Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-18 / 245. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 245. szám Ara: 1,40 Ft 1984. október 18., csütörtök Mai számunkból HELLASZ — ELLENSZÉLBEN (2. old.) AZ ŐSZI ÜLÉSSZAK ELŐTT (3. old.) AZ IFJÚSÁG, MINT FOGYASZTÓ (4. old.) OLDALHALÓ ’84 ' (6. old.) KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A GAZRÓL (3. old.) Minden ötödik forint Kimondani is sok: 120 millió forinttal gazdálkodik évente a társadalombiztosítás 'hazánkban. Hát még akkor milyen nagy ez az összeg, ha hozzátesszük: az ország évi 'költségvetésének 20 százaléka, azaz: minden ötödik forint társadalombiztosítási célokat szolgál. Hogy ehhez megfelelő irányítás, szakavatott apparátus ikedl, ahhoz aligha férhet kétség. Annál kevésbé, mert — túl a hatalmas összegen — valamennyiünk szociális biztonságáról van szó. Tavaly csupán táppénzre 9 milliárd forintot fizettek ki, — s ez az önmagában is nagy összeg szinte eltörpül két másik mellett: a gyermekes családok 16 milliárd forintot kaptak családi pótlék címén, a munkában megfáradt és megrokkant embereknek pedig összesen több mint 75 milliárd forintot hozott a postás nyugdíjként. Ezek után következik 1984, amikor nagy változás állott be a magyar társadalombiztosításban: a szakszervezetek 'irányítása alól átkerült állami irányítás alá. Jó előre kikötött alapfeltétel volt, hogy az érintettek — mondhatni: az ország egész lakossága, hiszen kit ne érintene valamilyen formában a társadalombiztosítás — semmilyen hátrányt ne szenvedjenek az átállás miatt. Most dr. Bartos István, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője arról számolt be. hogy július 1-én zökkenő és a legcsekélyebb zavar nélkül megtörtént a változás: a társadalombiztosítás szakszervezeti irányítását felváltotta az állami irányítás. S hogy az új irányítási rendszer korántsem jelent valami olyasmit, hogy az eddigi szakszervezeti demokráciát hivatali irányítás váltaná fel. Ellenkezőleg: egyre erősebben kell érvényesülniük a demokratikus vonásoknak, mind nagyobb beleszólásuk kell hogy legyen a dolgozóknak a társadalombiztosítási kérdésekbe. Mégpedig a dolgozók eddiginél szélesebb körének. Valamennyi dolgozó réteg képviseletet kapott az Országos Társadalombiztosítási Tanácsban: a szak- szervezetek mellett a termelőszövetkezeti parasztságot képviselő TOT, az ipari szövetkezeteiket, az önálló kisiparosok és kereskedők érdekképviseleti szerve, a KISZ és a Nőtanács is. A 45 tagú tanács a Miniszter- tanács tanácsadó és véleményező testületé, amely kidolgozza és elfogadja saját alapszabályait, megválasztja tisztségviselőit. Joga és 'kötelessége tehát — a kor követelményeinek és a gazdasági lehetőségeknek megfelelően kezdeményezni a társadalombiztosítás fejlesztését. önkormányzati jellegű testület, amelynek joga van — egyebek között — ellenőrizni a társadalom- biztosítás igazgatási szerveinek munkáját, beszámoltatni a főigazgatóság vezetőjét, javaslatokat, észrevételeket tenni a társadalombiztosítási kérdésekben, de nem rendelkezik az ilyen célú bevételek és kiadások fölött, mivel ehhez igazgatósági apparátusra van szükség, s ez annak, illetve a főigazgatóságnak feladata. A demokratizmus továbbfejlesztését mutatja az is, hogy az Országos Társadalombiztosítási Tanács gyakorolja az elvi irányítás, s — bár a megyei tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá elnökének és elnökhelyettesének megválasztását — egész sor kérdésben önállóan is joga van dönteni. így például egyes jogorvoslati és méltányossági kérelmeket elbírálhat, beszámoltatja a megyei társadalombiztosítási igazgatóság vezetőjét, ellenőrzi az igazgatóság munkáját. A helyi, megyei adottságoknak megfelelően a megyei társadalombiztosítási tanács önmaga állítja össze saját működési szabályzatát, amelyet az országos tanács hagy jóvá. De — mint a főigazgató hangsúlyozta — sem a főigazgatóság, sem az Országos Társadalombiztosítási Tanács nem kívánja a megyei ,,tt”-k önállóságát korlátozni. S hogy mi és mennyiben változik a munkahelyeken? Befejezésül hadd idézzük az OTP ismertetőjéből: „Az állami irányítás megvalósításával megnőtt a jelentősége annák, hogy a dolgozók érdekeinek képviselete és védelme elsősorban a munkahelyen érvényesüljön. Ezért döntő fontosságú az alapszervezetekben végzett társadalombiztosítási munka hatékony, eredményes elvégzése. amelyet 140 000 aktivista segít.” ■p Tegyük hozzá: túlnyomó többségükben odaadóan, lelkiismeretesen, a közösség érdekében. Hiszen az ország minden ötödik forintjáról is szó van, de még ennél is hasonlíthatatlanul nagyobb értékről: a dolgozó ember szociális biztonságáról. VÁRKONY1 ENDRE A The Washington Post moszkvai tudósító irodájának vezetője azzal a kéréssel fordult Konsztantyin Csernyenkóhoz, hogy válaszoljon a szovjet—amerikai kapcsolatokat érintő olyan kérdésekre, amelyek „nemcsak a The Washington Post olvasóit, de világszerte emberek millióit foglalkoztatják”. KÉRDÉS: Reagan elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok kész a Szovjetunióval felújítani a párbeszédet számos tárgykörben, így a fegyverzetellenőrzésről is. Hogyan ítéli meg a Szovjetunió a Reagan elnök által kinyilvánított tárgyalási készséget? VÁLASZ: Már korábban is elhangzottak kijelentések az amerikai kormányzat tárgyalási készségéről. Azokat azonban egyetlen alkalommal sem kísérték olyan reális tények, amelyek azt mutatták volna, hogy tényleges igény lenne igazságos és kölcsönösen elfogadható alapon történő megállapodásra kapcsolataink akárcsak egyetlen kérdésében — mindenekelőtt a fegyverzetkorlátozás területén és a háborús veszély csökkentésében. Az általunk előterjesztett konkrét javaslatok minden alkalommal válasz nélkül maradtak. így volt ez például idén márciusban, amikor a másik félnek számos javaslatot tettünk. Megállapodás elérése akárcsak néhá- nyukban is reális előrehaladást jelentett volna mind a szovjet—amerikai kapcsolatokban, mind a nemzetközi helyzet egészében. A javaslatainkra adandó válaszok elől azonban a másik fél egyszerűen kitért. így volt ez júniusban is, amikor indítványoztuk, hogy kössünk megállapodást a világűr militarizálódásának megelőzéséről. Akkor válaszoltak ugyan, de hogyan? Megkísérelték megváltoztatni a tárgyalások tárgykörét; azt javasolták, hogy a nukleáris fegyverekre vonatkozó kérdéseket vitassunk meg, tehát olyanokat, amelyekről korábban Genfben folytattunk tárgyalásokat, ám e tárgyalásokat az Egyesült Államok szétrobbantotta. Washington nemcsak kitért az elől, hogy elhárítsa az új amerikai rakéták nyugat-európai elhelyezésével emelt akadályokat, hanem még folytatja is rakétáinak telepítését. Mi a helyzet a világűrrel? A fegyverkezési versenynek a világűrből való kirekesztése helyett azt javasolták nekünk, hogy egy ilyen verseny szabályait dolgozzuk ki. Ez azonban lényegében maga az űrfegyverkezési verseny törvényesítését jelentené. Érthető módon mi ebbe nem egyeztünk bele. A mi célunk a világűr tényleges békéjének biztosítása. Mi Konsztantyin Csernyenko: A Szovjetunió pozitív választ vár a Washingtonnak tett javaslataira állhatatosan törekedni fogunk e cél megvalósítására. Nos ezek a tények. Most pedig Reagan elnök Önök által emlegetett nyilatkozatáról szólnék. Amennyiben az elnök által kinyilvánított készség a tárgyalásokra nem egyszerűen taktikai lépés, akkor kijelentem, hogy a Szovjetunión egyáltalán nem múlik a dolog. A komoly és érdemi tárgyalásokra mindig is készek' voltunk és ezt nem egyszer ki is nyilvánítottuk. Készek vagyunk tárgyalásokat kezdeni azzal a céllal, hogy szerződést dolgozzunk ki és kössünk a világűr mi- litarizálásának megakadályozásáról. Ez magába foglalná a műholdelhárító rendszerről való teljes lemondást, és azt, hogy a tárgyalások napjától kezdve kölcsönös moratórium lépne életbe az űrfegyverkísérletekre és azok rendszerbe állítására. Íme, így fogalmaztuk meg javaslatainkat már elejétől kezdve. A válasz Washingtonra vár. Továbbra is érvényes az a szovjet javaslat, hogy az atomhatalmak fagyasszák be valamennyi atomfegyverzetüket mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt. A megállapodás ebben a kérdésben azt jelentené, hogy kölcsönösen beszüntetnék a nukleáris fegyvertár valamennyi (Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződtek a magyar-indonéz tárgyalások Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Ali Wardha- na indonéz tárcaközi együttműködési minisztert, aki Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban. Szívélyes légkörben véleményt cseréltek néhány időszerű nemzetközi kérdésről, valamint a magyar—indonéz kapcsolatokról. Egyetértőén állapították meg, hogy számos területen lehetőség van a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére. A találkozón jelen volt Borbán- di János, a Minisztertanács elnökhelyettese, és Budi Har- tantyo, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete is. Borbándi János a nap folyamán a Parlamentben megbeszélést folytatott az indonéz vendéggel. Kifejezték a magyar és az indonéz fél készségét a kétoldalú kapcsolatok bővítésére, elsősorban gazdasági, kereskedelmi téren. Ugyancsak szerdán került sor Várkonyi Péter külügyminiszter és Ali Wardha- na találkozójára, amelyen elsősorban a délkelet-ázsiai térségről és az országaink közötti kapcsolatokról folytattak véleménycserét. Ali Wardhana és kísérete szerdán elutazott hazánkból. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Borbándi János búcsúztatta. Jelen volt a budapesti indonéz nagykövet. Bolgár vendégek megyénkben Vb-iilés Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalta meg Bérdi József vb-titkár előterjesztése alapján azt a beszámolót, amely az 1981. évi I. törvény végrehajtásának tapasztalatait összegezte a szakigazgatási szervek hatósági tevékenysége kapcsán. Megállapította a testület, hogy az érvényben lévő államigazgatási eljárási törvény a tanács apparátusának munkájában jól érvényesült. A hatósági munka színvonalának javítása érdekében a vb több intézkedést is tett. A végrehajtó bizottság a tömegsport népszerűsítése érdekében hozott intézkedések eredményességét mérlegelő számvetést is ezen az ülésen végezte el. Megállapította, hogy a tömegsport további fejlődése érdekében szélesíteni kell a városi tömegsportbizottság munkáját, továbbá azt fogalmazta meg, hogy a társszervekkel együttműködve a jövőben minél többen vegyenek részt a tömegsportversenyek rendezvényein. Szükség van a testnevelő tanárok hatékonyabb segítségére és aktivitására is. Tegnap délben — kétnapos látogatásra — megyénkbe érkezett Iván Pejkovszki, a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója és Petar Petrov, a központ főmunkatársa. A látogatás előzménye, hogy nemrég a bolgár kulturális intézmény és a Hungaroton közös kiadásában megjelent Illyés Gyula „Tizenkét nap Bulgáriában” című, huszonhét költeményből álló versciklusának nagylemeze. Megyénk nagy szülötte ugyanis 1947-ben egy íródelegáció vezetőjeként Bulgáriában járt és ez az útja ihlette a versek írására, amelyekből néhány már Bulgáriában, bolgár fordításban is megjelent. A vendégeket Szekszárdon, a megyei népfront-bizottságon Czank József, a megyei béke-barátság-szolidaritás bizottság elnöke és Mohai András, a bizottság titkára fogadta és tájékoztatta a megyéről. Ezután Rácegresre és Sár- szentlőrincre látogattak, ahol találkoztak, elbeszélgettek olyan ottani lakosokkal, akiket személyes barátság, ismeretség fűzött Illyés Gyulához. Közösen meghallgatták a hanglemezt és megtekintették a költő nyolcvanadik születésnapjára a Magyar Televízió által készített filmet. Ma Dombóváron folytatódik a bolgár vendégek programja, ismerkednek a várossal, Gunaras-fürdővel, délután Lengyelbe mennek a Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetbe, ahol délután magyar-bolgár barátsági gyűlés keretében Iván Pejkovszki előadást tart „Bulgária negyven éve” címmel. Magyarszéki Endre
