Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-25 / 277. szám

1984. november 25. IRrÉPÜJSÁG 3 Iskola kóstolgató Szórakozás, ami életcéllá válhat Kirándulóhely lesz-e a megye közepe? A fiú mélyen ülő szeme, kócosságában is rendezett szőke haja, szótlansága las­súbb ütemre kényszerít. Két­szer is megfogalmazom kér­déseimet. Fegyelmezett le­szek. Mert ő is az. Éppel Ferenc negyedikes gépész a számítógép szerel­mese, barátja, szakértője. Ér­teni vélem, hogy számára mit jelent ez, főleg akkor, amikor kijelenti: „A gép a legkisebb hibát is jelzi. Gon­dosságot igényel, határozott és tiszta kérdésfeltevést, mert máskülönbén leáll, nem válaszol, csak jelzi a hibát, a logikátlanságot.” Ezek után minden szó fon­tossá válik. A számítógép­hez értő ember, nemcsak a géptől várja el a gondossá­got. Éppel Ferenc gépész szak­ra jár, talán számítógépes mérnök, vagy tervező lesz. „A számítógép-építés érde­kel”. Ne feledjük azért el: „A gép okos, több információval rendelkezik és mégis csak azt a programot képes vég­rehajtani, amit rászabok.” Az ember ura a gépnek. És a fiú ennek tudatában van. Azt is megtapasztalta, hogy a gép személyiségfor­máló, rendszerezőképességet fejleszt, megmutatja, hogy mi a fontos és a kevésbé fontos. A Minisztertanács megerő­sítette az elektronika társa­dalmi-gazdasági alkalmazá­sának elterjesztését szolgáló központi fejlesztési és szer­vezési program koncepcióját. Az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság, illetve az Ipa­ri Minisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal, a Ma­gyar Tudományos Akadémia és a Magyar Posta által ki­dolgozott koncepció alapján a hetedik ötéves terv idősza­kától kezdődően átfogó köz­ponti gazdaságfejlesztési program keretében teremtik meg az elektronizáció gyor­sításának feltételeit. Az iparilag fejlett országok társadalmi és gazdasági fej­lődésének egyik meghatározó tényezője az elektronika szé. les körű alkalmazása. Az elektronikus elven működő távközlés, automatizálás, szá­mítástechnika. méréstechni­ka stb. színvonala határozza meg, hogy az információ mi­lyen mértékben hasznosul és válik termelőerővé. A világ számos országában készültek már kormányzati és kor­mányközi programok az elekt­ronizálás ütemének gyorsí­tására. Az elfogadott koncepció ér­telmében a Minisztertanács most részletes intézkedési program kidolgozását írta elő az elektronizálás társadalmi méretekben történő haté­kony befogadásának biztosí­tására, megteremtve az okta­tás, a továbbképzés és a szük­séges átképzés feltételeit. A kormány elrendelte olyan preferenciarendszer kidolgo­zását, amely növeli a válla­latok érdekeltségét a legkor­szerűbb elektronikus megol­dások alkalmazásában, és intézkedéseket irányzott elő az elektronikus rendszerek és eszközök hazai forrásokból, illetve importból történő be­szerzésére. A program a gaz­daságirányítási rendszer és a gazdasági szabályozási rend­szer korszerűsítésére kidol­gozott intézkedésekkel össz­hangban^ vállalati önálló­ságra alapozva valósul meg. Emellett a kormány intézke­dést hozott ágazatközi rész­programok kidolgozására a koncepció megvalósításához szükséges infrastruktúra ja­vítására, elsősorban a távköz­lési hálózat fejlesztésére, va­lamint a költségvetési keret­A szerelem már régen kez­dődött, egy szekszárdi szá­mítógépes bemutatón. Elő­ször a hanggenerátor — ez volt annak idején a szenzá­ció — bilincseli le az em­bert, majd a számítógép- grafika. Később jönnek a ko­molyabb feladatok. Amikor már ura a Basic nyelvnek, akkor azt kívánja, hogy egy­szer a gépi kódolás is a „mátkában” legyen... Éppel Ferenc azt mondja, hogy ő nem sótlan tizenéves ifjú, aki begubózott a szá­mítógép mellett. „Csakhát sosem unatkozom”. A bicikli, a rádió-, a magnóbütykölés ugyanúgy hozzátartozik az életéhez, mint a számítógép. Egyszerű az egész. És nem bői működő számítástechni­kai információs rendszerek szolgáltatásainak bővítésére, az oktatás és a tudományos kutatás feltételeinek javítá­sára. A koncepció külön súlyt helyez az élenjáró elektronikus technológiák — többek között a berendezés- orientált áramkörökön ala­puló megoldások, a helyi szá­mítógéphálózatok. a számí­tógépes tervező- és fejlesztő- rendszerek, az úgynevezett intelligens robotok stb — gyors ütemű elterjesztésére. A koncepció értelmében az elektronizálási program sok­oldalúan elősegíti a hazai elektronikai berendezéseket gyártó ipar és az ehhez kap­csolódó szolgáltatások fejlesz­tését, az -elektronikai ipar­ban megtestesülő szellemi munkahányad növelését, az ipar versenyképességének a javítását. A Minisztertanács állásfoglalása értelmében a programmal párhuzamosan ki kell dolgozni az elektroni­kai alkatrészipar központi fejlesztési programja 1986 utáni folytatásának lehetsé­ges változatait. Az elektronizálási prog­ram a gazdaság valamennyi területét és a társadalom egyre bővülő körét érinti; így a minisztériumok és or­szágos hatáskörű szervek — együttműködve intézménye­ikkel és vállalataikkal — tár­ca szintű elektronizálási részprogramokat dolgoznak ki. Ezek a részprogramok je­lentősebb feladatokat is meg­fogalmaznak, ilyen például az elektronikus pénztárgép­rendszerek és azok elterjesz­tése az üzlethálózatokban, a készpénzforgalmi folyamatok számítógépes támogatása, a közlekedésirányítási rend­szerek elterjesztése, az iro­dai munkák automatizálása, a mérnöki tevékenység elekt­ronikus támogatása, az egészségügyi szolgáltatások korszerűsítése stb. A program társadalmi hát­terének erősítését szolgálják a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség, a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat. a Magyar Kereskedelmi Kamara, valamint a tömeg­tájékoztatási szervek prog­ramjai és sokrétű kezdemé­nyezései. (MTI) kell végérvényes következte­téseket levonni. „Hasznos időtöltés, tanulok is és eset­leg életcéllá válhat”. Ülünk egymással szemben. Éppel Ferenc érettségi előtt álló szakközépiskolás és a számítógép ismereteiről már végképp lemaradt, negyven felé közeledő ember. Szótla­nul is érteni véljük egymást. Fegyelmezettek vagyunk, mint két angol lord. Csak mi tudjuk, hogy az élet — mindannyiunk élete — kicsit függ attól a számítógéptől is. Nékem öröm, hogy ez a fiú a jövő tudományával ka­cérkodik, ő tudjia, hogy ez a jövő... H. J.—G. K. Külkereskedelmi helyzetkép Két hónappal az év vége előtt összesítés készült a Kül­kereskedelmi Minisztérium­ban hazánk nemzetközi áru­csere-forgalmának eddigi alakulásáról. Az értékelésből megállapítható: annak elle­nére, hogy a szocialista orszá­gokkal szembeni tartozás csökkent, a konvertibilis pia­con pedig a külkereskedelmi aktívum emelkedett, az éves terv-előirányzat teljesítése a hátralévő időszakban nagy erőfeszítéseket követel. Az eddigi eredmények alapján a kohászat bizakodó­an tekinthet az év zárása elé: kivitelüket növelték a rubel elszámolású piacon, a kon­vertibilis exportból pedig no­vember végéig az éves elő­irányzat 91 százalékát telje­sítették. Különösen az alu­mínium-alapanyag és a hen­gerelt acél kiszállítása ala­kult kedvezően. Hasonlóan jó a vegyipar exportteljesít­ménye is. A szocialista or­szágokba a tavalyihoz ké­pest mintegy 40 millió rubel­lel növelte kivitelét, míg a konvertibilis piacon 9 száza­lékos többletet ért el. A kon­vertibilis elszámolású vegy­ipari exporton bélül főként a gyógyszertermékek, a poli­propilén és a műtrágyák ki­vitelében mutatkozik jelentős többlet. A gépipar nagymértékben növelte a szocialista orszá­gokba irányuló szállításait, viszont a konvertibilis elszá­molású értékesítés — azon belül különösen a fejlődő or­szágok vásárlása — erősen visszaesett. Mindkét reláció­ban nőtt a közúti gépjármű­vek, a traktorok és a mező- gazdasági gépek kivitele. Csökkent elleniben a konver­tibilis eladáson belül a mű­szerek — így az orvosi be­rendezések — kiszállítása. A könnyűipar exportja szintén növekedett, de a kon­vertibilis elszámolású for­galom üteme októberben le­lassult. A visszaesés a papír­karton, a kész selyemszövet és a lábbeli eladásában kö­vetkezett be. A mezőgazdasági termékek és termények konvertibilis valutáért történő eladása je­lentős mértékben elmaradt a múlt évi értékesítéstől. Csök­kent a gabona és a különféle vágóállatok exportja, 'és a rossz gyümölcstermés miatt a friss gyümölcs kiszállítása a tavalyi mennyiségnek felét sem éri el. Betonrengetegbe zárt min­dennapjainkból jólesik néha kimozdulni, hogy friss, tiszta levegőt szippantsunk néhány óráig, és átmozgatva kénye­lemhez szokott végtagjain­kat felüdüljünk. Mi, Tolna megyeiek szerencsések va­gyunk, hiszen a természet adta szépségekből bőven ju­tott nekünk. Mielőtt túlzott lokálpatriotizmussal vádol­nának kijelentésem miatt — nem a teljesség igényével ugyan —, de hozok néhány példát. Gemenc, Szálka, Sö­tétvölgy, a tamási parkerdő, a Dombóvár melletti Nyer­ges és Alsóhetény mind-mind kedvelt kirándulóhely. A gond csupán az, hogy még mindig nem eléggé élünk a lehe­tőségekkel, még mindig azok vannak többségben, akik csak szervezetten, valamilyen ren­dezvényen való részvétel mi­att látogatják ezeket. Sze­rencsére ebből is, abból is akad elég. Olvasóink előtt ismert a tény, megyénk geometriai középpontja Felsőnána hatá­rában van. Az is tudott, hogy a KISZ Tolna megyei Bizottsága az ősszel béketú­rát szervezett a megye kö­zepére. Az akkori esemény­ről szóló tudósításból kima­radt Belina Lászlóné, a hő- gyészi nevelőotthon tanárá­nak a véleménye, misze­rint „Olyan szép, olyan ro­mantikus ez a vidék, hogy máskor is elhozom ide ki­rándulni a gyerekeket.” Mi­vel e sorok írója is hasonló­képpen vélekedik, feltette a kérdést az „illetékeseknek”: Kirándulóhely lesz-e a me­gye közepe? ♦ Ismert dolog, hogy a tu­rizmus fellendítésében, de szervezésében is fontos sze­repe van az ifjúsági szövet­ségnek, hiszen számos akció, kezdeményezés tőlük szár­mazik. Ezt igazolja Rácz László, a KISZ Tolna me­gyei Bizottságának titkára, aki találkozásunkkor el­mondja, a szövetség egészé­re jellemző az, hogy „el­szoknak” a nagy létszámot megmozgató juniálisszerű rendezvényektől, helyette in­kább a kisebb létszámot megmozgató sport jellegű programokra — amelyeknek túlnyomó része természet- járás, kerékpár-, illetőleg gyalogtúra — térnek át. Ezekből aztán többet szer­veznek. A KISZ a fiatalok szinte minden rétegét meg­mozgatja, de a legjelentő­sebb bázist, a magot a kö­zépiskolai ODK-körök jelen­tik, amelyek tagjai rendsze­resen részt vesznek az or­szágos túrákon és őket lehet leginkább mozgósítani a me­gyei rendezvényekre is. Rácz László a címben feltett kér­désre röviden válaszol: — Szeretnénk, ha kirándulóhely lenne. Az újabb érdeklődés­re aztán a „lehetségest” is elsorolja. Ezek szerint egy- egy rendezvénnyel megpró­bálják megismertetni a he­lvet. A jövő évi sportkeret- játékba az idei évhez ha­sonló célú túrát terveznek, amire szeretnék mozgósítani az úttörő korosztályt, ehhez kapcsolnák a helyi kezde­ményezést is. Elképzelhető, hogy különböző szemléket — Ifjú Gárda-rendezvényeket — a jövőben oda ..visznek 'ki”. A KISZ-bizottság titká­ra előzetes elképzelésiként említi a kirándulóoark ki­alakítását, a lankák közé szo­rult síkon egy záporfogó tó kialakítását. valamint azt, hogy egv kilátóval megjelöl­nék a középpontot. Az el­képzelések megvalósítása ter­mészetes nemcsak, hogy nem megv egyik napról a másik­ra. de pénzt és jelentős ösz- szefogást is igényel. Hogv mit lehet tenni, miben tudnak, segíteni a fiatalok? Társa­dalmi munkában megalkot­ni a kirándulópark tervét, és azt beküldeni a KISZ KB által meghirdetett parképítő pályázatra, ahol komolv dí­jakat lehet nverni”. Aztán a nemes cél érdekében köny­nyen mozduló nánaiak és a mindenben jó partner Kos­suth Termelőszövetkezet munkája mellé oda kell ten­ni a környék fiataljainak társadalmi munkáját is. — Rajtunk nem múlik, mi mozgósítjuk a közeli telepü­lések ifjúságát — összegez Rácz László. * A felsőnánai tsz-irodán Erős András elnökkel, Ne­mesvári László főagronó- mussal és Kovács Miklóssal, a pártvezetőség titkárával beszélgetünk. Erős András mond véleményt először: — Amikor tudomást sze­reztünk arról, hogy itt van a megye geometriai közép­pontja, örültünk, mert az ilyen kistelepülések, mint Felsőnána, Kéty, Murga ke­vésbé látogatottak. A nánai emberek, de a vezetők szem­pontjából nézve is sokat je­lentene az, ha rendszeres ta­lálkozóhely lenne, mert ak­kor nemcsak a megyehatá­ron belül, de az azon kívül élők közül is egyre többen megismerhetnék ezt a szép vidéket. Ez erkölcsi szem­pontból is hasznos lenne, hi­szen a lakókörnyezetért is többet kéne tenni az embe­reknek. A tsz-elnök ezután el­mondja, hogy még a télen egy olyan összejövetelt kel­lene rendezni, ahol a társa­dalmi szervek, a tsz és KISZ képviselői „megnéznék”, mit lehet tenni a kulturált kör­nyezet kialakításáért. Nem kell milliókat beleülni, ha­nem társadalmi munkával, közös összefogással fokoza­tosan megvalósíthatók az el­képzelések. — A termelőszö­vetkezet a munka szervezé­sében támogatja az akciót — közli Erős András, aztán elmondja, mivel gyakorlatuk nincs a parképítésben, ezért fontos az együttes tervezés. „A pályázat meggondolandó, mert az komoly társadalmi munkával bővíthető, a cso­dás környezetben pedig vi­szonylag olcsón megoldható a völgyzáró gát építése, ami­nek elkészülte után a ma még ingoványos rétet szép vízfelület váltaná fel.” — Hogy kirándulóhely lesz-e a megye közepe, azt nem tudom, de hogy alkal­mas arra, az biztos — veszi át a szót Nemesvári László, aztán mint a terület legjobb A hőgyészi nevelőotthonos gyerekek a megye köze­pén ismerője azt is közli, hogy nemcsak a megye közepe, hanem az öt város közép­pontja is. A szelíd dombok az őket váltó patakok szelte völgyek — szerinte — a me­gye domborzatát is jelképe­zik. Beszélgetünk, s a főag- ronómus a lehetőségeket so­rolja. Először népszerűsíteni kell, utána a központi ren­dezvényekhez, kapcsolni le­het a helyi „dolgokat”. Ma­jális, szüreti bál, kocsitúra a völgyekben, télen szánkóver­seny — járulhatna a külön­böző programokhoz — töb­bek között. — Egy komplett terv kell, beleértve a pihenőtavat, a szeméttárolókat, WC-ket, a különböző építményeket és a középpontba helyezendő kilátót is — folytatja ezután gondolatai sorát Nemesvári László, majd miután meg­erősíti azt, hogy kevés pénz­be kerülne, mivel a helyiek sokat vállalnak belőle, így összegez: — A tervezési részt a télen kell elvégezni, hogy a tavasszal lépni tudjunk. Kovács Miklós véleménye, hogy a beszámoló KISZ-tag- gyűléseken már el lehet kez­deni a propagandamunkát. A párttitkár ezután a lehetősé­gek sorát bővíti egy újabb ötlettel: — Alkalmas lenne ez a terület nyári túrára is, hiszen az iskolában megold­ható a szállás, biztosított a tisztálkodási lehetőség, a meglévő melegítő konyhában pedig a főzés is lehetséges, így, ezzel sokfelé lehet nyit­ni. — Nem kis Pusztavacsot akarunk — mondja Erős András, majd hozzáteszi. — Azt szeretnénk, hogy a szer­vezett programok mellett a hét végi kirándulóknak kul­turált helyet biztosítsunk. * A kétyi közös tanács el­nökével Sáfrány Titusszal, miután számba vettük az előzőekben leírt lehetősége­ket, a hasznosságnál kötöt­tünk ki. A tanácselnök őszin­te és kritikus: — Ha itt ki­rándulóhely lenne, akkor- a lakosság érezné, hogy nem­csak átfutó forgalom van, hanem az ide jövő emberek jobban szemügyre veszik a településeket. Ez ösztönözne a szép környezet kialakítá­sára. Legelőször — mint ahogy ezt falugyűlésen is el­mondtam — a köztisztaságon kell javítani, mert az embe­rek most még kidobják a szemetet az árkokba, a köz­területekre. Ez sajnos mind­három községben így van. A megszívlelendő kritika után abban állapodunk meg, hogy a tanács minden „megmoz­dulás” szervezésében és a tervezési munkában is part­ner lesz. * Az írás címében feltett kérdésre ezeket a válaszokat kapta a krónikás. A megle­hetősen sok feltételes mód ma még indokolt, de holnap már kijelentő móddá változ­hat akkor, ha a ma még dédelgetett vágyak, a min­denképpen hasznos elképze­lések közös cselekvéssel va­lósággá válnak. Egy biztos, akik lépnek, azok nem lehet­nek vesztesek. ÉKES LÄSZLÖ Fotó: Kapfinger András Koncepció az elektronika elterjesztésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom