Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-25 / 277. szám
^ rttPÜJSÄG 1984. november 25. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Nem lehetne megoldani? Dr. Lemle Zoltánná, Szekszárd, Béri Balogh Ádám u. 27. szám allatti olvasónk írta: „A Béri Balogh Ádám u. 23—33 számú tömbház mögötti játszótéren az ott lakó gyerekeken kívül (körülbelül 180) játszik még a környékbeli gyereksereg is. Érthető, hisz ez a legzártabb játszótér. A játékokat egykettőre tönkreteszik és ráadásul a lépcsőházban végzik el a dolgukat. A szennyvízvezető közelében nem lehetne egy formás WC-t építeni a gyerekeknek?” A kérdésre Kovács János, a szekszárdi városi tanács elnöke válaszolt: — A Béri Balogh Ádám utcai játszótér játszóeszközeinek kijavításáról, szükség szerint cseréjéről intézkedtem. A javítást és a cserét a költségvetési üzemünk még az idén elvégzi. — Ami a gyerekek „lép- csőház-szennyezését” illeti, ennek megszüntetése érdekében egyelőre csak azt tudjuk tenni, hogy felhívjuk annak a két iskolának a figyelmét erre, amelyből ide járnak a gyerekek játszani. Tudom, hogy ez nem lehet végleges megoldás, de egy valóban esztétikus WC létesítéséhez szükséges pénzzel nem rendelkezünk. — Levelében ír arról is, hogy a játszótér mellett lakó gyermekek is okoznak ilyen problémát. Ennek megoldása kimondottan nevelési kérdés. Ebben segíthetnek a szülők és az ott lakó felnőttek. Válasz a válaszra Korábban közöltük a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat üzemigazgatóságának válaszát a szekszárdi Batthyány utcai közvilágítással kapcsolatos panaszra. A választ nem tartottuk kielégítőnek, ezért újabb választ kértünk most már Pécsről, a Dél-dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat központjától. Innen a következő választ kaptuk: A Batthyány utcai lakosok közvilágítással kapcsolatos panaszbejelentését, valamint a bejeletésre adott üzemigazgatási válaszban foglaltakat felülvizsgáltuk, melynek eredményéről az alábbiakban tájákoztatjuk a szerkesztőséget : Szolgáltatási munkánk végzésével az állampolgári közérzet javításán fáradozunk. A közvilágítás minőségi szolgáltatásával kapcsolatos tevékenység az állampolgárok, a tanácsi szervek és az áramszolgáltató hármas kapcsolatán alapul. A kialakult közvilágítási problémákért nem egyértelműen az áramszolgáltatót terheli a felelősség. A Falussy elvtárs álláspontját megerősítjük abban a vonatkozásban, hogy a jelzett közvilágítási körzetben célszerű lenne a lámpahelyek számának növelése, a lámpatestek korszerűsítése, hiszen az magasabb üzem- biztoságot, minőségibb szolgáltatást jelentene a lakosok számára — A közvilágítási berendezések létesítése és korszerűsítése a 60/1966. (NIMÉ. 1967. évi 1.) NIM. sz., utasítás előírásai szerint az illetékes tanácsi szerv feladatát képezi. A javítási tevékenységünkről adott tájékoztatás a szolgáltatási feltételeik hatékony megoldásának egyik módszere, amely konkrétan csoportos, körzetenkénti javítást jelent. A kifogásolt körzetben a hibabejelentéseket követően a javítások minden esetben, még ciklusidőn belül el lettek végezve (1984- ben négy alkalommal). Szekszárd területén a közvilágítás üzemeltetési gyakorlata, hogy a közvilágítási körzeteket 1—1,5 hónapos ciklusokban ellenőrzik dolgozóink, tekintettel arra, hogy a városi tanács vb GAMESZ kéthetente ellenőrzi a közvilágítást, s a hibás helyek listáját kéthavonta továbbítja az üzemigazgatóságra. A jövőben fokozni kívánjuk a közvilágítás-javítás szekszárdi gyakorlatának ellenőrzését a szekszárdi üzem- igazgatóságunk, illetve ki- rendeltségünk területén. Egyetértünk az üzemigazgatóság azon álláspontjával, hogy a közvetlenül fellépő hibák kijavítására a gyorsabb ügyintézés érdekében a hibabejelentést a szekszárdi kirendeltségre várjuk elsődlegesen, de munkánk előbbre vitele érdekében szükségesnek tartjuk a közérdeklődésre számot tartó fogyasztói észrevételek hozzánk való eljuttatását is. A levelet Schmalcz József ÜV'FO és Zelnik István FMO- vezető írta alá. A levélből egyértelműen csak az derül ki: a DÉDÁSZ 1—1,5 havonként ellenőrzi a közvilágítást, a GAMESZ kéthetenként, viszont csak kéthavonta továbbítja az észlelt hibák jegyzékét az üzemigazgatóságra. Hogy mennyi idő telik el addig, amíg a hibát megszüntetik, csak következtetni lehet. Egyetértünk azzal, hogy a lakosság közvetlenül a szekszárdi kirendeltségnek jelezze a hibát. A Batthyány utca lakói többször jelezték is. Azért fordultak szerkesztőségünkhöz levelükkel, hogy ne csak ígéretet kapjanak. Jelenteni csak akkor érdemes valamit, ha gyors intézkedés is történik, nem kell két-há- rom hónapot várni a hiba megszüntetésére, örülnénk, ha a jövőben a kirendeltségnél bejelentők azt tapasztalhatnák, hogy rövid időn, nem két-három hónap múlva szüntetnék meg a hibát. Mert a két-három hónap annak, aki sötétben botorkál — nagyon hosszú idő, ennyi idő alatt a nyakát is törheti. Miért nem áll meg? Ifjú Göblyös Imréné Sza- kály-Ürgevár lakosai nevében írta a levelet. Azt kérte: álljon meg a Tamásiból 12 óra 10 perckor Szekszárd- ra induló autóbusz Ürgevárnál is. Igaz, hogy ez gyorsjárat, de van ürgevári leszálló, akkor miért ne állhatna meg? A kérdést feltettük Pech Józsefnek, a Volán 11. számú Vállalat igazgatójának is. aki a következőiket válaszolta: — A Szekszárd—Tamási autóbuszvonalon Ürgevár autólbuszmegáUó érintésével hétfőtől péntekig 18 járat- pár közlekedik, ebből az említett megállóban 12 járatpár áll meg. Szombati napokon 12 járatpár közlekedik, a megállóban öt járatpár áll meg. Vasárnap az arra közlekedő 11 járatpárból ebben a megállóban négy járatpár ugyancsak megáll. — Ezen a vonalon közlekednek továbbá a Harkány— Veszprém, Pécs—Veszprém, Szeged—Siófok és Szekszárd —Siófok autóbuszjáratok, s ezek közül két siófoki járat az ürgevári megállóban megáll. A többi járat — amely távolsági járat — a kifogásolt megállóban nem áll meg. Ezeket azonban a pécsi, a veszprémi, illetve a szegedi Volán közlekedteti. — Munkanapokon a már említett megállóban 12 járatpár áll meg, ami az ürgevári utasoknak nagy választékot biztosít. Ehhez az eltérő utazási céllal közlekedők alkalmazkodni tudnák. Az „ürgevári gazd. bej. út.” megállóban jelenleg azok a távolsági járatok nem állnak meg, amelyek gyorstáraiként közlekednek. Ezeknek a járatoknak a megállítását a jövőben «•■®m tervezzük, mivel a gyors- járati jelleg fenntartását szükségesnek tartjuk és az utasok is .igénylik. Ml VÁLASZOLUNK Történelmi feljegyzések enyhe és zord telekről Természetesen, mint minden évszaknak, a télnek is megvannak a jellegzetességei, bár hazánkban — mivel földrajzilag átmeneti terület —, nagy eltérések alakulhatnak ki az átlagokhoz képest. A tudomány meteorológiai és csillagászati telet különböztet meg, ezek időben nem esnek egybe. A meteorológiai tél december 1-től február végéig tart, tehát éppen három hónapig. A sok évi átlag szerint a napi középhőmérséklet december 1-én süllyed 3 fok alá, és február végén emelkedik e fölé. A csillagászati tél a téli napfordulóval, december 21-ével vagy 22-ével kezdődik (nálunk ekkor a legrövidebb a nappal, és leghosszabb az éjszaka), s március 21-ig, a tavaszi napéjegyenlőségig tart. Ez az időszak szintén 90 nap. Persze az időjárás sokszor megtréfálja ezeket a kezdő- és végnapokat, a gyakorlati életben nincs is jelentőségük. Jobban közelít a valósághoz, ha a tél derekához képest egy elő- és egy utószakaszt különböztetünk meg. Réthy Antal professzor felosztása szerint az előtél átlagos napi középhőmérséklete 0 és 4 fok között van. Általában november 16-tól december 21-éig tart, éppen a csillagászati tél kezdetéig: ez 36 nap. Télen a napi közáphő- mérséklet 0 fok alá süllyed, ez átlagosan december 22-től február 16-ig tart, ez 57 napos időszak. Télutóról beszélünk, amikor a napi középhőmérséklet ismét 0 és 4 fok között mozog, ez