Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-25 / 277. szám
1984. november 25. IRrÉPÜJSÁG 3 Iskola kóstolgató Szórakozás, ami életcéllá válhat Kirándulóhely lesz-e a megye közepe? A fiú mélyen ülő szeme, kócosságában is rendezett szőke haja, szótlansága lassúbb ütemre kényszerít. Kétszer is megfogalmazom kérdéseimet. Fegyelmezett leszek. Mert ő is az. Éppel Ferenc negyedikes gépész a számítógép szerelmese, barátja, szakértője. Érteni vélem, hogy számára mit jelent ez, főleg akkor, amikor kijelenti: „A gép a legkisebb hibát is jelzi. Gondosságot igényel, határozott és tiszta kérdésfeltevést, mert máskülönbén leáll, nem válaszol, csak jelzi a hibát, a logikátlanságot.” Ezek után minden szó fontossá válik. A számítógéphez értő ember, nemcsak a géptől várja el a gondosságot. Éppel Ferenc gépész szakra jár, talán számítógépes mérnök, vagy tervező lesz. „A számítógép-építés érdekel”. Ne feledjük azért el: „A gép okos, több információval rendelkezik és mégis csak azt a programot képes végrehajtani, amit rászabok.” Az ember ura a gépnek. És a fiú ennek tudatában van. Azt is megtapasztalta, hogy a gép személyiségformáló, rendszerezőképességet fejleszt, megmutatja, hogy mi a fontos és a kevésbé fontos. A Minisztertanács megerősítette az elektronika társadalmi-gazdasági alkalmazásának elterjesztését szolgáló központi fejlesztési és szervezési program koncepcióját. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, illetve az Ipari Minisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Posta által kidolgozott koncepció alapján a hetedik ötéves terv időszakától kezdődően átfogó központi gazdaságfejlesztési program keretében teremtik meg az elektronizáció gyorsításának feltételeit. Az iparilag fejlett országok társadalmi és gazdasági fejlődésének egyik meghatározó tényezője az elektronika szé. les körű alkalmazása. Az elektronikus elven működő távközlés, automatizálás, számítástechnika. méréstechnika stb. színvonala határozza meg, hogy az információ milyen mértékben hasznosul és válik termelőerővé. A világ számos országában készültek már kormányzati és kormányközi programok az elektronizálás ütemének gyorsítására. Az elfogadott koncepció értelmében a Minisztertanács most részletes intézkedési program kidolgozását írta elő az elektronizálás társadalmi méretekben történő hatékony befogadásának biztosítására, megteremtve az oktatás, a továbbképzés és a szükséges átképzés feltételeit. A kormány elrendelte olyan preferenciarendszer kidolgozását, amely növeli a vállalatok érdekeltségét a legkorszerűbb elektronikus megoldások alkalmazásában, és intézkedéseket irányzott elő az elektronikus rendszerek és eszközök hazai forrásokból, illetve importból történő beszerzésére. A program a gazdaságirányítási rendszer és a gazdasági szabályozási rendszer korszerűsítésére kidolgozott intézkedésekkel összhangban^ vállalati önállóságra alapozva valósul meg. Emellett a kormány intézkedést hozott ágazatközi részprogramok kidolgozására a koncepció megvalósításához szükséges infrastruktúra javítására, elsősorban a távközlési hálózat fejlesztésére, valamint a költségvetési keretA szerelem már régen kezdődött, egy szekszárdi számítógépes bemutatón. Először a hanggenerátor — ez volt annak idején a szenzáció — bilincseli le az embert, majd a számítógép- grafika. Később jönnek a komolyabb feladatok. Amikor már ura a Basic nyelvnek, akkor azt kívánja, hogy egyszer a gépi kódolás is a „mátkában” legyen... Éppel Ferenc azt mondja, hogy ő nem sótlan tizenéves ifjú, aki begubózott a számítógép mellett. „Csakhát sosem unatkozom”. A bicikli, a rádió-, a magnóbütykölés ugyanúgy hozzátartozik az életéhez, mint a számítógép. Egyszerű az egész. És nem bői működő számítástechnikai információs rendszerek szolgáltatásainak bővítésére, az oktatás és a tudományos kutatás feltételeinek javítására. A koncepció külön súlyt helyez az élenjáró elektronikus technológiák — többek között a berendezés- orientált áramkörökön alapuló megoldások, a helyi számítógéphálózatok. a számítógépes tervező- és fejlesztő- rendszerek, az úgynevezett intelligens robotok stb — gyors ütemű elterjesztésére. A koncepció értelmében az elektronizálási program sokoldalúan elősegíti a hazai elektronikai berendezéseket gyártó ipar és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését, az -elektronikai iparban megtestesülő szellemi munkahányad növelését, az ipar versenyképességének a javítását. A Minisztertanács állásfoglalása értelmében a programmal párhuzamosan ki kell dolgozni az elektronikai alkatrészipar központi fejlesztési programja 1986 utáni folytatásának lehetséges változatait. Az elektronizálási program a gazdaság valamennyi területét és a társadalom egyre bővülő körét érinti; így a minisztériumok és országos hatáskörű szervek — együttműködve intézményeikkel és vállalataikkal — tárca szintű elektronizálási részprogramokat dolgoznak ki. Ezek a részprogramok jelentősebb feladatokat is megfogalmaznak, ilyen például az elektronikus pénztárgéprendszerek és azok elterjesztése az üzlethálózatokban, a készpénzforgalmi folyamatok számítógépes támogatása, a közlekedésirányítási rendszerek elterjesztése, az irodai munkák automatizálása, a mérnöki tevékenység elektronikus támogatása, az egészségügyi szolgáltatások korszerűsítése stb. A program társadalmi hátterének erősítését szolgálják a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. a Magyar Kereskedelmi Kamara, valamint a tömegtájékoztatási szervek programjai és sokrétű kezdeményezései. (MTI) kell végérvényes következtetéseket levonni. „Hasznos időtöltés, tanulok is és esetleg életcéllá válhat”. Ülünk egymással szemben. Éppel Ferenc érettségi előtt álló szakközépiskolás és a számítógép ismereteiről már végképp lemaradt, negyven felé közeledő ember. Szótlanul is érteni véljük egymást. Fegyelmezettek vagyunk, mint két angol lord. Csak mi tudjuk, hogy az élet — mindannyiunk élete — kicsit függ attól a számítógéptől is. Nékem öröm, hogy ez a fiú a jövő tudományával kacérkodik, ő tudjia, hogy ez a jövő... H. J.—G. K. Külkereskedelmi helyzetkép Két hónappal az év vége előtt összesítés készült a Külkereskedelmi Minisztériumban hazánk nemzetközi árucsere-forgalmának eddigi alakulásáról. Az értékelésből megállapítható: annak ellenére, hogy a szocialista országokkal szembeni tartozás csökkent, a konvertibilis piacon pedig a külkereskedelmi aktívum emelkedett, az éves terv-előirányzat teljesítése a hátralévő időszakban nagy erőfeszítéseket követel. Az eddigi eredmények alapján a kohászat bizakodóan tekinthet az év zárása elé: kivitelüket növelték a rubel elszámolású piacon, a konvertibilis exportból pedig november végéig az éves előirányzat 91 százalékát teljesítették. Különösen az alumínium-alapanyag és a hengerelt acél kiszállítása alakult kedvezően. Hasonlóan jó a vegyipar exportteljesítménye is. A szocialista országokba a tavalyihoz képest mintegy 40 millió rubellel növelte kivitelét, míg a konvertibilis piacon 9 százalékos többletet ért el. A konvertibilis elszámolású vegyipari exporton bélül főként a gyógyszertermékek, a polipropilén és a műtrágyák kivitelében mutatkozik jelentős többlet. A gépipar nagymértékben növelte a szocialista országokba irányuló szállításait, viszont a konvertibilis elszámolású értékesítés — azon belül különösen a fejlődő országok vásárlása — erősen visszaesett. Mindkét relációban nőtt a közúti gépjárművek, a traktorok és a mező- gazdasági gépek kivitele. Csökkent elleniben a konvertibilis eladáson belül a műszerek — így az orvosi berendezések — kiszállítása. A könnyűipar exportja szintén növekedett, de a konvertibilis elszámolású forgalom üteme októberben lelassult. A visszaesés a papírkarton, a kész selyemszövet és a lábbeli eladásában következett be. A mezőgazdasági termékek és termények konvertibilis valutáért történő eladása jelentős mértékben elmaradt a múlt évi értékesítéstől. Csökkent a gabona és a különféle vágóállatok exportja, 'és a rossz gyümölcstermés miatt a friss gyümölcs kiszállítása a tavalyi mennyiségnek felét sem éri el. Betonrengetegbe zárt mindennapjainkból jólesik néha kimozdulni, hogy friss, tiszta levegőt szippantsunk néhány óráig, és átmozgatva kényelemhez szokott végtagjainkat felüdüljünk. Mi, Tolna megyeiek szerencsések vagyunk, hiszen a természet adta szépségekből bőven jutott nekünk. Mielőtt túlzott lokálpatriotizmussal vádolnának kijelentésem miatt — nem a teljesség igényével ugyan —, de hozok néhány példát. Gemenc, Szálka, Sötétvölgy, a tamási parkerdő, a Dombóvár melletti Nyerges és Alsóhetény mind-mind kedvelt kirándulóhely. A gond csupán az, hogy még mindig nem eléggé élünk a lehetőségekkel, még mindig azok vannak többségben, akik csak szervezetten, valamilyen rendezvényen való részvétel miatt látogatják ezeket. Szerencsére ebből is, abból is akad elég. Olvasóink előtt ismert a tény, megyénk geometriai középpontja Felsőnána határában van. Az is tudott, hogy a KISZ Tolna megyei Bizottsága az ősszel béketúrát szervezett a megye közepére. Az akkori eseményről szóló tudósításból kimaradt Belina Lászlóné, a hő- gyészi nevelőotthon tanárának a véleménye, miszerint „Olyan szép, olyan romantikus ez a vidék, hogy máskor is elhozom ide kirándulni a gyerekeket.” Mivel e sorok írója is hasonlóképpen vélekedik, feltette a kérdést az „illetékeseknek”: Kirándulóhely lesz-e a megye közepe? ♦ Ismert dolog, hogy a turizmus fellendítésében, de szervezésében is fontos szerepe van az ifjúsági szövetségnek, hiszen számos akció, kezdeményezés tőlük származik. Ezt igazolja Rácz László, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára, aki találkozásunkkor elmondja, a szövetség egészére jellemző az, hogy „elszoknak” a nagy létszámot megmozgató juniálisszerű rendezvényektől, helyette inkább a kisebb létszámot megmozgató sport jellegű programokra — amelyeknek túlnyomó része természet- járás, kerékpár-, illetőleg gyalogtúra — térnek át. Ezekből aztán többet szerveznek. A KISZ a fiatalok szinte minden rétegét megmozgatja, de a legjelentősebb bázist, a magot a középiskolai ODK-körök jelentik, amelyek tagjai rendszeresen részt vesznek az országos túrákon és őket lehet leginkább mozgósítani a megyei rendezvényekre is. Rácz László a címben feltett kérdésre röviden válaszol: — Szeretnénk, ha kirándulóhely lenne. Az újabb érdeklődésre aztán a „lehetségest” is elsorolja. Ezek szerint egy- egy rendezvénnyel megpróbálják megismertetni a helvet. A jövő évi sportkeret- játékba az idei évhez hasonló célú túrát terveznek, amire szeretnék mozgósítani az úttörő korosztályt, ehhez kapcsolnák a helyi kezdeményezést is. Elképzelhető, hogy különböző szemléket — Ifjú Gárda-rendezvényeket — a jövőben oda ..visznek 'ki”. A KISZ-bizottság titkára előzetes elképzelésiként említi a kirándulóoark kialakítását, a lankák közé szorult síkon egy záporfogó tó kialakítását. valamint azt, hogy egv kilátóval megjelölnék a középpontot. Az elképzelések megvalósítása természetes nemcsak, hogy nem megv egyik napról a másikra. de pénzt és jelentős ösz- szefogást is igényel. Hogv mit lehet tenni, miben tudnak, segíteni a fiatalok? Társadalmi munkában megalkotni a kirándulópark tervét, és azt beküldeni a KISZ KB által meghirdetett parképítő pályázatra, ahol komolv díjakat lehet nverni”. Aztán a nemes cél érdekében könynyen mozduló nánaiak és a mindenben jó partner Kossuth Termelőszövetkezet munkája mellé oda kell tenni a környék fiataljainak társadalmi munkáját is. — Rajtunk nem múlik, mi mozgósítjuk a közeli települések ifjúságát — összegez Rácz László. * A felsőnánai tsz-irodán Erős András elnökkel, Nemesvári László főagronó- mussal és Kovács Miklóssal, a pártvezetőség titkárával beszélgetünk. Erős András mond véleményt először: — Amikor tudomást szereztünk arról, hogy itt van a megye geometriai középpontja, örültünk, mert az ilyen kistelepülések, mint Felsőnána, Kéty, Murga kevésbé látogatottak. A nánai emberek, de a vezetők szempontjából nézve is sokat jelentene az, ha rendszeres találkozóhely lenne, mert akkor nemcsak a megyehatáron belül, de az azon kívül élők közül is egyre többen megismerhetnék ezt a szép vidéket. Ez erkölcsi szempontból is hasznos lenne, hiszen a lakókörnyezetért is többet kéne tenni az embereknek. A tsz-elnök ezután elmondja, hogy még a télen egy olyan összejövetelt kellene rendezni, ahol a társadalmi szervek, a tsz és KISZ képviselői „megnéznék”, mit lehet tenni a kulturált környezet kialakításáért. Nem kell milliókat beleülni, hanem társadalmi munkával, közös összefogással fokozatosan megvalósíthatók az elképzelések. — A termelőszövetkezet a munka szervezésében támogatja az akciót — közli Erős András, aztán elmondja, mivel gyakorlatuk nincs a parképítésben, ezért fontos az együttes tervezés. „A pályázat meggondolandó, mert az komoly társadalmi munkával bővíthető, a csodás környezetben pedig viszonylag olcsón megoldható a völgyzáró gát építése, aminek elkészülte után a ma még ingoványos rétet szép vízfelület váltaná fel.” — Hogy kirándulóhely lesz-e a megye közepe, azt nem tudom, de hogy alkalmas arra, az biztos — veszi át a szót Nemesvári László, aztán mint a terület legjobb A hőgyészi nevelőotthonos gyerekek a megye közepén ismerője azt is közli, hogy nemcsak a megye közepe, hanem az öt város középpontja is. A szelíd dombok az őket váltó patakok szelte völgyek — szerinte — a megye domborzatát is jelképezik. Beszélgetünk, s a főag- ronómus a lehetőségeket sorolja. Először népszerűsíteni kell, utána a központi rendezvényekhez, kapcsolni lehet a helyi „dolgokat”. Majális, szüreti bál, kocsitúra a völgyekben, télen szánkóverseny — járulhatna a különböző programokhoz — többek között. — Egy komplett terv kell, beleértve a pihenőtavat, a szeméttárolókat, WC-ket, a különböző építményeket és a középpontba helyezendő kilátót is — folytatja ezután gondolatai sorát Nemesvári László, majd miután megerősíti azt, hogy kevés pénzbe kerülne, mivel a helyiek sokat vállalnak belőle, így összegez: — A tervezési részt a télen kell elvégezni, hogy a tavasszal lépni tudjunk. Kovács Miklós véleménye, hogy a beszámoló KISZ-tag- gyűléseken már el lehet kezdeni a propagandamunkát. A párttitkár ezután a lehetőségek sorát bővíti egy újabb ötlettel: — Alkalmas lenne ez a terület nyári túrára is, hiszen az iskolában megoldható a szállás, biztosított a tisztálkodási lehetőség, a meglévő melegítő konyhában pedig a főzés is lehetséges, így, ezzel sokfelé lehet nyitni. — Nem kis Pusztavacsot akarunk — mondja Erős András, majd hozzáteszi. — Azt szeretnénk, hogy a szervezett programok mellett a hét végi kirándulóknak kulturált helyet biztosítsunk. * A kétyi közös tanács elnökével Sáfrány Titusszal, miután számba vettük az előzőekben leírt lehetőségeket, a hasznosságnál kötöttünk ki. A tanácselnök őszinte és kritikus: — Ha itt kirándulóhely lenne, akkor- a lakosság érezné, hogy nemcsak átfutó forgalom van, hanem az ide jövő emberek jobban szemügyre veszik a településeket. Ez ösztönözne a szép környezet kialakítására. Legelőször — mint ahogy ezt falugyűlésen is elmondtam — a köztisztaságon kell javítani, mert az emberek most még kidobják a szemetet az árkokba, a közterületekre. Ez sajnos mindhárom községben így van. A megszívlelendő kritika után abban állapodunk meg, hogy a tanács minden „megmozdulás” szervezésében és a tervezési munkában is partner lesz. * Az írás címében feltett kérdésre ezeket a válaszokat kapta a krónikás. A meglehetősen sok feltételes mód ma még indokolt, de holnap már kijelentő móddá változhat akkor, ha a ma még dédelgetett vágyak, a mindenképpen hasznos elképzelések közös cselekvéssel valósággá válnak. Egy biztos, akik lépnek, azok nem lehetnek vesztesek. ÉKES LÄSZLÖ Fotó: Kapfinger András Koncepció az elektronika elterjesztésére
