Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-04 / 207. szám

1684. szeptember 4. NÉPÚJSÁG 3 Iskolaavatás Simintornyán és Kolosáén Az új tanévet megyénkben több helyen korszerűsített, kibővített, megszépült isko­lában kezdhették a diákok, megkönnyítve ezzel a tanu­lásra való „ráhangolás” nem mindig örömteli napjait. Másutt viszont teljesen új épület várta a gyereksereget és nevelőiket. A simontornyaiak nagy társadalmi összefogás ered­ményeként kétszintes, nyolc tantermes iskolát vehettek birtokba vasárnap dél­után a tanévnyitó ünnepé­lyen. A község életében em­lékezetes alkalomra a közel 800 kisdiák mellett nemcsak szüleik, de az építkezésben résztvevő, társadalmi mun­kát vállaló üzemek dolgozói, a brigádok tagjai is össze­gyűltek. Az új tanintézményt hivatalosan, a szalag átvá­gásával Császár József, a megyei tanács elnöke adta át, a szép eseményen ott volt Gyugyi János, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára is. Itt vehette át munkája el­ismeréséül Szabó Sándor községi tanácselnök a Szo­cialista Kultúráért érdemér­met, s rajta kívül többen kaptak külön elismerést az elmúlt hónapok tevékenysé­géért. A Vak Bottyánról el­nevezett általános iskolában tehát megindult az élet, megszüntetve ezzel a köz­ségben korábban gondot okozó kényszerű gyakorlatot, a váltakozó tanítást. Kölesden is nagy gondot orvosoltak az új szárny át­adásával, a jelentős mérté­kű iskolabővítéssel. Végre el­mondhatjuk, hogy a múlté a szétszórt oktatás, a tanulók ezentúl a központi épületben kapnak helyet, s a kilenc osztály mellett mindössze egy csoport van, amely a szemközti régi épületrészben fér csak el. A tanév ünne­pélyes megnyitóján részt vett István József, a megyei tanács elnökhelyettese és Varjas János, a szekszárdi városi pártbizottság titkára is. A mintegy hárommillió forintos beruházással elké­szült négy tantermet, 300 adagos konyhát, tanári szo­bát, irodákat és könyvtár- helyiséget a tanulók meghitt, kedves műsora után István József adta át Farkasfalvi József igazgatónak, kívánva hasznos munkát a kölesdi tanulóknak és nevelőiknek. Rekordidő alatt épült fel, társadalmi összefogásban a simontornyai általános iskola Gyógyszerészkongresszus Budapesten Tolna megyei előadó A Magyar Gyógyszeré­szeti Társaság a hazai gyógyszerészet különböző területein • dolgozó, több mint 4000 tag összefogó egyesülete. A tagság közfor­galmú és intézeti gyógyszer- tárak, gyógyszergyárak, kü­lönböző intézetek és egye­temek szakembereiből tevő­dik össze. Nemzetközi kapcsolatai hosszú ideje eredményesek. A hazai gyógyszerészet kép­viselői már 1912-ben részt vettek a Nemzetközi Gyógy­szerész Szövetség (Interna­tional Pharmaceutical Fe­deration) (FIP) alapításában és azóta is behatóan ápol­ják a kapcsolatokat. Nagyrészt ennek “köszön­hető, hogy az FIP 1984. évi kongresszusát ez év szep­tember 3—7. között Buda­pesten rendezi. Helyi .lebo­nyolítására a Magyar Gyógy­szerészeti Társaságot kérte fel. A nemzetközi szervezetnél kialakult gyakorlat, hogy le­hetőséget biztosít a fogadó ország szakemberei részére saját gyógyszerészetének át­fogó ismertetésére. „A Ma­gyar gyógyszerészet” című szimpozionon 5 magyar ku­tató professzor számol be a világviszonylatban elismert magyar gyógyszeripar kuta­tó- és termelőmunkájáról. Mind az öt földrészről, mintegy 2000 szakember je­lentette be részvételét. Az egyhetes tudományos tanácskozás fő témája az új » \ I Dr. Götz Miklós gyógyszerek bevezetésének feltételeivel és a tapaszta­latok értékelésével foglalko­zik. A kongresszuson a plenáris ülésen kívül 10 szekcióban is számos előadás elhangzik. Sőt lesznek olyan előadások, amelyekre ez a szó nem is illik, és ezeket poszteres elő­adásnak hívják. Dr. Götz Miklós, a megyei gyógyszertári központ fő­gyógyszerésze is ilyen elő­adást tart saját eljárásáról. A kutatásokat korábbi mun­kahelyén, az Országos Gyógyszerészeti Intézetben folytatta, Tolna megyébe ke­rülve már csak a hasznosí­tása maradt, az eljárást ter­mészetesen be is vezették. A lényege, hogy a timol — amely a kakukkfű fő ható­anyaga, általában szeszes ol­datát a megfázásos megbe­tegedések ellen használatos köptetőkben alkalmazzák — a módszerrel kimutatható a gombaölő, fertőtlenítő or­vosságokból is, ahova már vegyület formájában viszik be. Az' eljárás legnagyobb előnye a gyorsaság és, hogy egyszerűsége folytán köny- nyen alkalmazható vala­mennyi gyógyszertárban. Várhatóan ez az eljárás kerül a jövőre esedékes új gyógyszerkönyvbe is. A poszteres forma azt je­lenti, hogy azt egy nagy kar­tonra felrajzolják, szemlél­tető formában, ilyen módon egy teremben akár 40 előadó egyszerre is szerepelhet. Sok­kal közvetlenebb a kapcsolat az érdeklődőkkel is, mert az előadó egy órán át áll ren­delkezésükre. Nem kell meg­hallgatniuk azt, amire nem kíváncsiak, hanem az őket érdeklő problémáról kérdez­hetik az előadót. A dolog kockázata éppen az, hogy ezzel a módszerrel rögtön kiderül, hogy egy-egy téma mekkora érdeklődést kelt, mert csak az faggatja az előadót, akinek a figyelmét felkeltette a mondanivaló. Lengyel ajándék a szekszárdi kórháznak Szerelik az exigénkálózatot Az idén decemberben adják át a berendezést Négyen ültek dr. Molnár Ádám, a szekszárdi kórház és rendelőintézet főigazgató főorvosának irodájában: Ár­pád Jerzy Petryczkiewicz, az INSTAL Rzeszów kirendelt­ségének vezetője, Adam Watróbski, a kirendeltség­vezető műszaki és kereske­delmi helyettese és Balogh Ernő, az ERBE főmérnöke. Lényegében azt a beszélge­tést zárták le, amely tavaly ősszel kezdődött. — Köztudott, hogy Pakson több éve dolgoznak lengye­lek. Az INSTAL dolgozói részt vesznek az atomerőmű szerelésében. A beszélgetések során derült ki, hogy ez a vállalat nemcsak atomerő­művek szerelésével foglalko­zik, hanem kórházi berende­zéseket is gyártanak. Ekkor merült fel a gondolat: jó volna ezeket a berendezése­ket Magyarországon is üze­meltetni. Engem kértek meg a lengyel elvtársak: próbál­jam meg összehozni őket magyar orvosokkal — kezdi az elmúlt év végi első be­szélgetés felelevenítését Ba­logh Ernő, az ERBE főmér­nöke. — Nekem a paksi or­vosokkal volt kapcsolatom, természetes tehát, hogy ve­lük beszéltem először erről, ők megteremtették az össze­köttetést köztem és a. szek­szárdi kórház között, ahol dr. Molnár Ádám főigazgató főorvos azonnal partner lett. Persze, a vállalkozáshoz pénz is kellett. — Ezt a megyei tanács biztosította. Forintban — je­gyezte meg dr. Molnár Ádám. — Mi pedig elvállaltuk a rubelfedezetet — tette hozzá az ERBE főmérnöke. A tervek elkészültek, a be­rendezés megérkezett, az el­múlt héten már meg is kez­dődött a szerelés. Lengyel barátaink az egymillió forin­tot érő berendezést ingyen adják a szekszárdi kórház­nak, csak a szükséges építő szerelési munkák kerülnek pénzébe, ami szintén egy­millió. — Ha nincs ez az ajánlat, egyelőre nem is gondolhat­tunk volna egy ilyen oxigén­rendszer kiépítésére. Legfel­jebb csak akkor, ha egy na­gyobb rekonstrukció történt volna a kórházban. Nagyon megörültünk ennek a lehe­tőségnek. Most olyan beren­dezésünk lesz, amelyhez ha­sonlóval minden mostaná­Szegedi festékek Pakson A Budalakk Festék és Műgyantagyár szegedi gyár­egységében megkezdődött az oldószermentes festékfajták tömeges gyártása. A hagyo­mányos festékek oldószer- tartalma elérte az ötven szá­zalékot is, ami elpárologva részint veszendőbe ment, részint a levegőt szennyezte. A vállalati találmányok fel- használásával kikísérletezett oldószermentes, illetve víz­zel oldható-hígítható festé­kek a betonból, alumínium­ból készült falak, élelmiszer- tárolók felületének bevoná­sára alkalmasak. Az Epo- flex nevű új festékcsalád előnye még, hogy kevésbé tűzveszélyes a hagyományos bevonatoknál. A gyakorlat­ban elsőként a paksi atom­erőmű III. blokkjának épít­kezésénél alkalmazták elő­ször — a többi blokknál fel­használt importfesték he­lyett — s kitűnően bevált Egy másik, Vasepox nevű, ugyancsak epoxinműgyanta alapanyagú, csekély oldó­szer-tartalmú festék a buda­pesti metró-építkezésnél szolgálja a korrózió elleni védelmet. Az újfajta festé­kekből az idén 700 tonnányit később több ezer tonnányit készít majd a szegedi gyár. ban épült és épülő kórházat felszerelnek. Magyarorszá­gon Szekszárdon lesz az első teljesen az INSTAL által gyártott központi oxigén- és vákuumhálózat, amely világ- színvonalon áll, hisz fő al­katrészeit a világhírű Aga svéd cég licence alapján gyártják. A szerelés, mint említettük, már folyik. Rá­adásul úgy, hogy nem kell leállni egyetlen osztálynak sem a B épületben. A kór­ház „üzemelése” közben sze­relik fel a rendszert az ösz- szes szükséges helyre: a mű­tőkbe, az intenzív terápiás részlegekbe, a műtét utáni megfigyelést szolgáló, köz­nyelven szólva őrző kórter­mekbe — magyarázta dr. Molnár Ádám. Hogy mit jelent ez a rend­szer, az csak akkor érthető igazán, ha ismerjük a ré­git, a még működőt. Az oxi­gén életet jelent. Minden kórházban alkalmazzák: mű­tőkben, intenzív osztályokon. A szekszárdi kórházban ré­gebben is, ma is palackok­ban szállították az oxigént az egyes emeletekre, kórter­mekbe. A palackokhoz kap­csolták az oxigénvételi csat­lakozásokat. Ez az úgyneve­zett „helyi ellátás” nemcsak sok munkát jelentett, de ve­szélyes is volt az állandó pa­lackcsere. Nemcsak az egész­ségügy dolgozói, hanem az INSTAL szakemberei is el­avultnak tekintették ezt a Lengyelországban is működő rendszert. Több mint tíz év­vel ezelőtt kidolgozták és gyártani kezdték a vezeték- hálózattal összekötött oxi­génelosztó központot. Ilyen ellátó központokkal szerelték és szerelik fel Lengyelor­szágban az új és rekonstruk­ció alatt lévő kórházakat. E hálózat több részből áll: fő oxigénelosztó, ahova 36 pa­lackot lehet kapcsolni. In­nen kapják az, oxigént egy csőhálózaton keresztül a mű­tők, a kórtermek. A fő oxi­génelosztó, amely a kórházi épületen kívül van, kiküszö­böli a sok gonddal járó pa­lackszállítást az emeletekre, folyosókra. A szűrővel, re- duktorokkal ellátott beren­dezés lehetővé teszi, hogy a tartalékpalackok automati­kusan úgy kapcsolódjanak a rendszerbe, hogy egy pilla­natig sem szakad meg az oxigénellátás. A hálózaton üzemzavar-elzáró szelepek vannak és a műszerek állan­Hétfőn Dunaújvárosban a Ferroglobus, a Zöldért és a Dunaújvárosi Kereskedelmi Vállálat közös vállalkozásá­ban 10 ezer négyzetméter alapterületű vasárulerakat nyílt. A telepen nehéz vas­árukat, vaskohászati termé­keket, finom- és durvaleme­zeket, profilokat, acélcsöve­ket, hegesztőanyagokat érté­kesítenek. A lerakat egyik Már a kukoricaszállítmá­nyok fogadására készülnek a Gabona Tröszt vállalatai­nál. A termésnek hozzávető­leg egyharmadát vásárolja fel az állami ipar, a nagyobb rész a gazdaságokban marad és az állatok takarmányozá­sára szolgál. A gabonaipar szakemberei arra számíta­nak, hogy az idén az ismét öt megyét sújtó szárazság következtében korán érkez­nek majd az első tételek; szeptember 20. után várják az alföildi gazdaságokból a kukoricát. A termés elhelye­zésére megtették az előké­születeket; kitakarították, fertőtlenítették a tárolókat. Szekszárdon és Orosházáin az újonnan épült silókban dóan tájékoztatják a kezelő- személyzetet a hálózatban uralkodó nyomásról. Fény- és hangjelző berendezések tájékoztatják mind az orvo­sokat, mind a kezelőszemély­zetet, ha a tartalékpalacko­kat be kell kapcsolni — ma­gyarázta Árpád Jerzy Pet­ryczkiewicz. Az INSTAL szakemberei nemcsak oxigén-, hanem vá­kuumhálózatot is szerelnek a szekszárdi kórház említett részlegeiben. — Jelenleg még egyedi vákuumberendezésekkel dol­gozunk — mondta a főigaz­gató főorvos. — Több tucat ilyen készülékünk van. Ezek­nek nemcsak az üzembizton­sága gyenge, de nem felel­nek meg a mai higiénés kö­vetelményeknek sem. Ez az új vákuumhálózat minden igényt kielégít majd. Lengyel barátaink mind a tervezésben, mind a beszer­zésben igen aktívan, segítő­készen vettek részt. A sze­relők is nagyon precízen, jól dolgoznak. — Reméljük, hogy olyan jó munkát végeznek itt, a kórházban is, mint az atom­erőmű-építkezésen. Ott elé­gedettek vagyunk a munká­jukkal. Nekik is nagy részük van abban, hogy a 2-es blokk a tervezettnél előbb ad ára­mot — mondotta Balogh Er­nő, az ERBE főmérnöke. Decemberben átadják az új, korszerű oxigén- és vá­kuumrendszert. December­től ez a rendszer juttatja majd el a szükséges oxigént a rászoruló magyar és len­gyel betegekhez. Igen, len­gyelekhez is. A szekszárdi kórházban az elmúlt évek­ben éves átlagban mintegy ötven-hatvan lengyel bete­get is kezeltek. És mint len­gyel barátaink elmondották: igen jó kezelést kaptak eddig is. Az új lengyel berendezé­sek, amelyek egyúttal refe­rencia-berendezések is Ma­gyarországon, elősegítik a még színvonalasabb gyógyí­tó munkát. — A karbantartásról, szer­vizről is a lengyelek gondos­kodnak. Nem is kell hozzá külön ember, hisz Pakson, az atomerőmű-építkezésen sok olyan szerelő dolgozik, aki nemcsak az atomerőmű berendezéseihez, ehhez az oxigén- és vákuumberende­zéshez is ért — jegyezte meg a beszélgetést lezárva Balogh Ernő. SZALAI JÄNOS legfőbb áruszállítója a Dunai Vasmű. Az új vasárulerakat hu­szonötmillió forintos áru­készlettel várja a vásárló­kat, és három megye — Fe­jér, Báos-Kiskun, Tolna — közületi és egyéni ellátását javítja. Ez utóbbiak számára főként a lakásépítkezésekhez szükséges vasárukat kínál. helyezik el a fontos takar­mánynövény egy részét. Az év végéig várhatóan továb­bi három helyen készül el kisebb-nagyobb raktár, ezek­be kukorica kerül. A mező- gazdasági nagyüzemek bér­tárolásra is vállalkoztak, mintegy 0,5 millió tonna ter­ményt helyben tartanak ad­dig, ameddig sor kerülhet a kereskedelmi értékesítésre vagy a feldolgozásra. A kukoricát a meghirdetett feltételek szerint veszik át. A tröszt vállalatai a mező- gazdasági üzemekkel egyez­tetik a betakarítási szezon menetrendjét. Szükség ese­tén szárítóberendezéseket he­lyeznek üzembe, s ezekkel távalítják el a szemek túl­zott víztartalmát. Vasáru három megye számára Előkészületek a kukorica betakarítására

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom