Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-01 / 205. szám
ins 1. szeptember 1. ^tsÉPÜJSÁG 9 Évszázadok népművészete Csehszlovák skanzenek Rózsahegy Vlkolince nevű magashegyi településén 38 épület maradt fenn Csehszlovákiában évente több százezer ember költözik új, korszerűen felszerelt lakásba. A régi épületek száma mind a városokban, mind a vidéki településeken gyorsan fogy, pedig a társadalomnak érdeke, hogy a történelmileg értékes és építészetileg érdekes házak, sőt egész házcsoportok fennmaradjanak. Északi szomszédunknál is egyre gyakoribb, hogy az értékes népi építőművészeti objektumokat valamelyik skanzenben állítják ki. Ezek a szabadtéri múzeumok azt is bemutatják, hogyan dolgoztak az elmúlt századokban a földművesek, a háziiparosok, s milyen volt általában a falu életmódja. A Nymburk járásban fekvő Prerov nad Labem község skanzenjének eredete 1896- ig nyúlik vissza, amikor a közeli kastély tulajdonosa egy XVIII. századi épületben területi múzeumot létesített. E ház körül később skanzen épült, amelyben Közép- Csehország kisebb népi építőművészeti emlékeit és tárgyait gyűjtötték össze — például egy ritkaságszámba menő haranglábat, néhány különböző fajtájú kutat, gyümölcsszárítót, hombárt, emeletes komlópajtát, erdészlakot. A Kolin járásban fekvő Kourim városban 1972 óta épül a falumúzeum. Legrégibb látványosságai közé tartozik egy 1648-ból származó sokszögletű csűr. Érdekes a zsúpfödeles házikó is, ahol az ól közvetlenül a lakószobához énült, amelynek tűzhelyén az 1774. évi dátum látható. A Hlinsko város közelében fekvő Vysocina elnevezésű skanzenben főként Kelet-Csehországból származó tárgyakat láthatunk. Kiállítottak egy 1854-ből származó fűrésztelepet is, amelynek különlegessége, hogy fűrészei vízszintes helyzetben skanzene. 73 hektárnyi területen fekszik, 90 épületből áll. Bemutatja, hogy a lakás mennyire egybeolvadt a gazdasági tevékenységgel: a ház egyetlen nagy helyisége rendszerint nem csupán konyha, lakó- és hálószoba volt, hanem egyúttal műhely is. Itt éltek az állatok, házi- nyulak, libák, tyúkok. Több ilyen házikó még a XIX. században is kémény nélkül épült, s a füst szabadon szállt fel a tető alatti térségbe. összpontosították, például egy működő vízimalmot és egy fatemplomot. A látogatókat keskeny nyomtávú erdei kisvasút hozza ide. A skanzenben bemutatják a régi technikákat, a konyhaedények készítését, a zsindelyfaragást, stb. Ó-Lubló városban 1977- ben határozták el, hogy a vár alatti területen öthektáros skanzent létesítenek. Befejezése után 30 épület lesz itt, köztük fatemplom, pásztorkunyhó, fűrészmalom. Az épületekben különböző háziipari és népművészeti kiállításokat helyeznek el. VERA HÉVROVA működnek. Észak-Morvaor- Az észak-szlovákiai Csaca szág leglátogatottabb törté- járás Vychylovka nevű köz- nelmi műemlékei közé tartó- ségében a környező hegyvi- zik Roznov pod Radhostem dék érdekes falusi épületeit Gazdasági kísérlet a Szovjetunióban Növekvő termelékenység és nyereség A Szovjetunióban 1984. január 1-től széles körű gazdasági kísérletet valósítanak meg öt minisztérium területén. A kísérlet a vállalatok tervezési és gazdálkodási jogkörének bővítését foglalja magában. Hogyan valósul meg ez a Litván SZSZK helyiipari vállalatainál — erről beszél az APN tudósítójának Grigorij Szimenyenko, a köztársaság helyiipari minisztere. — Kérem, beszéljen először arról, milyen termékeket gyártanak az ön minisztériumához tartozó vállalatok. — A helyiipari vállalatok sokféle terméke nélkül nehéz lenne elképzelni a litván emberek életét. Kerámia edények, kerti szerszámok és felszerelések, bútorok, ruházati cikkek, játékok, emléktárgyak — íme néhány példa a sokezer féle termékből, amit az ágazat vállalatai a kereskedelemnek szállítanak. Célunk az, "hogy javítsuk a lakosság ellátását jó minőségű közszükségleti cikkekből, amelyek iránt legnagyobb a kereslet, s ezzel együtt növeljük a vállalatok nyereségét is. — Milyen változások történtek azoknak a vállalatoknak a tevékenységében, amelyeket figyelemmel kísérnek a kísérletek során? A minisztérium részéről megmaradt a központi vállalatirányítás. Ám ezt gazdasági előírásokkal valósítjuk meg, amelyek szabályozzák a vállalatok tevékenységét, nem pedig adminisztratív intézkedésekkel. A kísérlet nagyobb jogkört biztosít a vállalatoknak a tervezésben és a gazdálkodásban. A munkabérekre, a szociális és műszaki fejlesztésre fordítható összegek közvetlen összefüggésbe kerültek a vállalati tevékenység eredményességével. Ezzel növekedett a kollektíva érdekeltsége feszítettebb tervek kitűzésében és elfogadásában. Nagyobb jogkört kaptak a vállalatok a béralap felhasználására is. Kedvező gazdasági feltételek jöttek létre a dolgozók hatékonyabb és termelékenyebb munkájának megfelelőbb ösztönzésére. — Hogyan tükröződik ez a munkabéreken? — 1984 első negyedévében az előző év azonos időszakával összehasonlítva a munkások bére 21,6 százalékkal, a művezetőké 25 százalékkal, a műszaki és az alkalmazotti állományé pedig 15 százalékkal nőtt. A gazdasági kísérlet feltételei lehetővé teszik a jóléti és kulturális alap növelését is. Ezeket az eszközöket főként a lakásépítések támogatására és a vállalati üdülők fejlesztésére fordítják. Míg 1981—1983. között a lakásépítésekhez 1,2 millió rubellel járultunk hozzá, 1984-ben egyetlen év alatt 1,4 millió rubelt fordítunk erre a célra. — A változó keresletre történő gyors reagáláshoz műszaki fejlesztésre van szükség. Milyen jellemző változások vannak ezen a téren? — A kísérlet kedvezőbb feltételeket teremtett a vállalatok számára a rekonstrukcióhoz és a műszaki fejlesztéshez. Teljes önállóságot kaptak a fejlesztési alap felhasználásában. Ez elősegítette a termékszerkezet-váltás ütemének meggyorsítását. Nem kevésbé fontos, hogy egyszerűsödött a gyártásra kerülő új termékek engedélyezésének folyamata. Így az új áruk gyorsabban jutnak el a vásárlókhoz. 1984 első negyedévében az első osztályú termékek előállítása az előző év hasonló időszakához képest 31,6 százalékkal nőtt. A kísérlet feltételei szerint a vállalatok — a kereskedelem megrendelései alapján — önállóan alakíthatják ki termékszerkezetüket. 1984 első negyedévében a vállalatok termelési tervüket — a szerződéses szállítások teljesítésének figyelembevételével — száz százalékra teljesítették. — Tehát ön kielégítőnek tartja az első eredményeket? — Igen, az első negyedév eredményei azt bizonyítják, hogy nőtt a munka termelékenysége és nőttek a nyereségek is. A vállalatok hozzáértéssel hasznosítják a gazdasági kezdeményezés lehetőségét. A szaxofon csillaga Margarita megmutatja francia „Celmer” gyártmányú arany alt-szaxofonját. A gyár legújabb típusú hangszerét mindig a szaxofonosok „csillagának” ajándékozza. Nos, a tavalyi nürnbergi nemzetközi kongresz- szuson egyhangúlag a szovjet szaxofonistát, Margarita Sa- posnyikovát választották meg csillagnak. A versenyen 500- an indultak. Margarita Saposnyikova szerette a matematikát, az irodalmat, a földrajzot, de végül is világszerte ismert szaxofonista lett. Zenei tanulmányait a szaratovi zeneiskola klarinét szakán kezdte, maid a moszkvai Gnye- szini főiskolán folytatta. Egyedül tanult meg szaxofonozni: sokat olvasta a szak- irodalmat, hallgatta ismert zenészek lemezeit, napokon keresztü' játszott, és elérte, hogy ez a férfias hangszer engedelmeskedett neki. Sa- posnvikova sokat szerepel hangversenyeken, hanglemezfelvételeket készít: a zeneszerzők számára írnak műveket. — A közönség számomra kedvesebb, mint a stúdió mikrofonjai — mondia Saposnyikova. — A koncerten a hallgatók együtt lélegze- nek az előadóval. Fellépek ifjú hallgatóság előtt a gyermek-zeneiskolákban, játszom ifjúsági hangversenyeken, ahol mint mesélő is szerepelek. De hangversenyezem persze nagy hangversenytermekben is. Zenélő család. Margarita Saposnyikova, férje, Borisz Karpov, a zeneiskola klarinét tanszakának pedagógusa, fiúk, Alekszandr Karpov, a Gnyeszini zenei középiskola tanulója Margarita Saposnyikova szaxofon osztályt vezet. . . russziából. Tanítványai közül pedagógiai munkát is foly- tíz tanulója van a Balti- többen országos versenyeken tat. A Gnyeszini főiskolán kumból, Ukrajnából, Belő- nyertek. mtmm Szénapajta a Csaca járási skanzenben A Vysocina skanzen bognárműhelv«
