Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-23 / 301. szám

1984. december 23 "ívIÉPÜJSÁG 5 Szomjazunk A vízfelvételt és -leadást rendkívül érzékeny szabályo­zó rendszer tartja egyensúly­ban. Ha a vérből hiányzik a kellő vízmennyiség, azt agyi központunk megérzi és ideg­hatásra a kiszáradás érzete keletkezik a garatban. Szom­jasak leszünk. Szervezetünkben anyagcse­re-folyamatok zajlanak. Eh­hez is víz kell. A vesén, a bőrön és a tüdőn keresztül állandóan vizet választunk ki, ezért van szükség a fo­lyamatos vízbevitelre. Ez kü­lönösen érvényes nyáron a melegben, amikor az izzadás következtében sok vizet és vele együtt sót is veszítünk. A tengerészek megfigyel­ték, hogy a tengeri madarak isszák a tengervizet, amit ők viszont nem ihatnak meg. Ugyanis a benne lévő só ki­ürítéséhez több vízre lenne szükségük. Miért iszunk? Nemcsak azért, mert szom­jasak vagyunk. A víz éltet- Valóban, mert testünk közel háromnegyed része víz. A sej­tekben és a sejtek közötti állományban helyezkedik el. Nagyon rosszul tűrjük a víz hiányát, hetvenkét órán túl a szomjúság végzetessé vál­hat. Ha kevés folyadék jut szervezetünkbe, akkor gyor­sabban öregszenek a sejtek és hamarabb halnak el. En­nek az az oka, hogy a víz al­kotója a vérnek is, amely a tápanyagokat szállítja a szervezetben. Mit igyunk, ha szomjazunk? Először is fedezzük fel magunknak újra az egyszerű csapvizet. Az ivóvízben fon­tos ásványi anyagok talál­hatók, ezek biztosítják az életet. Sajnos, kevés vizet iszunk. Pedig a legjobb szomjoltó. Az afrikai orszá­gokban drágább, mint az olaj. Európában pedig sok helyütt elfolyatják, elpaza­rolják. Néhány szót az ásványi vizekről: ősidők óta használ­ják gyógyításra, mégsem te­kinthető minden ásványvíz egyformán hatékony gyógy­víznek. A gyógyhatás első­sorban a sokféle oldott ásvá­nyi anyag arányától és a víz hőfokától függ. Kitűnő szomjoltó! Kiválóak a gyümölcsle­vek, amelyeket gyakran áru­sítanak vitaminokkal és ás­ványi anyagokkal. Kevesebb cukrot tartalmaznak, mint például a colafélék. A kisaj­tolt nedvek közül a zöldség- levek is alkalmasak a szom­júság oltására. Sok bennük az ásványi anyag és a vita­min. A szénsavas üdítő italok közül a savanykás és a ke­sernyés ízűek kedveltebbek. A fogyókúrázóknak az ener­giaszegény Deit ás az ARO- LA üdítőket ajnljuk. A Pep- sikedvelőknek pedig a Pep­si Deit-et. Sokan esküsznek a forró teára. A sört és egyéb szeszes italt nem ajánljuk, mert az alkohol a melegben amúgy is kitágult bőrereket még jobban kitágítja, s ez­által fokozódik a verejtéke­zés. Ha a nagy hőségben jég­hideg italokat kívánunk, mert úgy gondoljuk, hogy így tudunk a legkönnyebben felfrissülni, gondoljunk arra is, hogy a nagy mennyiségű hideg ital fokozza az izza- dást. A test ugyanis a belső lehűlésre a vérkeringés és az anyagcsere felgyorsításéval válaszol, hogy kiegyenlítse a hőmérséklet-különbséget. (Katona Edit) Hol vétettük el? Estélyi pulóver A házaspár kétségbeeset­ten keresett meg. Elmond­ták, mind a ketten munkás­emberek. Az asszony egy üzemi konyhán főz, immár tizenöt éve ugyanott, és a férje, akivel a gyárban is­merkedett meg, ugyancsak több, mint másfél évti­zede dolgozója, megbecsült szakmunkása az üzemnek. Három fiuk van. Nem könnyen, de tisztességben nevelik őket. A két kicsivel nincs is különösebb gond, és nem volt a nagyobbal sem, a most nyolcadik osztályt kezdő Ferikével sem. Csak ez a nyár. Idén nyá­ron valami mintha megvál­tozott volna. Igaz, csak ki­csit adták napközis táborba, Ferike már nagyfiú, ő kul­csot kapott, és délben a ma­ma esti főztjét melegítette magának. Eleinte csak azt vették észre, hogy Ferike nem ma­ga járt otthon, hanem töb- bedmagával. S azután tüne- dezni kezdett a lakásból egy és más. Először csak a soha addig nem zárt fiókosszek­rényből tűnt el egy-egy hú­szas, ötvenes, százas. Az asszony eleinte bizonytalan is volt a dologban, de ké­sőbb amikor gyanússá vált, A világ nagy vasútjai előtt tiszteleg Leshoto új so­rozata. Az első bélyegen az Orient expresszen utazha­tunk. 1883. június 5-én hagy­ta el az első szerelvény Pá­rizst és Budapest érintésével 82 órával később berobogott Konstantinápolyba. A vasúti kocsikat nagy luxussal sze­relték fel, a padlót szőnyeg borította, az utasokat könyv­pontosán megjegyezte, meny­nyi maradt reggel. És ekkor már bizonyossá vált a gya­nú: Ferike, aki eddig soha ilyet nem tett, bizony hozzá­nyúlt a család pénzéhez. Aztán eltűnt egy kisrádió. Igaz, régen nem használták, a fiók mélyén hevert, de bi­zony eltűnt... Most azt mondja nekem az asszony: — Sokáig titkoltam, de nem mertem szólni a férjem­nek, féltem, hogy agyonveri a gyereket. Ferikével négy- szemközt beszéltem. Először tagadott, és tagadott, másod­szor, harmadszor is. Azután különböző meséket talált ki barátokról, akiknek ő fizetett mozit: később, amikor már követelték tőle és fenyeget­ték is, akkor bort is vett. Az asszony folytatta: — Most megkezdődött az iskolaév gondoltam, a gyerek elszakad, nem tudom honnan szerzett barátaitól és minden rendbejön. És tegnap itt járt nálunk az osztályfőnöke, ér­deklődni, mi van Ferikével, mert a tanévnyitó óta nem látta. És Ferike minden reg­gel elment otthonról az isko­latáskájával. Csak éppen az iskolába nem ment. Akkor sem volt otthon, társzoba várta, az ágyakat ezüsttel borították. A hideg­meleg folyóvíz akkoriban még szenzációnak számított. Az expressz azóta is közleke­dik, de a háborúk megfosz­tották fényétől, már csak egy, az Európát átszelő járatok közül. A következő címlet német vonatot mutat be, amely a 30-as években földrészünk amikor a tanárnő nálunk járt. Este jött meg, furcsán csillogott a szeme és mintha furcsán, benzinszagú lett volna a le.helete. Az egész gyerek benzinszagú volt. Ar­ra gondoltunk, talán moto­rozott számunkra imeretlen barátjával, és a férjem már fel is készült az alapos lec- kéztetésre, amikor a gyerek egészen rosszul lett, majd­hogynem az eszméletét is el­vesztette. Kihívtuk a körzeti orvost, aki a szemünkbe el­mondta: „A gyerek ragasztót szívott, attól benzinszagú a lehelete ...” A szülők kétségbeestek, ezért jöttek, tanácsért. Amit mondani tudtam, csak annyi: talán még nem késő. Kár, hogy a nyáron, amikor az első jelek mutat­koztak, az asszony titkolta a férje előtt, de ha most együtt, emberségesen beszélnek a gyerekkel, ha jobban odafi­gyelnek rá, ha elmondják, hogy mi lehet egy ilyen út­nak a következménye, ha őszintén ráijesztenek (mert a gyerek most maga is meg­ijedt a rosszullététől), ak­kor még nem késő. S a tanulság talán csak egy: az első jelekre fel kell figyelni. leggyorsabb menetrendsze­rinti járata volt. 144 perc alatt érkezett Hamburgból Berlinbe, visszafelé 1 perc­cel hosszabb volt a menet­idő. A sorozatban Anglia, majd az USA büszkesége követke­zik. Ez utóbbi a Chicago— Los Angeles között 300 kilo­méter feletti sebességgel is száguld. A legnagyobb ké­nyelmet jelenleg a blokkon látható „kék vonat” kínálja, az útikönyvek szolgáltatásait a legjobb szállodákhoz ha­sonlítják. Olyan nagy divat a kötött pulóver, hogy már estélyi modellek is elképzelhetők kötés és csipke kombináció­jából. A rajzon látható puló­ver elkészíthető sötétszürke, vagy szilvakék Ámor vagy Apolló fonalból, és a boltok­ban kapható fekete, illetve sötétkék csipkéből. Nyers színű fonalat akkor válasz- szunk, ha van régi, finom csipkénk, amit még a déd­nagymama horgolt, s nem sajnálják felszabdalni a váll és a seszli (deréktól csípőig érő széles fodor) céljára. Laza, lustakötéssel dolgoz­zunk, s a csipkekötés talál­kozásoknál megfelelő színű selyemszalaggal horgoljuk össze a darabokat. Csak az vágjon bele ebbe a munkába, akinek hobbija a kötés, nem sajnálja az időt, mert ezt a pulóvert csak nagyon ritka alkalmakkor — színházba, hangversenyre — illik hor­dani! Bélyeggyűjtőknek Csoda vonatok Pizsamás szilveszter Balázs tizenkét éves. Édesanyja meséli kissé megillető- dötten, örömmel vegyes féltéssel: — Képzeld, Balázst meghívta egy osztálytársa Szilvesz­terezni „pizsamás” Szilveszterre. — Az mit jelent? — Van egy osztálytársnője, Orsi. Ott nagy a család, há­rom gyerek van, és a szülők — engedve a gyerekek kívánsá­gának — mind a háromnak megengedték, hogy két-három osztálytársukat elhívják Szilveszterre, és ott tartanak nekik házibulit. Nemcsak pizsamát visznek, hanem gumimatraco­kat és takarókat is. Így fent lehetnek akár éjfél utánig is, utána szépen lefekszenek, és mi szülők másnap délben me­gyünk értük. Elgondolkodtam Orsiék családján, és azt hiszem, nagy­szerű emberek lehetnek. Azt hiszem, nem „áldozat” nekik, hogy gyerekszilvesztert rendeznek, hanem öröm. És azt is elgondoltam: hány szülőnek a gondja, hova „csapja ki” a gyereket Szilveszterre. A legtöbbször a nagyszülők vállalják, és a gyerek általában szívesen is megy, hiszen ilyenkor meg­nézhetik a tv-műsort, és ha nem álmosodnak el éjfélig, akkor együtt köszönthetik i nagyszülőkkel az éjfélt, Sokféle megoldás elképzelhető, csak az nem, hogy a kis­kamaszokat (különösen ha egyke a kiskamaszuk) egyedül otthon hagyjuk Szilveszterkor. Amennyire családi ünnep a karácsony, annyira fontos az is, hogy a gyerek is örömmel várja az újesztendőt, neki így legyen esemény az év forduló­ja, hiszen ő még azt sem érzi, amit sok felnőtt, hogy „megint öregebbek lettünk egy esztendővel.”. TEJFÖLÖS PULYKAPECSENYE Hozzávalók: 1 db bébi­pulyka, 10 dkg füstölt sza­lonna, 1 dl tejföl, 1—1 szál sárgarépa és petrezselyem­gyökér, 1 darabka zeller és karalábé, 2 kanál zsír, 1 ba­bérlevél, só, törött bors, ma­joránna. A sütésre előkészített és egészben hagyott pulyka bő­re alá papírvékonyságúra vágott füstöltszalonna-szele- teket csúsztatunk úgy, hogy a bőr mindenütt sima ma­radjon. A pulykát kívül-be- lül megsózzuk, hasüregébe kevés majoránnát szórunk, lábait zsineggel a püspökfa­lathoz kötjük (ne feledjük a combokból az inakat kihúz­ni), tepsibe tesszük és le­öntjük forró zsírral. Mellé­teszünk 1—1 szál tisztított sárgarépát és petrezselyem­gyökeret, zellert és karalábét vékony szeletekre vágva, ba­bérlevelet, pár szem borsot, kevés vizet és sütőben — többször locsolgatva — pu­hára pároljuk. Elfőtt levét szükség szerint mindig kevés vízzel pótoljuk. Ha a hús megpuhult, pirosra sütjük, a tepsiből kiszedjük, vágódesz­kára tesszük és 10—15 percig pihentetjük. (A forró sültet nem lehet szépen szeletelni!) Zsírjában a zöldséget jól összetörjük, 1 dl tejfölt te­szünk hozzá és simára ke­verjük. Ebből a mártásból pár kanálnyit a felszeletelt hús alá öntünk, a többit kü­lön csészében tálaljuk. Bur­gonyakrokett vagy gombóc illik mellé. A nagy eszem-iszomokról Az ember egyik öröme az evés. Sokan azonban túlzásba viszik, halmozzák az él­vezeteket, nem törődnek a holnappal, amikor ennek a túlzott táplálkozásnak megvannak a maguk szomorú egészség- ügyi következményei. (Elhízás, belső szer­vek működésének torzulása, a betegségek számos fajtája.) Példaként szokták emlegetni Erős Ágos­tot, akinek drezdai udvarában a meghí­vott vendégeket az ebéd előtt és után mérlegre állították, súlyukat feljegyezték a ma is megőrzött „Mérlegkönyvbe”, amely hiteles adatokat tartalmaz arról, hogy egyes neves vendégek az uralkodó­nál egy-egy étkezés során mennyivel gya­rapították testsúlyukat. Íme néhány tétel a neves könyvből. Lipszky alkancellár úr ebéd előtt 273 fontot nyomott, utána 278-at, tehát testsúlya az étkezéssel 5 fontai gyarapodott. Poniatovszky kincs­tárnoknál is ennyi volt a súlytöbblet, azaz mindkét úr mintegy két és fél kilónyi ételt fogyasztott. Ez pedig a vendéglátó uralkodó „dicsőségét” jelentett< Egy 1733-ban Berlinben megjelent „szertartási könyvben” azt olvashatjuk, hogy a pflazi választófejedelemhez 1726. március 5-én 120 előkelő vendéget hívtak meg ebédre, és részükre 400 (!) fogás ételt szolgáltak fel, köztük olyan cukrászati re­mekműveket is, mint például cukorból készített várkastélyt, tornyokkal, bástyák­kal és ágyúkkal, melyeket el is lehetett sütni... Hasonló túlzásokat máshol is fel­jegyeztek, így például 1722. március 23-án Eberhard Württembergi herceg névnapjára egy nagy asztalt elfoglaló tavat készítet­tek olvasztott cukorból, belőle sugarakban szőkéit fel a víz a magasba, a tóban pe­dig kacsák lubickoltak. A tavacskát ugyancsak cukorból készített narancsliget vette körül, és ezt a látványt a meghívott 48 főúr élvezte. Hazánkban is voltak ilyen dínom-dáno- mok. így például Bethlen Gábor esküvő­jén. amikor ifjú feleségével, Brandenburgi Katalinnal bevonult egy terembe, ott kő­sziklák bástyákkal, állatokkal, kertekkel, benne vadakkal, és a szentek viaszból ké­szített képei fogadták. Tésztából készített pávák, káppanok pástétomban, nyulak, stb. tették emlékezetessé az ünnepséget. Feljegyezték azt is, hogy 1712-ben 1II. Károly király Pozsonyban cukrászokkal készíttetett jellegzetes, oszlopcsarnokos templomokat, diadalkapukat, pálmaágat tartó nimfákat, pacsirták húzták kocsin a magyar koronát. Az „egyszerűbb” étkezések sem voltak valami egyszerűek. 1603. január 1-én gróf Thurzó Szaniszló galgóci várúr ünnepi ebédjére és vacsorájára 18—18 féle ételt tálaltak, amint ezt a legrégebbi magyar étlapon felsorolta a vár sáfárja. Érdeke­sek ezek az ételek. A tehénhús kedvelt étel volt, délben és este ismételten készí­tették a szakácsok. A tálalási sorrendben az utolsó előtti fogás szilvatorta volt, és nyúl „savanyó” lében zárta a sort. Változatosak voltak az ételek. A XVI. századból fennmaradt recept-töredék sze­rint a marhahúst 54 módon készítették el az erdélyi fejedelmi udvarban. Az ismert híres főúri szakácsok időnként összejöt­tek, és megbeszélték tapasztalataikat, étel­költeményeik újabb változatait. Egyik ilyen megbeszélésről beszámol Apor Péter híres könyvében, (Erdélyi változások.). Ebben leírja, hogy Antal mester megsü­tött egy ökröt, abban elhelyezett egy kö­vér juhot, ebben pedig egy borjút, legbe- lül pedig egy kappant. Végül még egy érdekesség a magyar gasztronómia történetéből: Mátyás király pozsonyi koronázási ünnepélyén egy óriá­si pástétomot helyeztek az ebédlői asztal­ra, és amikor felvágták egy veresnadrá- gos cigánygyerek ugrott ki belőle, és el­kezdett a vendégeknek hegedülni. A rendkívül költséges főúri vendéges­kedést minden időben igyekeztek korlá­tozni, hiszen a néptömegek majdnem min­denhol éheztek, szűkölködtek. A főúri mulatságokhoz nem lehetett hozzányúlni, maradt tehát a jómódú polgárság szóra­kozásainak mérséklése. Szép Fülöp fran­cia király 1294-ben elrendelte, hogy az ebédeknél csak levest és l'egeljebb kétféle húst szabad felszolgálni. Magyarországon Nagyszeben városa 1755-ben szintén korlátozta a fényűzést, és háromféle társadalmi osztály számára előírta, hogy mit szabad ünnepi ebédre készíteni. Előírták az alkalmazható cselé­dek és a muzsikusok számát, s arra is ki­terjedt a rendelkezés, hogy egyszerre hány vendéget hívhatnak meg. A megjelenő rendeleteket eleinte szigo­rúan végrehajtották, sok embert meg­büntettek, de később a korlátozások fele­désbe merültek; főleg azért, mert azok, akik a rendelkezéseket kiadták, saját ma- maguk is vendégek voltak a módosabb polgároknál, tehát őket is sújtotta volna a saját intézkedésük. Rudnay János

Next

/
Oldalképek
Tartalom