Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-10 / 264. szám

/ 1984. november 18. 2 NÉPÚJSÁG Washington fenyegető lépései Nicaragua a BT összehívását karié Amerikai hadihajó a nicaraguai partok közelében (Telefotó) Nicaragua csütörtökön kérte a Biztonsági Tanács ülésének sürgős összehívását, hogy a testület elé tárhassa az ország szuverenitását és területi egységét fenyegető súlyos helyzetet. A nicaraguai kormányzó tanács közleményét Miguel d’Escoto külügyminiszter is­mertette Managuában a dip­lomáciai testület tagjaival. Az okmány hangsúlyozza, hogy Nicaraguának joga van önvédelemre, és az ország folytatja védelmi képességé­nek megerősítését. Mengisztu Hailé Mariam etiópiai állam- és kormányfő csütörtökön fogadta Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt, és tájékoztatta őt azokról az in­tézkedésekről, amelyeket kor­mánya tett a szárazság követ­kezményeinek leküzdésére. Mengisztu elmondta, hogy az éhezők száma hatmillió Nicaragua csütörtökön — 48 órán belül másodszor — tiltakozott az Egyesült Álla­moknál az ország elleni újabb amerikai provokációk miatt. Csütörtökön egy SR—71 tí­pusú amerikai kémrepülőgép sértette meg az ország légte­rét. A nicaraguai külügymi­niszter szerdán két amerikai hadihajó és egy C—130-as harci gép provokációi miatt küldött tiltakozó jegyzéket az amerikai külügyminiszter­nek. A nicaraguai kormány kö­veteli az amerikai kémakci­ók és a Nicaragua elleni in­felefct van Wollo, Gondar, Tigre és Eritrea tartományok­ban. Ezeken a vidékeken az utóbbi hónapokban ezrek hal­tak éhen. Az ország tizennégy főkormányzöságából tizenhár­mat érint a szárazság. A találkozón Pérez de Cuel­lar biztosította az etiópiai ve­zetőt arról, hogy az ENSZ a tervencáót előkészítő lépések haladéktalan beszüntetését. Egy csütörtökön Managuá­ban tartott nagygyűlésen Jai- íme Wheelock mezőgazdasági miniszter, a Sandinista Nem­zeti Felszabadítási Front Or­szágos Vezető Tanácsának tagja közölte, hogy a nicara- guai kormány értesülései szerint a Nimiitz amerikai repülőgép-anyahajó — amely nemrégiben hagyta el a ku­bai területen törvénytelenül fenntartott guantanamói amerikai haditengerészeti tá­maszpontot — a közeli na­pokban Nicaragua partjai elé érkezik. jövőben is támogatja az afri­kai ország kormányának erő­feszítéseit a szárazság követ­kezményeinek leküzdésére. Rámutatott, hogy az időjárási változások következtében Af- ri'ka-szerte kialakult helyzet Etiópiát sújtja leginkább, ezért az ENSZ elsőbbséget biztosít ennék az országnak. PANORAMA BUDAPEST A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Ko­lumbiai Kommunista Párt XIV. kongresszusát. ♦ Pénteken elutazott Buda­pestről a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége, amely Jurij Barabásnak, a társaság első elnökhelyette­sének vezetésével részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának magyarországi ünnepségein. Jurij Barabást fogadta Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. • Az 1985-bén Moszkvában megrendezendő XII. Világ If­júsági Találkozó nemzetközi előkészítő bizottságának leg­utóbbi üléséről és a világszö­vetség jövőbeni akcióiról tá­jékoztatták a sajtó képvise­lőit pénteken a DÍVSZ szék­házában. E rendezvények és eszmecserék sorából kiemel­kedik a Liberális és Radi­kális Ifjúság Nemzetközi Szövetségével (IFLRY) kö­zösen rendezendő december­ben Budapesten sorra kerü­lő találkozó. HANOI Az utóbbi hónap viszony­lagos nyugalma után ismét fegyeveres összecsapásokra került sor a vietnami—kínai hajtáron. PÁRIZS Pénteken francia—olasz csúcstalálkozót tartottak a francia fővárosban. Bettino Craxi olasz miniszterelnököt hét minisztere kísérte el a tárgyalásokra. TOKIÓ Tokiói kormányforrások pénteken megerősítették an­nak lehetőségét, hogy január első felében japán—amerikai csúcstalálkozóra kerül sor. Ugyanerre utalt a nap folya­mán elhangzott parlamenti nyilatkozatában Abe Sintaro külügyminiszter is. De Cuellar Etiópiában Céltudatos tárgyalásokat! Péntek esti kommentárunk. Az utóbbi napokban ismét a leszerelés kérdéseire terelődött a világ figyelme. Andrej Gromiko a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján mondott beszédében újólag hangsúlyozta: a Szovjetunió továbbra is elkötelezett a fegyverzetek korlátozása és csökkentése iránt, és kész a komoly és becsületes tárgyalásokra. Kütönös nyomatékot ad a szovjet külügyminiszter meg­nyilatkozásának az a körülmény, hogy azon a napon hangzott el, amikor az Egyesült Államokban megnyi­tották a szavazóhelyiségeket. Azóta ismertté vált, hogy Ronald Reagant másodszor is az USA elnökévé válasz­tották. A kampány második szakaszában Reagan a Szovjetunióval folytatandó érdemi párbeszédre tett ígéretet. A nemzetközi közvélemény most kíváncsian várja, vajon az elnök állja-e szavát, s a szovjet leszerelési javaslatokról, a Szovjetunió tárgyalási készségéről végre tudomást vesz-e a Fehér Ház? Erre — sajnos — az utóbbi években Washington semmiféle hajlandóságot nem mutatott, s emiatt a feszültség rendkívül veszélyes mértékben megnőtt. Üjabb fontos leszerelési javaslatot tettek a szocialista és az el nem kötelezett országok az ENSZ-ben. A köz­gyűlés leszerelési és nemzetközi biztonsági kérdésekkel foglalkozó 1. számú bizottságában két közös indítványt terjesztettek elő. Az első az atomfegyver-kísérletek azonnali beszüntetését és betiltását szorgalmazza. Aligha szükséges bővebben méltatni, milyen nemzetközi jelen­tősége van ennek a javaslatnak ma, amikor a nukleáris fenyegetettség szinte roppant mértékben megnőtt, s a tömegpusztító fegyverek valóságos arzenálja néz egy­mással farkasszemet kontinensünkön is. Egy másik, ugyancsak közösen előterjesztett javaslat azt célozza, hogy hívjanak össze leszerelési konferenciát, amelyen kimunkálnák a neutronfegyver gyártásának és rend­szerbe állításának, valamint bevetésének a tilalmáról szóló egyezményt. Az amerikaiak és bizonyos NATO- stratégák által cinikusan „humánus fegyverként” em­legetett neutronfegyver gyártását Reagan elnök ismét engedélyezte, ami beláthatatlan következményekkel járhat a fegyverkezési versenyben. A Szocialista lnternacionálé is felismerte a jelenlegi világhelyzet veszélyeit. A szervezet leszerelési bizott­sága a napokban Tokióban ülésezett. Pénteken közzétett felhívásában mind a hagyományos, mind az atomfegy­verek terén leszerelést és céltudatos tárgyalásokat sür­getett a testület. Egyszersmind hangsúlyozták: a katonai kiadásokat világszerte csökkenteni kell. Tizenhét szo­cialista és szociáldemokrata párt képviselői tekintették át a nemzetközi helyzetet. Aligha véletlen, hogy az ülé­sen elfogadott dokumentum nyomatékkai hangsúlyozta: a Szovjetunió már kifejezte készségét a tárgyalásokra. A következő lépést az Egyesült Államoktól várja a Szocialista lnternacionálé. Pontosabban: nemcsak a szocialista és a szociálde­mokrata pártok világszervezete, hanem földünk minden lakója, aki aggódik a világ jelenlegi állapota és főleg jövője miatt. GYAPAY DENES Hogyan tovább Indiában? Kikerülhetetlen döntések A temetésre érkezett kül­földi delegációk hazautaz­tak. A vasúti közlekedés megindult, ismét működnek a bankok és a hivatalok, ter­melnek az átmenetileg leállt üzemek, s felhúzták redő­nyeiket a boltok. Csaknem mindenütt feloldották a kijá­rási tilalmat, igaz, a hadse­reg és a rendőrség erői to­vábbra is készültségben van­nak, hogyha a véres hindu— szikh összecsapások esetleg megismétlődnének, helyreál­lítsák a rendet. E hírek azt jelzik: Indiában — ha las­san is — az élet kezd visz- szazökkenni a szokott kerék­vágásba. Gyors utódlás Indira Gandhi meggyilko­lása valójában persze súlyo­sabb csapást jelentett annál, hogy a hatalmas dél-ázsiai állam egyhamar túljusson a nyomában kialakult súlyos krízisen. Nem is csupán a brutális incidensek hullámá­ról van szó — bár a csak­nem ezer halálos áldozat az elszabadult indulatok fékte­len voltát mutatja, — hanem inkább a politikai bizonyta­lanságról, az ország közel­és távolabbi jövője körül ki­rajzolódó kérdőjelek soráról. A nyugati sajtóban nem ke­vesen egyenesen azt vetették fel, hogy túlélheti-e az egy­séges India Indira Gandhi elvesztését. Ám a reálisabb helyzet­elemzők nem fogalmaznak ennyire végletesen. Azt azon­ban senki sem tagadhatja, hogy az ország új miniszter- elnöke, a szinte azonnal, órá­kon belül anyja örökébe lé­pett Radzsiv Gandhi előtt bo­nyolult teendők sorakoznak. A Gandhi asszony Nemzeti Kongresszus Pártjával szem­benálló ellenzék vezetői már Radzsiv Gandhi kinevezését is élesen támadták, pedig az adott helyzetben kétségtele­nül ez a lépés volt a legcél­szerűbb a mélyebb válság el­kerülésére. Ahogy azt a te­kintélyes londoni napilap, a Financial Times értékelte: Radzsiv kinevezése „a leg­jobb rövid távú remény ar­ra, hogy India stabilitása megőrződjék”. Az új kor­mányfő a jelek szerint tisz­tában is van e nehéz fel­adatával. A lakossághoz in­tézett televíziós és rádióbe­szédében arra emlékeztetett: anyja álma, életcélja min­denkor az egységes, békés és virágzó India volt, s az or­szág népének alapvető érde­ke, hogy továbbra is ezen az úton haladjon. Kérdés persze, hogy tudja pótolni Radzsiv a nemcsak hazai politikai harcokban ve­terán, ellenlábasai által is elismert képességű, hanem a világpolitika színpadán is kiemelkedő szerepet játszi Indira Gandhit. Radzsiv ugyanis, aki negyvenévesen lett hirtelen India kilence­dik, edigi legfiatalabb kor­mányfője, viszonylag kevés politikai tapasztalattal ren­delkezik. Hosszú ideig csak családjának és hivatásának élt (az indiai légitársaság­nál dolgozott pilótaként, a repülést szeretett hivatásá­nak érezte), s csupán testvé­rének halálos balesete után, alig négy esztendeje lépett helyette anyja oldalára. El­nyerte Szandzsaj megürese­dett parlamenti mandátumát, tavaly február óta pedig a kormánypárt főtitkári funk­cióját viselte. Választási kérdőjelek Ennyi idő alatt persze ke­véssé volt igazán alkalma, hogy erényeit bizonyítsa. A sors tragikuma, hogy nincs már lehetősége az optimális módon, kitervelt fokozatos­sággal átvenni a kormányzás felelősségét, s gyakorlatilag egyik napról a másikra kell beletanulnia a Föld második legnépesebb államának irá­nyításába. Mégpedig egy olyan állam élén, amelynek meg kell birkóznia a gazda­sági és társadalmi elmara­dottság ezernyi terhével, a kínzó nemzetiségi, nyelvi, vallási ellentétek béklyóival. Hogy ezek visszahúzó ereje meddig terjedhet, arra épp a Gandhi asszony elleni me­rénylet szolgálhat bizonyíté­kul. Hiszen a pillanatnyilag ismert — igaz, felderíthetet- len mozzanatokban bővelke­dő — tények szerint a kor­mányfőt a pandzsábi esemé­nyek, elsősorban az amritsza- ri szent hely, az Aranytemp­lom nyári elfoglalása miatt bosszút hirdető szikh szélső­ségesek gyilkolták meg. Márpedig a szikh problé­ma nem az egyetlen, amivel az új miniszterelnöknek szembe kell néznie. Az ön­állósodási (néha elszakadási) törekvések, a központi kor­mányzás elleni, nemegyszer külföldről is támogatott fel­lépés az elmúlt években több szövetségi államban is meg­erősödött. (Példaként utal­junk csak Kasmírra és Asz- számra.) A helyi pártok, az ellenzéki csoportok számos győzelmet arattak a Kong­resszus Párttal szemben. Hosszabb távon ezért úgy tűnik, elkerülhetetlen vala­milyen reform kidolgozása, amely az új-delhi kabinet és a helyi törvényhozások jogai­nak megosztását módosítaná — anélkül azonban, hogy az ország egysége veszélybe ke­rüljön. Nem halaszthatja sokáig a döntést Radzsiv Gandhi a küszöbön álló választások ügyében sem. A parlamenti voksolás konkrét kiírására nem került ugyan sor, de az előzetes bejelentések alapján azt december legvégén — ja­nuár elején tartották volna meg. A szakértők zöme úgy véli, hogy e menetrend nem is változik meg, hisz az In­dia számára tragédiát hozó merénylet voltaképp növeli a kormánypárt iránti szimpá­tiát. Gazdaság és külpolitika Fontos feladat Radzsiv szá­mára India világszerte mél­tányolt diplomáciai szerepé­nek megőrzése is Nem mentes kérdőjelektől India gazdasági helyzete sem. Tény, hogy az ország napjainkban már a világ ki­lencedik ipari nagyhatalma, s hogy a mezőgazdaság ör­vendetes fejlődésével leküz­dötték az éhínség oly sokáig fenyegető rémét. Am az erő­feszítések ellenére változat­lanul kiugróan magas, sőt növekvő a népességszaporu­lat. Ez pedig, ha az élelmi­szer-önellátás elért szintjét nem is veszélyezteti, de min­denképp megakadályozza az érezhetőbb javulást. A nem­zeti jövedelem alacsony, a társadalmi egyenlőtlenség az elmúlt évtizedekben keveset csökkent, a hivatalos kimu­tatások szerint is százmilli­ók élnek a szegénységi szint alatt. Nyomasztó hagyatéka mindez India gyarmati múlt­jának, s épp ennyire súlyos öröksége a politikai felelős­séget ily kényszerű körülmé­nyek között átvevő Radzsiv Gadhinak. A közeljövő mu­tatja meg, hogyan küzd meg feladataival, hogyan sikerül valóra váltania anyja, előd­je befejezetlenül maradt életművét. SZEGŐ GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom