Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-18 / 219. szám

2 NÉPÚJSÁG 1984. szeptember 18. PANORÁMA Az osztrák külügyminiszter nyilatkozata Ausztria baráti kapcsola­tokat kíván fenntartani szomszédaival és kész hozzá­járulni a feszültségek csök­kentéséhez mindenütt, ahol erre mód van — mondotta vasárnapi tv-nyilatkozatá. ban Leopold Gratz, az új osztrák külügyminiszter. Bécs korábbi polgármestere, aki a múlt héten vette át a diplomácia irányítását, újó­lag országa külpolitikájának folyamatosságát hangsúlyoz­ta. „Az a célunk, hogy Ausztria és a nagyhatalmak viszonya továbbra is a bi­zalmon alapuljon, a szomszé­Csád Kivonulnak a külföldi csapatok A francia külügyminiszté­rium hétfőn délben közölte, hogy szeptember 25-én meg­kezdik a francia csapatok Csádból való kivonását. Claude Cheysson külügy­miniszter látogatást tett Tripoliban, s Moammer el- Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője is fogadta. A líbiai és francia kormány megál­lapodott abban, hogy fejlesz­tik kapcsolataikat és együtt­működésüket, s megszüntetik ennek akadályait. A két kor­mány elhatározta, hogy en­nek érdekében kivonják a francia haderőket, teljes fel­szerelésükkel együtt Csád­ból. dós országokkal pedig békés, illetve — ahol ez lehetséges — baráti viszonyt kívánunk ápolni. Ausztria részese akar lenni a nyugat-európai in­tegrációnak” — állapította meg. A technológia-export vi­tatott kérdéseivel kapcsolat­ban Gratz hangoztatta: Ausztria nem keltheti azt a látszatot gazdasági partnerei, köztük a kelet-európai or­szágok előtt, hogy az ameri­kai kereskedelmi politika eszköze. Mint ismeretes, az ameri­kai kormány erős nyomást Ma délután nyílik meg New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezete köz­gyűlésének 39. ülésszaka. A napirenden több mint 140 kérdés megvitatása szerepel, köztük számos olyan, amely a béke, a leszerelés, a népek közötti együttműködés leg­fontosabb feladataival fog­lalkozik. A Mongol Népköz- társaság javaslatára az ülés­szak napirendjére kerül, egy új téma: a népek joga a bé­kéhez. A kérdések többsége olyan, hosszan elhúzódó nemzetközi problémákhoz, feszültséggócokhoz kapcsoló­dik, mint a közel-keleti hely­zet, Ciprus kérdése, az Irak és Irán közötti háború. A szokásos általános poli­tikai vita szeptember 24-én, gyakorol Ausztriára, hogy még saját korszerű technoló­giáját se adja el a szocialis­ta országoknak. E beavatko­zási kísérleteket már a ko­rábbi külügyminiszter, Er­win Lánc is határozottan visszautasította. Gratz most hamisnak és igazságtalannak minősítette azt a vádat, hogy Lánc Amedika-ellenes lett volna. Az új miniszter az ügyhöz hozzátette: továbbra is biztosítani kell, hogy az osztrák gazdaság hozzájus­son a legkorszerűbb techno­lógiákhoz. hétfőn kezdődik meg. Az el­ső felszólaló Ronald Reagan amerikai elnök lesz, aki im­már harmadízben jelenik meg a közgyűlés ülésszakán. Várhatóan másnap, kedden mond beszédet Andrej Gro- miko, a Szovjetunió küldött­ségének vezetője. Mint is­meretes, az amerikai ható­ságok tavaly lehetetlenné tették azt, hogy Gromiko részt vegyen az ülésszakon. A szovjet külügyminiszter felszólalását most különösen nagy érdeklődés előzi meg. Gromiko több fontos tárgya­lást folytat más országok képviselőivel. Ezek között szerepel találkozója Ronald Reagan amerikai elnökkel — szeptember 28-án, Washing­tonban. BUDAPEST Marjai József miniszterel­nök-helyettes, a magyar- szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke, a bizottság elnökeinek ta­lálkozójára hétfőn a Szovjet­unióba utazott. Kíséretében van Kapolyi László ipari mi­niszter. • Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke, Sarlós Ist­ván, a Minisztertanács elnök- helyettese és Apró Antal, az Országgyűlés elnöke fogadta Bényei Bélát, hazánknak a Vietnami Szocialista Köztár­saságba akkreditált rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. WASHINGTON Walter Mondale, az ame­rikai Demokrata Párt elnök­jelöltje vasárnap bejelentet­te: szeptember 27-én New Yorkban találkozni fog Andrej Gromiikóval, a Szov­jetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesével, külügymi­niszterrel. ŰJ-DELHI Pontosan egy hónappal azután, hogy eltávolították a főminiszteri székből, Rama Raót vasárnap fölkérték: alakítsa meg ismét Ándhra Prades dél-indiai szövetségi állam kormányát. Mint a PTI indiai hírügynökség je­lentette, Rao a fölkérést el­fogadta. Ma kezdődik az ENSZ-közgyűlés Athéni beszélgetések (I.) Bonyolult politikai térkép Athén fele tart a MALÉV TU—154-es repülőgépe. Ha­marosan a tenger fölé érünk, a stewardess éppen a mentő- mellény használatát magya­rázza. Rövid a tenger feletti út — maga az egész repü­lés alig több másfél óránál —, az utasok többsége már a leendő feladatokra gondol. Magam is megpróbálom újra meg újra rendszerezni ismereteimet, de mindunta­lan visszatérnek gondolataim a legkézenfekvőbbekhez: Olümpia, Spárta, Pithago- rász. A ma Görögországa — különösen az utóbbi két év­tized — korántsem köthető olyan egyszerű, közismert fogalmakhoz, mint a két-, két és fél ezer évvel ezelőtti. Gö­rögországban baloldali prog­ramjával ért el sikereket a Pánhellén Szocialista Mozga­lom (PASOK), a mai kor­mányzó párt, ugyanakkor az ország a NATO és a Kö­zös Piac tagja; a mai poli­tikai térkép ugyancsak bo­nyolult. Athén, a két és fél milliós főváros éjjel-nappal nyü­zsög. Sok a külföldi. Hely­beliekkel is zsúfolt a mai agóra — az Omonia és a Szintagma tér —, sokan vár­ják a nyomdagépekről a nap minden órájában ide érkező politikai napilapokat, hogy ki-ki vérmérséklete, politi­kai meggyőződése szerint válasszon közülük. — Különleges dolog ma Görögországban politizálni — magyarázza beszélgető- partnerem, Hrisztosz Cinci- lonisz, Görögország Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának munkatársa. — Hu­szonhét évig volt betiltva pártunk, s mindössze tíz esz­tendeje működik legálisan. A fasiszta katonai diktatúra terrorja idején a párt na­gyon sok tagja külföldön ke­resett menedéket, de amint 1974-ben polgári kormány alakult — amely visszaállí­totta a demokratikus sza­badságjogokat, engedélyezte a pártok működését —, ha­mar megerősödött, újra nagy népszerűségre tett szert a kommunista párt. A politi­zálás körülményei számunk­ra most azért bonyolultak, mert a kormányzó párt prog­ramja szintén baloldali. Ko­rábban a forradalmi erők fegyveres harcra kényszerül­tek (mint például 1947-ben), vagy illegalitásban dolgoztak (mint 1967—74 között). Most 13 képviselőnk van a parla­mentben, jól szervezett alap­szervezeteink működnek az egész országban, napilapunk, a Rizoszpasztisz bármely új­ságosstandon megvásárolha­tó, politikai programunk népszerű. A népszerűség azonban nem jelenti szükségképpen azt, hogy mindenki elfogad­ja a KP programját. Igaz, hogy a kormányzó párt, a PASOK sajátos szocialista programmal nyert a válasz­tásokon, nagyon sok függ a tulajdonviszonyoktól. S Gö­rögországban alapvető a ma­gánvállalkozás, erre épül szinte az egész gazdaság. Állami vállalat, üzlet nagyon kevés van. Nem véletlen, hogy a politikai csatározá­sokon sok szó esik ilyesmi­ről. Az egyik legnépszerűbb athéni napilap, a Tanea nemrégiben terjedelmes in­terjút közölt Harilaosz Flo- rakisszal, a Görög Kommu­nista Párt főtitkárával, és a kérdések jelentős része fog­lalkozott a gazdasági beren­dezkedéssel, a magánvállal­kozások lehetőségével. Flo- rakisz magyar példákra is hivatkozott: a fejlett szocia­lista társadalom építése sem zárja ki a magánkezdemé­nyezések, a szövetkezések lehetőségét, sőt fellendülését sem. (A beszélgetés során ki­tűnt : beszélgetőpartnerem jól ismeri a magyar párt po­litikáját és a népgazdaság helyzetét is: emigránsként tíz évet töltött Magyarorszá­gon; tanult, s tanított is. Mielőtt a központi bizottság apparátusába került, a GKP lapja, a Rizoszpasztisz mun­katársa volt.) — A mi politikai alapállá­sunk világos — folytatja Hrisztosz Cincilonisz. — A békéért, valamennyi demok­ratikus erő összefogásáért szállunk síkra. A PASOK törekvéseit általában támo­gatjuk, s azt szeretnénk, ha a választási ígéreteiből minél többet megvalósítana. A mai politikai helyzet állandó ké­szenlétet, megújulási készsé­get igényel tőlünk is. Nyil­vánvaló, hogy másképpen kell ideológiai munkát vé­gezni, mint amikor a jobb- és a baloldal között folyt a politikai harc. Nekünk sem elég csupán kritizálni, ha valami nem az elképzelése­ink szerint történik, hanem javaslatot kell tenni, még­pedig ésszerű, jó alternatívát ajánlani, hogy az emberek lássák: van minőségi kü­lönbség más pártok és a mi javaslataink között — még­pedig a mi javunkra. A bazár és a főtér egy­aránt érdekes megfigyelések­re ad módot. Elmondtam be­szélgetőpartneremnek, hogy napközben nézelődtem az athéni belváros egyik leg­forgalmasabb újságospavi­lonjánál én láttam a vasár­napi bazár forgatagát is, ahol ott voltak a kommunista párt aktivistái és árulták a párt lapját. Mindkét helyen a fiatal és a -középkorú vá­sárlók voltak nagy többség­ben. — Általában ez a jellem­ző — kaptam a választ. — A mi bázisaink is a nagyobb üzemek és az egyetemek, így a párt több százezres tagsága számarányánál na­gyobb befolyással rendelke­zik. Erős a kommunista párt befolyása az értelmiség kö­rében is. Olyanok vannak tagjaink sorában, mint Rit- szosz, a költő, Teodorakisz, a zeneszerző, Kalergisz, Kat- rakisz neves színészek, hogy csak a legismertebbeket em­lítsem. Közszerepléseik na­gyon sokat jelentenek szá­munkra. De az is fontos, hogy az egyszerű párttagok az üzemekben, a falvakban ugyancsak tudjanak jól po­litizálni, hiszen számunkra nem csupán az a fontos, hogy az alapszervezetek élők, jól szervezettek legyenek, hanem az is: tagjaink a tö­megszervezetekben, a szak- szervezetekben, a kulturális, értelmiségi vitaklubokban jól tudják ismertetni, nép­szerűsíteni a párt politiká­ját. MARIK SÁNDOR (Következik: Követünk az Ikarus) Remények és realitások Hétfő esti kommentárunk Hiába óvnak a politikusok és a kommentátorok a túlzott várakozásoktól, Reagan amerikai elnök és Gromiko szovjet külügyminiszter közelgő megbeszélése a nemzetközi érdek­lődés homlokterében áll. A két nagyhatalom kapcsolatainak az elmúlt évtizedekben mindig is volt egy sajátos lüktetése. Nem is olyan régen, például Gerard Ford elnökségének idején többé-kevésbé magától értetődő tényként kezelték, hogy az ENSZ-közgyűlés alkalmából New Yorkba utazó Gromiko megragadja az alkalmat a legfelső amerikai veze­tőkkel folytatandó közvetlen párbeszédre. Ronald Reagan elnökségével ez az íratlan szabály meg­tört, az amerikai politika következményeként a két nagy­hatalom viszonya a mélypontra jutott, ami a többi között kifejeződött a személyes érintkezések megszűntében. Annyit tehát a lehetőségek túlbecsülésének a veszélye nélkül is meg lehet állapítani: a két nukleáris világhatalom, a Kelet és Nyugat viszonyát átjáró feszültség közepette a magas szin­tű párbeszéd újrafelvétele önmagában is hasznos lehet. Hangsúlyozandó az újrafelvétel szó, s nem újrakezdés, mert ma még jószerivel megjósolhatatlan, hogy lesz-e folytatása a Reagan—Gromiko tanácskozásnak. A végkifejletet leg­inkább az befolyásolja majd — miként az SZKP Központi Bizottságának amerikai ügyekkel foglalkozó tanácsadója, Sztanyiiszlav Menysikov megfogalmazta —, milyen „csomag­gal” ül le majd a tárgyalóasztalhoz az Egyesült Államok elnöke. Ha politikai kínálatában fellelhetők lesznek a pár­beszéd folytatására módot adó mozzanatok, akkor nemcsak a találkozó ténye, hanem eredménye is hozzájárulhat a nemzetközi politikai légkör enyhüléséhez. A szovjet szakértő véleménye szerint, ha az amerikai „csomag” tartalma azo­nos azzal, amit a világ az elmúlt években megismert, akkor a találkozó egy lesz a sok közül. Habár a tárgyalások önmagukban is fontosak, a mai ki­élezett helyzetben valószínűleg nem elegendőek. A veszé­lyessé szélesedett európai szembenállás, a növekvő Árkoc­kázatok fényében csakis konkrét lépések, szovjet—amerikai megállapodások vihetik előre a helyzetet a javulás irányá­ba. Egybevetve a mai helyzetét a megelőző évtizedek nagy fontosságú hadászati megállapodásaival, azt mondhatjuk: ma sincs másra szükség, mint a nemzetközi erőviszonyok rea­lista értékelésére, arra, hogy valóban osztozzanak a világ sorsa iránti felelősségben mindazok a hatalmak, amelyek oly nagy mértékben befolyásolják az emberiség holnapját. GYŐRI SÁNDOR Berlini vélemény Andreotti kijelentéséről Az NDK fővárosában poli­tikai körök jogtalannak és az olasz külpolitikába való be­avatkozásnak minősítik a bonni kormány reagálását Andreotti olasz külügymi­niszter a két német állammal kapcsolatban tett kijelenté­sére — jelentette az ADN hírügynökség. Giulio Andreotti csütörtö­kön az L’Unita római ün­nepségén síkraszállt a két német állam jó viszonya mellett és a pángenmaniz- mus felszámolását követelte. Két német állam van és ket­tő is marad — állapította meg a külügyminiszter. Bonnban felháborodtak Andreotti kijelentései miatt és magyarázatot követeltek az olasz kormánytól. Politikai .körök az NDK fővárosában úgy értékelik, hogy Andreotti kijelentése az enyhüléshez való visszatérést, a nemzetközi együttműkö­dést segíti elő és a bizton­ság, a béke érdekeit szolgál­ja. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEV IZAARFOLYAMOK Érvényben: 1984. szeptember 18-tól Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 406,25 Ausztrál dollár 4 171,98 Belga frank 82,63« Dán korona 459,07 Finn márka 804,16 Francia frank 541,75 Hollandi forint 1 475,19 Japán yen (1000) 204,21 Kanadai dollár 3 827,90 Kuvaiti dinár 16 880,95 Norvég korona 588,32 NSZK-márka 1 662,63 Olasz lira (1000) 26,98 Osztrák schilling 236,71 Portugál escudo 32,08 Spanyol peseta 29,70 Svájci frank 2 013,43 Svéd korona 589,44 Tr. es cl. rubel 2 597,40 USA-dollár 5 035,59 6 412,66 6 419,07 4 176,16 4 180,34 82,71 82,79 459,53 459,99 904,96 805,76 542,29 542,83 1 476,67 1 478,15 204,41 204,61 3 831,73 3 835,56 16 897,85 16 914,75 588,91 589,50 1 664,29 " 1 665,95 27,01 27,04 236,95 237,19 32,11 32,14 29,73 29,76 2 015,45 2 017,47 590,03 590,62 2 600,00 2 602,60 5 040,63 5 045,67 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1984. július 31-1 közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. Devizanem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma a) Holland forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár b) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona USA dollár a) — vásárolható legmagasabb b) — vásárolható legmagasabb szeptember 18-tól Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban 6 220,28 6 605,04 4 050,88 4 301,44 80,23 85,19 445,74 473,32 780,81 829,11 526,02 558,56 39,58 42,02 1 432,37 1 520,97 198,28 210,54 25,33 26,89 3 716,78 3 946,68 16 390,91 17 404,79 571,24 606,58 1 614,36 1 714,32 26,20 27,82 229,84 244,06 31,15 33,07 28,84 30,62 1 954,99 2 075,91 572,33 607,73 4 889,41 5 195,85 bankjegy-címlet: S00-as bankjegy-címlet: 100-as Athéni városkép

Next

/
Oldalképek
Tartalom