Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-08 / 211. szám

1984. szeptember 8. sisÉPÜJSÁG NDK Utazási iroda a fiatalok szolgálatában Az NDK ifjúsági ultazási irodája, a JUGENDTOURIST a bel- és külföldi turizmus sokféle lehetőségét kínálja: az idén csaknem kétmillió fi­aital' nyári élményeit gazdagí­totta programjaival. Az országban 246 turista- szálló, 14 JUGENDTOURIST- szálloda és kát üdülőközpont várja az ifjú utasokat, össze­sen 24 ezer hellyel. A 7 ezer hellyel rendelkező 10 ifjúsági kemping fenntartására 280 millió márkát biztosit az ál­lam az utazási irodának. A szállásdíj igen olcsó: diákok­nak 25 pfennig — negyed li­ter tej ára —, dolgozó fiata­loknak pedig 50 pfennig egy éjszakára. A belföldi Utazásokkal a fiaitalok az ország legszebb tájaira például a Keleti ten­ger partjára, a itüringiai er­dőkre — juthatnak el; vára­kat és történelmi műemléke­ket látogathatnak meg. Re­mek pihenést, kikapcsolódást, sportolást ítész leheltővé a Scharmützel-tó partján léte­sült ifjúsági üdülő központ, ahol évente 50 ezer fiatal töltheti vakációját úszással, vitorlázással, széllovaglással, teniszezéssel, hegymászással, lovaglással, télen pedig síe­léssel. Sokan beiktatják program­jukba a JUGENDTOURIST kulturális ajánlatait is. Ilye­nek például a Berlini Fesz­tivál, a Weimari Kulturális Napok. Elviszi utasait az iro­da színházi sorozatokra, ki­állításokra, tárlatokra is. — Mivel függ össze a la­kásépítkezésben bekövetke­zett „robbanás”? — Az egyik fő indíték az ipar gyors fejlődése volt. Breszt csaknem 1000 éves, sorsa azonban úgy alakult, hogy a város ipara csak a második világháború után in­dult fejlődésnek, s különösen intenzíven — az utóbbi két évtizedben. Ez idő alatt egy sor nagy ipari üzem épült itt — elektromechanikai üze­mek, villamos lámpagyárak, szőnyeg- és posztógyárak, és egyebek. Természetes, hogy a lakosság száma is növekedni kezdett, főleg a falvakból ér­kező emberek révén. — Azaz valamennyinek la­kást kellett adni? — Mindenesetre a többség­nek. — Hogyan oldották meg a lakásprob lémát ? — Az új iskolák, lakások, poliklinikák, óvodák építésé­re, az üzérnek létesítésére fordított összegeknek nem kevesebb, mint 15 százalékát utaltuk ki. A feladatunk az volt, hogy a város lakói érde­kében ezeket a pénzeszközö­ket a legésszerűbben használ­juk fel. A terveket elemezve, létre­hoztuk a saját lakóházépítő kombinátunkat, kibővítettük az építőipari trösztöt, az épí­tőipar kádereinek képzésére iskolákat szerveztünk. Ugyanakkor a városi tanács végrehajtó bizottsága mellett létrehoztuk a beruházási épít­kezések építésvezetőségét (UKSZ), amely a lakásállo­mány kialakítását is irányít­ja. 1983-ban például az UKSZ „kezében” 20 millió rubel összpontosult. — Milyen forrásokból származott ez az összeg? — Azokból a pénzeszkö­zökből, amelyeket a minisz­tériumok és hatóságok utal­nak ki minden vállalatunk­nak a lakóházak építésére, a gyárak és üzemek nyereségé­ből levont összegekből, vala­mint a Breszti Városi Tanács VB költségvetésének egy ré­széből. — És mi történik olyan­kor, ha valaki saját házat akar építeni? — Ebben az esetben a ta­nács végrehajtó bizottsága in­gyenes telket és kölcsönt biz­tosít számára. — A Szovjetunióban el­terjedtek a lakásépítő szö­vetkezetek. .. — Nálunk is vannak ilyen szövetkezetek, s az állam itt is segíti őket. A házakat az állami építőipari szervezetek építik fel, és a megrendelő­nek (a lakásépítő szövetke­zetnek) „kulcsra készen” ad­ják át. A szövetkezetbe belé­pő ember a jövendő lakás építési költségeinek csak 30 százalékát fizeti, a fennmara­dó 70 százalékra hosszú lejá. ratú (25 évi) hitelt nyújtanak neki, alacsony kamattal. Ráa­dásul az üzemek vezetői dol­gozóiknak gyakran kamat­mentes kölcsönt nyújtanak. Nem meglepő tehát, hogy a lakásépítő szövetkezetek nép­szerűsége növekszik. Natalja Buldik — A Szovjetunió nyugaiti határán fekvő Breszt város­ban évente több mint más­félezer. család költözik új la­kásba — mondja Nyikodaj Kosztrub, a városi (tanács végrehajtó bizottságának he­lyettes elnöke. — Végered­ményben nem egészen tizen­öt év alaitt a lakásállomány itlt csaknem megduplázódott. Amíg 1970-ben Bresztben kö­rülbelül 30 ezer lakás volit, ma több mint 50 ezer. A la­kásépítkezés üteme másfél- szeresen múlja felül a lakos­ság számának növekedési ütemét.----------------------------------------------------------------------­B reszt. Űj kereskedelmi központ a Moszkva utcában Valentyin Gopijenko, a város főépítésze kollégáival Kuba a társadalombiztosítás országa Ahol az ember erősebb a kőnél Kubában az állami társa­dalombiztosítás sokkal jobb, mint sok gazdag országban. Az ötvenes években egy ku­bai lakos átlagosan 50 évig élt, moslt 73 év az átlagos életkor az országban. A cse­csemőhalandóság is erősen csökkent: akkor ezer csecse­mőre 60 haláleset jutott, most 16. A védőoltások tömeges al­kalmazásával és a táplálko­zási színvonal, a közegész­ségügyi helyzet és általában az életszínvonal (ezen belül a lakáshelyzet) javulásával együtt megszűntek azok a be­tegségek, amelyek a fejlődő országok többségében még ma is tömegével követelik ál­dozataikat: a gyermekbénu­Munka és A Szovjetunióban a nők 55, a férfiak 60 éves koruk­tól mehetnek nyugdíjba. Grúziában, ahol az átlagélet­kor jóval magasabb, mint a Szovjetunió többi köztársasá­gában, a nyugdíj korba lépő emberek még egyáltalán nem számítanak idősnek. A köztársaságban jelenleg eléri a hatvanezret a 90. életévü­ket betöltött polgárok száma. A 800 ezer grúz nyugdíjas­nak több minit a féle — sa­ját kérésére — folytatja a munkáját. Nemcsak a pén­zért teszik fő céljuk nem az, hogy kiegészítsék nyugdíju­A jugoszláv hajógyárak az idén és jövőre 77 hajót szál­lítanak hazai és külföldi vá­sárlóiknak. A külföldi meg­rendelések teljesítése két év alatt 1,3 milliárd dollár hasz­not hoz a gyáraknak. A rijekai, a pulai és a spli- ti üzem révén Jugoszlávia lás, a malária, a difitéria, a tetanusz. Ma már a legszegé­nyebb családok sem éheznek, nem nélkülözik a gyógysze­reket, gyerekeiket iskolába járathatják —, a kormány a költségvetés 20 százalékát fordítja egészségügyi ellátás­ra és oktatásra. Kubában jelenleg 200 000 egyetemi és főiskolai hallga­tó van. Tanulmányaik befe­jezése után úgy „törlesztik” taníttatásuk költségeit az or­szágnak, hogy három évig tá­voleső, elhanyagolt területe­ken dolgoznak. Húszezer ku­bai pedagógus más fejlődő országokban tanít, hogy Ott is segítse az oktatás fejlesz­tését. hosszú élet kát, hanem, hogy meghosz- szabbítsák aktív életüket. Jelmondatuk: „A hosszú élet titka az intenzív munka.” S mivel egyre több az ak­tív nyugdíjas, a Grúz Társa­dalombiztosítási Minisztéri­um létrehozta nyugdíjasokat foglalkoztató bizottságát. A bizottság tagjai intézik a je­lentkezők munkavállalását. Az újra munkába álló nyug­díjasokat lehetőség szerint a régi munkahelyükön helye­zik el, s a bizottságban dol­gozó orvosokkal konzultálva megfelelő munkarendet állí­tanak össze számukra fölzárkózott a nagy hajóépí­tő országok — Japán, a KNDK, Brazília, Spanyolor­szág, Lengyelország, Anglia — sorába. A jugoszláv ha­jók fő megrendelői a Szov­jetunió, Norvégia, Francia- ország, Libéria, Panama és Barbados. A Collegium Maius udvara patakzó vízben úszott. A négy sarokban lévő műem­lék-csatornákból hatalmas vízsugarak ömlőitek a szün­telen villámlás, mennydörgés és a szakadó eső nem min­dennapi suhogása közepette. Az oszlopos folyosón állítunk, mint a megbabonázotfak. Fantasztikus látvány volt ez, és rárakódot azokra a képek­re, amelyek egy pillanattal előbb vonultak el tekinte­tünk előtt. A Jagelló Egyeltem megala­pításának 620. évfordulója alkalmából lehetőségünk volt megtekinteni az egyetem leg­régibb épületét. Azt a méltó­ságteljes és szép épületet, amelyet a XV. és XVI. szá­zadban emeltek és különféle sorsot ért meg. E múllttól megbabonázot- tan alig tudtuk megérteni azt a tájékoztatásit, hogy az udvarról felszedett kőlapok körülbelül harminc évesek. Mert ennyit bír ki a kő a je­lenlegi klímában, a királyi város különféle vegyszerek­kel mérgezett atmoszférájá­ban. Tehát az udvart ismé­telten új kőlapokkal kell bur­kolni. Mondhatja majd vala­ki később, hogy itt az embe­rek tovább bírják, mint a kő. Hát ez az egész problé­ma: az ó-Krakkó konzervá­lása és felülvizsgálata. De er­ről majd később. A Collegium Maius épüle­tében vagyunk, a híres aulá­ban ahová egyedül csak az egyetem által adományozott tiszteletbeli doktori cím át­adása ünnepségének résztve­vői, az egyetem szenátusának tagjai léphetnek be. És néha turistacsoportok. Ülünk a padokban és a Ja­gelló Egyetem múzeuma igazgatójának, dr. Stanislaw Waltos professzornak előadá­sát hallgatjuk erről a rend­kívüli — egyetlen ilyen a vi­lágon — muzeális kollekció­ról. Az egyetemi múzeumok a könyvtárakban összegyűj­tött emléktárgyakból alakul­tak. fgy történt ez Krakkó­ban is. 1869-ig az egyetemi emléktárgyakat a Jagelló Könyvtár őrizte, később lét­rehozták az úgynevezett arc­heológiái kabinetet. Olyan helyet, ahol összegyűjtöttek mindent: dokumentumokat, képeket, oktatási segédeszkö­zöket, különféle kiállítási tár­gyakat, Megalakult a „művé­szeti kabinet” is — azoknak a tárgyaknak a gyűjtemé­nye, amelyeket a diákok di­daktikus célból kézbe kap­tak. — Ma a múzeumunk — folytatta Waltos professzor — egyedülálló a világon. Betöl­ti a legmagasabb reprezen­tációs funkcióit. Itt, ebben az aulában kapták meg a világ leghíresebb tudósai, valamint a pápa, az ENSZ főtitkára a tiszteletbeli doktori címeit. Ez az aula összekötője az aka­démiai élet évszázados ha­gyományának. Itt zajlanak ma le a Jagelló Egyetem sze­nátusának - tanácskozásai. Eredetisége abban rejlik, hogy megmutatja hogyan haladt a tudomány párban a művészettel. A kiállítást úgy rendezték el, hogy megmu­tassák az emberi gondolat fejlődéséit. A múzeum gyűjteményé­ben — nem számítva a nu­mizmatikai gyűjteményit — több mint 16 ezer műemlék­tárgy található. Wilonów uitán itt van a legnagyobb lengyel portrégyűjitemény, • például Karol Estreicher hí­res képmása, mely a Julius Slowacki Színház páholyá­ban ábrázolja a Menyegző premierjén. A képet Wyczó- kowski festette, ugyanúgy, mint a szilárd gázt cseppfo­lyósító készüléke mellett áb­rázolt Karol Olszewski kép­mását. A lengyel tudósok tíz és száz portréját később meg­tekintjük. A grafikai gyűjte­mény háromezret számlál. Itt található a legrégibb krakkói nyomdában használt fametszőkocka. Vannak pél­dául 1534-ből valók, ame­lyekkel nyomták az első Lengyelországban kiadott Luther Bibliát. A múzeum­ban kétezer tudományos mű­szer között értékes mikrosz­kóp-gyűjtemény. Itt van — ez eléggé ismert —jagellói glóbus, a legrégibb a világon, amelyen megtaláljuk az Amerika szólt. De kevesen tudják, hogy e tetők alatt gyűjtötték össze a napórákat, az asztronómiai műszereket. Nem kis büszkeséggel' mond­ja a professzor: Van itt XVIII. századbeli lépésmérő és... skrupul (a drachma harmadrésze), a legkisebb súly, melyet a régi időkben ismeritek, használtak. Később megtekintettük e rendkívüli múzeum belsejét. A múzeumnak, mint sok más lengyel múzeumnak, sajnos, számos gondja van: minde­nekelőtt kevés a hely, nem tudják a gyűjteményeket megfelelően raktározni, hi­ányzik a hely, ahol az egyes tárgyakat javítják, ápolják, gondozzák. Nehéz a felbe­csülhetetlen tudományos és (történelmi értékek megfelelő biztosítása, mert a műemlék- épületet ma is használják a mindennapi életben és állan­dó anyagi gondokkal, küsz­ködnek. Bár a stílusos rács mögött elhelyezett páncél- szekrények védik az egyete­mi kincstárt, ám ezenkívül még sok száz felbecsülhetet­len értékű műtárgy rejtezik a falak között. A restauráló műhely alig 20 négyzetméter és öt restaurátor dolgozik benne. A többieknek a kiállí­tó termekben van a munka­helyük. A legrosszabb az, amiről a bevezetőben írtam, ha nem lesznek változások a termé­szeti környezet védelmében, akkor a műemlék épületek állapota rohamosan romlani fog, szétmorzsolódnak a kö­vek, de a gótikus és a rene­szánsz falak is megfeketed­nek. Éppen ez a probléma ve­zetett bennünket Krakkóba. A műemlékek védelmének és felülvizsgálatának ügye ál­landóan a közvélemény ér­deklődésének tárgya, és nem­csak hazánkban hanem az egész világon. Tény, hogy az UNESCO 1978-ban a város műemlék-együttesét felvette a világ kulturális örökségé­nek első listájára. Figyelembe kell venni, hogy az Öváros területén, a környékén lévő legértékesebb XIX. századi épületekkel, több mint hatezer műemlék épület van, amelyek közül' négyezer a restaurátorok vé­delme alatt. A műemlékfelü­gyelőségen lehet találni olyan (tájékoztató anyagot, amely részletesen beszámol arról, hogy a műemlékek építészeti listáján 4 ezer épület vár fel­újításra, közülük 1300 teljes felújításra — az alapoktól a tetőkig. íme ezek a problémák, amelyekkel a város már har­minc esztendeje foglalkozik. Lényeges momentum volt, amikor 1982. április 7-én a Krakkó városi nemzeti ta­nács elfogadta a stratégiai menetrendet, Krakkó elnök- helyettese, Barbara Guzik asszony, néhány pontban összegezte a tennivalóit Min­denek előtt elhatározták, hogy a rekonstrukciónak együtt kell haladni a környe­zetvédelemmel. Meg kell te­remteni a megfelelő feltéte­leket, hogy a rekonstrukció Után használni lehessen a műemlék épületeket. Sikerült megteremtenünk, hogy a mű­emlékek felújítása és kon­zerválása fő irányát egybe­hangoljuk a város társadal­mi-gazdasági tervével. Krak­kóban a felújítási folyamat szüntelen, másképpen nem is lehetséges. Nincs tehált alap­ja az ilyen kérdésnek: Mi­kor fejezik be végre Krakkó felújítását? A műemlékek­nek állandó felügyelet, véde­lem és konzerválás alatt kell lenniük. A legközelebbi tíz eszten­dőben Krakkó műemlékvé­delmére, felújítására évente egymilliárdot költünk. Ez az összeg a nehéz időszakban elég jelentős és azt jelenti, hogy az állam felelősséget érez a nemzeti kulturális örökségünk megőrzéséért. Henryk Pawlak Külföldön is keresettek a jugoszláv hajók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom