Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-18 / 245. szám
2 NÉPÚJSÁG 1984. október 18. A Szovjetunió pozitív a Washingtonnak tett (Folytatás az 1. oldalról.) Kádár János franciaországi látogatásának visszhangja A világhírügynökségeket összetevőjének felhalmozását, beleértve a hordozóeszközöket és az atomtölteteket. Ezzel megállítanánk a nukleáris fegyverkezési versenyt. Mindez pedig döntő módon megkönnyítené a további megállapodásokat ezen fegyverzetek csökkentéséről, egészen majdani teljes megsemmisítésükig. Változatlanul a Fehér Ház asztalán fekszik még egy további hivatalos javaslatunk arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok állapodjon meg elsőként atomfegyverzetük befagyasztásáról, ezzel mutatva példát más atomhatalmaknak. f Reális lehetőség van az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásáról szóló szerződés kidolgozásának befejezésére. Ha nem lesznek ilyen kísérletek, az azt jelenti, hogy nem fogják tökéletesíteni ezeket a fegyvereket és akkor a nukleáris fegyverkezési verseny fékeződik. Az Egyesült Államok itt is tettekkel bizonyíthatja, hogy őszinték a nukleáris fegyverkezés megfékezéséről tett kijelentései. Bebizonyíthatja akár azzal is, hogy ratifikálja a földalatti atomrobbantásokról szóló szovjet—amerikai megállapodásokat. Ezeket a szerződéseket már 1974-ben és 1976- ban aláírták. Az Egyesült Államok éppen a ratifikálással bizonyíthat, nem pedig azzal, hogy — mint az amerikai fél javasolja — pártatlan megfigyelőket hívjanak meg a robbantások ellenőrzésére. A Szovjetunió többször fordult azzal a felhívással Szerda hajnalban terroristák felrobbantották a kormányzó Keresztény Néppárt (CVP) helyiségét Gentben. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár jelentős. Washingtonhoz, hogy kövesse példánkat és vállalja magára a kötelezettséget: nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Washingtonból' minden esetben nemet hallottunk. Képzeljünk el egy fordított helyzetet: az Egyesült Államok kötelezettséget vállal s lemond a nukleáris fegyver elsőként történő bevetéséről, minket pedig felszólít, hogy cselekedjünk ugyanígy. Mi azonban nemet mondunk, mert nem felel meg nekünk és fenntartjuk a jogot a nukleáris első csapásra. Mit gondolnának ebben az esetben szándékainkról az Egyesült Államok lakói? Az ilyen választ nem lehet kétféleképpen értelmezni. Megemlítettem néhány, a fegyverkezési hajsza megszüntetésével, a biztonság megerősítésével kapcsolatos időszerű kérdést. Vannak más lényeges kérdések is, amelyeket, feltételezem, az elnök jól ismer. Mindezek a kérdések megoldást és érdemi erőfeszítéseket követelnek. Csupán szólamok maradnak a gyakorlati tettekkel alá nem támasztott kijelentések a tárgyalási készségről. Feltételezem, hogy az általam mondottak választ adnak az ön kérdésére. KÉRDÉS: Széles körben elterjedt vélemény szerint nemrégiben a szovjet—amerikai kapcsolatok javulását mutató előrelépés jelei mutatkoztak. Mi a véleménye erről és milyen távlatokat lát ön e kapcsolatok számára az elkövetkező időVÁLASZ: Valóban meglehetősen elterjedt az a véleEgyelőre nem ismeretes, kik követték el az újabb robbantást, két héten belül a negyediket Belgiumban. Az előző merényletek a Litton Data és a Honeywell ameválaszt vár javaslataira mény, hogy nemrégiben olyan fejlemények történtek, amelyek a szovjet—amerikai viszony javulásához vezethetnek. Ez nézetünk szerint azt tükrözi, hogy mind jobban megértik e kapcsolatok jelentőségét, különösen a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Sajnos, egyelőre nincs alapja annak, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatokban pozitív előrelépésről, mint tényről beszéljünk. Lehetséges-e az előrelépés? Erre a kérdésre egyértelműen azt válaszolom, hogy igen, lehetséges. Az általam említett problémák megoldása elősegítené ezt. Meggyőződésem, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok építő szellemű fejlesztésének nincs ésszerű alternatívája. Mi természetesen nem hunyunk szemet afelett, hogy társadalmi rendszerünk, világnézetünk különböző. De ha állandóan a két ország által viselt felelősségre gondolunk, ha a békét és nem a háborút célzó politikát akarunk folytatni, akkor ezek a különbségek nemcsak hogy nem akadályozzák, hanem ellenkezőleg, szükségessé teszik a kölcsönös megértés kialakítását. Már szóltam róla és szeretném ismételten hangsúlyozni: mi jóviszonyt akarunk az Egyesült Államokkal, és a tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezek a kapcsolatok lehetnek jók. Ehhez feltétlenül szükséges mindkét fél kölcsönös akarata, hogy a kapcsolatok egyenjogú, kölcsönösen előnyös^ és a béke ügyét szolgáló alapokra épüljenek. rikai elektronikai cégek, a Man nyugatnémet vállalat irodahelyiségei, illetve a Liberális Párt társadalomtudományi kutatóintézete ellen irányultak. PANORÁMA SALGÓTARJÁN Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán látogatást tett Nógrád megyében. Felkereste a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni üzemét, délután pedig a megyei aktívaülésen előadást tartott időszerű nemzetközi kérdésekről. SZÓFIA Szerdán Szófiába érkezett Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke, akik a Varsói Szerződés Katonai Tanácsának soros ülésén vesznek részt. A magyar délegációt Oláh István vezérezredes, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, honvédelmi miniszterhelyettes vezeti. MOSZKVA Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke szerdán Moszkvában megbeszélést folytatott Abdel Halim Haddammal, a szíriai Arab Üjjászületés Szocialista Pártja vezetőségi tagjával, a Szíriai Arab Köztársaság alel- nökével, aki Hafez Asszad elnök baráti munkalátogatása alkalmából tartózkodik a Szovjetunióban. VARSÓ Leopold Gratz osztrák külügyminiszter megkezdte tárgyalásait a lengyel politikai élet vezetőivel. Az osztrák vendéget fogadta Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel kormány elnöke. BUKAREST Az NSZK-ban tett kétnapos hivatalos látogatását befejezve szerdán hazaérkezett Bukarestbe Nicolae Ceauses- cu román köztársasági elnök és kísérete. és a sajtót továbbra is élénken foglalkoztatja Kádár János kedden véget ért párizsi Látogatása. Az MSZMP KB első titkárának franciaországi megbeszéléseit értékelve az AFP francia hírügynökség kiemeli, hogy Magyarország és Franciaország folytatni kívánja akcióit a kelet-nyugati párbeszéd erősítéséért, „a fegyverzet lehető legalacsonyabb szintjének megteremtéséről” szóló tárgyalások felújításáért. E tevékenységüket — mutat rá a francia hírügynökség — megkönnyíti nézeteiknek több kérdésben megmutatkozó közeledése. A francia lapok egyöntetű megállapítása szerint a látogatás egyik tanulsága az, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban változatlanul számos, még kiaknázásra váró .lehetőség rejlik. A szerda reggeli francia lapok részletesen ismertetik Kádár János és Mitterand elnök közös sajtóértekezletét. A Le Matin hangsúlyozza: Mitterrand és Kádár egyetért a lényegben, s mindketten hangsúlyozták, hogy a két tábor között a fegyverzetek alacsonyabb szintjén kell egyenlő biztonságot teremteni. A Le Figaro szerint Franciaország és Magyarország egyetért abban, hogy le kell küzdeni a nemzetközi bizalmatlanságot. Kádár János és Mitterand elnök egyaránt emlékeztetett arra, — írja a lap — hogy Franciaország és Magyarország — bár nem értenek egyet a fegyverkezési hajsza okait illetően, — teljesen egyetért abban, hogy a tárgyalásokat folytatni kell, s a fegyverzetek szintjét a lehető legalacsonyabbra kell csökkenteni. A Libériádon kiemeli, hogy a megbeszélések végén mind Mitterrand elnök, mind Kádár János elégedettnek mutatkozott. A találkozó ugyan nem hozott látványos eredményt. de a párbeszédet fenntartják a feszültség ellenére is. Párizs és Budapest számára a találkozó jelentősége elsősorban annak megmutatása, hogy két különböző szövetségi rendszerhez tartozó ország, amely a béke ügyéért akar munkálkodni, párbeszédet folytathat egymással a nemzetközi feszültség ellenére is. A Párizsban kedden megtartott közös sajtóértekezlet első mérlegét megvonva az UPI amerikai hírszolgálati iroda ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a magyar vezető és a francia köztársasági elnök egyaránt a keletnyugati fegyverzetkorlátozási tárgyalások híve és kész együtt tevékenykedni a két tömb közötti feszültség csökkentéséért. A Reuter brit hírügynökség idézi az MSZMP KB első titkárának megállapítását arról, hogy a felek a tárgyalások során bizonyos kérdésekről eltérően vélekedtek ugyan, de ez annak tulajdonítható, hogy eltérő társadalmi berendezkedésű országok vezetői ültek tárgyalóasztalhoz. Ugyanebben a témakörben a DP A nyugatnémet hírügynökség Kádár Jánosnak azt a sajtóértekezleten elhangzott állásfoglalását idézi, amely szerint a jelenlegi helyzetben az összes országnak meg kell tennie minden lehetőt „a katasztrófa elkerülése végett”. A DPA aláhúzza, hogy a magyar vezető bizakodóan nyilatkozott a két német állam párbeszédéről is. Az Űj Kína hírügynökség a francia elnök megállapítását emeli ki arról, hogy a „konstruktív szellemű” francia-magyar kapcsolatok mindkét országot arra bátorítják: használják fed a nemzetközi fórumokat a cselekvésre olyan fontos kérdésekben. mint a világűr militari- zálásának megakadályozása és a vegyi és bakteriológiai, háború megelőzése. Robbantások Belgiumban Hellasz — ellenszélben Mostanában felbolydult méhkasra emlékeztet Görögország, s ennek okát sok megfigyelő Athén és Washington mind feszültebb viszonyában leli meg. Kétségtelen, a görög fővárosból sorra érkeznek a bírálatok, az elutasító állásfoglalások az Egyesült Államok és a NATO címére. Ezeket a megnyilatkozásokat figyelve már- már nehéz eldönteni, hogy Hellasz földjén mi az erősebb: az Amerika- és a NA- TO-ellenesség, vagy pedig a Törökország iránt érzett hagyományos ellenszenv. Renitens kormány Nyílt titok, hogy az amerikai fővárosban kezdettől fogva rossz szemmel nézik a szocialisták kormányzását Görögországban. Sőt, éppen egy amerikai lap, a Washington Post értesülése szerint még hatalomra jutásukat is meg akarták akadályozni, nem riadva vissza a katonai erő alkalmazásától sem. Ez a terv, ismerve a Reagan-kormányzat eddigi ténykedését, nem elképzelhetetlen. Hogy megvalósítására mégsem került sor, annak magyarázata valószínűleg a Pánhellén Szocialista Mozgalom, a PASOK népszerűségében rejlik. Andreasz Papandreu pártja 1981 októberében minden várakozást felülmúló győzelmet aratott a választásokon. Ezt meggátolni csak újabb sötét korszak árán lehetett volna Görögországban. Az ezredesek, a kétes értékű katonai uralom visszatértét pedig még az ilyesmire kevésbé kényes amerikai és NATO-körökben Papandreu miniszterelnök sem tartották kifizetődőnek. Inkább beletörődtek Papandreu személyébe, felkészülve a kellemetlenségekre, amelyeket majd okozni fog. Ilyen és ennyi kellemetlenségre azonban sem Washingtonban, sem a NATO-ban nem számítottak. Athén elítélte az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítését Nyugat-Európába, helyette — személysen Papandreu — a határidő lejárta után további féléves tárgyalásokat javasolt a veszélyes fegyverekről a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak. Görögország renitens módon nem csatlakozott a Lengyelországot sújtó közös piaci embargóhoz sem, s a dél-koreai gép ügyében kétséget kizáróan az Egyesült Államokat tette felelőssé a tragédiáért. A görög- amerikai támaszpont-egyezményt újratárgyalták és öt esztendőre meghosszabbították ugyan, de Athén fenntartja magának a jogot annak bármikori azonnali felmondására. Sérelmek, ígéretek, tények Ráadásul a Papandreu- kormány a nyáron lemondta a görög—amerikai hadgyakorlatokat, s az idén sem vesz részt a NATO hasonló, szokásos őszi katonai manőverein a térségben. Ugyanakkor nyíltan- hangoztatja, hogy Görögországot nem a szocialista államok, hanem éppen a NATO-tag Törökország felől fenyegeti veszély. Ennek bizonyítására az utóbbi időben azokra a sérelmekre hivatkozik, amelyek a hadgyakorlatok előkészítése, lebonyolítása során a görög földet, a görög népet érték. Régi keletű athéni panasz, hogy a NATO-ban és az Egyesült Államokban lényegesen előnyösebb megítélést élvez Ankara, amely pedig 1974 nyarán katonasággal szállta meg Ciprus egy részét, minden módon ösztönzi ott egy török különállam megteremtését, így akadályozza meg a ciprusi válság igazságos rendezését. Ezekre válaszul ma már csak fekete bárányként emlegetik Görögországot a NATO-ban és az Egyesült Államokban, egyenesen azzal vádolva Pa- pandreut, hogy cserben hagyja szövetségeseit. Persze, cserbenhagyásról szó sincs. A kényszer Andreasz Papandreu esetében is nagy úr. Három esztendeje azzal az ígérettel alapozta Amerika-ellenes tüntetés egy támaszpont közelében meg pártja választási sikerét, hogy kivezeti hazáját a NATO katonai szervezetéből, hogy méltányos, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó szerződést harcol ki a görög- országi amerikai támaszpontok használatáért cserébe, s hogy keresztülviszi az ország közös piaci tagsági feltételeinek újratárgyalását. Nos, ezek az ígéretek azóta sem váltak valóra. Egyrészt a nemzetközi realitások óvatosságra intették Papandreut, másrészt — balszerencséjére — az Egyesült Államok egyik ileghaladásellenesebb elnökével, Ronald Reagannel találta magát szemben. A közvélemény mindeközben egyre jobban azonosult választási célkitűzéseivel, egész külpolitikájával, amely kétségkívül bátornak mondható a mai nemzetközi viszonyok között. Kárpótlás a gondoskodásért A tőkés világgazdaság helyzete sem kedvez Pa- pandreunak. A válságos állapotban örökölt görög gazdaság talpraállásának jelei még mindig halványak, noha az infláció 20 százalékról 18 százalékra mérséklődött, s némi gazdasági növekedés is tapasztalható. Változatlanul gond viszont a munka- nélküliség, a megélhetési költségek magas szintje, az ipar elmaradott struktúrája. Áz emberek annak idején azért is adták voksukat a PASOK-ra, mert sorsuk jobbrafordulását remélték tőle. Az eredmény ezen a téren azonban még várat magára. Az újabb választások 1985 októberében esedékesek. Papandreu most felpörgette külpolitikája kerekét, vállalva az ütközést az Egyesült Államokkal és a NATO-val, talán hogy kárpótolja híveit a gazdasági bajokért. Megfigyelők szerint akár előbbre is hozhatja a voksolás időpontját éppen a külpolitikára építve, a biztos siker reményében — még így, amerikai és NATO-ellenszélben is. Kocsi Margit
