Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-23 / 301. szám
1984. december 23. TOLNA ^NÉPÚJSÁG ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hogyan kaphatja meg a balesetmentes jelvényt? Tapasztó Mihályné, Szekszárd, Martos F. u. 33. szám alatti olvasónk írta: a férje 30 év óta gépkocsivezető. 1969-ben megkapta az 500 ezer kilométer balesetmentes vezetésért járó elismerést. 1973-ban elkezdték gyűjteni a 750 ezerhez szükséges adatokat, de akkor még hiányzott belőle. Orvosi javaslatra azóta a férje személygépkocsit vezet, nem is annál a vállalatnál, ahol 1973-ban dolgozott. Azóta fűhöz-fához jár, hogy összegyűjtse a kilométereit — sajnos eredménytelenül. Tapasztó Mihályné kérdése: kihez kell fordulni és mi a teendő ebben az ügyben? A kérdésre — gondoljuk, ezzel másoknak is segítünk — részletes választ kértünk és kaptunk dr. Nedók Páltól, a Tolna megyei Tanács V. B. közlekedési osztályának vezetőjétől. — A közúti közlekedési fegyelem megszilárdítása érdekében 1958-ban rendszeresített „Balesetmentes közlekedésért” elnevezésű plakett és oklevél adományozását a 6/1967. (Közi. Ért. 6.) KPM. számú rendelet szabályozza. — A közlekedési miniszter azokat a hivatásos gép- járművezetőket, akik közüleTelefonszámunk: 16-211 ti járművel (1954. január 1. óta) 250, 500, 750 ezer, illetve egymillió, 1 millió 250 ezer, 1 millió 500 ezer kilométert teljesítettek, az alábbi feltételek figyelembevételével részesíti kitüntetésben: — Azok a gépjárművezetők terjeszthetők fel kitüntetésre, akik a fenti kilométer-teljesítményeket saját hibából eredő személyi sérülé- ses balesetet, — 3000 forintot meghaladó anyagi kárral járó balesetet nem okoztak. — A javasolt gépjárművezető szakmai képzéseken, oktatásokon rendszeresen részt vesz, fiatalabb társainak munkamódszereit átadja. — A gépjárműve napi karbantartási kötelezettségének eleget tesz. — Az előterjesztő közületi szervnél megszakítás nélkül legalább három éve munka- viszonyban áll (kivétel az áthelyezés vagy átszervezés). A javaslatnak tartalmaznia kell a gépjárművezető által elért pontos — a menetlevelek alapján kiszámított — kilométer-teljesítményt és a korábbi plakettfokozatok adatait — pontos kilométer-teljesítést, valamint az oklevél számát. Az előző vállalati igazolások csak akkor fogadhatók el, ha azokon a balesetmentesség mellett a folyamatos munkaviszony, továbbá a jelzett kilométer-teljesítéseket cégszerű aláírással hitelesítették. A már korábban kapott fokozatoknál régebbi igazolásokat nem lehet elfogadni. A kilométer-teljesítéseket kerek évvel, december 31- gyel kell zárni. Töredék év vagy havi teljesítmény a felterjesztés évében csak azoknál számítható be, akik nyugállományba vonulnak. Ha a menetlevelek — azok selejtezése miatt — már nem állnak rendelkezésre, átlagteljesítésként legfeljebb havi 3000 kilométer vehető figyelembe ipari és mezőgazdasági területen. Vontatóvezetők esetében ez havi 700 kilométer lehet. Honvédségi igazolások esetében legfeljebb havi 2000 kilométer teljesítés fogadható el. Az utolsó három évre átlagteljesítés nem igazolható. Vannak kizáró okok is. Nem terjeszthető fel kitüntetésre az a gépjárművezető, akit a bíróság közlekedési bűncselekmény miatt jogerősen elítélt, vagy ittasan vezetett, és ezért fegyelmi büntetést kapott. A Tolna megyei Tanács V. B. felügyelete alá tartozó szervek, intézmények és vállalatok, valamint a termelő- szövetkezetek gépjárművezetőit — akik az ismertetett előírásoknak megfelelnek — mi a gépjárművet üzemeltetők javaslata alapján minden évben felterjesztjük balesetmentes kitüntetésre. Idén 58 gépjárművezető érte el a 250 ezer kilométert, huszonhármán az 500 ezret, tizenheten a 750 ezret, és egy gépjárművezető az egymillió kilométert. Mindany- nyian megkapták a baleset- mentes közlekedésért járó kitüntetés különböző fokozatait. — Tapasztó István 1969- ben megkapta az 500 ezer kilométer balesetmentes vezetésért adható kitüntetést. Ezt a tényt az oklevél is igazolja. 1969. és 1984. között a különböző vállalatoknál, illetve különböző gépjárművekkel teljesített kilométereket Tapasztó Istvánnak kell összegyűjtenie, illetve kérnie a volt munkaadójától. — A jelenlegi munkaadója a bemutatott oklevél alapján elfogadja az 1969-ig teljesített kilométereket és az azóta teljesített kiilométe- réket göngyölítve, a már leírtak szerint felterjesztheti kitüntetésre. — Amennyiben az 1 milliót még nem érte el, 750 ezernél nagyobb teljesítménnyel is felterjeszthető 750 ezer kilométeres balesetmentes közlekedésért járó kitüntetésre, így a teljesített kilométerei nem évülnek el. *— Ha az 1 millió kilométert elérte, illetve meghaladta, ez esetben már az 1 millió kilométeres balesetmentes kitüntetésre lehet felterjeszteni. Ml VÁLASZOLUNK Az állami tulajdonban levő házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló kormányrendeletet módosítja a Minisztertanács 51/1984. (XI. 28.) számú rendeleté, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter 14/1984. (XI. 28.) ÉVM-MÉM-PM számú együttes rendelete pedig ennek megfelelően módosítja a végrehajtási rendelkezéseket. A módosított szabályok szerint a jogszabályban említett magán- személyek a vételárhátralékot — évi 3%-os kamat mellett — legalább 25, legfeljebb 35 év alatt fizethetik meg. Kívülálló vevő esetében a részletfizetési feltételeket a felek megállapodása határozza meg, a részletfizetés időtartama azonban — évi 3%-os kamat mellett a 20 évet nem haladhatja meg. Tudni kell azt is, hogy ha az elidegenítésre kerülő házingatlannal kapcsolatban bérbeszámítási jog áll fenn, a forgalmi értéket a még beszámítható összeggel csökkenteni kell. A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló korábbi jogszabályt a Minisztertanács 52/1984. (XI. 28.) számú rendelete, a végrehajtással kapcsolatos rendelkezést az építésügyi és városfejlesztési miniszter 15/1984. (XI. 28.) ÉVM számú rendeletet módosítja. Kiemelkedőnek tartjuk, hogy a módosító rendelkezések szerint: „Állampolgár a tulajdonában álló lakás a) egy részét maga nem lakás céljára is használhatja, b) egészét maga nem lakás céljára csak akkor használhatja, illetőleg azt másnak részben vagy egészben ilyen célra csak akkor adhatja bérbe, vagy engedheti át használatra, ha ehhez a városi, illetőleg a községi tanácselnök — a helyi lakás- viszonyok figyelembevételével — hozzájárul.” Kimondja a jogszabály azt is, hogy ha a tanácselnök az egész lakásnak nem lakás céljára történő használatához, illetőleg hasznosításához járul hozzá és a tulajdonosnak a lakásra kedvezményes állami kölcsöntartozása áll fenn, a hozzájárulás megadásáról a kölcsönt nyújtó pénzintézetet is értesíteni kell. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az említett hozzájárulás nem mentesít a helyiség használatához, illetőleg az ott folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges egyéb hatósági engedélyek megszerzésének a kötelezettsége alól. A Minisztertanács 53/1984. (XI. 28.) számú rendelete a laksáépítési hozzájárulásról és a lakáshasználatba-vételi díjról, továbbá a kedvezményekről szóló korábbi jogszabályt módosítja, kimondja — többek között —, hogy nem kell a tanács részére lakáshasználatba-vételi díjat fizetni akkor sem, ha a lakásügyi hatóság a korábban házfelügyelői munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásnak minősült tanácsi bérlakást a lakásban jogcím nélkül lakó olyan jóhiszemű személy részére utalja ki, akinek az elhelyezkedéséről a szolgálati lakással rendelkező szerveknek kellett volna gondoskodnia. Részletesen szabályozza a rendelet, hogy mely esetekben kell a lakáshasználatba-vételi díj kétszeresét, sőt háromszorosát is kifizetni. Dr. DEÁK KONRAD a TIT szekszárd városi szervezetének elnöke „Hej, Vargáné..." Káposztafőző-verseny a klubban Egész nap hűvös volt, esett az eső. Jobb helyeken ilyenkor az ajtók előtt didergő ebeket a gazdáik behívják. Mindez nem jelentett akadályt a szekszárdi Felsőváros mindenre elszánt asszonyainak. Az elszántság ez alkalommal egy nem mindennapi versenyre irányult: az asszonyklub tagjai tudásukat, konyhaművészetüket vették célba. Töltöttkáposzta-főző versenyre hívták ki egymást, hogy mennyire készültek, igazolja egy előző napi piaci beszélgetés amikor is a savanyúkáposztát kimérő kofához így szól a vevő: — Azt a barnát ne tegye bele, nem akarok szégyenkezni a versenyen ... Nem kellett pirulni senkinek a töltött káposztán kívül. Annak viszont előnyt jelentett mert készítőjének pontot szerzett vele. A helyszínen melegített tizenegy féle töltött káposzta milyenségéről, tudniillik egy bíráló bizottság döntött. Tagjait — láthatjuk nem a véletlen hívta össze: dr. Aladics István, a körzet orvosa, Sztár- csevity Ervin, a KÖJÁL mérnöke, Klézli Lajosné népfrontbizottsági tag és a háziasszonyok képviselője, ifjabb Sebők László pedig a népi ínyesmesterségek iránt nagyobb érdeklődést tanúsító fiatalabb generáció részéről hívatott meg. A zsűri elnöke Lázári Jenő volt, az asszonyklub régi barátja, valamikori patrónusa. A verseny íratlan szabályai szerint, a káposztával teli lábasok, tálak sorszámot kaptak. Ezek rendjének megfelelően kerültek „terítékre” a versenyzők. A zsűri fedő- kondításra látott munkához. A szín, az illat, a zamat, a fűszerezettség, a töltelék, a káposzta külön-külön pontot kapott. A morc időjárás ellenére nagy számban megjelent klubtagság nem kis érdeklődéssel figyelte a bírák rágóizmainak játékát szemeik egyre halványuló csillogását. A hetedik töltött gombóc után az orvos, emésztést segítő pirulákat javasolt és osztott szét „sorstársai” között. Pihenésként — versenyen kívül — túrósrétes és kukoricaprósza járt „kézről kézre”, „szájról szájra”. A majdnem farsangi hangulat mind jobban emelkedett. A néhány percet késlekedő körzeti orvos hamar a tréfálkozás középpontjába került, mondván biztosan valahol kipróbálta, hogy meg tud-e enni tizenegy darab töltöttkáposztát, ez a késésének az oka. A verejtékező zsűri buzdítására az asszonyok „munkadalokra” is fakadtak, hogy aszongya: „Hej ,Vargáné káposztát főz...”, meg, hogy „... téli, nyári káposzta ...” aztán, „kerek a káposzta, csipkés a levele ...” és így tovább, és így tovább. Eredményhirdetés következett. Az összesített pontok alapján — a felsorakozott sárközi, baranyai, somogyi, budapesti vagy éppen felsőFclsorakoznak a „játékosok” Munkában a bírák Vajon ízlik-e? — aggodalmaskodik Szegedi néni A kukoricaprósza körbejár városi asszony módra készített töltött káposzták közül — harmadik helyre került a legidősebb klubtag, a 78 esztendős Szegedi Istvánná „alkotása”. Az édesanyjától tanult recept szerint az a jó töltött káposzta, amelyben minden saját készítésű. Legyen az a töltött paprika vagy a savanyított káposzta. Horváth Imréné négy éve klubtag, és soha életében nem szerette a töltött káposztát, most is csak a klubvezető unszolására főzött. Talán ezért lett a második ... A zsűri ízlésével leginkább megegyezett, és az „Aranyfakanál” díjat nyerte Horváth Ferencné káposztája. A szekszárdi felsővárosi asszonyklub 1971-ben alakult, a napjainkban gyakran emlegetett közművelődési kiscsoportként. A cél: közösségteremtés ezen belül emberformálás. Az eszközök ennek érdekében meghatározatlanok, a módszerek is számtalanok, lásd: könyv, országjáró kirándulás, ismeretterjesztő előadás, vagy éppen káposztafőző verseny, mert „nem kell mindig kaviár ...” Decsi Kiss János
