Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-05 / 208. szám

a Képújság 1984. szeptember 5. Színháztörténet képekben, szobrokban Az elmúlt negyven esz­tendő fővárosi és vidéki szín­házi életének kiemelkedő eseményeiről gyűjtött össze kiállítási képsorozatot a Hat­vani Galéria. Az összeállí­tás lényeges momentumokat sűrít. Felvillantja a háború után újjászülető Nemzeti Színházat, közilii az első be­mutató plakátját, a Major Tamás rendezte Bánk bánt, amelynek címszerepét Abo- nyi Géza alakította, s Ti­borc a felejthetetlen Bartos Gyula volt. A felszabadulás utáni első premier a Nemze­tiben 1945. április 21-én zaj­lott le parádés szereposz­tással. Külön tárló mutatja be az egykori Blaha Lujza téri Nemzeti Színház épüle­tének emlékeit, oszlopfőit. A kiállítás felöleli az elmúlt évtizedek minden jelentős magyar színházi eseményét, a vidéki színjátszás eredmé­nyeit, emlékezetes bemuta­tóit mindmáig. Pécs, Szeged, Győr, Miskolc, Kaposvár, Békéscsaba színházi életének jellegzetes karaktere tárulko­zik fel, drámák, színészek, jelmezek, szcenikái megol­dások. Mintegy összegzésként érzékelhetjük a rendezés fej­lődését, a kordivat alakulá­sát a plákáton és a fotókon. Ez a Hatvani Galéria har­madik színháztörténeti ki­állítása, amely a felszabadu­lástól számított negyven évadot öleli föl, szinte a tel­jes repertoárt. Kultúránk egyetemessége derül ki eb­ből, mély patriotizmusa egy­ben. Az, hogy Katona József, Madách Imre, Illyés Gyula, Németh László klasszikus ér­tékeit több rendezői elkép­zelésben közelítette meg színjátszásunk és sort ke­rített arra, hogy Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Raci­ne, Corneille, Goethe, Ibsen, Gorkij, Csehov eszméivel vértezze fel, építse teljes em­berré sokmilliós magyar kö­zönségünket. Bilicsi Tivadar portréja — Kelemen Kristóf al­kotása Tolnay Klári a Cseresznyéskertből A katalógus előszavában Cenner Mihály közli az Im­pozáns adatokat. E hazában mintegy száz színház léte­zett, létezik s változatos cél­kitűzéseivel, felkészültség­gel képes arra, hogy közve­títse a hazai és az európai dráma minden fontos üzene­tét. Lenyűgöző, hogy négy évtized alatt mintegy 15 ezer produkciót mutattak be őrzött hagyományok és meg­újított társulatok közremű­ködésével. Az értékőrzés és hagyományteremtés szép példája nemcsak az 1959- ben felújított szegedi sza­badtéri játékok, melyre több kontinens színészeit hívták a Tisza-parti városba, hanem az egri Agria Játékszín, a szentendrei Theátrum, a szombathelyi Isis szentély operaelőadásai, a soproni barlangszínház, a nyíregyhá­zi, zalaegerszegi színház egész tájegységnek színházi kultúrát nyújtó eseményei. Az idén először rendeztek előadást a Hatvani Szabad­téri Játékszínben, amely szo­rosan kapcsolódik a színház- történeti tárlathoz. Leleményes ötlet, hogy a kiállítás keretében, mintegy részeként bemutatják Kele­men Kristóf szobrászművész színészportréit. Mondhatjuk: egész galéria ez az egyedül­álló szoborsorozat. Mennyi­ségben, minőségben egy­aránt. A szorgalom, a hűség és a pontosság, a tehetséggel párosulva eredményezi Kele­men Kristóf művészi érté­keit. Így marad fontos szob- rászi nyomként üzenet a többi között Horusitzky Zol­tánról, Simándy Józsefről, Béres Ferencről, Ruttkay Éváról, a magyar színészet nagy egyéniségeiről. Különö­sen megkapó Bilicsi Tiva­dar portréja, akiben nem­csak egy embert, egy nagy komikust mintázott meg a szobrász. Ennél többet. Ma­gát a színészt, a színészet bajazzós sorsát, a könny- mosoly, a fájdalom-öröm egységét. LOSONCI MIKLÓS Duncmtult napló Manapság már nagyon ritka, ám annál keresettebb a mészégető szakma. A fa­tüzelésű mészégető kemen­céből nyert darabos mész lényegesen magasabb zsír- tartalmú, mint a mészhid- rát, ezért kopásálióbb és jobban takarja a fal felüle­tét is. Ebből a kézenfekvő tényből kiindulva határo­zott a kishajmási Hegyhát Tsz, amikor a közelmúltban megalakította az abaligeti mészégető szakcsoportját. Az öt főből álló lelkes szakcsoport a már hét éve elhagyott, abaligeti mész­égető, szinte romokban he­verő két kemencéjét felújí­totta, s megkezdte a terme­lést. Az alapanyagot a kö­zeli bükkösdi kőbányából szállíttatják, amely kitűnő minőségű. A két kemencé­be 4—4 tonna mészkövet raknak, melyből az égetési folyamat végén a felére csökken az égetett, darabos mész. A napokban készült el az oj tómedencéjük is, így a közeljövőben már ojtott meszet is tudnak árulni. Na­gyon kedvező, hogy a kis­pénzű nyugdíjasokra is gon­dolva, öt-, illetve tízkilós kiszerelésben is fogadnak megrendelést. A közeljövőben még egy harmadik kemencét is fel­újítanak, hogy a növekvő igényeknek eleget tudjanak tenni Somogyi Néplap A Kaposvári Tejipari Vál­lalat közelmúltban új túró­alapú desszert gyártását kezdte meg Marcaliban, a volt sajtüzemben. A termék oly gyorsan elkészült, hogy még új nevet sem kapott az üzem. A termelés kezdése után alig két hónappal Sípos János, az üzem vezetője a biztató folytatásról is beszá­molhat. Az átalakítási mun­kákkal időben elkészültek, és nem okozott gondot az új profilhoz szükséges gépek beszerzése sem. A szeptem­berig tartó próbaüzem idején napi 50 ezer túródesszertet készítettek, ezt követően pe­dig megkétszerezik a terme­lést. De ha lesz rá igény, ennél többet is tudnak gyár­tani. A „Túró Rudi” néven for­galomba kerülő termék alapanyaga majdnem azonos a korábban itt készített ter­mékkel: a dolgozóknak nem jelentett nehézséget az átál­lás. A többségében nőket foglalkoztató üzemben lé­nyegesen könnyebb fizikai munkát kell ezentúl végez­ni. A háromdekás, csokoládé­bevonatos túródesszerthez — eltérően a mátészalkaiaktól, ahol sovány tejből készítik — itt félzsíros tejet használ­nak. Ez a marcaliak specia­litása. A tervekben szerepel, hogy még az idén az üzletekbe kerül az ízesített — narancs, banán és csokoládé — vál­tozata is. Többek között Bu­dapestre, Fejér, Veszprém, Zala megyébe szállítanak So- mogyon kívül Túró Rudit a marcali üzemből, és az isko- latej-akcióhoz hasonlóan a túródesszertet is árusítják majd az iskolákban. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A sütőipar munkáját szin­te mindennap minősítik a fogyasztók. A sütőipari vál­lalatok egész tevékenységét pedig időről időre minősíti a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Ezekben a minő­sítésekben, az utóbbi évek­ben, az elismerés dominál. Nagy a felelőssége és kö­telezettsége a vállalat dolgo­zóinak a lakosság ellátásá­ban és abban, hogy a ter­mékek mennyisége mellett javuljon a minőség és bő­vüljön a választék is. ösz- szességében 10—12 fajta ke­nyeret állítanak elő, s a mennyiség tavaly meghalad­ta a 19 ezer tonnát. Ezen belül jelentős a vázsonyi ke­nyerek mennyisége, de nép­szerű a házi jellegű, vala­mint francia kenyér is. Idén májustól gyártják a 60 de- kás tartósított kenyeret és a székesfehérvári új kenyér­gyár üzembe helyezésével egy időben forgalomba hoz­zák a kukoricás, a burgo­nyás és a rozsos kenyeret is. Választékbővítésnél általá­ban figyelembe veszik a fo­gyasztási igényeket és termé­szetesen ügyelnek arra, hogy lehetőleg gazdaságosan ter­meljenek. Javult a vállalat termékeinek minősége, ezt nemcsak a hatósági ellenőr­zések állapították meg, ha­nem mi fogyasztók is ta­pasztalhatjuk. Az osztógép fokozott ellenőrzésével a súlyhiányra vonatkozó pa­naszok, a fogyasztási rekla­mációk csökkentek. Nagy a vállalat dolgozói­nak igénybevétele, de a munkavállalók többsége a törzsgárdához tartozik. Mun­kájuknak köszönhető, hogy egyre elégedettebbek a fo­gyasztók. Készülnek az új kenyér­gyár üzembe helyezésére. Az üzemben majd lehetőség adódik a későbbiek során süteményes vonalak beépíté­sére is. Megállapította a végrehaj­tó bizottság, hogy az elmúlt években javult a vállalat gazdálkodásának színvonala, s tevékenysége alapvetően jól szolgálta a lakosság igé­nyeinek kielégítését. PETŐFI NÉPE Több ezer ember érdeklő­dése mellett Kiskunfélegy­házán Abonyi Imre (1976) és dr. Réczi László (1977) után a város harmadik világbaj­nokát, Juhász Lászlót, és a szilvásvárad! fogathajtó vb bronzérmesét, Bálint Mihályt fogadták és ajándékozták meg a megye és a város ál­lami és pártvezetői. A két fogat a Lenin tsz központi irodaépülete elől indult és a főutca két ol­dalán elhelyezkedő nézők tapsa kíséretében érkezett meg a tanácsháza előtti tér- ■ re, ahol a város sportolói virágcsokrokkal várták a két sikeres sportembert. A tanácsháza dísztermé­ben folytatódott az ünnep­ség, ahol először dr. Dobos Ferenc, a városi tanács el­nöke, majd dr. Gajdócsi Ist­ván, a megyei tanács elnöke üdvözölte, majd ajándékozta meg a Lenin Tsz SK két ver­senyzőjét. A sok dicsérő szó­tól és ajéndéktól Juhász úgy elérzékenyült, hogy amikor meg akarta köszönni a dí­szes fogadtatást, csak ennyit tudott mondani: „Hajtani sokkal könnyebb, mint be­szélni ...” De aztán erőt vett magán, és mindenkinek köszönetét mondott azért, hogy kitűnő körülmények között készül­hettek fel a világversenyre. Nagy taps fogadta szavait, ami még csak fokozódott, amikor a két sportoló kilé­pett a tanácsháza erkélyére, és a téren levő több ezer embernek felmutatta a vi­lágbajnoki érmeket. Vissza­térve fogataikhoz, „sétako­csikázásra” invitálták a me­gye és a város vezetőit, akik ezt örömmel elfogadták. A két fogat ezután, lassú ügetésben a nézők sorfala között visszaérkezett a Le­nin tsz központi irodájához, ahol felelevenítették a világ- bajnokság félegyházi hősei a szilvásváradi három nap leg­izgalmasabb eseményeit. Román festészeti kiállítás „Mai román festészet” címmel nyílt kiállítás a Szép- művészeti Múzeumban. A kiállításon 45, különböző ge­nerációhoz tartozó művész 60 alkotása szerepel. Orgonahangverseny Gyomén Szeptember 9-én, vasár­nap Gyomaendrődön orgo- nahangversenyit rendez a művelődési központ. A gyo­mai református templomban Elekes Zsuzsa orgonaművész és Gregor József operaéne­kes Bach-, Mendelssohn-, Rossini- és Liszt-műveket fog megszólaltatni. A gyo- maendrődi argonahangver- seny-sorozatban az idén ed­dig három koncertet ren­deztek, s a záró, ötödik hangverseny október 6-án lesz. A második alkalommal szervezett nyári hangver­senyévad sikere nyomán jö­vőre ismét .terveznek hason­ló orgonaesteket Gyomán. Pályázati felhívás! Decs nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága pályázatot hirdet költségvetési üzemvezető munkakör betöltésére. Képesítési feltételek: — Felsőfokú szakirányú végzettség és 5 év szakmai gyakorlat vagy építésztechnikumi végzettség és 10 év kivitelezői gya­korlat. A pályázatot 1984. szeptember 15-ig írásban kell benyújtani a Decs nagyközségi Közös Tanácsnál. A pályázatnak tartalmaznia kell: — szakmai, politikai végzettséget, — mellékelni kell egy részletes önéletrajzot. Bérezés az 5/1983. (XI. 12.) ME számú rendelet alapján kerül meg­állapításra. (249)

Next

/
Oldalképek
Tartalom