Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-10 / 264. szám
XXXIV. évfolyam, 264. szám ÁRA: 1,80 Ft 1984. november 10., szombat Mai számunkból A VEZETŐI MUNKA ÉS A DEMOKRATIZMUS (3. old.) PÁLYAKEZDŐK PINCEHELYEN (4. old.) SOK SZERSZÁM KIS HELYEN SZEKSZÁRDI ÉS HOGYÉSZI siker (12. old.) (14. old.) Kultúra ős demokrácia Mi sem volna egyszerűbb, mint azt mondani, hogy a kultúra mindig is édestestvére volt a demokráciának. Hiszen a görög demokrácia teremtette meg a görög kultúrát. Akkoriban játszották Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész drámáit, akkoriban tanított Szókratész és Platon. A demokrácia hozta létre a holland festészetet, az teremtette meg Spinoza filozófiáját stb. Igen ám, csakhogy tudjuk, adott körülmények között a nem demokratikus idők is talajává váltak igen sök kulturális teljesítménynek. Elég arra gondolnunk, hogy például a Horthy-korszakban jött létre az a nagy irodalom, melyet József Attila, Babits Mihály, Radnóti Miklós képviseltek, ez az időszak hozta létre Szemt-Györgyi Albert felfedezéseit, stb. Tehát nem érvényes az az elmélet, mely közvetlen viszonyt teremt a kultúra és a demokrácia között. Olyannyira nem, hogy adott esetben a demokrácia egyáltalán nem vonatkozik a kulturális teljesítményekre, hliszen Ady Endrének eleinte csak néhány ezer olvasója volt, József Attila könyvei is csak kis példányszámban jelentek meg, s csak később váltak valóban népszerűvé. I Még inkább ez a helyzet a tudományos felfedezésekkel. Értékük ugyanis semmiképpen sem attól függ, hogy hányán fogadják el, és hányán nem. A tudomány akkor is igaz lehet, ha csak néhányan állnak mellette. (Persze, akkor is, ha tömegeket győz meg.) Egyszóval sokkal bonyolultabb a viszony a demokrácia és a kultúra között, mint hinnők, sokkal összetettebb, mint az az első pillanatban látszik. Mindenesetre bizonyos, hogy a kultúra egyes tendenciái csupán akikor igazán de- mdkratikusak, ha később, a fejlődés folyamán rájönnek az emberek, hogy ez a kultúra valóban kell nekik, mert így igaz. Viszont semmiképpen sem szabad elfelejtenünk, hogy a kultúrának van egy olyan területe, mely feltétlenül demokratikus, mely mindenképpen a tömegekért van, mégpedig a kultúra propagandája, a kultúra szervezeti felépítése, a kultúrházak tevékenysége, és ezzel összefüggésben az úgynevezett tömegkultúra, mégpedig az a tömegkultúra, melyet a televízió, a rádió és a többi tömegkommunikációs eszköz közvetít a tömegekhez. Nem hiszem, hogy akár a rádióban, akár a televízióban csupán azok a gondolatok hangzanak el, melyek napjainkban közvetlenül a tömegekhez szólnak. Erről szó sincs. De igenis bizonyos, hogy egészében a televízió és a rádió azt a tömegkultúrát közvetíti, mely szinte közvetlenül befolyásolhatja az emberek kulturális színvonalát.- S itt a szórakoztatásról van szó. Az emberek, a néptömegek válóban szeretnek szórakozni. Az úgynevezett szórakoztató iparnak emészthető, viszonylag könnyen feldolgozható, de ugyanakkor színvonalas szórakozást I kell biztosítania. A tömegkommunikációs eszközöknek meg kell találniuk azokat a funkcióikat, melyek a tömegeket á kultúra felé fordítják. Egy-egy színházi előadás bizonyos értelmemben „avantgarde”. Lehet avantgarde, hiszen esetleg egy-egy házi előadás valamiféle áttörést hajthat végre, bár előbb keveseknél, mert azt a bizonyos színházi előadást legfeljebb ötvenezer ember nézi meg. Viszont a tömegkommunikáció ilyen kísérletre legtöbbször alkalmatlan. Vagy, ha alkalmas, akkor kivételképpen fordulhat elő az ilyenfajta próbálkozás. Ellenben ezek a tömegkommunikációs eszközök alkalmasak arra, hogy az embereket orientálják. Például hogy bemutassák a legfontosabb részleteket egy-egy operából, képernyőre, vagy mikrofon élé hozzák a legérdekesebb verseket, és így vágyat keltsenek az emberekben: látogassák a színházakat, az előadóesteket, képtárakat, illetve a koncerttermeket. Ez a művészet propagandája, de olyan propaganda, amely éppen a legfontosabb és a legvonzóbb mozzanatokat emeli ki a művészetből. Hasonló a helyzet az egész művészetiparral, vagyis a szórakoztatóiparral. Világos, hogy a művészetipar más jellegű, mint a teljesen egyedi művészet. Hiszen egy festményt a kiállítóteremben néhány ezer ember lát csupán, a művészetipar termékeit viszont sok- milllióan látják, hallják, vagy éppen használják. A művészetiparnak ezért van fokozott felelőssége, amelynek lényege abban áll, hogy eléggé demokratikus tud-e lenni, vonzza-e a közönség érdeklődését a művészethez, vagy ellenkezőleg: eltávolítja tőle. Mert például Johan Strauss vagy Offenbach még a művészethez vonzották az embereket, a West Side Story szintén, de a giccs csupán távol tarthatja az embereket tőle. S ebből a szempontból kell megítélni a tömegkommunikációs eszközök viszonyát például a tudományhoz is. A tudományos ismeretterjesztés igen elterjedt a rádióban és a televízióban. De a rádió vagy a televízió nem adhatnak olyan értelemben igazi tudományt, ahogyan például az egyetemek. Viszont felkelthetik a széles tömegek érdeklődését egyes tudományos kérdések I * iránt. De csak akkor, ha nem valamiféle külsődleges szenzációval szolgálnak, hanem a valódi tudomány tanulságai alapján terjesztik az ismereteket. Látjuk tehát, hogy a kultúra természetes módon képes demokratikussá válni, és a kulturális intézmények feladata az, hogy minden formáját közvetítsék a néptömegeknek, vagyis érvényesítsék a kultúrában benne rejlő demokratizmust. HERMANN ISTVÁN Wojciech Jaruzelski A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János első titkár meghívására november 9-én baráti munkalátogatást tett Budapesten Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke. A látogatás során Kádár János és Lázár György miniszterelnök véleménycserét folytatott Wojciech Jaru- zelskivel. Részt vett Horn Gyula és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetője. Kádár János ebédet adott a lengyel vendég tiszteletére, amelyen részt vett Lázár György, Aczél György, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos honvédelmi miniszter, Horn Gyula és Katona István. A látogatás programjában részt vett Biczó György, a Magyar Népköztársaság varsói és Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Kádár János és Wojciech Jaruzelski a munkatalálkozó keretében négyszemközti megbeszélést tartott. Kádár János a megbeszéléseken tájékoztatást adott a Magyar Népköztársaság belső helyzetéről, a szocialista építőmunka napirenden levő feladatairól, az MSZMP 1985 tavaszára tervezett XIII. kongresszusának előkészületeiről. Megerősítette az MSZMP, a magyar nép szolidaritását azzal a következetes küzdelemmel, amelyet a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a lengyel hazafiak folytatnak a szocialista kibontakozás útján. Wojciech Jaruzelski tájékoztatást adott a Lengyel Népköztársaság társadalmi, gazdasági helyzetéről, a bonyolult feltételek ellenére következetesen megvalósuló szocialista megújulásról. Tájékoztatást adott továbbá a budapesti látogatása Központi Bizottság 17. plénumáról, s az abból eredő feladatokról. Kádár Jáons és Wojciech Jaruzelski áttekintette a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Kiemelték, hogy a Varsói Szerződés tagállamai 1893 januárt prágai nyilatkozatának megfelelően különösen fontos az európai béke és biztonság megőrzése, mindenekelőtt pedig a fegyverkezési verseny megfékezése. Kádár János megerősítette: a Magyar Népköztársaság támogatja mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek a Lengyel Népköztársasággal szembeni politikai és gazdasági megkülönböztető intézkedések felszámolására, normális államközi kapcsolatainak helyreállítására irányulnak. A találkozón megállapították, hogy a magyar—lengyel kapcsolatok a lengyel pártós kormányküldöttség 1982 áprilisi budapesti, valamint a magyar párt- és kormányküldöttség 1983 októberi varsói látogatása idején elhatá- rozottak szellemében sokoldalúan fejlődnek valameny- nyi területen. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a hosszú távú kapcsolatok fejlesztésére kidolgozott és a közelmúltban aláírt komplex program további lendületet ad a két ország közötti együttműködés elmélyítésének. Kiemelték annak fontosságát, hogy az árucsereforgalom tovább bővüljön. Kádár János és Wojciech Jaruzelski tárgyalásai a hagyományos magyar—lengyel barátság szellemében, a kölcsönös megértés és bizalom légkörében folytak, és hozzájárultak a két ország és nép sokoldalú kapcsolatainak erősítéséhez. Ez egyúttal jól szolgálja a Varsói Szerződés tagállamainak egységét, a KGST keretében megvalósuló együttműködés fejlesztésének ügyét. Wojciech Jaruzelski pénteken az esti órákban hazautazott Varsóba. A Paksi Atomerőmű teljesítette éves tervét Népfrontkü Idöttségü n k Havannában A Paksi Atomerőmű Vállalat pénteken teljesítette az éves villamosenergia-terme- lési tervét. A 'két üzemelő reaktorblokk összesen 2 milliárd 740 millió kilowattóra villamos energiát szolgáltatott 1984-ben. Az év hátralévő részében már a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben tett felajánlások teljesítésén dolgoznak az atomerőműnél. A vállalat szakembereinek számítása szerint az év végéig elérik a 3 milliárd 600 millió kilowattórát, ami jóval felülmúlja a várakozásokat és azt bizonyítja, hogy mindkét reaktorblokk nagy megbízhatósággal üzemel. A Kubai Forradalom Védelmére Alakult Bizottságok Országos Tanácsának meghívására magyar népfrontküldöttség érkezett Havannába. A delegációt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára vezeti. A Hazafias Népfront küldöttségét Maria Teresa Mal- mierca, a Kubai Forradalom Védelmére Alakult Bizottságok Országos Tanácsának elnökhelyettese és Carol Miranda, a Kubai KP Központi Bizottságának osrtályvezetője fogadta Havanna nemzetközi repülőterén. Felavatták a téesz éttermét és az öregek napközijét Ozorán Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének azt a szociális létesítményt, mely 1985-nél, a tervezett határidőnél jóval korábban készült el, otthont biztosítva a megye legnépesebb — 50 személyes — öregek napközijének és a termelőszövetkezet 400 adagos konyhájának, éttermének. A tizenkilenc hónap alatt felépített létesítmény avatásán részt vett Császár József, a Tolna megyei Tanács elnöke, Fialh Attila, az MSZMP tamási városi pártbizottságának titkára és Grill Ferenc, Tamási város Tanácsának elnöke is. Az ünnepség az általános iskola kórusának és versmondóinak röjfid, ám mégis színvonalas műsorával kezdődött. Ezt követően üdvözölte az avató ünnepség résztvevőit Katona István, az ozora —fürgedi mgtsz elnöke, aki felidézte a 9 millió 400 ezer forintos beruházás megvalósításának történetét. A Tolna megyei Tanács elnöke, Császár József avatóbeszédében később arról szólt, ami példává emeli az ozoraiak vállalkozását, de felelősségérzetüket is, hiszen az új létesítmény nemcsak a termelőszövetkezet aktív tagjait szolgálja, hanem azokat az idős embereket is, akik a közös gazdaság nyugdíjasai. S akiknek munkája is lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezet a gazdálkodásnak olyan éveiben, melyekre elsősorban a termelési célú fejlesztések jellemzőek, létrehozhassa szociális központját. Nem csekély anyagi áldozatvállalással és ugyancsak példás társadalmi összefogással. Császár József, miután megköszönte mindazok munkáját, akik részt vettek a szociális létesítmény építésében, „Kiváló Társadalmi Munkáért” kitüntetéseket adott át — többek között Katona István tsz-elnöknek is. A Hazafias Népfront Országos Elnökségének Kiváló Társadalmi Munkáért oklevelét kapta a Gőgös Ignác MÖR-század a termelőszövetkezet 15 000 forintos pénzjutalmával. Katona István tsz-elnök ezután 10 000 forintos pénzjutalommal nyújtotta át a jó társadalmi munkát elismerő oklevelet az ozorai Csapó Vilmos Úttörőcsapatnak. Hárman részesültek Kiváló Dolgozó, huszonötén Érdemes Társadalmi Munkáért kitüntetésben, a tsz szocialista brigádtagjain, a községben élő kisiparosokon kívül. A kitüntetések átadása után vágta el a megyei tanács elnöke az öregek napközijébe vezető ajtónál a nem- zetiszínű szalagot, majd a vendégek és helybeliek együtt tekintették meg a létesítményt. Vers és dal nyitotta a nevezetes eseményt Még szalag „zárja” az ajtót
