Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-01 / 282. szám

2 NÉPÚJSÁG 1984. december 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára (Folytatás az 1. oldalról.) A VII. ötéves terv legyen a megalapozott gazdasági nö­vekedés és fejlődés prog­ramja, amely lehetővé teszi társadalmi és gazdaságpoliti­kai céljaink elérését. A terv­időszak legfontosabb gazda­ságpolitikai célja az intenzív fejlődés kiterjesztése a ter­melési folytamat minden ele­mére. Fokozni kell a gazda­ság jövedelemtermelő képes­ségét. Meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átalakí­tását. Alapkövetelmény, hogy a termékek minősége köze­lítsen a műszaki-technikai haladás mai nemzetközi szín­vonalához, s mind nagyobb része érje is el. Fontos, hogy hazai természeti erőforrá­sainkat fokozottan és éssze­rűbben hasznosítsuk, a ter­melést szolgáló infrastruktú­rát fejlesszük. A jövedelme­ző gazdálkodás legyen a cse­lekvés általános normája. Ja­vítani kell a munka szerve­zettségét, fegyelmét, kultu­ráltságát, a gazdálkodó szer­vezetek alkalmazkodóképes­ségét és vállalkozókészségét, a vállalatok közötti együtt­működést. Meg kell gyorsí­tani a műszaki fejlesztést, növelni kell a fejlesztő tevé­kenység eredményességét. A feltételek megteremtésével növekedjen a beruházásokra fordított összegek aránya — szögezik le az irányelvek, majd kitérnek a népgazda­ság egyes ágainak fő fel­adataira. Hazánk természeti-gazda­sági adottságai szükségessé teszik, hogy fokozzuk rész­vételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Nem­zetközi kapcsolatainkban to­vábbra is meghatározó sze­repe van a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának, a szocialista gazdasági integ­rációban való aktív részvé­telünknek. A jövőben is a Szovjetunió lesz legfonto­sabb külkereskedelmi part­nerünk. Tovább kívánjuk bővíteni gazdasági együttmű­ködésünket minden szocia­lista országgal. Tevékenyen közreműködünk a KGST 1984. évi felső szintű érte­kezletén elfogadott program megvalósításában, kezdemé­nyezzük új.aiblb együttműkö­dési formák és módszerek kialakítását. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös elő­nyök alapján bővítjük gaz­dasági kapcsolatainkat. A fejlődő országokkal folyta­tott gazdasági kapcsolataink­ban az áruforgalom növelése mellett szorgalmazzuk a köl­csönösen előnyös termelési együttműködést. A párt gazdaságpolitikája egyaránt figyelembe veszi a szocializmus építésének ál­talános törvényszerűségeit és országunk adottságait. A termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló szocialis­ta tervgazdálkodás, a szabá­lyozott áru-, pénz- és piaci viszonyok segítik a szocia­lista társadalom építését, alapvető társadalmi-gazda­sági céljaink elérését. A gazdaságirányítás to­vábbfejlesztésével el kell ér­ni, hogy a tervezés, a szabá­lyozás, valamint a szervezeti és intézményi rendszer kor­szerűsítése révén javuljon a központi állami irányítás ha­tékonysága, fokozódjon a vál­lalatok önállósága, felelőssé­ge, kezdeményezőkészsége, fejlődjön vállalkozói maga­tartása. A gazdaságirányítás fontos feladata az áraknak társa­dalmi és gazdasági céljaink­kal összehangolt alakítása és ellenőrzése. A termelői árak a társadalmilag indokolt rá­fordításokat fejezzék ki. A fogyasztói árak jobban iga­zodjanak a termelői árakhoz. Társad alom po 1 i tik ai szem­pontból indokolt területeken a fogyasztói árak állami tá­mogatását a jövőben is fenn kell tartani. Gazdaságpolitikai felada­taink megoldásában megha­tározó szerepük van a szo­cialista nagyüzemeknek. Az állami vállalatok és szövet­kezetek meghatározó szere­pét biztosítva a jövőben is támogatjuk a lakosság igé­nyeinek kielégítésében je­lentős szerepet játszó