Kapcsolatot épített ki a dolgozó parasztokkal, a haladó értelmiséggel.

— Amikor a szovjet hadsereg felszabadító tette megnyitotta a lehetőséget, itt Szegeden sem voltunk kevesen, akik megértettük az idők szavát és tettük, amit tennünk kellett. Már a szovjet hadsereg megérkezése előtti napokban létrehoztuk a rend fenntartására — szervezett munkásokból — a polgárőrséget. Közvetlenül a felszabadulás utáni napokban megszerveztük a lakosság ellátását, üzembe helyeztük a közműveket és 1944. október 15-én már megkezdődött a gyárak termelésének elindítása.

— Élve a szabadság adta lehetőséggel, már az első napokban megkezdtük a demokratikus politikai élet és az új népi hatalom megszervezését. Itt alakult meg a Magyar Kommunista Párt legális Központi Vezetősége. Majd ösztönzésére sorra újjáalakultak a többi demokratikus pártok. Innen intéztek novemberben felhívást a lakosság különböző rétegeinek képviselői Budapest népéhez, a magyar honvédséghez, majd a még fel nem szabadult országrész lakosaihoz, hirdetve, hogy a szovjet hadsereg nem hódítóként, hanem barátként érkezett hazánk földjére. Innen szólították fel az ország népét a fasizmus elleni harcra. Itt kezdődött meg az új demokratikus hatalom kiépítése céljából a népi bizottságok szervezése, és megalakult a nemzeti bizottság, amely a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front létrehozása után annak helyi szervezeteként működött. Az akkori politikai kezdeményezéseket a történelem igazolta. Joggal ünnepelhetjük tehát a mai napon a negyven évvel ezelőtti nagy jelentőségű eseményt.

Ezt követően Kállai Gyula, az MSZMP Központi BiElöljáróban szólt arról, hogy ezekben a napokban, hónapokban ünnepeljük hazánk felszabadulásának évfordulóját, s 1944 őszének és 1945 telének-tavaszának napjai igazi örömteli eseményként íródtak be történelmünkbe, gazdagítva sajátosan szép tavaszi forradalmi ünnepnapjaink számát. Utalt arra, hogy Magyarországot a világ első és egyetlen szocialista államának katonái szabadították fel, s történelmünk során először fordult elő, hogy egy nagyhatalom népünk igaz barátjaként, felszabadítóként lépett országunk területére. Először fordult elő, hogy a magyar nép iránt baráti érzésekkel viseltető hatalom verte le kezünkről az idegen elnyomás súlyos bilincseit.

— Amikor a Vörös Hadsereg felszabadította hazánkat, nemcsak az országunkat megszállt hitleri és az őket kiszolgáló hazai fasizmus hadigépezetét verte szét, ezzel együtt széthullott a súlyos bűnökkel terhelt és a magyar nép előtt gyűlöletes ellenforradalmi rendszer államgépezete is — mondotta a továbbiakban Kállai Gyula. — A szovjet katonák óriási anyagi és emberi áldozatot vállalva, még harcoltak az ország teljes felszabadításáért, ugyanakkor menet közben, szinte faluról falura haladva lehetővé tették, hogy a magyar dolgozók maguk vegyék kezükbe sorsuk intézését. A felszabadult országrészben gyors ütemben megalakultak a kommunista pártszervezetek, s megkezdték a munkát a szociáldemokrata és más antifasiszta erők is. A nép legjobb fiainak, akik a fasizmus és a háború ellen küzdve, a magyar újjászületést meghirdették, s érte a legtöbb áldozatot hozták, a felszabadulás örömteli pillanatai után tüstént a múltbeli súlyos örökség felszámolásának és a jövő tervezésének egyaránt nehéz gondjaival kellett szembenézniük. Azonnal hozzá kellett látni magának az életnek a megindításához.

— E katasztrofális, sokak által reménytelennek ítélt helyzetben dolgozó népünk nagy politikai érettségről, szinte államalapító bölcsességről tett tanúságot — folytatta. — 1944—45 telén viharos gyorsasággal mélyreható népi demokratikus forradalom bontakozott ki hazánkban. Nemhiába neveztük akkor a népi demokrácia több intézkedését, így mindenekelőtt a földreformot új honfoglalásnak. A helyzet adta lehetőséggel élve a munkásosztály, a parasztság és a haladó értelmiség teljesítette történelmi feladatát: nyomban megkezdte a fasiszta rendszer maradványainak felszámolását, s harcba indult a népi hatalom politikai és államrendjének megteremtéséért.

zottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra.

— A felszabadulás történelmi folyamatának két kiemelkedően fontos eseménye volt: 1944. december 2—3- án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, 1944. december 21—22-én pedig Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány — folytatta Kállai Gyula, majd a szegedi zászlóbontás körülményeiről szólva hangsúlyozta: — A Függetlenségi Front alakuló ülése a Magyar Kommunista Párt hitet és erőt sugárzó jelszavának jegyében jött össze: Lesz magyar újjászületés! Nagy szükség volt akkor az ilyen reményt és erőt sugárzó jelszavakra. Egyike volt ez a párt azon jelszavainak, mely valóban történelmi jelentőségre tett szert. S tehetett is, mert nemcsak a kommunisták jövőbe vetett hitét fejezte ki, de azoknak a reményét is, akik az igazább jövőért készek voltak küzdeni, de önmagukra hagyatva nem lettek volna képesek arra, hogy a példátlanul súlyos helyzetből megtalálják a kivezető utat és másoknak is irányt mutassanak. S íme, a dermedtség, a fásultság és reménytelenség napjai közepette akadtak, akik bizakodva és határozottan hirdették, hogy lesz, lennie kell a magyarság életében egy felemelő új korszaknak. És nemcsak beszéltek erről, hanem tettek és cselekedtek is érte, munkára, s az ország újjáépítésére mozgósítottak. A magyar kommunisták javaslatára a nemzeti újjászületésnek ezt az átfogó, valóban a népet és a nemzetet felemelő országépítő tervét hirdette meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Szegeden elfogadott program- nyilatkozata, amely a koalíciós pártok közös célkitűzése lett.

— A programnyilatkozat elfogadása éppen ezért nemcsak a felszabadult területeken jelentett örömteli eseményt, de újabb erővel és

lelkesedéssel töltötte el azokat is, akik — halálos veszély közepette — az ostromlott fővárosban és a még megszállt Dunántúlon küzdöttek a fasizmus ellen, elősegítve, hogy a szovjet hadsereg győzelmei nyomán ott is mihamarabb felvirradjon a szabadság napja. A nyilatkozatot — amellyel hamarosan megismerkedett az egész ország — öt párt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Demokratikus Polgári Párt és a Szabad Szakszervezetek képviselői írták alá. A felszabadított területen megtörtént az első lép>és az új szabad demokratikus magyar állam megteremtésére. A magyar kommunisták már ekkor tudták, hogy történelmi küldetésüket egyedül, magkura hagyatva nem képesek teljesíteni: szövetségesekre, harcostársakra van szükségük. Ez nem volt új feladat számukra. Már a második világháború alatt a fasizmus és a háború elleni küzdelem időszakában szívósan és következetesen építették szövetségi rendszerüket minden antifasiszta demokratikus erővel, főleg a munkásosztály, a parasztság és haladó értelmiség demokratikus szervezeteivel.

Így jött létre a német megszállás hónapjaiban a Békepárt, illetve a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda- párt és a Nemzeti Parasztpárt politikai szövetsége: a Magyar Front. E szervezet tevékenységének tulajdonképpeni folytatója, jogutódja volt a felszabadított területeken a Magyar Függetlenségi Front.

— Mindaz, ami Szegeden

történt, nagy hatást gyakorolt a másik nagy történelmi esemény érlelődésére is — mondotta. — Hozzájárult ahhoz, hogy létrejöjjenek azok a feltételek, amelyek közepette a híres, az 1848— 49-es Kossuth-kormányt is befogadó 400 éves Református Kollégium oratóriumában összejöhettek a magyar népnek a nemzeti bizottságok által megválasztott igazi képviselői. Ennek köszönhető, hogy 1944. december 21—22-én Debrecenben megalakult a dolgozó nép szuverenitását megtestesítő

Ideiglenes Nemzetgyűlés és Ideiglenes Nemzeti Kormány.

— A Szegeden elfogadott program legfőbb követelései fokozatosan helyet kaptak a kormány nyilatkozataiban, így a megalakulását bejelentő, a nemzethez intézett szózatában is. A kormány határozatot hozott a fegyverszüneti egyezmény megkötéséről, hadat üzent Németországnak, elhatározta, hogy törvényt alkot a nagybirtok- rendszer megszüntetéséről, a bankok, a bányák, s a legnagyobb üzemek államosításáról. Megmutatva, hogy mégis van kivezető út abból a katasztrofális helyzetből, amelybe a Szovjetunió ellen indított háborúval taszítottak bennünket. Szeged büszke lehet arra, hogy nemzeti újjászületésünk egyik bölcsője volt. Annál is inkább büszke lehet erre, mert az ellenforradalmi korszak egész más szerepet szánt ennek a gyönyörű Tisza-parti városnak.

Kállai Gyula személyes élményeit idézve elmondta: a háború éveiben eléggé megismerte a várost. A Hétvezér utcai munkásotthonban forrt, pezsgett az élet. E szerény munkásotthon falai között munkásnemzedékek nevelődtek öntudatos forradalmárokká, s munkásdinasztiák adták egyik kézből a másikba a szocializmus vörös zászlaját. Egy új, emberibb Magyarország megteremtéséről folyt a szó, gyakorta olyan előadók vezetésével, mint Móra Ferenc, Szent- Györgyi Albert, Juhász Gyula, Móricz Zsigmond, József Attila és Veres Péter, akik valamennyien az új Magyar- ország alapjait igyekeztek egy-egy téglával gyarapítani. így lett Szeged a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának a városa, s az elmúlt 40 év alatt mindenkor hű maradt történelmi rangjához, s a zászló, amelyet a nagy elődök emeltek a magasba, egy percre sem hanyatlott le, mindig ifjú és erős kezek tartották, s emelték egyre feljebb, egyre magasabbra.

A szegedi zászlóbontásból levonható tanulságokat példázva kiemelte a szónok: a magyar kommunisták harca országunk szabadságának és függetlenségének, új társadalmi rendjének kivívásáért, népünk demokratikus, majd szocialista egységének megteremtéséért nem volt hiábavaló. Bebizonyosodott, hogy a nemzeti összefogás, a demokratikus nemzeti egységfront, a népfrontpoliitika, amelyet akkor meghirdettünk, nem alkalmi jellegű, nem taktikai manőver, hanem politikánk elidegeníthetetlen része, a pánt szövetségi politikájának alapján egész további fejlődésünknek nagy előrelendítő ereje lett, nemcsak a romok eltakarításának idején, hanem az építőmunka minden szakaszában.

A helyesen értelmezett nemzeti egység politikája viszont sok súlyos feladat megoldására tett képessé bennünket. Erre támaszkodunk ma is, amikor szintén nagy és nehéz feladatokat kell megoldanunk. A 40 évvel ezelőtt, Szegeden elfogadott program nemcsak akkori szorongó érzéseinkre adott megnyugtató választ, hanem hitet és reménységet öntött belénk, felvillantotta egy új korszak körvonalait, megmutatta a fejlődés távlatait is. Miként hittük és vallottuk: lett magyar újjászületés! A magyar nép a szocializmus elkötelezett híve lett. S bár fejlődésünk

nem volt egyenes vonalú, szektás-dogmatikus hibák, törvénytelenségek, majd a revizionisták kártevése za- zarta, hátráltatta fejlődésünket, mégis igaz: a szocialista társadalmi rend építése szilárd erkölcsi és politikai egységbe kovácsolta népünket. A Függetlenségi Frontban széles alapokon bontakoztak ki a népi demokratikus forradalomnak azok a belső erői, amelyek 1944. szeptembere és 1947— 48 fordulója között egyértelműen szocialistává tették, majd győzelemre vitték harcunkat, s az egyre izmosodó nagy népi tömegek élén megteremtették a szocializmust építő mai Magyarországot.

— Mai ünnepi ülésünk nemcsak tiszteletadás a múlt nagy eseményei és azok kiemelkedő harcosai előtt. Visszaemlékezésünk a mát és a jövőt szolgálja: négy évtizedes közös küzdelmünk eredményeinek megőrzését gyarapítását, nemzeti feladataink közös akaratú elvégzését és jövőnk olyan megalapozását, amely méltó a 40 évvel ezelőtti sorsfordulóhoz, s amely kivívja az új nemzedékek tiszteletét — mondotta végezetül az ünnepi szónok, s további jó mun. kát, további sikereket kívánt az ülés minden résztvevőjének, Szeged város minden lakosának.

•

Az ünnepi beszéd elhangzása után a korabeli szervezők nevében Forgács István nyugail'mazott dramaturg szólalt fel. Élményeinek, emlékeinek felidézésével mutatta be a négy évtizeddel ezelőtti helyzetet, a körülményeket, amelyék között és hatására létrejött a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Szólt arról, hogy azokban a napokban, amikor a szovjet csapatok már a Tiszántúlon harcoltak, a szegedi városházán gyülekeztek a különböző meggyőződésű emberek, akik elhatározták, hogy a várost ibékésen átadják. Ezek a hazafiak elindítottak egy mozgalmat, s ennek eredményeként kerülhetett ■ sor a függetlenségi front első nagygyűlésére, arra az eseményre, amelynek jubileumára most emlékezünk. Az ülés résztvevői újrafogalmazták a magyarság, a haza- fiság fogalmát. Egyetértésre jutottak abban, hogy magyarnak lenni nemcsak nemzeti színű lobogót, nemcsak közös nyelvet és közös történelmet jelent, hanem az egész nép összefogását, felelősségét. A Nemzeti Színházban a kommunista párt szavára összegyűlt emberek voltak azok, akiknek segítségével megindulhatott a felszabadított országrészben az életet jelentő munka.

A mai fiatalok nevében Szögi Etelka, a Szegedi Textilművek munkásnője, a gyár KISZ-bizottságának szervező titkára köszöntötte a hősi korszak aktív résztvevőit, akik megteremtették a nemzeti összefogást, és megvalósították az ország újjáépítését. A ma ifjúsága nevében ígéretet tett arra, hogy a példamutató elődök nyomán haladva alkotó részesei lesznek a szocialista országépítő munkának.

— A fiatalság tudása, szakmai felkészültsége olyan energia, amelyre bátran építhet egész nemzetünk — mondotta. — Jóleső érzés számomra, hogy azok előtt szólhattam, akik nemzeti fel- emelkedésünk megszületésénél bábáskodtak. Az összefogás, az Okos, a jobbító szándék felkarolása, a jövőért érzett felelősség gondolata olyan mához szóló üzenete a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak, amelyet a fiatalok is magukénak éreznek.

Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. (MTI)

Az ünnepi beszédet Kállai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondja. (Telefotó)

Kállai Gyula beszéde