Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

12 NÉPÚJSÁG 1984. október 20. íís;».:; illll MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN 111 MAGAZIN MAGAZIN * * : i MAGAZIN m MAGAZIN ■f MAGAZIN '' f" m MAGAZIN ts I MAGAZIN » MAGAZIN Menekülés a halálba Öngyilkos adósok Egy 41 éves munkanélküli Tokióban meggyilkolt egy prostituáltat, saját bevallása szerint egyedül azért, hogy megmeneküljön hitelezőitől: „A börtön az egyetlen hely, ahol a szarakinoktól legalább félig-meddig biztonságban érezhetem magam.” Szarakinoknak nevezik Ja­pánban a magán pénzköl­csönzőket. Ezek a leggono­szabb hiénák. Fokozatosan a zálogházak helyébe lépnek és az egyszerű emberek szá­mára az egyetlen lehetősé­get jelentik arra, hogy ke­zes nélkül azonnal készpénzt kapjanak. A bankok ugyan­is, amelyek 12—20 százalékig terjedő kamatra adnak köl­csönt, nagy biztosítékokat kívánnak, ezeknek igen ke­vés hitelkérő tud eleget ten­ni. A szarakinok egyáltalá­ban nem kérnek biztosíté­kot. Elég egy telefonhívás, és a pénz már házhoz jön. Persze óriási, 100 százalékig terjedő kamatot kell fizetni érte. És, bármennyire hihe­tetlenül hangzik is, ezek az uzsorások ezzel még meg­maradnak Japán jelenleg ér­vényes törvényeinek kerete­in belül: a törvény szerint a kamatok felső határa 109,5 százalék. A szarakinok nem kérnek ugyan biztosítékot, de ami­kor esedékessé válik a pénz, semmilyen brutalitástól sem rettennek vissza. A rendőr­ség becslése szerint legalább 3000 szarakin hivatásos gengsztereket szerződtet, akik a pontatlan fizetőket maffia-módszerekkel terro­rizálják, és halálos fenyege­tésektől sem riadnak vissza. A hitelező-hiénák fizetés- képtelen áldozatai ilyenkor legtöbbször egy második hi­telszerződést írnak alá, amelynek alapján hitelező­iktől teljesen függő helyzet­be kerülnek. Gyakran az ön- gyilkosságba menekülnek, mint azt az újsághírek sze­rint néhány hónap alatt a japánok százai tették. Az új­ságok adatai szerint az or­szágban összesen 2 millió adós fizetésképtelen, adós­ságaiknak összege átszámít­va 250 milliárd schilling. A parlament most tör­vénnyel szándékozik korlá­tozni az uzsorások lehetősé­geit. A kilátások nem na­gyon biztatóak, minthogy az uzsorások tekintélyes szö­vetségesre tettek szert ma­gukban a bankokban. Az atomenergia Svájcban Az építés alatt álló egyik svájci atomerőmű madártávlatból Svájc vízi erőművekkel a világ egyik legjobban ellá­tott országa. De e természe­ti kincsben mégsem olyan gazdag, hogy villamosener- gia-szükségletét teljes egé­szében ebből a forrásból fe­dezhetné. Mivel a szénhid­rogénekből maradéktalanul importra van utalva, már három évtizeddel ezelőtt el­határozták, hogy az atom­energia felhasználásával próbálják kielégíteni egyre fokozódó villamosenergia­igényüket. Ezzel a környe­zetvédelem kívánságainak is eleget tesznek, hiszen nem kell légszennyező szén- és olajtüzelésű erőműveket épí­teni és üzemeltetni. Arra egyébként is vigyáznak, hogy a hagyományos ener­giahordozók — szén, olaj, földgáz — vonatkozásában ne legyenek idegen orszá­goknak kiszolgáltatva. (A szén egyébként 2, a tűzifa 1,5, a földgáz pedig 4,5 szá­zalékkal szerepel az ener­giamérlegben; a vegyipar en‘ nél természetesen sokkal na­gyobb mennyiségeket hasz­nál fel.) Az első svájci atomerőmű­vet 1969-ben helyezték üzembe. E nyomottvizes reaktorral működő 350 MW nettó villamos teljesítőképes­ségű erőművet azóta több más követte, és jelenleg is számos atomerőmű van épí­tés és tervezés állapotában. Ma már több mint 40 szá­zalékos az atomerőmű része­sedése az ország energiater­melésében, ami nagyon ko­moly eredménynek számít. Időközben az alpesi ország berendezkedett a reaktorku­tatásra, és reaktorgyártó ipart is létrehozott. A keletkező radioaktív hul­ladékok végleges elhelyezése komoly fejtörtést okoz ugyan az illetékeseknek, de e tekintetben a svájciak op­timisták. Az atomerőművek egyébként kifogástalanul működnek, egy kisebb, kö­vetkezmények nélküli üzem­zavar — a reaktor túlhevü- lése és a fűtőelemek meg­hibásodása — csak a kezdet kezdetén fordult elő. Az emberszabású majmokról Az orangután, a csimpánz, vagy a gorilla — melyik az ember legközelebbi rokona? Erről vitatkoztak a tudósok az amerikai tudományfej­lesztési társaság legutóbbi New York-i kongresszusán. Az orangután-elméletet a pittsburgi egyetem tanára, Jeffrey Schwartz képviselte. Schwartz kiemelte, hogy az ember és az orangután fon­tos külső ismertetőjegyekben különbözik az összes többi élő emlőstől Például mind az ember, mind az orangután terhes­ségi ideje 270 nap, és az orangután nőstényeinél a legmagasabb-a női nemi hor­monok koncentrációja. A Yale Egyetem tudósa, Char­les Sibley viszont a geneti­kai anyag összehasonlítása alapján azt vallja, hogy „egyértelműen” a csimpán­zok az ember legközelebbi rokonai. A hét karikatúrája [/eijW/fytáee Szöveg nélkül Yelin Andreev rajza Spandaut lerombolják Nagy-Britanniának az a titkos terve, hogy a spandaui börtönt 48 órán belül lerom­bolják egyetlen rabja, Rudolt Hess, Hitler volt helyettesé­nek halála után. Nyugat-berlini katonai for­rások közölték, hogy bulldó­zerekkel fogják lerombolni a roskadozó börtönt, amint azt a négy orvos, aki a most 90 éves rabra felügyel, meg­erősíti, hogy meghalt. Ezzel az a céljuk, hogy ele­jét vegyék a neonácik szim­pátiatüntetéseinek. Hess holttestét el fogják égetni, hamvait pedig szét fogják szórni, hogy ne maradjon utána sír, amely gyülekező- helyül szolgál. A telekre az angol fegyveres erők egy tu­dományos komplexumát fog­ják fölépíteni. Hess a szövetségesek fog-, lya, amióta 1941-ben Skóciá­ba szökött. Az utóbbi 18 év­ben ő az egyetlen spandaui fogoly. Hess, aki a jelentések sze­rint jól néz ki, idejének nagy részét olvasással tölti. Az őröket utasították, hogy ne beszéljenek vele. Mágneses szűrők A mágneses szűrőket már hosszú évek óta alkalmaz­zák az ipar számos terüle­tén. Működési elvük az, hogy erős mágneses térben a ferromágneses anyagok át­menetileg mágneses töltést vesznek fel, és így elválaszt­hatók a nem mágnesezhető anyagoktól. Angol szakemberek újab­ban szennyvíztisztító beren­dezésekben alkalmaznak mágneses szűrőket. Kikísér­letezték ugyanis, hogy ha vas-oxidot vagy titánoxidot adnak a tisztítandó szenny­vízhez, akkor ezek a nagy felületű, jól abszorbeáló anyagok nagyobb részecs­kékké csapják össze az ap­róbb szennyezéseket, s meg­kötik őket a felületükön. Az így nyert szennycsomók mágnesezhetők, ezáltal mág­neses szűrők segítségével visszatarthatok. Aláírás-vizsgálat Az IBM yorktowni (USA) kutatóállomásának munka­társai kidolgoztak egy olyan kézíráselemző berendezést, amely nagyon megbízhatóan hitelesíti az aláírást. Eltérő­en más hasonló célú gépek­től — amelyek a két kézírás apró részletenként való ösz- szevetéséből határozzák meg a hamisítást —, az új IBM- berendezés az aláírások kéz­mozgását hasonlítja össze. Fájdalommentes fiíllyukasztás A fülbevaló eredetileg fér- fiékszer volt, ám az újabb korban az erősebb nem kép­viselői közül — fél fülben — már csak a kalózok, mat­rózok, beatzenészek és a punkfiúk viselték. Annál fontosabb divatkellék lett a fülbevaló a nőknél. Száza­dunk elején a kislányok kö­rében általánossá vált a fül­bevaló-viselés. Már pólyás korban — rendszerint izzó tűvel való átégetéssel — ki­fúrták a leánybabák fülét (abból kiindulva, hogy az újszülött még alig érzékeli a vele történteket). Az öt­venes, hatvanas évek inkább a klipszek — rugós szerke- . zettel a fülcimpára csappant- ható díszek — divatjának kedveztek. Ebben az időbén a hagyományos fülbevaló ki­fejezetten a vidékies, a fa­lusias ízlést jelentette. S a fiatalok és idősebbek ma is­mét fülönfüggőt hordanak, minden korábbinál nagyobb mértékben. Egy szellemes találmány, a svájci Bergeon cég fül­lyukasztó gépe jóvoltából; amely a szögbelövéshez ha­sonló elv alapján működik, már nem is kell fájdalmat elviselniök azoknak, akik át­fúrt fülcimpákra vágynak. A füllyukasztást végző személy előbb alkohollal lemossa a páciens fülcimpáit, sterilizált festékkel megjelöli a lyu­kasztás helyét, aztán a töké­letesen lezárt dobozból a fül­be lövő pisztolyba helyezi-a kiválasztott, steril fülbeva­lót, amely rozsdamentes acélból vagy ezüstből készült (netán 24 karátos arannyal befuttatva). Két csattanás, és — egy kis csípésnek megfe­lelő érzés árán — a fülbe­valók máris ott díszelegnek a helyükön. A sterilitás na­gyon fontos ennél a műve­letnél, hiszen mégiscsak egy apró seb keletkezik. Azt is jó tudni, hogy bőrbetegsé­geknél, vagy ha szemölcs van a fülön, nem szabad lyu- kasztgatni. A szerencsés A lányunkat ketten is megkérték! Egy mérnök és egy újságíró. —Ne mondja, szomszédasszony! És melyikük lett a sze­rencsés? — A mérnök. A lányom ugyanis az újságírót választotta. Bartók mondotta... Rejtvényünk vízszintes 14. és 66. számú sorai a zenei élet nagy alakjának híres mondását, füg­gőleges 36. számú sora pedig egyik legismertebb zongoradarab­ját tartalmazza. VÍZSZINTES: 1. Üdülőhely a Kaukázusban. 8. Kétüléses ke­rékpár. 14. Bartók Béla hires mondása a zenéről, folytatása a vízszintes 66. számú sorban. 16. Erőművéről ismert. Várpalo­tához csatolt helység. 17. Házi- szárnyas. 18. A magasba tartá. 19. Számára. 20. Régi magyar férfinév. 22. Női név. 23. Sedan része! 24. Mozgásképtelen. 25. Annyi mint, rövidítve. 27. Pas- saunál ömlik a Dunába. 28. T?,- gadás. 29. A Jupiter egyik hold­ja. 30. Gárdonyi Géza színpadi müve. 31. Fordított határrag. 32. Buddhista pap. 34. Neves német opera- és dalénekes (Theo). 35. Lengyel sci-fi író (Stanislaw). 37. ... Reed, népszerű énekes. 39. Több perzsa uralkodó neve. 41. Rovartojás. 42. Fej része. 43. Névelővel: Bródy Sándor szín­műve. 44 ............. a gabona” (Pe­t őfi Sándor verse.) 46. Mint a 28. számú sor. 47. Durva posztó­ból készült felsőkabát. 49. Ugyancsak. 50. Kilovolt rövidí­tése. 51. Északi női név. 53. A kalcium vegyjele. 54. Város a Szovjetunióban a Don torkolata közelében. 56. „ .. . victis”. 57. „ ... bordal” (Juhász Ferenc verse). 59. Csupor. 61. Város Svájcban. 62. Az ő részére. 64. ... Ridge, atomipari központ az USA-ban. 65. Meríté. 66. A mon­dás befejező része. 69. Klasszi­kus tagadás. 70. Szovjet nemzet­közi sakknagymester volt. 71. Pohárszék. FÜGGŐLEGES: 1. A tévé leg­több adása már ilyen. 2. Szak­iskola elavult neve. 3. A nagy­szülők kepvence. 4. Ilyen lap pl. az „Élet és Tudomány”. 5. A Száva mellékvize Jugoszláviá­ban. 6. Méter kétötöd része! 7. Az illemszabályoknak megfelelő lenne. 8. Légzőszerv. 9. Rang­jelző. 10. Holland és spanyol gépkocsik jele. 11. Világbajnok kajakozónk (József). 12. „Meg­vette már az ... -t?” 13. Kály­hához tart. 15. Szigetország. 20. község Vas megyében. 21. Szó­rakoztató intézmény. 24. Köte­lezvény. 26. Optikai nagyüze­münk névjele. 29. Elektromos töltésű atom. 30. Állami bevétel. 32. Oldalirány. 33. Hentesáru. 34. Szülő. 35. Albán pénz. 36. Bar­tók Béla egyik legismertebb zongoradarabja. 38. Virgoncak. 40. Női név. 41. „Maneken ...” híres brüszzeli kútszobor. 43. Alátámasztás. 45. Svéd golyós- csapágy-márka. 48. Csíralevelek. 50. A svájci köztársasághoz tar­tozó szövetségi államok neve. 51. Katonai támaszpont. 52. A han­gok művészete, névelővel. 54. A vértanúk városa. 55. Indíték. 56. Francié, regényíró, a tudomá­nyos kalandregény legnagyobb mestere (Jules, 1828—1905). 58. Telefontárs. 60. Szőréből ecset is készül. 61. Község Dombóvár közelében. 63. Lám. 65. Emleget páros betűi. 67. Továbbá. 68. Ide­gen címzésrövidítés. E. B. Megfejtésként beküldendők a vízszintes 14. és 66., valamint a függőleges 36. számú sorok a Tolna megyei Népújság Szer­kesztőségének címére: Szek- szárd, Széchenyi u. 36. 7100. Be­küldési határidő: október 26. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! A 40. heti rejtvényünk helyes megfejtése a következő: Zengett ts nóta, puttonyba került levágva, lerántva, bezúzva a fürt A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Rausch Henrikné, Bonyhád, November 7. u. 12. 7150, Szakály János, Szekszárd, Alisca u. 9. IV/30. 7100, Kovács Ferencné, Nagyszé­kely, Ady E. u. 24. 7085, Pusztai András. Tamási, Szabadság u. 11. 7090, Peterdi István, Paks, Pf. 26., 7031. A fájdalommentes füllyukasztó pisztoly

Next

/
Oldalképek
Tartalom