kis­ipart és kiskereskedelmet. Az utóbbi két évben a ki­egészítő és kisegítő gazdasá­gi tevékenység új formái ala­kultak ki. Az új szervezetek fokozatosan beilleszkednek a szocialista gazdálkodás rend­szerébe, hozzájárulnak a vál­lalati gazdálkodás eredmé­nyeihez, a lakosság színvo­nalasabb ellátásához. Az e téren jelentkező kedvezőt­len jelenségeket le kell küz­deni, következetesen érvényt kell szerezni a rendelkezé­seknek, és el kell érni, hogy a személyi jövedelmek a tel­jesítményekkel arányosak le­gyenek. A szocialista munkaver­seny és brigádmozgalom el­sősorban a munkahelyi fel­adatok eredményes megoldá­sával, a tartalékok feltárá­sával, a termékek minőségé­nek javításával járuljon hoz­zá a népgazdaság intenzív fejlesztésének gyorsabb ki­bontakoztatáséhoz. A gazdasági építőmunká­ban a párt alapvető felada­ta a gazdaságpolitika meg­határozása, érvényesítése és végrehajtásának ellenőrzése. A pártszervezetek fő felada­ta a gazdaságpolitikai célok helyi megvalósításának segí­tése és ellenőrzése, a dolgo­zók mozgósítása politikai eszközökkel. 0 Életszínvonal, életkörülmények, szociálpolitika A XII. kongresszusnak az életszínvonal megőrzésére, az életkörülmények javítására vonatkozó határozatai társa­dalmi méretekben teljesül­tek. A következő tervidőszak­ban a gazdasági fejlődés élénkítésével, jobb gazdálko­dással, a teljesítmények nö­velésével, a munkafegyelem javításával meg kell ' alapoz­ni az életszínvonal érzékel­hető emelkedését. Az irányelvek leszögezik: a szociálpolitika legfontosabb célja továbbra is a szociális biztonság fenntartása. A kollektívák és az egyének jö­vedelmében jobban tükröződ­jön a teljesítmények növek­vő gazdasági és társadalmi értéke. Szocialista államunk biztosítja a teljes foglalkoz­tatottságot. de növelni kell az érdekeltségeket a munka­erő gazdasági céljainkkal összhanban álló áramlásá­ban. A gazdasági feltételek megteremtésével a feladat a 40 órás munkáhét széles kö­rű bevezetése. Társadalmi juttatási rend­szerünket — alapvető vív­mányait megőrizve — jobban összhangba kell hozni anya­gi lehetőségeinkkel, és foko­zottan kell érvényesíteni a rászorultság elvét, a társa­dalmi igazságosságot. A szo­ciális támogatások növelésé­vel is elő kell segíteni a szü­letések számának emelkedé­sét. Fokozottan növekedjen a gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás. A családalapító fiatalok lakás­hoz jutását meg kell könnyí­teni. Enyhíteni szükséges a nyugdíjrendszer feszültsége­it, biztosítani kell az ala­csony nyugdíjak vásárlóérté­kének megőrzését. Továbbra is fenn kell tar­tani a vásárlóerő és az áru­alap egyensúlyát, az áruellá­tás biztonságát. A szüksé­gessé váló fogyasztói árválto­zásokat az életszínvonal-po­litika céljaival összhangban kell megvalósítani. Különö­sen fontos társadalompoliti­kai feladat a lakáshelyzet to­vábbi javítása. A lakáshoz jutás fő formája továbbra is a személyi tulajdonú lakások építése, vásárlása legyen. A dokumentum e fejezete felsorolja a település- és infrastruktúrafejlesztés, az egészségügy, a testnevelés és sport, a turizmus és üdülés terén megoldandó főbb fel­adatokat is. 0 Ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód A társadalom tudatát alap­vetően a párt fő politikai céljaival való azonosulás, a társadalmi cselekvést pedig az 'aktív alkotó munka jel­lemzi. Társadalmunk széles kö­reiben a szocialista eszmék természetes értékké váltak, növekszik erkölcsi és világ­nézeti elveink teljesebb ér­vényre jutásának igénye, de tapasztalható politikai és vi­lágnézeti érdektelenség 'is. A párt ösztönözte a szocia­lista építés napirenden lévő feladatainak elméleti meg­alapozását. mélyítette a szo­cialista gondolkodást és a nemzeti önismeretet. Ideoló­giai életünkben ugyanakkor megélénkültek az eszméink­től idegen jelenségek is. Elő­fordulnak kísérletek törté­nelmi ütünk, nemzeti érté. keink polgári szemléletű vagy nacionalista átértékelésére. Tapasztalhatók osztályszem­léletet nélkülöző vagy illú­ziókkal terhes nézetek a szo­cializmusról, a kapitaliz­musról, karunk alapvető kér­déseiről. Esetenként jelentkeznek szocialista eszméinkkel szem­ben álló nézetek, a reális le­hetőségeinket figyelmen kívül hagyó elképzelések, javasla­tok. Fékezi az alkotó gon­dolkodást az elméleti mun­kában is megmutatkozó ké­nyelmesség. igénytelenség. E jelenségekkel szemben nem kielégítő a vitaszellem, a téves nézetek gyakran nem kapnak színvonalas, érvelő marxista kritikát, visszauta­sítást. Az ideológiai munka fej­lesztése gazdasági és társa­dalompolitikai feladataink megoldásának nélkülözhetet­len feltétele. A közgondolko­dásban gazdagítani és reáli­sabbá kell tenni a szocializ­musról kialakult felfogást. Az ideológiai munka állítsa középpontba az értelmes és tartalmas emberi élet megva­lósításának összefüggését a munka megbecsülésével, a társadalmi igazságosság ér­vényesítésével, a dolgozók közösségének társadalmat és egyént formáló szerepével, szocialista és humanista érté­keinkkel. Ideológiai, szellemi éle­tünk segítse elő a szocialista fejlődés és a világban végbe­menő változások során fel­merülő új kérdések marxis­ta megválaszolását, az előre­haladást szolgáló új gondo­latok befogadását. Késede­lem nélkül reagáljon az elve­inket és politikánkat bármely oldalról eltorzító nézetekre, leplezze le a szocializmustól idegen eszméket és törekvé­seket. utasítsa el a valóság­tól elrugaszkodó, voluntaris­ta megnyilvánulásokat. Ha­tározottan, elvi alapokon, az ideológiai és a tömegpoliti­kai munka eszközeivel is folytatni kell a harcot az im­perialisták antikommunista propagandája, a tourzsoá esz­mék, a maradi nézetek ellen. A korábbinál többet kell tenni a politikai tudat for­málásáért. A marxizmus-le- ninizmus oktatása eszméink, világnézetünk terjesztésével segítse a szocialista építés feladatainak megoldását. Az agitáció adjon választ a dol­gozókat foglalkoztató kérdé­sekre, és járuljon hozzá moz­gósításukhoz. Nagy és felelősségteljes fel­adat hárul a televízióra, a rádióra és a sajtóra a párt politikájának megismerteté­sében, a hiteles, pontos- és gyors tájékoztatásban, a közvélemény formálásában, a cselekvő társadalmi ma­gatartás kialakításában. A tudományos kutatás színvonala összességében megfelel országunk adottsá­gainak, eredményesen segíti az építőmunkát. A tudomány művelői jobban járuljanak hozzá a termelőmunka szín­vonalának és hatékonyságá­nak emeléséhez; vállaljanak részt a döntési lehetőségek változatainak kidolgozásá­ban; segítsék a kulturált, egészséges emberi élet jobb formálását. A társadalomtu­dományok művelőinek első­rendű feladata korunk leg­fontosabb kérdéseinek kellő színvonalú elméleti-ideoló­giai feldolgozása. A párt és az állam a döntések megala­pozásában mindinkább igényli a tudományok közre­működését. Az oktatási rendszer lé­nyegében ellátja a reá há­ruló feladatokat. Ebben nagy szerepe van az oktatási in­tézményekben áldozatos munkát végző pedagógusok­nak. A következő években folytatni kell az oktatás el­határozott korszerűsítését. A közoktatás javításának fel­adatait és feltételeit társa­dalmi-gazdasági program ke­retében kell meghatározni. A pedagóguspálya társadal­mi megbecsülésének növelé­sével is elő kell segíteni a pedagógushiány megszünte­tését. A párt művészetpolitikájá­nak fő célja, hogy megte­remtse a művészet alapvető társadalmi feladatainak tel­jesítéséhez szükséges feltéte­leket. Változatlan alapel­vünk az alkotás szabadságá­nak biztosítása, a művészeti kezdeményezések, kísérlete­zések támogatása, az alkotó- műhelyek önálló, felelős működésének segítése — ál­lapítják meg az irányelvek, majd a művészeti ágak, az irodalom, a kritika helyze­tével foglalkoznak. A művelődés térhódítá­sa, az általános és a szak­mai műveltség gyarapítása társadalmi, gazdasági előre­haladásunknak fontos felté­tele. Népünk kultúrája gaz­dagodott, de a kulturális igényeket még nem tudjuk eléggé színvonalasan kielé­gíteni. Helyezzük szélesebb alapokra az öntevékeny mű­vészi, művelődési csoportok munkáját. Tegyük színvona­lasabbá a milliókat érintő szórakoztatást. A művészeti és a kultu­rális életben erősíteni kell a párt elvi irányító és kezde­ményező szerepét. Az ideo­lógiai munkát politikai, gaz­dasági és kulturális felada­tok megoldásával szoros egységben kell fejleszteni. Minden kommunista köte­lessége, hogy határozott ki­állással, meggyőző érveléssel lépjen fel eszméink és a párt politikája mellett, a szocializmustól idegen néze­tekkel szemben. 0 A párt és a tömegszervezetek A Magyar- Szocialista dolgozó nép pártja eredmé- Munkáspárt, a. munkásosz- nyesen irányítja, szervezi a tály forradalmi élcsapata, a szocialista építőmunkát, be­tölti vezető szerepét. Politi­kájával kifejezi, tevékenysé­gével bizonyítja, hogy telje­síti a nép szolgálatában vál­lalt kötelezettségeit. A párt és a tömegek kapcsolata jó, a nép bízik a pártban, tá­mogatja politikáját, dolgozik megvalósításáért. A pártban érvényesülnek a lenini nor­mák. A szocialista építőmunka sikeres folytatásának fő kö­vetelménye, hogy erősödjön és tovább szélesedjen a párt eszmei, politikai befolyása. A vezető szerep gyakorlásá­nak alapja a népünk, nem­zetünk érdekeit kifejező és szolgáló, a társadalom való­ságos helyzetét figyelembe vevő marxista—leninista po­litika. Ennek képivselete és megvalósítása nagymérték­ben függ a határozatok vég­rehajtásának megszervezésé­től és ellenőrzésétől. A vezető szerep érvénye­sítése, a politika sikeres megvalósítása megköveteli a párt eszmei, politikai, szer­vezeti és cselekvési egységét. A párt hatékony működé­se feltételezi a pártélet sza­bályainak, a lenini elveknek a következetes megtartását. Az eddiginél több lehetősé­get kell teremteni, hogy a párttagság a nagyobb hord­erejű társadalmi kérdések eldöntése előtt a párt fóru­main véleményt nyilvánít­hasson, javaslatokat tehes­sen, jobban részt vehessen a döntések előkészítésében. A párt politikájának ki­dolgozásában, végrehajtásá­ban és ellenőrzésében fon­tos szerepe van az alapszer­vezetek és a taggyűlések önálló, kezdeményező mun­kájának. A pártnak 862 000 tagja van, ötvenezerrel több, mint a XII. kongresszus idején. A tagságnak eredeti foglalko­zása szerint csaknem há­romnegyede, jelenlegi foglal- zása szerint pedig több, mint a fele munkás és szö­vetkezeti paraszt. A párt­építés gyenge a fiatalok kö­zött és az értelmiségiek egyes rétegeiben. A tagfelvételek során nagy figyelmet kell szentel­ni annak, hogy a társadalom minden rétegéből azok ke­rüljenek a pártba, akik ak­tívak a közéletben, szocia­lista módon élnek, munká­juk, magatartásuk, társadal­mi tevékenységük alapján megbecsülést élveznek. A párt politikájának meg­valósításában, az ország előtt álló feladatok megoldásában kiemelkedő szerepük van a választott testületek tagjai­nak, a párt- és az állami apparátus vezető munkatár­sainak. A vezetők zöme munká­ja és magatartása alapján rászolgál a bizalomra, al­kalmas teendőinek ellátásá­ra. A pártnak továbbra is felelősséget kell vállalnia, hogy a vezető beosztásokban rátermett, hozzáértő embe­rek dolgozzanak. Ismét meg­erősíti azt az elvet és gya­korlatot, hogy — a párttiszt­ségek kivételével — minden beosztást betölthet arra al­kalmas pártonkívüli is. A pártszervek és -szerve­zetek támogassák a kezde­ményező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet meg­követelő vezetőket. A vezetői tevékenységet is a teljesít­mény és a magatartás alap­ján kell megítélni. A legha­tározottabban fel kell lépni a hatalommal való vissza­élés mindenfajta megnyilvá­nulása ellen. Beosztásra való tekintet nélkül mindenkitől meg kell követelni a szocia­lista normák megtartását. A párt és a nép előtt álló nagy és nehéz feladatok megoldásában kiemelkedő szerepe és felelőssége van minden pártszervezetnek, minden kommunistának. Pártunk harcokban edzett, gazdag tapasztalatai vannak, bírja népünk bizalmát, bir­tokában van minden lénye­ges feltételnek, hogy veze­tésével eredményesen foly­tatódjék a szocializmus épí­tése Magyarországon. A tömegszervezetek és -mozgalmak társadalmi éle­tünk fontos tényezői, nélkü­lözhetetlen szerepet töltenek be a szocializmus építésé­ben. A párt, a politika ki­munkálásában és végrehaj­tásában igényli a tömegszer­vezetek és -mozgalmak alko­tó részvételét, számít kezde­ményezéseikre, épít 'tapasz­talataikra, figyelembe veszi véleményüket. Az irányelvek a további­akban kitérnek a szakszer­vezetek, a KISZ és a Haza­fias Népfront szerepére, fel­adataira f| A part nemzetközi tevékenysége Az irányelvek rámutatnak, hogy a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom a társadalmi haladás legfon­tosabb és legkövetkezetesebb ereje. A pártok önállóan, a nemzeti adottságokkal, ha­gyományokkal és követelmé­nyekkel összhangban alakít­ják politikájukat, és fejtik ki tevékenységüket. A nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom politikai befo­lyása világméretekben szé­lesedik, szervezeti ereje nö­vekszik, új pártok jönnek létre. Mozgalmunkat a meg­újulás érdekében folyó tö­rekvések jellemzik. A test­vérpártok a legfőbb közös célok elérése érdekében erő­sítik internacionalista szoli­daritásukat. A kommunista és munkás­pártok összefogását nem gyengíthetik azok a viták, amelyek szükségszerűen zaj­lanak a szocializmushoz ve­zető utakról, a már létező, illetve a még csak célként megjelölt szocialista társa­dalomról, a pártok közötti viszony követelményeiről. Az MSZMP tevékeny részt vállal a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom összefogásának erősíté­sében. Fontosnak tartja az alkotó szellemű, nyílt elv­társi véleménycserét, ennek két és több oldalú formáit. Osztozik a világbéke megőr­zését, a társadalmi haladást szolgáló közös erőfeszítések­ben. Pártunk szorosan együtt­működik az SZKP-val, fej­leszti együttműködését a szocialista országokban tevé­kenykedő testvérpártokkal. Fejleszti kapcsolatait a tő­kés országokban működő kommunista és munkáspár­tokkal, bővíti együttműkö­dését a fejlődő országok kommunista és munkáspárt­jaival. Szolidáris a fejlődő országok nemzeti felszaba­dító mozgalmaival, nemzeti demokratikus pártjaival. To­vább építi kapcsolatait a szocialista, szociáldemokrata pártokkal. Hasznosnak tartja a véleménycserét minden olyan párttal, mozgalommal, amely felelősséget érez a bé­ke ügyéért. * Pártunk, forradalmi kül­detésének megfelelően, tör­ténelmi felelősséget vállalt a szocializmus magyarországi felépítéséért, politikája kife­jezi, hűen képviseli népünk alapvető érdekeit. Ugyan­akkor a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom szerves része is, szolidáris a szocializmusért folyó világ­méretű küzdelemmel. A szo­cializmus építésének ma­gyarországi eredményei egyaránt szolgálják népünk felemelkedését és a társa­dalmi haladás, a szocializ­mus, a béke egyetemes ügyét. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom