Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-18 / 245. szám

2 NÉPÚJSÁG 1984. október 18. A Szovjetunió pozitív a Washingtonnak tett (Folytatás az 1. oldalról.) Kádár János franciaországi látogatásának visszhangja A világhírügynökségeket összetevőjének felhalmozá­sát, beleértve a hordozóesz­közöket és az atomtöltete­ket. Ezzel megállítanánk a nukleáris fegyverkezési ver­senyt. Mindez pedig döntő módon megkönnyítené a to­vábbi megállapodásokat ezen fegyverzetek csökkentéséről, egészen majdani teljes meg­semmisítésükig. Változatla­nul a Fehér Ház asztalán fekszik még egy további hi­vatalos javaslatunk arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok állapod­jon meg elsőként atomfegy­verzetük befagyasztásáról, ezzel mutatva példát más atomhatalmaknak. f Reális lehetőség van az atomfegyver-kísérletek álta­lános és teljes betiltásáról szóló szerződés kidolgozásá­nak befejezésére. Ha nem lesznek ilyen kísérletek, az azt jelenti, hogy nem fogják tökéletesíteni ezeket a fegy­vereket és akkor a nukleáris fegyverkezési verseny féke­ződik. Az Egyesült Államok itt is tettekkel bizonyíthatja, hogy őszinték a nukleáris fegyverkezés megfékezéséről tett kijelentései. Bebizonyít­hatja akár azzal is, hogy ra­tifikálja a földalatti atom­robbantásokról szóló szov­jet—amerikai megállapodá­sokat. Ezeket a szerződése­ket már 1974-ben és 1976- ban aláírták. Az Egyesült Államok éppen a ratifiká­lással bizonyíthat, nem pe­dig azzal, hogy — mint az amerikai fél javasolja — pártatlan megfigyelőket hív­janak meg a robbantások el­lenőrzésére. A Szovjetunió többször fordult azzal a felhívással Szerda hajnalban terroris­ták felrobbantották a kor­mányzó Keresztény Néppárt (CVP) helyiségét Gentben. Személyi sérülés nem tör­tént, az anyagi kár jelentős. Washingtonhoz, hogy köves­se példánkat és vállalja ma­gára a kötelezettséget: nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Washingtonból' minden esetben nemet hal­lottunk. Képzeljünk el egy fordított helyzetet: az Egye­sült Államok kötelezettséget vállal s lemond a nukleáris fegyver elsőként történő be­vetéséről, minket pedig fel­szólít, hogy cselekedjünk ugyanígy. Mi azonban nemet mondunk, mert nem felel meg nekünk és fenntartjuk a jogot a nukleáris első csa­pásra. Mit gondolnának eb­ben az esetben szándékaink­ról az Egyesült Államok la­kói? Az ilyen választ nem lehet kétféleképpen értel­mezni. Megemlítettem néhány, a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésével, a biztonság megerősítésével kapcsolatos időszerű kérdést. Vannak más lényeges kérdések is, amelyeket, feltételezem, az elnök jól ismer. Mindezek a kérdések megoldást és érde­mi erőfeszítéseket követel­nek. Csupán szólamok ma­radnak a gyakorlati tettekkel alá nem támasztott kijelen­tések a tárgyalási készség­ről. Feltételezem, hogy az ál­talam mondottak választ ad­nak az ön kérdésére. KÉRDÉS: Széles körben elterjedt vélemény szerint nemrégiben a szovjet—ame­rikai kapcsolatok javulását mutató előrelépés jelei mu­tatkoztak. Mi a véleménye erről és milyen távlatokat lát ön e kapcsolatok szá­mára az elkövetkező idő­VÁLASZ: Valóban megle­hetősen elterjedt az a véle­Egyelőre nem ismeretes, kik követték el az újabb rob­bantást, két héten belül a negyediket Belgiumban. Az előző merényletek a Litton Data és a Honeywell ame­választ vár javaslataira mény, hogy nemrégiben olyan fejlemények történtek, amelyek a szovjet—amerikai viszony javulásához vezet­hetnek. Ez nézetünk szerint azt tükrözi, hogy mind job­ban megértik e kapcsolatok jelentőségét, különösen a jelenlegi nemzetközi hely­zetben. Sajnos, egyelőre nincs alapja annak, hogy a szov­jet—amerikai kapcsolatok­ban pozitív előrelépésről, mint tényről beszéljünk. Le­hetséges-e az előrelépés? Erre a kérdésre egyértelmű­en azt válaszolom, hogy igen, lehetséges. Az általam említett problémák megoldá­sa elősegítené ezt. Meggyőződésem, hogy a szovjet—amerikai kapcsola­tok építő szellemű fejlesz­tésének nincs ésszerű alter­natívája. Mi természetesen nem hunyunk szemet afe­lett, hogy társadalmi rend­szerünk, világnézetünk kü­lönböző. De ha állandóan a két ország által viselt fele­lősségre gondolunk, ha a bé­két és nem a háborút célzó politikát akarunk folytatni, akkor ezek a különbségek nemcsak hogy nem akadá­lyozzák, hanem ellenkezőleg, szükségessé teszik a kölcsö­nös megértés kialakítását. Már szóltam róla és sze­retném ismételten hangsú­lyozni: mi jóviszonyt aka­runk az Egyesült Államok­kal, és a tapasztalat azt bi­zonyítja, hogy ezek a kap­csolatok lehetnek jók. Ehhez feltétlenül szükséges mind­két fél kölcsönös akarata, hogy a kapcsolatok egyen­jogú, kölcsönösen előnyös^ és a béke ügyét szolgáló ala­pokra épüljenek. rikai elektronikai cégek, a Man nyugatnémet vállalat irodahelyiségei, illetve a Li­berális Párt társadalomtu­dományi kutatóintézete ellen irányultak. PANORÁMA SALGÓTARJÁN Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára szerdán látogatást tett Nógrád megyében. Felkeres­te a Budapesti Rádiótechni­kai Gyár salgótarjáni üze­mét, délután pedig a megyei aktívaülésen előadást tartott időszerű nemzetközi kérdé­sekről. SZÓFIA Szerdán Szófiába érkezett Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesí­tett fegyveres erők törzsének főnöke, akik a Varsói Szer­ződés Katonai Tanácsának soros ülésén vesznek részt. A magyar délegációt Oláh István vezérezredes, a Ma­gyar Néphadsereg vezérkari főnöke, honvédelmi minisz­terhelyettes vezeti. MOSZKVA Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió miniszterelnöke szer­dán Moszkvában megbeszé­lést folytatott Abdel Halim Haddammal, a szíriai Arab Üjjászületés Szocialista Párt­ja vezetőségi tagjával, a Szí­riai Arab Köztársaság alel- nökével, aki Hafez Asszad elnök baráti munkalátogatá­sa alkalmából tartózkodik a Szovjetunióban. VARSÓ Leopold Gratz osztrák kül­ügyminiszter megkezdte tár­gyalásait a lengyel politikai élet vezetőivel. Az osztrák vendéget fogadta Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel kormány elnöke. BUKAREST Az NSZK-ban tett kétna­pos hivatalos látogatását be­fejezve szerdán hazaérkezett Bukarestbe Nicolae Ceauses- cu román köztársasági elnök és kísérete. és a sajtót továbbra is élén­ken foglalkoztatja Kádár Já­nos kedden véget ért párizsi Látogatása. Az MSZMP KB első titká­rának franciaországi megbe­széléseit értékelve az AFP francia hírügynökség ki­emeli, hogy Magyarország és Franciaország folytatni kí­vánja akcióit a kelet-nyugati párbeszéd erősítéséért, „a fegyverzet lehető legalacso­nyabb szintjének megterem­téséről” szóló tárgyalások fel­újításáért. E tevékenysé­güket — mutat rá a fran­cia hírügynökség — meg­könnyíti nézeteiknek több kérdésben megmutatkozó kö­zeledése. A francia lapok egyöntetű megállapítása sze­rint a látogatás egyik tanul­sága az, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban változatlanul számos, még kiaknázásra váró .lehetőség rejlik. A szerda reggeli francia la­pok részletesen ismertetik Kádár János és Mitterand elnök közös sajtóértekezletét. A Le Matin hangsúlyozza: Mitterrand és Kádár egyet­ért a lényegben, s mindket­ten hangsúlyozták, hogy a két tábor között a fegyver­zetek alacsonyabb szintjén kell egyenlő biztonságot te­remteni. A Le Figaro szerint Fran­ciaország és Magyarország egyetért abban, hogy le kell küzdeni a nemzetközi bi­zalmatlanságot. Kádár János és Mitterand elnök egyaránt emlékeztetett arra, — írja a lap — hogy Franciaország és Magyarország — bár nem ér­tenek egyet a fegyverkezési hajsza okait illetően, — tel­jesen egyetért abban, hogy a tárgyalásokat folytatni kell, s a fegyverzetek szintjét a le­hető legalacsonyabbra kell csökkenteni. A Libériádon kiemeli, hogy a megbeszélések végén mind Mitterrand elnök, mind Ká­dár János elégedettnek mu­tatkozott. A találkozó ugyan nem hozott látványos ered­ményt. de a párbeszédet fenntartják a feszültség elle­nére is. Párizs és Budapest számára a találkozó jelentő­sége elsősorban annak meg­mutatása, hogy két különbö­ző szövetségi rendszerhez tartozó ország, amely a bé­ke ügyéért akar munkálkod­ni, párbeszédet folytathat egymással a nemzetközi fe­szültség ellenére is. A Párizsban kedden meg­tartott közös sajtóértekezlet első mérlegét megvonva az UPI amerikai hírszolgálati iroda ugyancsak azt hang­súlyozta, hogy a magyar ve­zető és a francia köztársasá­gi elnök egyaránt a kelet­nyugati fegyverzetkorlátozá­si tárgyalások híve és kész együtt tevékenykedni a két tömb közötti feszültség csök­kentéséért. A Reuter brit hírügynök­ség idézi az MSZMP KB el­ső titkárának megállapítását arról, hogy a felek a tárgya­lások során bizonyos kérdé­sekről eltérően véleked­tek ugyan, de ez annak tulajdonítható, hogy eltérő társadalmi berendezkedésű országok vezetői ültek tár­gyalóasztalhoz. Ugyanebben a témakörben a DP A nyugatnémet hírügy­nökség Kádár Jánosnak azt a sajtóértekezleten elhangzott állásfoglalását idézi, amely szerint a jelenlegi helyzet­ben az összes országnak meg kell tennie minden lehetőt „a katasztrófa elkerülése vé­gett”. A DPA aláhúzza, hogy a magyar vezető bizakodó­an nyilatkozott a két német állam párbeszédéről is. Az Űj Kína hírügynökség a francia elnök megállapítá­sát emeli ki arról, hogy a „konstruktív szellemű” fran­cia-magyar kapcsolatok mindkét országot arra báto­rítják: használják fed a nem­zetközi fórumokat a cselek­vésre olyan fontos kérdések­ben. mint a világűr militari- zálásának megakadályozása és a vegyi és bakteriológiai, háború megelőzése. Robbantások Belgiumban Hellasz — ellenszélben Mostanában felbolydult méhkasra emlékeztet Görög­ország, s ennek okát sok megfigyelő Athén és Wa­shington mind feszültebb vi­szonyában leli meg. Kétség­telen, a görög fővárosból sorra érkeznek a bírálatok, az elutasító állásfoglalások az Egyesült Államok és a NATO címére. Ezeket a meg­nyilatkozásokat figyelve már- már nehéz eldönteni, hogy Hellasz földjén mi az erő­sebb: az Amerika- és a NA- TO-ellenesség, vagy pedig a Törökország iránt érzett ha­gyományos ellenszenv. Renitens kormány Nyílt titok, hogy az ame­rikai fővárosban kezdettől fogva rossz szemmel nézik a szocialisták kormányzását Görögországban. Sőt, éppen egy amerikai lap, a Wa­shington Post értesülése sze­rint még hatalomra jutásu­kat is meg akarták akadá­lyozni, nem riadva vissza a katonai erő alkalmazásától sem. Ez a terv, ismerve a Reagan-kormányzat eddigi ténykedését, nem elképzel­hetetlen. Hogy megvalósítá­sára mégsem került sor, an­nak magyarázata valószínű­leg a Pánhellén Szocialista Mozgalom, a PASOK népsze­rűségében rejlik. Andreasz Papandreu pártja 1981 októ­berében minden várakozást felülmúló győzelmet aratott a választásokon. Ezt meggá­tolni csak újabb sötét kor­szak árán lehetett volna Gö­rögországban. Az ezredesek, a kétes értékű katonai ura­lom visszatértét pedig még az ilyesmire kevésbé kényes amerikai és NATO-körökben Papandreu miniszterelnök sem tartották kifizetődőnek. Inkább beletörődtek Pa­pandreu személyébe, felké­szülve a kellemetlenségekre, amelyeket majd okozni fog. Ilyen és ennyi kellemetlen­ségre azonban sem Washing­tonban, sem a NATO-ban nem számítottak. Athén el­ítélte az amerikai közép-ha­tótávolságú nukleáris rakéták telepítését Nyugat-Európába, helyette — személysen Pa­pandreu — a határidő lejár­ta után további féléves tár­gyalásokat javasolt a veszé­lyes fegyverekről a Szovjet­uniónak és az Egyesült Álla­moknak. Görögország reni­tens módon nem csatlakozott a Lengyelországot sújtó kö­zös piaci embargóhoz sem, s a dél-koreai gép ügyében kétséget kizáróan az Egye­sült Államokat tette felelős­sé a tragédiáért. A görög- amerikai támaszpont-egyez­ményt újratárgyalták és öt esztendőre meghosszabbítot­ták ugyan, de Athén fenn­tartja magának a jogot an­nak bármikori azonnali fel­mondására. Sérelmek, ígéretek, tények Ráadásul a Papandreu- kormány a nyáron lemondta a görög—amerikai hadgya­korlatokat, s az idén sem vesz részt a NATO hasonló, szokásos őszi katonai manő­verein a térségben. Ugyan­akkor nyíltan- hangoztatja, hogy Görögországot nem a szocialista államok, hanem éppen a NATO-tag Törökor­szág felől fenyegeti veszély. Ennek bizonyítására az utób­bi időben azokra a sérelmek­re hivatkozik, amelyek a hadgyakorlatok előkészítése, lebonyolítása során a görög földet, a görög népet érték. Régi keletű athéni panasz, hogy a NATO-ban és az Egyesült Államokban lénye­gesen előnyösebb megítélést élvez Ankara, amely pedig 1974 nyarán katonasággal szállta meg Ciprus egy ré­szét, minden módon ösztönzi ott egy török különállam megteremtését, így akadá­lyozza meg a ciprusi válság igazságos rendezését. Ezekre válaszul ma már csak feke­te bárányként emlegetik Gö­rögországot a NATO-ban és az Egyesült Államokban, egyenesen azzal vádolva Pa- pandreut, hogy cserben hagy­ja szövetségeseit. Persze, cserbenhagyásról szó sincs. A kényszer And­reasz Papandreu esetében is nagy úr. Három esztendeje azzal az ígérettel alapozta Amerika-ellenes tüntetés egy támaszpont közelében meg pártja választási sike­rét, hogy kivezeti hazáját a NATO katonai szervezetéből, hogy méltányos, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó szerződést harcol ki a görög- országi amerikai támaszpon­tok használatáért cserébe, s hogy keresztülviszi az ország közös piaci tagsági feltételei­nek újratárgyalását. Nos, ezek az ígéretek azóta sem váltak valóra. Egyrészt a nemzetközi realitások óva­tosságra intették Papandreut, másrészt — balszerencséjére — az Egyesült Államok egyik ileghaladásellenesebb elnöké­vel, Ronald Reagannel talál­ta magát szemben. A közvé­lemény mindeközben egyre jobban azonosult választási célkitűzéseivel, egész külpo­litikájával, amely kétségkí­vül bátornak mondható a mai nemzetközi viszonyok között. Kárpótlás a gondoskodásért A tőkés világgazdaság helyzete sem kedvez Pa- pandreunak. A válságos ál­lapotban örökölt görög gaz­daság talpraállásának jelei még mindig halványak, no­ha az infláció 20 százalékról 18 százalékra mérséklődött, s némi gazdasági növekedés is tapasztalható. Változatla­nul gond viszont a munka- nélküliség, a megélhetési költségek magas szintje, az ipar elmaradott struktúrája. Áz emberek annak idején azért is adták voksukat a PASOK-ra, mert sorsuk jobbrafordulását remélték tőle. Az eredmény ezen a té­ren azonban még várat ma­gára. Az újabb választások 1985 októberében esedékesek. Pa­pandreu most felpörgette kül­politikája kerekét, vállalva az ütközést az Egyesült Ál­lamokkal és a NATO-val, ta­lán hogy kárpótolja híveit a gazdasági bajokért. Megfi­gyelők szerint akár előbbre is hozhatja a voksolás idő­pontját éppen a külpolitiká­ra építve, a biztos siker re­ményében — még így, ame­rikai és NATO-ellenszélben is. Kocsi Margit

Next

/
Oldalképek
Tartalom