Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-24 / 276. szám

1984. november 24. Képújság 13 Deák Mór: Ráolvasó élj lompos hajnallal — benned nő minden dal ágaskodj fejszévé — kis vessző csap ketté fában légy évgyűrű — vérem vagy: tűzsűrü horgadjál sascsőrré — csikordulj emberré! Hídjaink története A legősibb magyarországi hídemlékek a római korból' valók. Az aquincumi ásatá­sok során például előkerültek a vízvezetkhíd elemei. A fő­város első állóhídja a Szé­chenyi Lánchíd volt, amely Széchenyi István gróf kezde­ményezésére 1839-ben kiírt pályázat alapján épült 1842— 49 között. Clark Tierney Wil­liam tervei alapján Clark Ádám angol mérnök építette. Eredeti hossza 375, a középső támaszköze 203 méter volt. A hidat 1914-ben megerősí­tették, fa pályatartó szerke­zetét acél merevítőtartóval váltották fel. 1945 januárjá­ban — sok száz hidunkkal együtt — ezt is felrobbantot­ták a németek, s 1948—49- ben építettük újjá. Az ere­deti híd vasszerkezetének súlya 2139, az újjáépítetté 5194 tonna. Ma már szinte csak a tartópillér az eredeti. Ugrásszerűen javult a hen­gerelt acélok minősége a múlt század végén. Ebből épült az első magyar terve­zésű és kivitelezésű híd is, melyet akkor Ferenc József császárról neveztek el. Ma Budapest egyik legféltettebb műemléke a Szabadság-híd. Feketeházy János tervei alap­ján készítette a MA VÁG. A háborús pusztítás ellenére is a szerkezet hatvan százaléka eredeti. Magyarországon mindössze két függőhíd van. A már em­lített Széchenyi Lánchíd és az Erzsébet-híd. Az utób­bi kábelhíd. Ma már sehol sem építenek láncszerkezetű hidat, sőt az utóbbi fél év­század alatt nagyon sokat lebontotak Európában. Át­vette helyét a sokkal moder­nebb, úgynevezett ferde ká­beles szerkezet. Ez akár 300 —500 méter nyílást is meg­enged. Ez azonban mit sem von le a mi Erzsébetünk egykori dicsőségéből, mely első átadásakor, 1903-ban a világ legnagyobb lánchfdja volt, s ezt a helyét 23 éven át megőrizte. S ha már a hosszúságnál tartunk, említsünk meg egy igazán hosszú hidat. Az Egye­sült Államokban 1956-ban épült a világ leghosszabb hídja New Orleans és Man- deville között, a Pontchart- rain-tón, hossza 39 kilométer. De nem kisebb mérnöki tel­jesítmény az sem, hogy a San Franciseó-i Golden Gate acélkábel függőhíd legna­gyobb fesztávolsága 1281 mé­ter. Végül szólnunk kell mű- emlékhídjainkról, hisz oly kevés maradt belőlük. A Hortobágy egyik jelképévé vált a Kilenclyukú boltozott kőhíd. A főváros majdnem min­den hídja műemlék. Óvják, karbantartják valamennyit, bár a háborús pusztítás ke­vés eredeti elemet hagyott bennük. A Margit-híd is el­pusztult. de érdemes megem­líteni, hogy a szigeti elágazás még az első építők keze nyo­mát viseli. Akit bővebben érdekelnek műemlék hídja­ink. Gáli Imre Régi magyar hidak című könyvében min­den kérdésre választ talál. T. ÁGOSTON LÁSZLÓ Orr-magnetofongomb Hetyei Bandi padtársa volt Zsoltinak a röjtökmuzsaji is­kolában. Vékony, barna fiúcs­ka ez a Bandi, de Olyan für­ge, mint a tűben a cérna. Ide-oda tegergőzik, szinte kápkodja a fejét erre-arra. Százifelé tekint óra alatt is, alig találkozik tekintete a tanító néniével. Hajlik johb- ra-balra, mint a nádszál, hol a cipőjénél kotorászik, hol meg magasra nyújtózik, mint­ha csak a mennyezetnél ven­nék észre, hogy jelentkezik. Amellett, hogy ilyen ugri- bugni. kelekótya, mindig tud­ja a leckét. De nemcsak azt, amit a könyvből kell megta­nulni, azt is elmondja szinte szó szerint, amit a tanító né­ni mesélt az előző órán. Elké­pesztő! Nem is figyel, és mégis mindent tud. Irigyelte is ezért minden gyerek az osztályban. Hát hogy is ne! Amit más csák kemény mun­kával tud elérni, az neki in­gyen az ölébe hull. Hetyey Bandinak volt egy furcsa szolkása. Amikor a tanító néni azt mondta, most nagyon figyeljetek, mert ezt kell majd elmondani a kö­vetkező órán, Bandi meg­nyomta az orrát. Aztán mikor véget ért a magyarázat, ismét ezt tette. S közben talán nem is figyelt, sokszor kibámult az udvarra, vagy eljátszado­zott a pad alatt. A tanító többször figyelmeztette ma­gyarázat közben. Erre Bandi mindig tiltakozott, hogy tudja, miről van szó. S ha a tanító néni visszakérdezte az anyagot, valóban fújta. Persze, a többszöri orrnyom- kodás most sem maradt el. Egyébként aranyos, kedves fiú volt. Zsolti össze is barát­kozott vele. Muzsajon laktak, a malom közelében. Délutá­nonként Zsolti sokszor át­szaladt hozzá a Bukfenc ku- tyussal. Egyszer meg is kér­dezte tőle, hogy miért nyom­kodja az orrát felelet előtt, s mi a titka annak, hogy sose figyel, Imégis mindent tud az iskolában. — Barátom vagy — mond­ta Bandi —, nincs titkom előtted, de annyira hihetet­len ez a dolog, azért nem mertem idáig elmondani. Bennem egy magnetofonsza- lag forog, s az orrom az in- dítógomlbja. Véletlenül jöttem rá tanu­lás közben. Viszketett az or­rom, megnyomtam, s olvas­tam hangosan a leckét. Az­tán újra nyomkodtam az or­rom, és megszólalt bennem a saját hangom. Csak hall­gattam elképedve, vissza­mondta szó szerint a leckét. Azóta ennyiből áll a tanu­lásom. — Tegyünk egy próbát! — ajánlotta Zsolti. Egy szót se hitt el, tréfára gondolt. Ezzel leemelte a Kormos Ist­ván kötetet a polcról, talá­lomra kinyitotta, s kérte Bandit, álljon felvételre. — Tündöklő égen Zeppe­lin úszkál — olvasta Zsolti — fenn csücsül három ván­dor: Lógófül Kutya, Ficán- kos Potykia, s egy Iszósgigá- jú Kántor. Lógófül mancsa közt csörögefánk, ki-be jár rózsaszón nyelve, Ficánkos orránál zöld tégla lófrál, hajaj! már el is van nyelve! — No, ennyi elég lesz! — mondta Zsolti —. Most per­gesd vissza! Tudom, hihetetlen, de ezt a nehéz versszöveget hibát­lanul visszamondta Bandi. Zsolti szorosan összedugta ve­le a fejét, hátha ő is hallja a pajtása fejében surrogó magnószalagot, de hiába, csak az érverésük lüktetett össze. Sokszor tettek még hasonló próbát, de Bandi mindig emberül állta őket. Végül is Zsolti máig se tud­ta eldönteni, vajon tényleg létezik ilyen csoda, hogy egy gyereknek magnószalag sur­rog a fejében, s az orra az indítógombja, vagy egysze­rűen Bandinak csodálatos emlékezőtehetsége van, és egyszeri hallásra is szó sze­rint vissza tud mondani hosszú és nehéz szövegeket. Persze, az utóbbi majdnem olyan ritka és nagy csoda. Mi lett Bandival? A kö­vetkező évben elköltöztek Röjtökmuzsajról. Most Vásá- rosfatabam laknak, s talán a béledi iskola büszkesége lett azóta. Átányi László összpontosítás, aztán zsupsz a jéghideg vízbe A farkasok kisebbek voltak Nagy feltűnést keltettek a Wera folyó vidékén, Meinin­gen közelében nemrég talált fosszilis állatimaradványok. A folyó régi hordalékában, sok helyen mindössze né­hány négyzetméter területein felhalmozva oroszlánok, orr­szarvúk, hiénák, medvék, farkasok, bölények, nagy és kis szarvasfajták, kis emlős­állatok, haliak és madarak részben igen jó állapotban fennmaradt csontmaradvá­nyai és összefüggő csontváz- részei maradtak fenn. A wei- mari Negyedkori-iPaleontoló- giiai Intézetének az ásatások­kal foglalkozó szakemberei szerint a leletek sokfélesége egyedülálló Rözép-Európá- ban. A Wera-vidéiki leletek ko­rát a legmodernebb módsze­rekkel. többek között a pa- leomágneses kormeghatáro- záissal. 800 000—900 000 év­ben állapították meg. A leletek, amelyekre há­rom évvel ezeflőtt kotrógép­pel végzett földmunkák so­rán bukkantak rá vízilócson- tok véletlen felfedezésével, különösen értékesek, mert lehetővé tették egy igen rit­ka korai ragadozó macska- fajta felfedezését és megha­tározását — állapította meg dr. Katiikét Kiásták egy hím gép áj d teljes koponyáját és egy nős­tény állkapcsát. Ezek a lele­tek azt bizonyítják, hogy ezek a ragadozó macskák csaknem kétszer akkorák voltak, mint jelenleg Afriká­ban és Ázsiában még élő ro­konaik. Ez vonatkozik az újabban talált víziló- és hiénacson­tokra is. A hiénáknak akko­ra fejük volt mint egy mai oroszlánnak. A farkasok ez­zel szemben abban az idő­ben lényegesen kisebbek voltak. A sók állatfajta a tudós nézete szerint alátámasztja azt az elméletet, hogy a je­lentős éghajlati különbségek ellenére kiterjedt vándorutak léteztek Európa és Afrika között. A helyes megfejtés Aki a múlt heti rejtvényt helyesen fejtette meg, annak a következő madárnév jött ki: Jégmadár. Nemzetközi rajzpályázat győztese A San Franciscóban meg­rendezett nemzetközi gyer- mekrajz-pályázaiton az első díjat Ljubov Amtososuk, uk­rán diáklány kapta. „A vi­lág gyermekei” című rajzát a bíráló bizottság 1000 dollá­ros díjban részesítette. A kislány elsődíjas képe egy hatalmas Napot ábrázol, kö­rülötte gyermekarcok, fehé­rek, színes bűrőek, vidámak, vagy szomorúak, de békes­ségben élnek egymás mellett ezen a Földön. LjUba gyermekkorától ügyesen rajzol. Jelenleg az Ukrán Zsitomir város képző- művészeti stúdiójának tagja. A 14 éves kislány az első díj összegét felajánlotta a szov­jet Békealapnak. Ö nem fázik Ljubov Antoscsuk az ezerdolláros rajzzal Sertéstenyésztők figyelem! KORSZERŰSÍTSE SERTÉSÁLLOMÁNYÁT A SZEKSZÁRDI ÁLLAMI GAZDASÁG KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ TENYÉSZKOCA-SÜLDÖIVEL. 1 db 80 kg-os tenyészsüldő alapára 3800 Ft 80 kg felett a fcöbbletsúly minden kilogrammja 35 Ft. Nagyabb lábszámú síüldővásánlás esetén tenyészkant is helyezünk ki szerződéses használatra. Részletes felvilágosítást a Szekszárdi Állalmi Gazdaság kistermelői csoportja ad. Telefon: 12-322/26. (755) A TOLNA MEGYEI TANÁCSI TERVEZŐ VALLAT .AT GAZDASÁGI IGAZGATÓ-HELYETTESI ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE PÁLYÁZATOT HIRDET. Feltétel: számviteli főiskola, vagy 'közgazdasági egyetemi végzettség, 5 éves számviteli gyakorlat. A pályázatot önéletrajzzal és az eddigi szJafbmai tevé­kenység részletes ismertetésével 1984. december 12-ig lehet benyújtani a vállalat igazgatójához. A vállalat címe: TOLNATERV, Székszárd, Ybl M. u. 3. 7100. (742) A VOLÁN 11. sz. Vállalat, Székszárd azonnali belépéssel felvesz autófényezőt, autóvillamossági szerelőt Szekszárdra és Tolnára, autóbuszvezetőt Bátaszék, Hőgyész, Székszárd telephellyel. Jelentkezni lehet: Székszárd, Tartsay V. út. 4. (704) PÉCSI KÖZÜTI ÉPÍTŐ VÁLLALAT felvételt hirdet ÁCS, VASSZERELÖ, VILLANYSZERELŐ és NEHÉZGÉPSZERELŐ MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a 4. sz. Építésvezetőségen Székszárd, Mátyás k. u. 62. sz. alatt. (757) A dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezetnek ELVESZETT 2 db bélyegzője 1984. november 18-án azialábbi jelzéssel: „Alkotmány” Mgtsz Dombóvár 462—72049. 1. „Alkotmány” Mgtsz Dombóvár 462—72049. 6. A bélyegzők használata 1984. november 18-tól ÉRVÉNYTELEN. (740) LENIN MGTSZ FADD ÖNTÖDÉJÉBE felvesz BETANÍTOTT FÉRFI­DOLGOZÓKAT KÉTMÚSZAKOS MUNKAKÖRBE. Jelentkezés: az ágazat vezetőjénél. (586) A Decs nagyközségi Közös Tanács V. B. Költségvetési Üzeme 'elvételt íirdet az alábbi munkakörökre: 1 ASZTALOS SZAKMUNKÁS, 1 RAKODÓ. Jelentkezés a költségve­tési üzem építésvezető­jénél (Decs, Béke u. 12.). (505)

Next

/
Oldalképek
Tartalom