Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-06 / 235. szám
2NÉPÜJSÁG 1984. október 6. Csernyenko beszéde A társadalomirányítás megnövekedett feladatai Konsztantyin Csernyenko a szónoki emelvényen A szovjet társadalom politikai rendszerének továbbfejlesztésével foglalkozott pénteki beszédében Konsz- tantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A szovjet államfő a népi ellenőröknek a Kremlben megkezdődött országos tanácskozásán beszélt. Hangsúlyozta, hogy az SZKP KB véleménye szerint a tanácskozásra megfelelő időpontban került sor, mivel a Szovjetunió fejlődésének olyan szakaszába lépett, amikor a társadalomirányítás valamennyi láncszemének új, megnövekedett követelményekkel kell szembenéznie. Ennek az irányítási rendszernek pedig elválaszthatatlan, semmivel nem pótolható részét alkotja a népi ellenőrzés. A Szovjetunióban most az a feladat, hogy gyors ütemben fejlődjön az ipar valamennyi ágazata, a mező- gazdaság, a közlekedés és az építőipar, meggyorsuljon a termelés intenzívebbé válása, magasabb fejlettségi szintre jusson a tudomány és a technika, a közoktatás és az egészségügy, a nép anyagi és kulturális színvonala. A bonyolult, feszült nemzetközi helyzet rákényszeríti az országot arra is, hogy erősítse védelmi képességét, növelje fegyveres erőinek harcképességét. Konsztantyin Csernyenko a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió fejlődésében alapvető jelentőségű minőségi változások közelébe jutott. Ilyen változásokra van szükség a termelőerők fejlődésében, a tudományos-műszaki haladás eredményei alapján történő átalakításukban. Elkerülhetetlenek e változások a gazdaságirányítás rendszerében, a tervezésben is. Lényegesen meg kell javítani a gazdasági mechanizmust. Minőségileg új, magasabb színvonalra kell emelni a népjólétet. Mindez elképzelhetetlen, ha e munkában nem vesz részt tudatosan és kezdemé- nyezően valamennyi szovjet ember, s nem érzi érdekeltnek magát e változásokban. A tömegek munkahelyi és közéleti aktivitásának nem csupán növekednie kell, mint eddig, hanem szó szerint meg kell sokszorozódnia. A fent jelzett változások alkotják azt a folyamatot, amelyet a Szovjetunióban felépített szocializmus tökéletesítésének nevezünk. Az ennek kapcsán felmerülő problémák kötik ma le az SZKP és Központi Bizottsága figyelmét, s ezek figyelembevételével folyik a párt XXVII. kongresszusának előkészítése, az újjászerkesztett pártprogram elkészítése. Nagy döntések előtt állunk, nagy terveket kell jóváhagynunk, s előre gondoskodnunk kell ezek végrehajtásának biztosítékairól is — mondotta a továbbiakban Csernyenko. E biztosítékok között kiemelkedő szerepe van a lenini elvek szerint megszervezett népi ellenőrzésnek, amelynek munkájától igen nagy mértékben függ az ország további fejlődése. Befejeződött az országos közművelődési tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról.) velődésben elfoglalt helyéről szólva kiemelte: döntő tényező, hogy a mozgalom résztvevőiben belső indíték legyen a mai műveltségeszmény terjesztésére. A népfront műveltségterjesztő szerepéről szólva kifejtette: a rendezvényközpontúság állapotából a valódi mozgalom irányába kívánatos lépni, tág teret adva a helyi kezdeményezéseknek, a művelődési központok körül kialakuló társadalmi aktivitásnak. Ez pedig összefügg a közművelődés demokratizálásának követelményével, azzal, hogy a közösségi fórumokon részt vevők művelt, tájékozott állampolgárok legyenek, akik társadalmi szerepük tudatában vannak. A közművelődési párthatározat máig ható jelentőségét hangsúlyozva Pozsgay Imre rámutatott: e határozat lehetőséget adott a kultúra méltóságának erősödésére, arra, hogy a népművelő valóban a nép képviselője legyen. A vitában hozzászólók közül többen foglalkoztak az alapellátás kérdéseivel és a közművelődés alapintézményeinek feladataival. Megállapították: a közművelődésben is kívánatos jobban összehangolni az erőfeszítéseket, s így mérsékelhető az egyes intézmények közötti káros rivalizálás. A művelődési házaknak á változó kulturális szükségletekhez kell igazodniok, törekedve a minőségi programokra, az igényességre, a sokszínű szolgáltatásra. Ezzel kapcsolatban felmerült: a közművelődési munka eszmei-ideológiai tartalmára is szükséges folyamatosan figyelmet fordítani. Mások arról szóltak: elodázhatatlan társadalompolitikai tennivaló a közművelődési intézményrendszer működési feltételeinek javítása, a kultúra terjesztésében alkalmazott módszerek korszerűsítése. A szükséges intézmények hiánya — például a főváros lakótelepein — azonban nem lehet gátja a közművelődési tevékenység kiterjesztésének. Az olyan átmeneti megoldásokban, mint például a nyitott iskola, a lakóklubok, az információs irodák még nagy tartalékok rejlenek, s ezek mind teljesebb kiaknázása sürgető feladat. A közművelődés szerkezete lényegében nem változott az utóbbi tíz esztendőben — hangzott el a vitában. Változatlanul gond, hogy a mintegy háromezer hazai művelődési háznak csupán egy- harmada működik színvonalasan. A jövőben legalább annyira fontos javítani ezen az arányon, mint támogatni a spontán szerveződő közösségeket, az aktivitásról tanúskodó szakköröket, népfrontfórumokat. Mint több felszólaló hangsúlyozta, a közművelődésben helyet kell találni a szórakoztató formáknak, mert a lakosság igényli ezeket. De nem szoríthatják háttérbe az úgynevezett magas kultúrát sem. A kulturális munka eredményességének az értelmes élet társadalmi lehetőségeinek bővülése a fokmérője — hangsúlyozták a hozzászólók. Ezzel is összefüggésben rámutattak: nem szabad lemondani az alacsony végzettséggel rendelkezők képzéséről. Az általános művelődési központok létrehozása éppen azért jelentős, mert lehetőséget ad a közoktatás és a közművelődés egységének megteremtésére. A kétnapos vitát lezáró összefoglalójában Köpeczi Béla művelődési miniszter kitért az eszmecsere során gyakran felvetődött kérdésekre. Hangsúlyozta: az igazi értékek megbecsülése, támogatása, a közművelődés kötelessége, és semmiképp sem szabad engedményt tenni az ízléstelenségnek, az igénytelenségnek. A közművelődés társadalmasításával kapcsolatban kiemelte: feltétlenül szükség van az állami intézményrendszer kínálta szolgáltatások és az újabb társadalmi művelődési formák összehangolására. Hozzáfűzte: az állami intézményhálózatban is megteremthetők azok a formák, amelyek segítik a kis közösségek művelődését. A gazdaság és a kultúra kapcsolatáról szólva kiemelte: a közművelődés nem lehet kiszolgáltatottja a piacnak, ugyanakkor fontos annak meghatározása, hogy milyen művelődési feladatokat támogatunk mindenekelőtt állami eszközökből. A kultúraközvetítésben nélkülözhetetlen intézmények tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése ugyancsak állami feladat. A kulturális gazdálkodás jelenlegi gondjainak enyhítését egy új, a mainál tagoltabb szabályozó- rendszer megalkotása és bevezetése is előmozdíthatja majd. Köpeczi Béla végül bejelentette, hogy dokumentumot dolgoznak ki a köz- művelődés helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól, s ezt a kormány elé terjesztik. A dokumentumhoz akcióterv is kapcsolódik majd. amelyben meghatározzák az elkövetkező három évre szóló' konkrét feladatokat. A vitában az említetteken kívül felszólalt még: Román Lászlóné. a Baranya megyei Megyei Könyvtár igazgatója, Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, Vitányi Ivárf, a Művelődés- kutató Intézet igazgatója. Szatmári Sarolta, a Komárom megyei Múzeumok igazgatója. Sipos Aladár, a TIT alelnöke, Kovács László, a halásztelki Művelődési Központ igazgatója, Poszler György, az ELTE rektorhelyettese, Czakó Jánosné, a Szolnok megyei Művelődési Központ igazgatója; valamint ifjú Fazekas Lajos, a népművészet mestere. PANORÁMA A hősiesség logikája BERLIN Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió minisztertanácsa első elnök- helyettese, külügyminiszter vezetésével pénteken szovjet párt- és kormányküldöttség érkezett Berlinbe. A delegáció részt vesz az NDK megalakulása 35. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. STOCKHOLM A stockholmi értekezlet munkája csak akkor lehet sikeres, ha a NATO-országok lemondanak az egyoldalú katonai fölény megszerzésére irányuló próbálkozásaikról — szögezte le Borisz Ivanov, a szovjet küldöttség tagja, a harmincöt állam képviselőinek részvételével zajló tanácskozás pénteki ülésén. MOSZKVA Tallinnban, Szovjet-Észtor- szág fővárosában pénteken befejeződött a magyar gazdasági és műszaki napok rendezvénysorozata. Négy nap alatt 20 előadást tartottak magyar szakemberek, egyebek között új építési módszerekről, a magyar idegenforgalom eredményeiről, a mikroprocesszorok iparszerű alkalmazásáról. SZOLNOK Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken látogatást tett Szolnok megyében. Felkereste a Szolnoki Mezőgép Vállalatot, majd Mezőtúron a városi sportcsarnokban ünnepi beszédet mondott a város felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett nagygyűlésen. PÁRIZS Négy nyugatbarát afrikai állam vezetőjével tárgyalt pénteken az Elysée palotában Francois Mitterrand francia köztársaság elnök. A megbeszélések középpontjában a csádi kérdés állt. Emlékezetes, hogy Franciaország és Líbia szeptember közepén megállapodott egymással arról, hogy kölcsönösen kivonják csapataikat Csád- ból. Hogy emlékezetünk mennyire nyúlik vissza az időbe, s képesek vagyunk-e végiggondolni egy-egy nagy történelmi sorsfordulónkat az utolsó konzekvenciáig, nemcsak szándékon és lelkierőn múlik, hanem azon is, hogy birtokunkba jutnak-e a tények, amelyekkel nyugodtan szembenézve, józanul mérlegelhetünk. A múlt esztendőben látott napvilágot egy könyv az aradi vértanúkról, amelynek szerkesztője, Katona Tamás bevezető tanulmányában arra int, hogy „az ő esetükben is végre a tényekkel ismerkedjünk meg, ne érjük be a költészetből és szóvirágokból egybevegyített legendákkal. Hiszen, valljuk be, még a vértanúk nevét sem nagyon ismerjük, sokszor tévesen is írjuk.” A köztudat már számukat illetően is pontatlan, hiszen Aradon szenvedett vértanúságot az 1849. október 6-án agyonlőtt Kiss Ernő altábornagy, Dessewffy Arisztid, Schweidel József tábornok és Lázár Vilmos, ezredes, az ugyancsak 1849. október 6-ári“íelakasztött Aulich Lajos, Damjanich János, Knezic Károly, Láhner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Török Ignác és Vécsey Károly tábornok, valamint az 1849. október 25-én agyonlőtt Kazinczy Lajos ezredes. De velük együtt Aradon volt a börtönben megtébolyodott és elmebetegként meghalt Lenkey János tábornok is, aki csak szomorú és tragikusan gyors betegségének köszönhette, bogy megmenekült a kivégzéstől. A fegyverletétel után rövid idővel megkezdődött a példátlan megtorlás, amelynek hősi áldozatai az aradi vértanúk. A kivégzettek közül egyik sem akart meghalni, mártír, vértanú sem akart lenni. De búcsúleveleik és életük szívszorí- tóan keserű, utolsó percei bizonyítják, hogy rendelkeztek a szükségszerűnek azzal a belső tudatával és azzal az erővel, amely ahhoz kell, hogy az ember „a halálba induljon az élet kedvéért, s ereje legyen nyitott szemmel elviselni az élet egész poklát, lelkében a szépség, igazság nagyszerű, fenséges élethimnuszát érezve.” Emberek voltak, akik a szabadságért és függetlenségért küzdő nemzet erkölcsi tisztaságáért — mintegy nevében — mertek szembenézni a halállal. Hősök voltak, és helytállásukban legjobb erényeiket becsüljük. Cselekedetük, magatartásuk magas erkölcsisége avatja őket mintává, példaképpé, hogy általuk is nagyobb legyen nemzetköziségünk öntudata és erkölcsi ereje. Erőszakkal vették el tőlük az életüket, de emberi magatartásukkal a halálukból is értéket teremtettek, amelyet meg kell őriznünk, jobban is talán, mint eddig tettük. Hiszen — és erre is a vértanúságuk dokumentumait megismertető könyv döbbent rá bennünket — méltó életrajza egyiküknek sincs, emlékoszlopuk tévedésből vértanúhaláluktól távolabb került és csak egyikük, Lenkey János nyugvóhelye van Magyarországon. Egerben. Rájuk emlékezve ajánlom a róluk szóló, s jobbára általuk is írt dokumentumkötetet mindannyiunk számár^, hogy példájuk — a 19-es forradalom, a fehérterror és a felszabadulás hőseinek és áldozatainak példájával együtt — belénk- ívódjék és erkölcsiségünk része legyen. Megismerkedve a magyar forradalom és szabadságharc leghűségesebb katonai vezetőivel, emberi arculatukkal, helytállásukkal, érzéseikkel és hitükkel, megbizonyosodhatunk afelől, hogy — bár volt köztük magyar, német, szerb és horvát származású, kiváló hadvezér és szerényebb katonai képességekkel megáldott tábornok is — az emberi tisztesség, a katonai becsület és az igaz ügy tántoríthatatlan szolgálata jellemezte valamennyit. A történelem nem adott igazat Haynaunak, aki gőgösen jelentette ki: „Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon.” Mi tudjuk, hogy nekik lett igazuk, akik tiszta lelki ismerettel, bátran állták bíráik és hóhéraik elé. azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy „mit istennek megfejthetetlen végzete reánk fog mérni, tűrni fogjuk férfias elszántsággal, s az öntudat-azon boldogító reményében, hogy az igaz ügy örökre veszve nem lehet”. csíkos József Honecker politikai párbeszédet sürget A szocializmus erősítésének döntő szerepe van a béke megőrzésében — állapította meg pénteken elhangzott beszédében Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke. Honecker — aki a Német Demokratikus Köztársaság közelgő 35. évfordulója alkalmából kitüntetéseket adott át :a-z ország kiemelkedő személyiségeinek és dolgozó kollektíváinak — figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államok fegyverkezési politikájának, amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének következtében jelentősen kiéleződött a nemzetközi helyzet, és moslt mindazok eltökélt összefogására van szükség, akik meg akarják akadályozni az emberiség pusztulásált. Folytatnunk kell a politikai párbeszédet. Megtesszük a magunkét, hogy elősegítsük a nemzetközi együttműködést. Megálljt kell parancsolni az Egyesült Államok és a NATO legagresszívabb körei részéről indított kon- frontációs és fegyverkezési politikának. Ennek megvalósításához józanságra, a világpolitika legsürgetőbb kérdéseinek reális megközelítésére van szükség — mondotta az NDK pánt- és államfője. Havasi Ferencnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központtá Bizottság titkárának vezeltésével a Német Szocialista Egységpánt Központi Bizottsága és a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa meghívására pénteken magyar párt- és kormányküldöttség utazolt't Berlinbe, az NDK megalakulása 35. évfordulójának ünnepségeire. A küldöttség itagja Medve László egészségügyi minisztériumi államtitkár és Szar lai Béla, 'hazánk berlini nagykövete, aki az NDK fővárosában csatlakozik a delegációhoz. A párt- és kormányküldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ballad László, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezétője és Roska Isitván külügyminiszter-helyettes. Ott volt Karl-Heinz Lugen- heim, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete. De Cuellar fogadta Várkonyi Pétert Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, aki az ENSZ közgyűlésének .idei ülésszaka alkalmából New Yorkban tartózkodik, találkozott és eszmecserét folytatott Oscar Fischer NDK-beli és Raif Dizdarevics jugoszláv kollégájával. A megbeszéléseken áttekintették a nemzetközi élet főbb kérdéseit és kétoldalú együttműködésünk helyzetét. Külügyminiszterünket fogadta Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára is. Békekonferencia Helsinkiben A Helsinki közelében fekvő Espoo városban pénteken megkezdték tanácskozásukat az európai, az amerikai és a kanadai békemozgalmak képviselői. Az értekezleten harminc ország 150 képviselője vesz részt. Megvitatják a béke- mozgalmak szerepét a stockholmi konferencia sikerének biztosításában, az atomfegyvermentes övezetek létrehozásának és az űrfegyverek betiltásának kérdését, Ugyancsak szó lesz az 1986- ban megrendezendő békeévről, valamint a mozgalmai közötti együttműködésről
