Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-31 / 256. szám

2iÜEPÜJSÄG 1984. október 31. A KGST XXXIX. ülésszaka A magyar küldöttség a havannai KGST-tanácskozáson. Középen Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a küldöttség vezetője. (Telefotó) Szűrös Mátyás találkozója a brit miniszterelnökkel Margaret Thatcher, brit miniszterelnök kedden fogadta Szűrös Mátyást, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, aki a brit kormány meghívására hivatalos lá­togatáson Londonban tartózkodik. Tovább keresik az elrabolt papot (Folytatás az 1. oldalról.) zötti együttműködésről szóló megállapodás. Ez év szep­temberében tartotta meg el­ső ülését a KGST és Nicara­gua együttműködésével fog­lalkozó vegyes bizottság. Meg­vitatta a gazdasági és mű­szaki együttműködés jelen­legi helyzetét és távlati lehe­tőségeit, meghatározva an­nak konkrét területeit. Hosszú távú tervegyeztetés Nyikolaj Bajtbakov, a KGST tervkoordinációs bi­zottságának elnöke számolt be a tagállamok 1986—1990- es időszakra vonatkozó nép­gazdasági terveinek egyezte­téséről. Közölte, hogy lé­nyegében befejeződött a két­oldalú koordinációs tevé­kenység első szakasza. Az együttműködés konkrét te­rületeiről szólva megemlítet­te: több tagállam megállapo­dott arról, hogy 1995-ig, il­letve 2000-ig érvényes hosz- szú távú kétoldalú programot dolgoz ki a kapcsolatok fej­lesztésére. Az érdekelt or­szágok megvitatták, miként kapcsolódhatnak be a Szov­jetunió élelmiszer-program­jának megvalósításába, szovjet élelmiszeripari és könnyűipari létesítmények rekonstrukciójába. Megálla­podás született arról is, hogy Csehszlovákia, Magyaror­szág és a Szovjetunió közre­működik lengyel ipari léte­sítmények építésének befe­jezésében. Megkezdődött an­nak előkészítése, hogy az érdekelt tagországok erőfor­rásainak bevonulásával fel­építsék a Szovjetunióban a jamburgi lelőhely és a nyu­gati határ közötti gázveze­téket. A KGST tanácsülése a be­számolók után a . tagorszá­gok küldöttségvezetőinek felszólalásával folytatta munkáját. Kedden a meghí­vottként részt vevő országok és nemzetközi gazasági szer­vezetek képviselői kaptak szót. Tyihonov az együttműködés elmélyítésének feladatairól A KGST XXXIX. üléssza­kán hétfőn elmondott beszé­dében Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök, a szovjet küldöttség vezetője kitért a szocialista országok gazda­sági fejlődését meghatározó külső tényezőkre, a nemzet­közi helyzet alakulására. Határozottan bírálta az Egyesült Államok militarista politikáját, és leszögezte, hogy a Szovjetunió senkinek sem engedi meg az erőfölény megszerzését. Rámutatott ar­ra is, hogy az utóbbi időben mind többször hallható wa­shingtoni békenyilatkozatok ellenére egyetlen tény, gya­korlati lépés sem bizonyítja az amerikai politika változá­sát; az Egyesült Államok to­vábbra is arra törekszik, hogy fenntartsa a feszültsé­get a világ különböző része­in, többek között Latin-Ame- rikában. A szocialista gazdasági közösségen belüli együttmű­ködésről szólva Nyikolaj Tyihonov leszögezte: a tag­országoknak tökéletesíteniük kell kooperációjukat, hogy erősödhessen egységük és összeforrottságuk. Rámuta­tott arra is, hogy a KGST legfontosabb stratégiai cél­kitűzései közé tartozik a . népgazdasági tervek egyez­tetésének tökéletesítése, és a tudományos-műszaki hala­dás meggyorsítása. Ez utób­bit szolgálják a robottechni­ka, a mikroelektronika, a mikroprocesszoros technika és az új anyagok kifejlesz­tése terén tett, s a jövőben teendő lépések. A szovjet miniszterelnök részletesen kitért arra is, hogy a tagországok megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tanak a KGST három gyen­gébben fejlett tagja — Ku­ba, Mongólia és Vietnam — fejlődésének. Céljuk az, hogy gazdasági fejlettségük szint­je elérje a többi tagországét. A tagországok küldöttség­vezetőinek és a meghívott­ként jelen levő államok és regionális gazdasági szerve­zetek képviselőinek hétfőn elhangzott felszólalásai után kedden zárt ajtók mögött, a tanácskozás dokumntumai- nak előkészítésével folytat­ta munkáját a Havannában a KGST XXXIX. ülésszaka. PANORÁMA BUDAPEST A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa meghívá­sára október 24—30. között látogatást tett hazánkban a Lengyel Egyesült Paraszt­párt küldöttsége, Kazimierz Olesiak első titkár vezetésé­vel. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 6. szá­mú bizottságában felszólalt Dr. Görög János, a magyar küldöttség tagja. Az alapok­mányt méltatva kijelentette, hogy annak céljait és elve­it, az általa létrehozott szer­vek tevékenységét tekintve kiállta az idők próbáját, megfelelő és rugalmas kere­teket biztosított a világszer­vezet szerteágazó tevékeny­ségéhez. TOKIÓ A japán kormány kedden elhatározta, hogy januártól feloldja azokat a szankció­kat, amelyeket tavaly no­vemberben — a Csőn Tu Hvan dél-koreai elnök ellen Rangoonban elkövetett me­rénylet ürügyén — léptetett életbe a KNDK-val szem­ben. ÜJ-DELHI India növelni fogja fegy­vervásárlásait és fejleszteni fogja saját hadiiparát, hogy így ellensúlyozza a szomszé­dos Pakisztánnak szánt ame­rikai katonai szállításokat — közölte újságírókkal Indira Gandhi. WELLINGTON Az új-zélandi földrengés- jelző intézet kedden újabb francia kísérleti atomrob­bantásról adott hírt. Az idén ez már az ötödik francia atomkísérlet volt ebben a körzetben. Az október 19-én elrabolt varsói papot egyelőre sem élve, sem halva nem talál­ják a lengyel nyomozószer­vek. A Varsótól mintegy 150 kilométerre észak-nyugatra levő Wloclawek város kör­nyékén több tucatnyi búvár kutatja a Visztula medrét, mert a pap elrablásával gya­núsított három belügymi­nisztériumi tiszt közül kettő azt vallotta, hogy ott dob­ták be Popieluszkót a vízbe. Űj fejlemény az ügyben, hogy a püspöki kar bejelen­tése szerint az emberrablók névtelen levélben váltságdí­jat követeltek Popieluszkó- ért. A levél érkezéséről egy névtelen telefonáló előre ér­tesítette a püspöki kar tit­kárságát. A gyanúsítottak megerősítették, hogy valóban feladtak ilyen levelet. Folyik a nyomozás az em­berrablás hátterének felfe­désére is. Czeslaw Kiszczak tábornok, belügyminiszter szerint feltehetően volt va­laki, aki a három tiszt ak­cióját irányította és fedezte. Negyven éve történt I. Két front van, tiouö tartozol? Fegyveres ellenállás a nyilasuralom idején Az antifasiszta akciókat kemény megtorlás követte. Ké­pünkön egy meggyötört ember a letartóztatás után. Az­zal gyanúsították, hogy részt vett a robbantásban, amely. lyel a budepesti Városi Színházban tartott nyilas nagy­gyűlést szétzavarták. Horthy október 15-i prok- lamációja a Magyar Frontot, a lakosságot és a hadsereget is váratlanul és felkészület­lenül érte. A Magyar Front vezetői, akikkel a kormány­zó 11-én tárgyalt, azzal jöt­tek el, hogy a munkásság részére fegyvereket kapnak, s a „nagy nap”-ra október 17—18-án kerül sor. A kor­mányzó másnap fogadta a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége képviselőit is, akik azzal a benyomással távoztak, hogy Horthy fél, bizonytalankodik. Nyilván attól tartott, hogy a mun­kások az ígért fegyvereket nemcsak a németek ellen fordítják, de felhasználhat­ják forradalmi követelések teljesítésére is. Míg Horthyék tétováztak, a németek már október 3-tól határozott előkészületeket tettek a magyar kiugrás megakadályozására. Az az­óta nyilvánosságra került okmányok tanúsítják, hogy a német felderítés (SD) az előzményekről meglepően pontos értesüléseket szerzett, ismerte a „budai Vár” szán­dékait, s ennek megakadá­lyozására határozott intézke­déseket foganatosított. Ifjú Horthy Miklós elrab­lása része volt a kiugrás megakadályozására, a nyilas hatalomátvételre szolgáló „Páncélököl” fedőnevű né­met tervnek. Mint ismere­tes, ez az akció volt a köz­vetlen nyitánya az október 15-i eseményeknek. Így nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a nemzet sorsát fordító ese­mények végül is a nácik „forgatókönyve” szerint va­lósultak meg. A tétova ka­tonai intézkedések, a soro­zatos árulások, és a nyila­sok szabotázsakciói miatt á fegyverszüneti kísérlet csú­fos kudarccal végződött. A hatalom a náci-báb Szálasi Ferenc és nyilaskeresztes pribékjei kezébe jutott. Kezdetét vette újkori törté­nelmünk legtragikusabb fe­jezete. A nagy lehetőség, a nagy történelmi pillanat ki­használatlanul múlt el. A korabeli nyilas lapok úgy állítják be, hogy a Szá- lasi-puccs „alkotmányos” volt, társadalmi és politikai fordulatot jelentett, s merő diadalként, vér nélkül zaj­lott le. Érthetően nem írtak azok­ról az eseményekről, ame­lyek tanúsítják, hogy a tár­sadalom legkülönbözőbb ré­tegeiből, sőt még a régi rend hívei közül is, milyen sokan fordultak szembe a „hungaristák”-kal. Katonai ellenállás A németekkel szemben el­lenállást fejtett ki például a testőrség. A Vár elfoglalása­kor elesettek temetését áb­rázoló korabeli fényképen 17 német koporsó látszik. Tűz­harc volt a huszárok és a nyilasok között az Andrássy laktanyában is. Fegyveres ellenállásra került sor a Rei­ter Ferenc utcában beszállá­solt munkaszolgálatosok és a nyilasok között. Lövöldözés volt Takácsi községben, Haj- máskéren a honvédek le­fegyverezték az ottani német erőket. Mindmáig felderí­tetlenek a bonyhádi véreng­zés körülményei, ahol a Szá- lasi-esküt megtagadó honvé­deket mészárolták le. Október 15-ével megkez­dődött a hadsereg és az ál­lamapparátus bomlása, szét- züllése. Az 1. hadsereg katonái kö­zül e napokban mintegy 20 ezren álltak át a Vörös Had­sereg oldalára. Számos más csapatrész, több parancsnok beszüntette a harcot, átállt, megadta magát, feloszlatta egységét, mert úgy ítélte meg, hogy a háború további folytatása esztelenség, s a Horthyra tett eskü tovább már nem kötelezi őket. A fővárosban a Teleki tér­nél, a Népszínház utca több házában került sor fegyve­res ellenállásra. A „Szír”- csoport a város három pont­ján is kézigránátot dobott a fasisztákra. Támadás érte a nyilasokat Óbudán, az Eskü téren és a Royal szállónál is. Mindezek az események nem voltak ugyan képesek megváltoztatni az esemé­nyek folyamatát, de azt mégis tanúsítják, hogy a nép legjobb fiai, a hazafiak, a partizánok, ellenállók megpróbáltak tenni a fasisz­ta hatalom ellen. A történészek véleménye megegyezik abban, hogy ok­tóber 15-e nemcsak a ma­gyar történelem fontos és tragikus dátuma, de egyben a magyar antifasiszta ellen­állás jelentős korszakhatára is. E nappal végleg leleple­ződtek azok a felülről su- gallt illúziók, hogy az ország a kormány, az államvezetés segítségével kikerülhet a háborúból, csatlakozhat a Hitler-ellenes koalícióhoz. Nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzet sorsa most már a tömegek kezében van, nekik kell választani, nekik kell cselekedni a nemzet jövője érdekében. A Nyílt levél tanulságai Az erők polarizálódtak. „Két front van, hová tarto­zol?” — tette fel a kérdést minden magyarnak a kom­munista párt. Választani kel­lett a becsület, a tisztesség, az ellenállás, vagy a ma­gyarság feláldozása, a nácik szolgálata között. A párt 1944. október. 28-án nyílt levélben fordult a ma­gyar néphez. Ez az okmány drámai erejű, történelmi próbát kiálló elemzés októ­ber 15. okairól, a nyilas rendszer lényegéről. Vázolja a kiutat, tanácsokat ad a nemzeti ellenállás szervezé­sére. Megállapítja, hogy a tö­megek harckészsége, szerve­zettsége és irányítása nem felelt meg a történelmi ese­mények követelményeinek. „A Magyar Front ezt a mun­kát nem végezte el... ezért hiányzott, és hiányzik ma is a tömegek kellő harckészsé­ge ...” — hangzik az elem­zés. A KMP úgy értékelte, hogy a nyilasuralommal a tö­megekben egy nagyfokú ki­józanodás következett be, s az emberek milliói szembe­fordultak Szálasi rendszeré­vel. Van tehát lehetőség a széles körű nemzeti ellen­állás kibontakoztatására. A Nyílt Levél már kiadta a jel­szót a partizánharc, a nem­zeti ellenállás megkezdésére. A legdöntőbb, legnagyobb és legsürgősebb feladatnak a munkásság és a honvédség közös harci frontjának meg­teremtését tartotta. De a harcban nagy szerepet szánt a lakosság más osztályainak, rétegeinek (parasztok, tiszt­viselők, egyházak, zsidók stb.) is. Igazi népfrontprog­ram volt ez, amely egyesíte­ni kívánt valamennyi haza­fias antifasiszta erőt. A párt vázolta azokat a szervezeti, taktikai lépése­ket is, amelyek nyomán a szerveződő ellenállás a ké­sőbbiekben ténylegesen ki is bontakozott. A legfontosabb volt a hadsereg megnyerése, a ka­tonák bevonása, Budapest pusztulás előli megmentése, a munkásságra támaszkodva a gyári, üzemi ellenállás ki­bontakoztatása, „védő őr­ségek”, milíciák létrehozása, sztrájkok, szabotázscselek­mények szervezése. Taná­csolta az ellenállóknak az állami intézményekbe való behatolást, „beépülést”, hogy ezzel is elősegítsék azok szétbomlasztását, GAZSI JÓZSEF (folytatjuk) A magyar hadsereg soraiból nem kevesen voltak, akik vállalták az antifasiszta harcot, ott voltak az ellenállási és partizáncsoportokban, a Vörös Hadsereg oldalán, eset­leg külföldön csatlakoztak a Hitler-ellenes erőkhöz. Ké­pünkön azok a magyar katonák, akik a szlovákiai Jego. rov partizáncsoporthoz csatlakoztak Kalistye községben, 1944 decemberében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom