Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 247. szám ARA: 1,80 Ff 1984. október 20., szombat Mai számunkból A TANÁCSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE (3. old.) MINŐSÉGJAVÍTÁS A KONGRESSZUS TISZTELETÉRE (5. old.) IKARUSOKÉRT LADÁK (9. old.) SIKERES SULI KUPA TAMÁSIBAN (14. old.) VÁLTOZÁSOK A DOMBCALOR-BAN (4. old.) Energia a háztartásban Nyakunkon az ősz, itt a fűtési idény. De vajon tu­dunk-e fűteni? Reprezentatív felmérések tanúsága sze­rint, bizony nem nagyon. A hazai lakások hőmérsék­lete — függetlenül a család jövedelmétől — 24 “Cel­sius körül van. A helytelen fűtési szokások megváltoz­tatásával is jelentős megtakarításokra tehetnénk szert. Ha csupán egyetlen fokkal csökkenne fűtött ottho­naink hőmérséklete, akkor a mérések szerint mintegy öt százalékkal kevesebb tüzelőanyag is elegendő len­ne, amelynek értéke évente 2 milliárd forint, kőolaj­egyenértékben és világpiaci áron számolva. E megtakarítási lehetőség azért ad ki ilyen jelentős summát, mert a háztartások (a magángépjárművek fo­gyasztása nélkül) több mint egynegyedét „fogyasztják” az ország teljes energiaigényének. A lakossági energiafogyasztás az elmúlt húsz évben mintegy háromszorosára növekedett az ország energia­felhasználásában hosszú ideje a legdinamikusabban emelkedő, gyorsabb mint az iparé, vagy például a köz­lekedésé. A háztartások energiafogyasztásának energiahordo­zók szerinti megoszlása is látványosan változott. Míg a szilárd tüzelőanyagok, így a szén, a tűzifa 1960-ban még 92,6 százalékkal uralták a „mezőnyt”, addig mára ezek részesedése 50 százalék alá csökkent, 1990-re pe­dig várhatóan 37 százalékra zuhan. Helyettük a tüzelő­olaj, a propán-bután és a vezetékes gáz, valamint a távhő (távfűtés és központi melegvízellátás) szerepe nőtt látványosan. Különösen a gáz, mint háztartási energiaforrás lépett előre, ma 20 százalékot megközelí­tő a részesedése. Ez nem véletlen, hiszen köztudott: a drága olajat mindenképpen mással kell helyettesíteni. Ha pedig azt kívánjuk kutatni, vajon a háztartási energiafelhasználás mely területén érdemes takarékos­kodni, mindenekelőtt a fogyasztás szerkezetére kell egy pillantást vetnünk. A legtöbbet változatlanul a fűtés­re fordítjuk, az összes energiának mintegy 70 százalé­kát. Vízmelegítésre 14, főzésre pedig 11—12 százalék szolgál. Nyilvánvaló tehát, hogy ez az a három terület, ahol leginkább érdemes spórolni. S nem is jó szó ide a spórolni, hiszen nyilvánvaló, nem fogkocogtató ga­rasoskodásról van szó, sokkal inkább reálisan, ész­szerűen megtakarítható forintokról. Szilárd tüzelőanyagoknál viszonylag ez nehezebb, a ma használatos kályhák hatásfoka kicsi, a viszonylag jobb, kétaknásakból nincs elegendő. Itt csak a „tüze­léstechnikai” ismeretek segíthetnek valamelyest. A na­gyobb lakások, főként családi házak fűtésének komfor­tos módja, ha etázs-kazánokat alkalmazunk. Az újab­ban kifejlesztett ilyen kazánok korszerűek, a kétaknás típus hatásfoka 4—5 százalékkal jobb mint a koráb­biak. A gázfűtés, -főzés, -vízmelegítés terén is van előre­lépés, amelynek egyúttal a hátránya is jelentkezik: a jobb hatásfokú, kevesebb gázt fogyasztó készülékek nem olcsók, cseréjük nélkül viszont nehéz takarékos­kodni. Az újabb gázkonvektorok hatásfoka végre jobb a korábbinál, ám jelentősebb javulás csak akkor vár­ható, ha majd elterjednek a veptillátoros, automatikus hőfokszabályozós változatok. Jók viszont az újabb tí­pusú gáztűzhelyek, s ez azért is örvendetes, mert ma a háztartások több mint felében már gázzal főznek, ám a ma használt mintegy 2,7 millió gáztűzhely hatás­foka még jelentősen elmarad a legfejlettebb színvonal­tól. Igaz ez az átfolyó gázvízmelegítőre is, érdekes, hogy csupán az állandóan égő gyújtóláng önmagában 10—15 százalékkal növeli az energia-fogyasztást. Az olajtüzelést ugyan célszerű lenne mérsékelni, sú­lya azonban egyelőre elég nagy, hiszen mintegy 2,2 millió olajkályha van a háztartásokban, s hatásfokuk sem túl jó. Náluk 7—8 százalékkal jobbak az új tipizált változatok, s még előnyösebb lesz az automatikus hő­fokszabályozóval ellátott típus. Nem esett még szó a távhőellátásról, valamint a vil­lamos fogyasztókról, azon belül is főként a villamos­fűtésről. Mindkét energiaféleségre áll: alapvetően nem a fogyasztótól függ, van-e megtakarítás. (A villamos fűtést ma már nem is szorgalmazza senki, az éjszakai árammal fűtött hőtárolós kályhák kivételével minden megoldás gazdaságtalan. Az utóbbiakból is mindössze 30 ezer darab állítható üzembe ott, ahol a hálózat ezt elbírja.) Mindezek után érdeklődésre tarthat még számot, vajon a tüzelőanyag-ellátás milyennek várható ebben a fűtési szezonban. Nos, mint az illetékesektől meg­tudtuk: aggodalomra alapjában véve nincs ok — leg­alábbis ami a forrásoldalt illeti. Az ugyan az ország bármely részében előfordulhat, hogy például ugyanaz a szénfajta -nem mindig, s nem mindenütt kapható —, de mindig lesz helyette más. Importszénből is a ta­valyihoz hasonló a behozatal, ennek zömét hazai sze­nekhez keverik. Tüzelőolajból is elegendő van, s nincs gond a pro­pán-bután palackos gázellátással sem. Igaz, tavaly december tájékán több Pest megyei telepen akado­zott az ellátás, ám ennek oka sem a palackos gáz hiá­nya volt, hanem a töltőkapacitás nem bírta a néhány napra sűrűsödött csúcsigényt. Az esetből okulva az il­letékesek több intézkedéssel próbálták orvosolni a pa­naszt. Reméljük, beválnak. Trömböczky Péter A KISZ KB ülése Pénteken az ifjúsági szö­vetség székházában ülést tartott a KISZ Központi Bi­zottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője. A testület meghallgatta Fejti György első titkár tá­jékoztatóját az MSZMP KB október 9-i üléséről. A KISZ Központi Bizottsága nagy je­lentőségűnek tartja az ifjú­ságpolitika átfogó áttekin­tését, és az időszerű felada­tok meghatározását. Egyetért azzal, hogy az elmúlt más­fél évtizedben jelentős ered­mények születtek, ugyanak­kor a fiatalok társadalmi be­illeszkedésében ellentmon­dások, nehézségek és fe­szültségek is keletkeztek. Üd­vözli azt, hogy a helyzetelem­zéshez, valamint az ifjúság- politika új feladatainak meg­határozásához tett észrevé­teleit, javaslatait az MSZMP KB figyelembe vette. A KISZ Központi Bizott­sága örömmel vette tudomá­sul, hogy pártunk épít és szá­mít a magyar ifjúság tudá­sára, tettrekészségére, elkö­telezettségére; az ifjúságot társadalmunk történelmi vívmányainak megőrzésére és fejlesztésére hívja: olyan viszonyok megteremtésére, amelyek nagyobb társadalmi igazságosságot, anyagi és szellemi gazdagságot, széle­sebb körű demokráciát biz­tosítanak. A Központi Bizott­ság fontosnak tartja pár­tunknak azt az elhatározá­sát, hogy a fiatalok kapja­nak több lehetőséget a bizo­nyításra, hogy mérséklődje­nek a családok szociális és anyagi helyzetéből adódó esélykülönbségek. A Központi Bizottság meg­győződése, hogy az ifjúságpo­litikai állásfoglalás kedvező lehetőségeket teremt a KISZ munkájához, a fiatalok tár­sadalmi, gazdasági, politikai aktivitásának növeléséhez. A Központi Bizottság ezt követően Ernőd Péternek, a KB titkárának előterjeszté­sében áttekintette a XII. Világifjúsági és Diáktalálko­zó nemzetközi és hazai előké­születeinek helyzetét. A Szekszárd városi pártbizottság ülése Tegnap délután ülést tar­tott a szekszárdi városi párt­bizottság. Részt vett az ülé­sen Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára. Mátyás István első titkár adott tájé­koztatót a Központi Bizott­ság 1984. április 17-i, a gaz­daságirányítás továbbfejlesz­tésére vonatkozó állásfoglalá­sával összefüggő feladatokról. Ezután Gyugyi János ja­vaslatára Lipovszky Gyulát — miután megválasztották a paksi városi pártbizottság első titkárává — érdemeinek elismerése mellett és eddigi munkáját megköszönve a testület felmentette szekszár­di pártbizottsági titkári tiszt­sége alól. Iraki delegáció megyénkben Az iraki vendégek a MEZŐGÉP bemutatótermében A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és az Iraki Általános Parasztszövetség között már évekkel ezelőtt kialakult a politikai-mozgal­mi és tapasztalatcsere-kap­csolat. Több alkalommal járt már hazánkban a szövetség­től küldöttség és TOT-dele- gáció is ellátogatott a közel- keleti országba. Hétfőtől a TOT vendége az iraki küldöttség, melynek ve­zetője Khalid Ibrahim Mo­hamed, az Iraki Általános Parasztszövetség főtitkára, tagjai: Ahmed Zidan Kha- laf, a szövetség Szalahdin megyei, valamint Kadim Ab­dul Hasen, Zikar megyei el­nöke. Az iraki küldöttség teg­nap délben háromnapos lá­togatásra megyénkbe érke­zett. Itt Fülöp László bátai téesz-elnök, a TOT alelnöke, Lakos József, a megyei tsz- szövetség elnöke és Horváth József titkár fogadta őket. Lakos József tájékoztatta a küldöttséget a megye szövet­kezeteinek helyzetéről, a szövetség tevékenységéről, majd megtekintették a Tol­nai dombokon című filmet. Délután a szekszárdi MEZÖ- GÉP-hez látogattak a vendé­gek. Itt Tóth Sándor, az igazgató műszaki helyettese tájékoztatta őket a vállalat tevékenységéről, majd az ön­tözőberendezésekről készült film levetítése után a min­tateremben mutatta be a vál­lalat által gyártott gépeket, illetve azok makettjeit. Ezután városnézéssel foly­tatódott a program. Ma délelőtt Decsre látogat az iraki küldöttség, megte­kintik az Egyetértés Tsz-t, valamint a decsi tájházat, délután a bátai November 7. Tsz-t látogatják meg. Holnap Pécsre és Harkányba láto­gatnak az iraki vendégek. Lengyel szakszervezeti küldöttség a húsipari vállalatnál Pénteken közel ötventa- gú, szakszervezeti tisztség- viselőkből álló lengyel kül­döttség érkezett Szekszárdra. Első útjuk a Szekszárdi Hús­ipari Vállalathoz vezetett, ahol Deli Sándor, az SZMT titkára, Zsók Fábián, az ÉDOSZ megyei bizottságá­nak titkára, Hartmann La­jos, a vállalat igazgatója, Merk János üzemi párttitkár és Kővári Józsefné, a szak- szervezeti bizottság titkára fogadta a vendégeket. Elő­ször Hartmann Lajos adott tájékoztatást a vállalat te­vékenységéről, majd lengyel vendégeink üzemlátogatáson vettek részt. Délután a küldöttség tag­jai, Báli János igazgató ka­lauzolásával megtekintették a szekszárdi munkásotthont. ezt követően pedig Horváth József, az SZMT vezető tit­kára tájékoztatta a delegá­ciót megyénk politikai, tár­sadalmi, gazdasági helyzeté­ről, különös tekintettel a szakszervezeti szervek és alapszervezetek munkájára. Hartmann Lajos ad tájékoztatást a húsüzemről A lengyel vendégek

Next

/
Oldalképek
Tartalom