Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-23 / 224. szám
u népújság 1984. szeptember 23. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hol lehet jelentkezni? Egy dunaszentgyörgyi olvasónk levelében írta, hogy szeretné elvégezni az általános iskola 7—8. osztályát. Kérdezi, hogy hol indul felnőttek részére ilyen jellegű oktatás? A választ Vida Jánosné, a Tolna megyei Tanács V. B. művelődési osztályának osztályvezető-helyettese küldte meg: — Dolgozók általános iskolája — a jelentkezők számától függően — a szekszárdi I. számú (Garay tér 9.) és a faddi általános iskolákban indul az 1984—85-ös tanévben. — A 7. és 8. osztály elvégzésére lehetőség van egyéni felkészülés alapján, vizsga letételével, melyre — lakóhelyhez közel — a paksi Be- zerédj Általános Iskolában kell jelentkeznie olvasójuknak. Egyéb formában a paksi III. számú Általános Iskola vállal felkészítést. Ki kötelezhető térítésre? Néth Dezsőné gyönki olvasónk levelében a következőket írta: „A Rákóczi utcában lakom, ahol egy darabig kiépítették a szennyvízcsatornát, de tovább nem. A csapadékelvezető árok is kevés helyen van meg, a mi részünkön egyáltalán nincs. Járda is csak egy oldalon van, ami olyan, hogy aki nem ismerős, az botladozik. Egyes porták előtt különböző építőanyagok díszlenek. Nem tudom, a mi utcánk hogyan nyerhette el a Tiszta utca címet. Szerintem nem a lakóházak tisztaságával kellene foglalkozni, hanem a közterülettel. A szemétszállításról: idős emberek és egyedülállók laknak a faluban, kik életük nagy részét már leélték és most idős fejjel szemétszállításra kötelezik T elefonszámunk: 16-211 őket. Igen alacsony nyugdíjat kapnak, támogatás kellene részükre, nem többletkiadás. A falu lakosságának miért csak egy részét — akik a műútt mellett laknak — kötelezik szemétszállításra, valamint annak fizetésére.” A levélre Vigyinszki János, a gyönki Nagyközségi Közös Tanács vb-titkára válaszolt: — A belterületen a csapadékvíz-árkokat a KPM elkészítette és azok további karbantartása, tisztítása az érintett lakók feladata, mivel az saját érdekük is. — A járda kiépítésével kapcsolatos észrevételére tájékoztatjuk, hogy a lakók társadalmi munkában az utcában azt 1983-ban is kibő- . vitették és 1984-ben tovább bővítik, ahhoz a tanács anyagot és betonkeverőt biztosít. Kérjük az akcióba bekapcsolódni, hogy a hiányzó járdarészek elkészülhessenek. — Olvasójuk kifogásolja levelében, hogy egyes porták előtt sokan építőanyagot helyeznek el, mely akadályozza a közlekedést. Ezzel kapcsolatban : a közterület igény- bevételére sok építkezőnek átmenetileg engedélyt adtunk, de előfordulhat, hogy olyan is akadt, aki nem kért ilyen engedélyt. — Kifogásolja Néth Dezsőné, hogy a szemétszállítási díjat miért csak a műút mellett lakókra róttuk ki. Ez amiatt történt, mivel a szemétszállító jármű csak a műúttal érintett helyekre tud eljutni. így azon utcák lakosait köteleztük térítésre. Szociális szempontból rászorultak esetében mód van arra, hogy — egyéni mérlegelés alapján — csökkentsük vagy elengedjük a szemét- szállítási díjat. Kinek a tulajdona? Névtelen teveli olvasónk szomszédjoggal kapcsolatban írt. „Egy régi vályogház tetőszerkezete a szomszéd felére esik 80 centimétert, a szomszéd melléképülete a tetőnk alá van helyezve, így a karbantartást nem tudjuk elvégezni. Kérdezem, hogy a két ház között szabad-e tárolni tüzelő-, illetve építőanyagot?” A levelet dr. Deák Kon- rádnak továbbítottuk, aki a következő választ küldte meg: — A földhivatal, az ingatlannyilvántartás, régebbi nevén „telekkönyv”, kimutatja, hogy mely ingatlan kinek a tulajdonát képezi, feltünteti a terület nagyságát is, s ennek helyessége felméréssel ellenőrizhető. Az ingatlan tulajdonjogán nem változtat az a tény, hogy a szomszédos ingatlanon lévő ház tetőzete átnyúlik erre az ingatlanra. A tető távolsága tehát nem határozza meg azt, hogy a tető alatt lévő ingatlan kinek a tulajdonát képezi, „kit illet”. — Ha olvasójuk házának tetőzete nyúlik át a szomszéd ingatlanára, ez nem jelenti azt, hogy a tető átnyúló része alatt lévő terület most már a saját tulajdonát fogja képezni és ez természetesen fordítva is áll. (Más kérdés, hogy annak idején esetleg szabálytalanul történt az építkezés, de miután .„egy régi vályogház”-ról van szó, az építkezés szabályos vagy szabálytalan volta ma már aligha tehető vita tárgyává.) — A Polgári Törvénykönyv pedig kimondja: „A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.” Ha pedig a szomszéd a saját tulajdonát képező melléképületben a téli tüzelőjét és építőanyagát tárolja, ez nem kifogásolható. Ki vásárolhat takarmánygabonát ? „Magam és a kívülállók nevében” aláírással' kapott levelet szerkesztőségünk, melyben ai következőket olvashattuk: Miért nem vásárolhat a szedresi Hunyadi Termelőszövetkezettől takarmánygabonát az a kívülálló, aki több évre szóló hízott- sentési szerződést kötött a téesszel. A téesztag 15 mázsa, a nyugdíjas tag 7,5 mázsa .takarmánygabonáit vásárolhat, a kívülállók viszont nem kapnak. Pedig ők is segítik teljesíteni a termelő- szövetkezetnek a hízott sertés leadási kötelezettségéit”. A Tolna megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövet-, ségéhez (továbbítottuk a levelet, ahonnét Horváth József tiitkár válaszolt: — A szedresi Hunyadi Termelőszövetkezet alapszabályában rögzítette le, hogy aktív és nyugdíjas itagjai részére kedvezményezett áron a háztáji állatállomány ellátására az elmúlt év során teljesített munkanapoktól függően 5—15 mázsa abrak- takarmányt biztosít, amelynek 50 százalékát kalászos- gabonából. és 50 százalékát kukoricából veheltik igénybe. Az elmúlt években az állami értékesítési árnál olcsóbban értékesített takarmánygabonát a község lakói részére is a termelőszövetkezet, de az idei évtől a megépülő takarmánykeverő alapanyag-biztosításához a közös gazdaságnak is növelni kell takarmánykészleteit, így felesleges abraktakarmánnyal nem rendelkeznek. — Szedres és Medina községekben a GMV és az áíész is üzemeltet takarmányboltokat, amelyek — a téesz vezetőinek elmondása szerint abraktakarmánnyal jól ellátottak. Így a lakosság, a szükséges takarmányokat itt korlátlan mennyiségben megvásárolhatja. Á termelőszövetkezetnek egyébként 1967 óta semmilyen leadási kötelezettsége nincs. Ml VÁLASZOLUNK A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 26/ 1984. (IX. 1.) számú rendeleté, s ennek megfelelően módosítja a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 5/1984. (IX. 1.) MÉM számú rendelete a vonatkozó végrehajtási jogszabályt is. Itt csupán az utóbbiból emeljük ki azt a rendelkezést, amely szerint „bírósági ítélettel megállapított határvonal későbbi kitűzésekor a földmérő szerv nem térhet el az ítélettől”, valamint azt, hogy a Földmérési Névjegyzékből törölni kell — többi között — azt, aki a munkáját nem megfelelő minőségben végzi, aki nem a földmérési munkákra meghatározott díjtételeket alkalmazza, akinek törlését a munkáltatója kérte. Az árellenőrzés egyes kérdéseiről szól az Országos Anyag- és Arhivatal elnökének a 11/1984. (IX. 1.) AH számú rendelkezése. Tudni kell, hogy árellenőrzést nem végezhet az a személy, aki az ellenőrzött jogi személy vezető állású dolgozójának, illetőleg magánszemélynek hozzátartozója, továbbá az sem, akitől az árellenőrzés tárgyilagos lefolytatása nem várható. Az említett dolgozók a velük szemben fennálló kizárási okot kötelesek haladéktalanul jelenteni az árhatóság vezetőjének. A bejelentés elmulasztása fegyelmi és anyagi felelősségre vonást von maga után. A kizárási okot természetesen az ellenőrizendő is bejelentheti. A rendelkezés szabályozza az árellenőrzés előkészítését, annak végrehajtását. Ez utóbbi körben kiemelendő, hogy az árhatóság köteles a helyszíni vizsgálat megkezdését a vizsgálandó gazdálkodó szervnél működő társadalmi szervezetek, valamint a felügyelő (ellenőrző) bi_ zottság vezetőjével is közölni, a vizsgálat megkezdésekor pedig az árellenőr köteles a vizsgálati programot a gazdálkodó szerv vezetőjével ismertetni. A gazdálkodó szerv ugyanakkor köteles az árellenőrzés előírás szerinti elvégezhetőségét biztosítani, az árellenőr által kért anyagokat, számszerű kimutatásokat kellő időben és részletességgel rendelkezésre bocsátani. Az árellenőr jogosult az ellenőrzött gazdálkodó szerv minden olyan tevékenységét megvizsgálni, vagy a szükséges felvilágosításokat, adatszolgáltatást igényelni, amely a gazdálkodó szerv üzlet- és árpolitikáját, valamint áralakítását befolyásolja. A rendelkezés előírja a vizsgálatot követően teendő intézkedéseket és az elleenőrzések nyilvántartását is. Kihangsúlyozandó, hogy a tervezett áremeléssel kapcsolatos árellenőrzés során egyszerűsített eljárás is lefolytatható, ennek mibenlétét a jogszabály ugyancsak rögzíti. A földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos két jogszabály kihirdetése napján — 1984. szeptember 1-én — hatályba lépett, az árellenőzrésről szóló rendelkezés 1984. október 1. napján lép hatályba, s va. lamennyi említett szabály a Magyar Közlöny f. évi 36. számában jelent meg. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Kereskedelmi Értesítő idei 16. számában olvasható közérdekű tájékoztatásra, amely szempontokat ad az ármunka — vállalati belső ellenőrzés keretében történő — vizsgálatához, s amely szerint a gazdálkodó szervek vezetőinek kétévente — az árhatósági vizsgálatot megelőzően — célszerű az ármunka átfogó belső ellenőrzéséről gondoskodniuk, s tekintettel arra, hogy az árellenőrzés szoros kapcsolatban van a piacfelügyeleti ellenőrzéssel, az árellenőrzés keretében célszerű vizsgálni a szállítási szerződéskötések helyzetét, a szerződések teljesítését, az áru minőségi és mennyiségi át. vételét, a vásárlói panaszok, kifogások intézését is. DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke A kölesdi fehér hímzés (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Babits Mihály művelődési központ által kiadott „Mimtagyűjtemény Tolna megye népi hímzéseiből” sorozat ötödik kötetével a kölesdi mintákat veheti kézbe az érdeklődő. A közel kilencvenlapos szöveges-rajzos ismertetés jelentősége abban van, bogy megpróbálta összegyűjteni, ami még a kölesdi népviseletből ma fellelheitő. Az írásos dokumentumok szerint már közel fél évszázada annak, hogy eleink levetették a népviseletet. Azóta hányódtak, kallódtak, de néhol meg is őrződitek ezek a ruhadarabok. A kölesdi hímzés szépsége az egyszerűségben van. Nem vonultatja fel a színek kaVőlegénying fehér hímzéssel Terítősarkokat is díszítettek népi motívumokkal valkádját, nem kápráztat, mindig megmarad kellemesen díszítőnek és szolidnak. Ez az egyszerű szépség megvolt az ünnepi és a hétköznapi viseleteken egyaránt. Hímezték a vőlegényinget, a pólyavánkosit, a felsőkendőt, a kötényt, a párnavégeket, a törülközőt, a zsebkendőt, a zsoltárkendőlt és még sorolhatnánk. A rajzok bizonyítják, hogy a természet adta, kínálta motívumok milyen gazdagok, s ezek „fehér a fehéren” megjelenítése nem is volt olyan egyszerű feladat. A ránk maradt darabok szolgálnak bizonyítékul. Kutatva a hímzések készítőinek születési évszámait, kiderül, hogy már csak hárman* élnek. De az adatközlők és a kelmék jelenlegi tuljadonosai közül többen aktív művelői a hímzésnek és a gyűjtőmunkának, mint szakköri tagok. Varga Béláné irányításával él tovább a matívumkincs, s a szakköri foglalkozásokon dolgozzák fel, korunk igényeinek megfelelően. A kiadvány értékét emeli a rövid történelmi korkép, a lényeget tartalmazó népviseleti vázlat — vonatkoztatva a nők és férfiak viseletére egyaránt. KONRÁD LÁSZLÓ Országos bajnokság Váralján Tartalékosok honvédelmi versenye Az MHSZ Tolna megyei Vezetősége és a hozzá tartozó vezetőségek és klubok munkájának elismeréseként immár második alkalommal rendezik megyénkben a tartalékosok honvédelmi versenye országos bajnokságát. A szeptember 22—23-i -erőpróbán hasonlóan a két évvel ezelőttihez — Váralján az ifjúsági tábor és parkerdő területén — a megyék és a főváros legjobbjai vesznek részt. A tartalékosok önkéntes tájékoztató és fegyvernemi oktatásának szerves része a verseny, amely a tartalékos tisztek járőrversenyéből alakult ki. A felmenőrendszerű verseny a tartalékosok klubjában és szakosztályaiban kezdődik az úgynevezett teljesítménypróbákkal. A versenyzőknek tucatnyi feladatot kell végrehajtani — pisztolylövészet, összfegyvernemi vé1 dőkészlat helyes haszálata, fegyverszétszedés, -összerakás, kézigránátdobás és a legnehezebb feladat, mely komoly felkészültséget, jó állóképességeit igényel — a járőrverseny változatos terepen, 4—5 kilométeres távon, a megadott irányszögek és a saját készítésű menetvonalvázlat alapján. Az országos bajnokság rangját emeli, hogy a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének örökös vándordíját nyerheti el a győztes csapat egyévi védésre. Természetesen ezen túlmenően minden helyezett csapat a versenyben elért ered- - ményének és a versenyszám nehézségi fokának megfelelő értékes díjat kap. Ismerni keil a géppisztoly szerkezetét is