általában február 17-én köszönt be, és március 6-ig tart, tehát 18 napig. E felosztás szerint tehát a tél nálunk 111 napos. (Ugyanezen felosztás alapján a tél Bécsben 124 nap, három nappal előbb kezdődik és 10 nappal tovább tart, mint nálunk.) Példák sokasága igazolja, hogy a valóságban igen nagy időeltolódások lehetnek a tél beköszöntésében és búcsúzásában. Előfordult, hogy október végén kezdődött, máskor viszont még áprilisban is tombolt. Van, amikor hónapokig tart, máskor egy-ikét hónapra korlátozódik. Az igazság az, hogy az egyik szélsőség sem kedvező: akkor a legelőnyösebb a tél, ha a hőmérséklet egy kevéssel a 0 fok alatt marad. Az évszakok közül a tél vésődik legjobban be az emberek emlékezetébe, főként, ha hosszúra nyúlik. Tény, hogy a kemény tél nagyon megterhelheti mind az egyént, mind a társadalmat, ezért a többség a sok évi átlagnak megfelelő, normális telet várja. De milyen is nálunk a normális, a zord és az enyhe tél? Normális a tél, ha a középhőmérséklet (a három téli hónap középhőmérsékletének az összege osztva hárommal) nulla fok körül, tehát —1 és +1 fok között van. Ha —2,5 foknál alacsonyabb a tél középhőmérséklete, akkor zord a tél, ha +2,5 foknál magasabb, akkor enyhének számít. Történelmünkben visszapillantva az írásos feljegyzések óta nagyon zord tél volt 1783—84, 1788—89, 1794—95, 1798— 99, 1812—13, 1829—30, 1840—41, 1857—58, 1879—80, 1887— 1888, 1890—91, 1892—93, 1928—29, 1939—40, 1941—42, 1946— 47, 1953—54, 1962—63 és 1963—64 években. A hidegrekordot az 1829—30-ias tél tartja —5 Celsius-fok középhőmérséklettel. A sokak számára még emlékezetes 1928—29-es tél —3,6 fokos volt. Nagyon enyhék voltak viszont a telek az 1790—91, 1793— 94, 1795—96, 1805—06, 1806—07, 1821—22, 1823—24, 1824—25, 1833—34, 1842—43, 1872—73, 1901—02, 1909—10, 1914—15, 1915—16, 1920—21, 1935—36, 1947—48, 1950—51, 1971—72, 1982—83 években. Érdekes, hogy többször is két enyhe tél követte egymást, ami a zord teleknél csak egy alkalommal fordult elő. Az enyheségrekordot az 1950—51-es tél tartja, ekkor a középhőmérséklet +3,5 fok volt. A két véglet között, a —5,0 és a +3,5 fok között 8,5 fok a különbség. Ez rendkívül nagy ingadozás, és csakis a téli időszakban fordulhat elő. Lehet tehát a telünk olyan enyhe, mintha a Földközi-tenger partján élnénk, de lehet olyan hideg is, mint a Keleti-tenger partján. Régebbi történelmünkben is sok téli furcsaságot jegyeztek fel. 1327-ben például már januárban virágba borultak a fák, és olyan enyhe volt az idő, hogy pünkösd napján arattak, Jakab-napkor (július 25.) pedig szüreteltek. 1572 februárjában már minden kizöldült, nyíltak a virágok, költöttek a madarak, és márciusban a szabadban lehetett fürdeni. Ezeken a teleken a középhőmérséklet valószínűleg elérte a +5 fokot. Van példánk a másik végletre is. 1234-ben például olyan hideg volt, hogy a pincékben a bor megfagyott, és fontonként súlyra árulták. 1443—44 telén Hunyadi és a törökök kénytelenek voltak fegyverszünetet kötni a nagy hideg miatt. 1458. január 24-én a Duna jegén választották Mátyást királlyá. 1708—09-ben oly kegyetlen tél tombolt, hogy kifagytak a fák, úton-útfélen megfagyott embereket lehetett látni, a farkasok csordákban támadtak a falvakra. E telek középhőmérséklete feltehetően —5 fok alatt volt. Ezek persze évszázados ritkaságok, de bármikor — persze napjainkban is — megismétlődhetnek. Igaz, hogy az ilyen téli időjárás elemi csapásnak számít. A felszabadulás óta eltelt csaknem 40 évben egy-egy kivétellel sorozatosan enyhe teleket éltünk át. Mindössze négy telet mondhatunk hidegnek és havasnak, mégoedig az említett 1946—47, 1953—54, 1962—63 és 1963—64-ben. Azóta enyhe vagy normál telek követik egymást, vagyis „igazi” télben nemigen volt részünk, el is szoktunk tőlük. M. I. Háromezerötven darab, a XIV. század harmincas éveiben vert pénzérme került elő Veszprémben, egy építkezés során. A leletet tisztítás és kezelés után a Nemzeti Múzeumban helyezik el. Zsigmond-kori pénzlelet Veszprémben A Büntető Törvény- könyvet módosítja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1984. évi 19. számú törvényerejű rendelete és új büntetési nemként bevezeti a szigorított javító-nevelő munkát, ami az elítélt személyi szabadságának korlátozásával együtt járó munkára kötelezést jelent. A szigorított javító-nevelő munkára elítélt alapvető kötelessége, hogy a kijelölt munkahelyen dolgozzék, a kijelölt helységben tartózkodjék, a kijelölt szálláson lakjék, és annak rendjét megtartsa. Az elítéltet a büntetésvégrehajtási szervek irányítják a konkrét munkahelyre, s a szigorított javító- nevelő munka legrövidebb időtartama egy, a leghosszabb időtartama két év. A törvényerejű rendelet indokolása szerint az új büntetési nem bevezetését a köz- veszélyes munkakerülők számának emelkedése, s a bűnözés növekedésének ezzel együt járó veszélye tette szükségessé. A Büntető Törvénykönyv módosításával egyidejűleg természetesen módosítani kellett a büntetőeljárásról, Valamint a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló, jelenleg hatályban lévő jogszabályokat is, és erre az Elnöki Tanács 1984. évi 20. számú és 21. számú törvény- erejű rendeletével került sor. Az említett valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 45. számában jelent meg. és 1985. évi január hó 1. napján lép hatályba, s mert bízunk benne, hogy olvasóink túlnyomó többségét a büntetőjogi szabályok közvetlenül a továbbiakban sem érintik, e szabályok részletesebb ismertetésétől eltekintünk. A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szól az 1984. évi IV. törvény, amely általános rendelkezésként mondja ki, hogy: „Tilos a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyeknek és magánszemélyeknek — ideértve a magánszemélyek társaságát is — gazdasági tevékenységet tisztességtelenül — különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző módon — folytatni.” Tiltja a törvény a tisztességtelen versenyt, a fogyasztók megtévesztését, a gazdasági verseny korlátozását, az árukapcsolást, a gazdásági erőfölénnyel való visz- szaélést, a tisztességtelen ár érvényesítését, részletesen szabályozza a jogkövetelményeket és az igények érvényesítésének mikéntjét. Kü- lön felhívjuk a figyelmet arra, hogy: „A törvény rendelkezéseinek megsértése esetén a külön jogszabályban foglalták szerint egyéb polgári jogi szankciók alkalmazásának, illetőleg szabálysértési vagy büntető eljárás megindításának is helye van." , A törvény 1985. január hó 1. napján lép hatályba. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1984. évi 23. számú törvényerejű rendelete a gazdálkodó szervezeteknek meghatározott tevékenységre történő utasítását szabályozza, kimondva azt, hogy gazdálkodó szervezetet meghatározott gazdasági tevékenységre az állami vállalatokról, a honvédelemről, a külkereskedelemről és a piacfelügyeletről szóló jogszabályok rendelkezései szerint lelhet utasítani, ilyen utasítást — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a jogszabályokban feljogosított szerv vezetője adhat ki és csak írásban. Utasítás csák akkor adható ki. ha a tervbe vett gazdasági cél más eszközzel nem érhető el. Ren. delkezik a jogszabály arra az esetre is, ha az utasítás teljesítése következtében anyagi hátrány keletkezik, s kimondja, hogy a kártalanításról az érintett gazdálkodó szerv kérelmére az utasítást adó szerv gondoskodik. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az utasítás kiadását a Minisztertanács rendelte el. Ez a jogszabály is 1985. évi január hó 1. napján lép hatályba, a kártalanításra vonatkozó rendelkezéseit természetesen csak a hatályba lépését követően kiadott utasítások által okozott anyagi hátrány esetében kell alkalmazni. Az utóbb említett két jogszabály a Magyar Közlöny idei, 46. számában olvasható. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke
