Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-04 / 207. szám
1984. szeptember 4. 2>t*ÉPÜJSÁG ■■ Tanévnyitó a Politikai Faiskolán PANORÁMA BUDAPEST Óvári Miklós beszéde Diplomakiosztó és tanévnyitó ünnepséget tartottak hétfőn a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Főiskoláján. Az ünnepségen részt vett és beszédet mondott Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Többek között arról szólt, hogy az előttünk álló időszak különösen fontos lesz a párt és az ország életében. Megkezdődött a XIII. párt- kongresszus előkészítése, amelynek során át kell tekinteni a XII. kongresszus határozatainak végrehajtását, elemezni az ország helyzetét, megerősíteni a párt politikájában mindazt, ami bevált, és előre mutató, választ adni a pártot, az országot, a lakosságot foglalkoztató legfontosabb kérdésekre. A mostanság megélénkülő vitáknak is a párt eszmei, politikai egységének erősítését kell szolgálniuk. Külpolitikai témákra térve Óvári Miklós hangsúlyozta: a mostani bonyolultabb helyzetben is minden lehetségest megteszünk, hogy folytatódjék a békés egymás mellett élés egyedül ésszerű irányzata. E tekintetben elsőrendű feladatunk mindent megtenni az erőegyensúly megőrzéséért. És itt nemcsak a katonai erőegyensúlyról van szó, hanem ebben az erőegyensúlyban kiemelt szerepe van a szocialista országok egységének, együttműködésének, összefogásának, amely nélkülözhetetlen része ennek az egyensúlynak. Ezért — hangsúlyozta — különös gonddal kell foglalkoznunk a szocialista országok közötti együttműködés kérdéseivel. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának tekintélye van a világban — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. Mi minden olyan tárgyalást hasznosnak, szükségesnek tartunk,- és részt veszünk minden olyan tárgyaláson, amely a gyakorlatban konkrétan előmozdítja a békének, a fegyverzetek csökkentésének az ügyét. Hozzájárul nemzetközi tekintélyünkhöz az is, hogy nyitottak vagyunk — és nemcsak közgazdasági értelemben —, hanem nyitottak saját tapasztalataink és mások tapasztalatai iránt is. Nyitottak vagyunk olyan értelemben is, hogy következetesen beszélünk: ugyanazt mondjuk Budapesten, Moszkvában vagy más szocialista fővárosban, és akkor is, ha valamely nyugati partnerrel ülünk le a tárgyalóasztalhoz. Ezért becsülnek bennünket barátaink, de becsülnek politikai ellenfeleink is: tudják, hogy a Magyar Nép- köztársaság hova tartozik, mire számíthatnak, tudják, ha igent mondunk, az igent jelent, ha nemet, az nemet. Politikánk tehát kiszámítható és ez nagy értéknek bizonyul egy bizonytalanságokkal terhes világban. Belső építőmunkánkról szólva Óvári Miklós elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Szólt a Központi Bizottság áprilisi határozatáról, amely — mint mondta — igen kedvező fogadtatásra talált, hiszen lényegében az volt a célja, hogy szocialista megoldást és eszközöket találjon a jelen gazdasági feladatainak megoldásához, gazdaságpolitikánk érvényesítéséhez. A szocialista megoldás irányába mutatnak a már bevezetett vagy tervezett intézkedések, amelyeknek politikai szempontból leglényegesebb vonása, hogy jobban előtérbe helyezik a hagyományos szocialista értékeket. Az olyan értékeket, mint a munka jobb megbecsülése, a társadalomi tudatos szervezettsége, a dolgozók önként vállalt fegyelme, az ésszerű takarékosság a közösség javaival, a mértéktartó szerénység mind az egyéneknél, mind pedig az intézményeknél. Óvári Miklós beszéde után Szabó József rektor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja átnyújtotta a diplomát a Politikai Főiskola elmúlt tanévben végzett 219 hallgatójának. (MTI) Békedemonstráció a Szovjetunióban Habarovszkban a felvonulás résztvevői a béke, a leszerelés mellett foglaltak állást. (Telefotó) Rabi Béla ipari minisztériumi államtitkár hazaérkezett a Német Szövetségi Köztársaságból. Bonnban Dieter von Würzennel, a Szövetségi Gazdasági Minisztérium államtitkárával, valamint Düsseldorfban Reimut Jo- chimsennel, Észak-Rajna- Westfalia tartomány gazdasági miniszterével a kétoldalú ipari együttműködés eredményeiről és további kiszélesítésének lehetőségeiről tárgyalt. LIPCSE Vasárnap délelőtt megnyílt Lipcsében a hagyományos őszi nemzetközi vásár száznál több ország hatezer kiállítójának részvételével. Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK Államtanácsának elnökének vezetésével a Német Demokratikus Köztársaság párt- és állami vezetői megtekintették a kiállítási csarnokokat. A Chemolimpex külkereskedelmi vállalat standjánál Szalai Béla berlini magyar nagykövet üdvözölte Erich Honeckert és kíséretét, majd Veress Péter külkereskedelmi miniszter — aki két napot tölt a vásárvárosban — méltatta az NDK és Magyarország külgazdasági kapcsolatainak fejlődését. KABUL Több tucat békés afgán, főleg nő és gyerek vesztette életét, illetve sebesült meg annak a robbanásnak a következtében, amely augusztus 31-én történt Kabul nemzetközi repülőterén — közli a TASZSZ hírügynökség hétfői kabuli tudósításában. BELGRAD Jugoszláv—kínai államfői tárgyalások kezdődtek hétfőn Belgrádban. Li Hszien- nien, a Kínai Népköztársaság elnöke, aki szerdától Brioni szigetén üdült, Vesze- lin Gyuranoviccsal, a Jugoszláv SZSZK Elnökségének elnökével kétoldalú és nemzetközi kérdésekről folytat megbeszéléseket. MOSZKVA Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB PB tagja, honvédelmi miniszter hétfőn Moszkvában fogadta Jakko Valtanen tábornokot, Finnország védelmi erőinek fő- parancsnokát, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. A parlamentben 15 honatya képviseli a népet, az államban 45 rendőr vigyázza a rendet, a parasztság létszáma 400 fő, a munkanélküliek teljes serege 42 emberből áll, ezzel szemben a betöltetlen állások száma 85. Az ország, amelyet ezek a számok is jellemeznek, a Svájc és Ausztria között elterülő, 160 négyzetkilométeres Liechtensteini Fejedelemség, ahol 2. Ferenc József herceg augusztus 26-án adta át a hivatalos teendők intézését legidősebb fiának, János-Ádám trónörökösnek. A herceg csak uralkodói címét tartja meg. A „fele királyság” átadására egyébként, úgy tűnik, elég nehezen szánta rá magát az uralkodó, hiszen már évekkel ezelőtt bejelentette, hogy „hamarosan” visszavonul. Végül azonban megvárta, míg betölti 78. születésnapját (az ünnepséget augusztus 16-án tartották) és rá tíz nappal állította a kormányhoz pontosan feleolyan idős fiát. A Transalpin Expresszel utazó turista szinte észre sem veszi, hogy áthalad a néhány kilométer szélességű, 26 ezer lakosú országon — hacsak nem „készült”. A vonatablakból figyelve felismerheti a szerénységből nem is fővárosnak, hanem székhelynek, Hauptortnak nevezett Vaduz — sőt az egész ország — legfőbb nevezetességét, a híres hercegi kastélyt. A szigorú külsejű várba 1938-ban, trónralépésekor kölötzött be 2. Ferenc József. Homlokzatán ott a tábla: Magánterület, belépni tilos. Légkondicionált termei a világon egyedülálló fegyvertárat és legalább 1500, klasszikus mesterek által szignált festményt őriznek. A hercegnek a képeket a 2. világháború éveiben még Göring ismert „műpártoló” szenvedélyétől is sikerült megmentenie. A kis ország egyik fő bevételi forrása az idegenforgalom — a turisták szívesen utaznak át rajta Ausztria és Svájc között, vagy túráznak gyönyörű erdeiben, amelyek területének legalább 30 százalékát borítják. Innen a költségvetési bevételek 15 százaléka. Kétszer ennyit hoz viszont a kis országban bejegyzett 20 ezer nemzetközi vállalat által fizetett adó. Ezek a cégek ugyan éppen azért települnek le itt (legalább egy postaláda, egy cím erejéig), mert a legmagasabb jövedelmi adó sem haladja meg a 20,8 százalékot — de sok kicsi sokra megy. Az „adóparadicsomi állapot” jó üzlet mind a miniállamnak, mind a névleg ott működő cégeknek, s így nem csoda, hogy a banktitok itt is olyan szent, mint a „hatalmas szomszéd”, Svájc pénzintézeteiben. . Ugyancsak jó jövedelmet biztosít a bélyegkibocsátás és forgalmazás: a bevételek 30 százalékát adja. A vadu- zi bélyeg a gyűjtők kuriózuma. A kiadási oldalon viszont a katonai tételek örvendetesen hiányoznak, és mivel az ország Svájccal külképviseleti és vámunióra lépett, ezen a téren is kisebbek az államigazgatási kiadások. Meglepően hangzik, de tény: a festői kis ország fejlett ipari állam, János-Ádám szerint egyenesen „a világ legiparosodottabb országa” — no persze egy főre számítva a termelést. Precíziós műszereket, automatikákat, számító- és szerszámgépeket készítenek Vaduz korszerű üzemeiben, az amerikai űrhajók számára pedig speciális ablaküveget: az ipar 5000 embert foglalkoztat — köztük 2000 külföldi vendég- munkást. Mindez együtt alapozza a magas életszínvonalat: a liechtensteiniek gazdagok, olyan szinten élnek, mint a svájciak vagy a svédek. János-Ádám trónörökös 1945. február 14-én látta meg a napvilágot Zürichben. Tanulmányait is Svájcban végezte — a politikatudományt választotta. 1967-ben feleségül vette a prágai születésű Marie Kinsky grófnőt. Négy gyermek atyja. A trónörökös el szeretné érni, hogy a fejedelemség az ENSZ tagjává váljon. (A lakosság egy része azonban ellenzi ezt, a várható kiadások miatt — s mivel az alkotmány szerint 900 fő kérése már elég ahhoz, hogy népszavazást rendezzenek a kérdés eldöntésére, ezért pillanatnyilag a terv elé komoly akadályok gördülnek). Liechtenstein a helsinki záróokmány egyik aláírója, s az elmúlt másfél évtizedben, nem utolsósorban a trónörökös sürgetésére, több mint egy tucat nemzetközi szervezethez is csatlakozott. Most ő áll a kormányrúd- nál, s talán majd — mint óhajtja — szavazójoghoz jutnak a nők is. (Az eddig rendezett több népszavazáson a miniországban a férfiak ebben az ügyben mindig nemet mondtak a gyengébb nemnek). A világ ezután talán többet hall majd a liechtensteini külpolitkáról is. János-Ádám tavaly állást foglalt Nyugat-Európa fokozottabb katonai integrációja mellett, beleértve az atom- fegvverkezést. Persze csak elvben, hiszen nincs egyetlen katonája sem. SZOMOR MÁRTA Hétfő esti kommentárunk. Konsztantyin Csernyenkónak a Pravda kérdéseire adott válaszát megkülönböztetett érdeklődés kísérte világszerte. Nincs ebben semmi rendhagyó: a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben minden érdemleges megnyilatkozás figyelmet érdemel, kölünösen ha azt Moszkvában vagy Washingtonban fogalmazzák meg. Arról nem is szólva, hogy az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke olyan témákat érintett, amelyek ma nemcsak a politikusokat, hanem az egész emberiséget rendkívül közelről érintik. Nevezetesen: a kelet-nyugati tárgyalásokat, a hadászati és középhatótávolságú nukleáris fegyverzetek korlátozásáról szóló eszmecseréket, az űrfegyverkezés megakadályozását célzó párbeszédet. Ami az első amerikai viszhangokat illeti, sajnos, semmi változás nem észlelhető a hivatalos megnyilatkozásokban. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője beérte annyival, hogy kifejezésre juttassa: az VSA „szilárdabb és konstruktivabb” viszonyra törekszik a Szovjetunióval, mégpedig tárgyalások útján. Arról azonban már nem szólt, milyen eszmecserékre gondolt, s egyáltalán, Csernyenko javaslataira, melyek a konkrét amerikai válaszok. Helyette megismételte azt az ismert vádaskodást, miszerint a fegyverzetkorlátozási tárgyalások megszakadásáért Moszkvát terheli a felelősség. A Fehér Ház szóvivője is megkerülte a világos választ, csupán arra utalt, hogy Washington hajlandó Bécsben tárgyalni a szovjet szakértőkkel a világűr demilitarizálásáról. Persze, ezúttal sem derült ki, vajon módosította-e álláspontját az Egyesült Államok, s hajlandó-e kizárólag az ürfegyverek betiltásáról párbeszédet kezdeni, vagy ragaszkodik eredeti elképzeléséhez, s a nukleáris leszerelés kérdéseit ősz. sze kívánja kapcsolni a világűr demilitarizálásával. Ez utóbbi szöges ellentétben áll a szovjet állásponttal, hiszen két, egymástól nagyon is elkülöníthető témát érintene, s az amerikaiak így próbálják a genfi kudarc után föleleveníteni a rakétatárgyalásokat, amelyeket ők juttattak holtpontra. A hírügynökségi jelentések arról tanúskodnak, hogy az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének nyilatkozatát még hosszan fogja elemezni a világsajtó. Két alapvető mondanivalójára talán mindenütt felfigyelnek. Az egyik: a problémák erővel nem oldhatók meg. A másik: az egyenlőség és a felek egyenlő biztonsága elvének szigorú betartásával komoly és eredményes tárgyalások folytathatók. Ez világos beszéd, amire érdemi választ vár a világ közvéleménye. GYAPAY DENES SZMT-titkársági ülés Tegnap Szekszárdon ülést tartott a szakszervezetek megyei tanácsának titkársága. Két napirend szerepelt a titkársági ülésen. Az elsőben Simon József, a KIOSZ megyei elnöke tájékoztatta az SZMT-titkárság tagjait a magánkiaipar szolgáltató és árutermelő tevékenységéről megyénkben. A második napirendi pont keretében a vállalati, üzemi középvezetők erkölcsi, anyagi megbecsülésének alakulásáról hallgatott meg jelentést a titkárság. * Az elkövetkező ötéves terv várhatóan fokozottan kitűz! a lakossági ellátás színvonalának javítását. Ebben je. lentősen tud közreműködni a magánkisipar. Ezért volt kíváncsi az SZMT titkársága arra, hogy ez a szektor mennyiben járul hozzá a szolgáltatás biztosításához. Főleg a falvak és kistelepülések számára fontos a magánkisipar színvonalas működésének biztosítása. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEV IZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. szept. 4-töl. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 481,55 6 488,04 6 494,53 Ausztrál dollár 4 179,71 4 183,89 4 188,07 Belga frank 85,14 85,23 85,32 Dán korona 471,66 472,13 472,60 Finn márka 818,38 819,20 820,02 Francia frank 557,62 558,18 558,74 Hollandi forint 1 516,89 1 518,41 1 519,93 Japán yen (1000) 205,23 205,44 205,65 Kanadai dollr 3 827,90 3 831,73 3 835,56 Kuvaiti dinár 16 778,38 16 795,18 16 811,98 Norvég korona 598,85 599,45 600,05 NSZK márka, 1 711,79 1 713,50 1 715,21 Olasz líra (1000) 27,63 27,66 27,69 Osztrák schilling 243,51 243,75 243,99 Portugál escudo 32,87 32,90 32,93 Spanyol peseta 30,01 . 30.04 30,07 Svájci frank 2 052,33 2 054,38 2 056,43 Svéd korona 592,40 592,99 593,58 Tr. es cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 959,04 4 964,00 4 968,96 Az államközi megállapodásokon alapuló változatlanul az 1984. július 31-i közlésnek érvényben. hivatalos árfolyamok megfelelően vannak VALUTA (BANKJEGY £S CSEKK) ÁRFOLYAMOK Devizanem Érvényben: 1984. szept. 4-től. Vételi Eladási Angol font árfolyam 100 egységre, forintban 6 293,40 6 682,68 Ausztrál dollár 4 058,37 4 309.41 Belga frank 82,67 87,79 Dán korona 457,97 486,29 Finn márka 794,62 843,78 Francia frank 541,43 574,93 Görög drachma a) 41,20 43,74 Holland forint 1 472,86 1 563,96 Japán yen (1000) 199,28 211,60 Jugoszláv dinár b) 28,15 29,89 Kanadai dollár 3 716,78 3946,68 Kuvaiti dinár 16 291,32 17 299,04 Norvég korona 581,47 617,43 NSZK márka 1 662,10 1 764,91 Olasz lira (1000) 26,83 28,49 Osztrák schilling 236,44 251,06 Portugál escudo 31,91 33,89 Spanyol peseta 29,14 30,94 Svájci frank 1 992,75 2 116,01 Svéd korona 575,20 610,78 USA dollár 4 815,08 5 112,92 a) — vásárolható b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-cfmlet: 500-as legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as
