Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

1984. október 6. KÉPÚJSÁG 3 A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa pénteken ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Első napirendi pontként Gál Lászlónak, a SZOT fő­titkárhelyettesének előadói beszéde alapján a gazdaság­irányítási rendszer tovább­fejlesztésének kérdéseit és az ehhez kapcsolódó szak- szervezeti feladatokat vitatta meg a tanácsülés. Gál László elmondta, hogy a SZOT elnöksége munkabi­zottságokat hozott létre a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztési terveinek, az ezzel kapcsolatos vélemé­nyek tanulmányozására. Rá­mutatott, hogy a közeljövő egyik legkritikusabb kérdése az áremelkedések korlátok között tartása. Mint mondot­ta, életszínvonalpolitikai cél­jaink nem engednek meg na­gyobb mértékű inflációt, ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy a gazdaság működésének volt és van ár­felhajtó hatása. Ezt a hatást a piaci verseny erősödésé­nek, a strukturális változá­soknak kell fékezniük, eze­ket a hatásokat tartósan nem lehet helyettesíteni az áremelés adminisztratív kor­látozásával, mert azok a gaz­dasági élet fejlődését is kor­látoznák. Nagy gonddal vizsgálják a szakszervezetek azt is, hogy a gazdaságirányítás tovább­fejlesztésére a tervezett és a megvalósított intézkedések hogyan érintik az egyes ré­tegeket, s törekednek a hát­rányos helyzetek okainak és következményeinek felszá­molására. A továbbiakban a teljes és egyben hatékony foglalkoz­tatás nagy jelentőségéről szólt. Mint mondotta, fejlő­désünknek talán a legna­gyobb tartaléka, hogy min­den ember olyan munkakör­ben, munkahelyen dolgozzon, ahol a leginkább szükség van rá, s ott kell a legin­kább megtalálnia a számítá­sát is. A szakszervezetek — mi­közben elősegítik a munka­erő hatékony foglalkoztatá­sát — megkövetelik a dolgo­zók megfelelő képzését, át­képzését, és erre az időre a megfelelő anyagi ellátást is. Ezután arról szólt, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének egyik legfontosabb eleme a szabá­lyozók módosítása, amely ak­kor sikeres, ha a szobályo- zók jól közvetítik a gazda­sági környezet követelmé­nyeit, ösztönöznek a vállala­ti teljesítmények növelésére, s egyben stabilak is. Nagy lesz a jelentősége a módosu­ló jövedelemszabályozásnak, amely arra épül, hogy a ha­tékonyabban dolgozó válla­latoknak nagyobb legyen a jövedelmük, s a dolgozók ke­resete is itt legyen maga­sabb. A vállalatok általában az úgynevezett keresetszint- és a keresetnövekmény-sza­bályozás között választhat­nak majd, mindkettőnek megvannak az előnyei, de a kockázata is. Az új formák erőteljesebben ösztönöznek a teljesítmények növelésére, az ezzel arányos keresetnöveke­dést kevesebb fék, korlát akadályozza majd mint ed­dig. Ezután az előadó részlete­sen foglalkozott az érdek- egyeztetés kérdéseivel. A vállalaton belüli érdekegyez­tetés legfontosabb okmánya a helyi kollektív szerződés. Már a közeljövőben sor kerül olyan szabályozásra, amely biztosítja, hogy a kollektív szerződésben szabályozni le­hessen minden olyan sajátos helyi ügyet, amit magasabb szintű jogszabály nem tilt. Gál László végül a válla­latok irányításának módsze­reiről beszélt, s szólt arról is, hogy a választott vezető­ség által irányított vállala­toknál célszerű lenne, ha az összevont szakszervezeti tag­gyűlés egy szélesebb fóru­mon, a dolgozók gyűlésén érvényesítené funkcióit, vagyis olyan gyűlésen, ame­lyen a nem szervezett dolgo­zók is részt vesznek. Gál László beszédét vita követte. A vitában Havasi Ferenc is felszólalt. (Beszé­dének szövege lapzártakor nem állt rendelkezésünkre.) A tanácsülés ezután egy­hangúlag elfogadta a gazda­ságirányítás továbbfejleszté­sével kapcsolatos szakszerve­zeti feladatokról szóló hatá­rozati javaslatot. További napirendi pont­ként Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT elnöke szóbeli kiegészítést fűzött a magyar szakszervezetek nem­zetközi tevékenységéről elő­terjesztett elnökségi jelen­tésben. A jelentés rámutatott, hogy a magyar szakszervezetek az utóbbi években széles körű, élénk nemzetközi tevékeny­séget fejtettek ki. Fejlődött, erősödött együttműködésük a szocialista országok szak- szervezeteivel, valamint a tőkés és a fejlődő világ osz­tályharcos, haladó szakszer­vezeteivel. A tanácsülés a jelentést egyhangúlag elfogadta. Az új pártoktatási év ^ m6?yéi partbizottság --------------—— iktatási igaz­gatóságán szeptember elején már megkezdődött a tanév. A politikai tömegoktatás tan­folyamai az október 15-ével kezdődő héten indulnak. A mezőgazdaságban — tekin­tettel a mostani őszi munka­csúcsra — november 12-ével kezdődik az oktatás. Sokéves gyakorlat, hogy a különböző szintű pártszervek — az alapszervezetektől a megyei pártbizottságig — évente értékelik — elemzik az elmúlt oktatási év tapasz­talatait és meghatározzák a következő év tennivalóit. Ez történt ez év nyarán is. Az új oktatási év előkészítése tulajdonképpen már hónapok óta folyik. A pártszerveze­tekben eldöntötték, milyen oktatási formákat indítanak, ismét megbízták a munká­jukat jól végző propagandis­tákat, és ahol kellett, újak­nak adtak megbízást, egyéni beszélgetésekkel kiválasztot­ták a különböző tanfolya­mok hallgatóit, megrendel­ték a Kossuth Kiadónál a tananyagokat. A most végző­dő héten Szekszárdon, Bony- hádon, Dombóváron, Pakson, Tamásiban, Dunaföldváron, Tolnán és Simontornyán két­napos fölkészítőt rendeztek a propagandistáknak. Ezeken „muníciót” kaptak a propa­gandisták munkájukhoz ak­tuális ideológiai, politikai, gazdasági kérdésekről, a XIII. kongresszusra való fel­készülés és a pártpropagan­da feladatairól. A tananyagok túlnyomó része már megérkezett a pártszervezetekhez. A „leg­népesebb” tömegpolitikai ok­tatási forma, az „Időszerű ideológiai és politikai kérdé­sek” füzetei — e forma ke­retében huszonkilenc téma­körből válogathattak a helyi igények és szükséglet felmé­rése alapján a pártszerveze­tek, önállóan összeállítva a tanfolyam tematikáját — fo­lyamatosan jelennek meg és jutnak el az alapszervezetek­hez. Természetes, hogy a fő fel­adat a központilag meghatá­rozott tananyag elsajátítta­tása. Ám ez az oktatási év különbözik a megelőzőktől. Külön — azaz mégsem csak külön, hanem nagyrészt a tananyaghoz kapcsolódóan is kell foglalkozni a megyei pártértekezletre és a XIII. pártkongresszusra való föl­készüléssel, hazánk felszaba­dulásának negyvenedik év­fordulójával. Az évforduló jó alkalom annak bemutatá­sára, hogy milyen gyökeres fordulatot hozott az emberi­ség történetében a fasizmus fölötti győzelem, milyen vál­tozások mentek végbe a vi­lágban, hogyan alakult és fo­lyik a békéért és biztonsá­gért folyó küzdelem, mit tesz ezért felszabadítónk, a Szov­jetunió és az egész szocialis­ta világrendszer. A politikai oktatásban r--------------- kiemelten k ell foglalkozni hazánk négy évtizedes fejlődésével, hite­lesen ábrázolni e nemzeti sorsfordulónkat. Helyet kell, hogy kapjanak az oktatásban nemcsak az országos változá­sok, eredmények, hanem a megyeiek (erről különböző kiadványok készülnek) és a helyiek is. Ez utóbbinál el­engedhetetlen a helyi párt­szervek — szervezetek segít­sége. Vonják be a propagan­distákat a helyi változások tényeinek, adatainak össze­gyűjtésébe, közzétételébe is. Szükséges, hogy a külön­böző tanfolyamokon sokol­dalúan foglalkozzanak a fel- szabadulással és az azóta be­következett változásokkal, mai helyzetünkkel, nehézsé­geinkkel és az azokból kive­zető út tennivalóival. A XIII. kongresszusra készülve kell bemutatni az előző kongresz- szus óta megyénk társadal­mi, politikai, gazdasági, kul­turális téren elért eredmé­nyeit is. így lehet elérni, hogy a párttagság még jobban azo­nosuljon a párt politikájá­val, növekedjék a párttagok és a kommunista közösségek, különösen az alapszervezetek kezdeményező, mozgósító szerepe. Ez növeli a párton- kívüliek bizalmát is a párt iránt. Nyíltságra és őszinteségre kell készíteniük a propagan­distáknak hallgatóikat — a politikai oktatás résztvevői tulajdonképpen vitapartnerei egymásnak és a propagan­distának. Követelmény volt ez eddig is a politikai okta­tásban, és napjainkban, ami­kor a világban és itthon új jelenségek kérdőjeleznek meg korábbi beidegződöttsé- geket, ez még fontosabb. Az egységes állásfoglalás, véle­mény csak vitában kovácso- lódhat ki — a helyes állás­pont kialakításához, elfogad­tatásához pedig nélkülözhe­tetlen a propagandista napra­kész fölkészültsége — a párt politikája iránti bizalom csak így erősödhet. Sok segítséget adhatnak a politikai oktatáshoz a propa­gandista klubok. A múlt év­ben alakult öttel együtt ma már tizenegy működik a vá­rosokban és nagyközségek­ben. A propagandisták a klubfoglalkozásokon bővíthe­tik, megújíthatják ismeretei­ket, kicserélhetik tapasztala­taikat, megbeszélhetik a he­lyi adatok-anyagok fölhasz­nálását, tanulhatnak egymás­tól módszereket is. Az elmúlt években bővültek a lehető­ségek a szemléltetés tekin­tetében is. Rendelkezésre állnak az eszközök, köztük nem egy helyen filmvetítő, és megjelent már a video­technika is — csak céltuda­tosan használni kell őket. Megnövekedett ^ tok várnak megvalósításra a politikai oktatás most kezdő­dő évében. Ezek valóraváltá- sához elengedhetetlen a párt­szervezeti vezetőségek folya­matos segítsége. J. J. HÉTRŐL HÍRRE Részlet a dombóvári állandó természettu­dományi bemutatóból ómassai múzeumot. Fekete-tenger-parti üdülésből hazatérőben útba ejtettem Se­gesvárt, hogy megnézhessem a Petőfi-em- lékház kiállítását... Ezekben a hetekben a megszokottnál is nagyobb a forgalom a múzeumokban, lé­vén októben: múzeumi hónap. Ez alka­lomból nyitották meg hétfőn a dombóvári természettudományi bemutatótermet — a Béri Balogh Ádám Múzeumnak első Tolna megyei állandó természettudományi kiál­lítását. Először láthatja majd a közönség Szekszárdon a megyei múzeum birtokában lévő XIII—XIX. századbeli képekből vá­logatott kiállítását a Művészetek Házá­ban. Jelentős eseménye lesz a múzeumi hónapnak Illyés Gyula Puszták népe című művének kéziratából, megyénk nagy szü­löttjének gyermekkori rajzaiból, eddig is­meretlen fényképeiből készült kiadvány megjelenése. Megbecsüljük a múlt és a jelen értékeit. Ezt segíti elő a múzeumi hónap Tolna me­gyei rendezvénysorozata is. Gáz a „kapuk előtt" Lapunkban évtizedekig nem volt téma a gáz. Mármint a vezetékes gáz, mert a pa­lackos már majdnem minden háztartás­ban, sőt a kiskerti tanyák egyikében-má- sikában is megtalálható. Aztán jött a meglepetés, nem is olyan régen, amikor megtudtuk, hogy az orszá­gos gázvezeték-hálózathoz „csatlakozik” Tolna megye is, a megyeszékhely és Bony- hád — és néhány környékbeli település részesülhet e rendkívül gazdaságos, a kör­nyezetet kímélő fűtőanyagból. A bátaszé- ki vázkerámiagyárban már gázzal fűtik a kemencéket és mint a keddi Népújság­ban olvashattuk, Bonyhádon is már csak napok kérdése, hogy az üzemekben, intéz­ményekben, lakásokban — már amelyik­nek a tulajdonosa hitt az ígéretben — megjelenjen a gáz. Hogy miért csak a le­hetséges lakásoknak a tizenöt százalékába jut el az idén a vezetékes gáz? — Talán az is közrejátszott, hogy a városban túl­ságosan sokáig voltak felbontva az utak, néhol hónapokig szünetelt a munka — so­kan egyszerűen nem hitték el, hogy a ve­zetéképítők határidőre végeznek. Mindenesetre nem volt mindenki pesz- szimista. Százötven—százhatvan lakásban már gázzal fűtenek, ahogy megjön az iga­zi ősz. És megjelent egy apróhirdetés is lapunkban, feladója pébágáz-palackot és -tűzhelyet kínál megvételre. Nemzetközi kapcsolataink Volt olyan időszak a megye és a me­gyeszékhely életében, amikor jóformán az őszi vadászszezonra érkezők képezték a külföldről idelátogatók zömét. Manapság egyre több hivatalos delegációt fogadunk és — küldünk. A héten két küldöttség in­dult Karl-Marx-Stadtba, Kambodzsából jött egy népfront-delegáció, Szekszárdon magyar—NDK barátsági gyűlést tartottak NDK-küldöttség részvételével, másnap ugyancsak a megyeszékhelyen csehszlovák delegációt fogadtak és rendeztek barátsági találkozót. A következő napon a Szovjet­unióból érkezett vendég-előadó. A népek barátságának erősítéséhez megyénk is megteszi a magáét. JANTNER JÁNOS Bábolnai napok. Bal oldalt a MEZŐGÉP öntözőberendezése A múlt 6a a Jelen értékel Nehezen tudnám elsorolni, hogy hány múzeumban fordultam meg, de bármerre járok — és ha időm engedi — felkeresem a helység, vagy az üzem múzeumát. Vol­tam a sumeni Kossuth-emlékmúzeumban, jártam az Ermitázsban, egy sor budapesti múzeumban, szilvásváradi üdülésem alkal­mával nem mulasztottam el megnézni a hazai kohászat kialakulását szemléltető Egy kis válogatás a most befejeződő hé­ten megjelent írásainkból: Szeptember 29., szombat: Megyei béke­nagygyűlés Bátaszéken — TESZÖV-elnök- ségi ülés — Múzeumi hónap. Szeptember 30., vasárnap: Ünnepélyes eskütétel — Kamdozsai népfront-delegáció megyénkben — Bábolnai napok. Október 2., kedd: A bonyhádi gázprog­ram — SZMT-delegáció utazott Karl- Marx-Stadt-ba. Október 3., szerda: Magyar—NDK ba­rátsági gyűlés — IRV rendszergazdai partnertalálkozó — Szüreti vásár — Illyés Gyula-emlékoszlop avatása. Október 4., csütörtök: Magyar—cseh­szlovák barátsági találkozó — őszi leha­lászás. Október 5., péntek: Pártküldöttség uta­zott Karl-Marx-Stadt-ba — Vendégelőadó a Szovjetunióból — Cukorrépa-termeszté­si bemutató és tanácskozás Kaposváron. A mezőgazdaság Közismert, hogy ezekben a hetekben ja­vában folyik a nagy őszi mezőgazdasági munka, a betakarítás, talaj-előkészítés és vetés. Hogy miért tükröződik ez csak egy kis képes tudósításban az őszi lehalászás­ról a lapban? Tennivalóinkat már az elő­ző héten „letudtuk” és már lassan-lassan el is felejtjük azokat az időket, amikor ilyentájt — no meg aratáskor — az újság­írók is szinte állandóan járták a határt, és alig múlt el olyan nap, amikor e nagy munkáról kisebb-nagyobb hírt, tudósítást, riportot ne kellett volna a szerkesztő asz­talára tenni. Ma „olajozottan” megy a munka, az időjárás is kedvez, nem kell a lapnak sen­kit se noszogatni. Annál több az olyan eseményről szóló írás, amely a mezőgazdasággal kapcsolatos bemutatókról, tanácskozásokról szól. Me­zőgazdaságunk ma a világ élvonalában van, ám teljesítményének fokozása tovább­ra is szükséges. A helyzetet, eredménye­ket és a fejlődési lehetőségeket mutatta be a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát az immár nyolcadszor megrendezett bábolnai napokon. Az elmúlt háromnegyed év gaz­dálkodását elemezték és a tennivalókat fo­galmazták meg a megyei termelőszövet­kezeti szövetség elnökségi ülésén. Az IŐV Fornádon megtartott rendszergazdai part­nertalálkozóján elhangzott előadások hoz­zásegítették a részt vevő szakembereket, hogy tájékozódjanak a fejlesztési lehető­ségekről, a korszerű technológia legújabb eredményeiről. A kaposvári cuporrépa- termesztési bemutató és tanácskozás is azt célozta, hogy a mezőgazdasági üzemek tá­jékozódjanak, hogyan lehet többet, job­bat és’kevesebb ráfordítással termelni. Ta­lán még „üzletet is csinált” a MEZŐGÉP azzal, hogy a főiskola tangazdaságában megtekintették a szakemberek a vállalat cukorrépa-betakarító gépeit. „Inter arma silent musae” — háborúban hallgatnak a múzsák, fogalmazták ezt meg Rómában vagy két évezreddel ezelőtt. Odáig jutottunk, hogy a mezőgazdaság nagy „csatájának” idején jut idő és ener­gia arra is, hogy a továbblépésről tanács­kozásokat, nagyszabású bemutatókat ren­dezzenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom