Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-23 / 224. szám
2 Képújság 1984. szeptember 23. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Űjabb tüntetések és összetűzések Dél-Afrikéban, tilitakozásu.1 az alkotmánymódosítás elden — KNDK-se- gélyajánlat a dél-koreai árvízkárosultaknak — Francia- líbiai megállapodás a csádi csapatkivonásról — NATO- hadgyakorlait az Égei-tenger térségében. Kedd: New Yorkban megkezdődik az ENSZ-közgyűlés 39. ülésszaka, Brunei felvételével 159-re emelkedik a tagállamok száma — Csernyenko kitüntetést nyújt át a Görög Kommunista Párlt főtitkárának. Szerda: Az új kanadai kormány hivatalba lépése — A nyugatnémet békemozgalom akciónapja — A Francia Kommunista Párt központi bizottsági ülése. Csütörtök: Szélsőséges iszlám csoport öngyilkos merényletet hajt végre a bejrúti amerikai nagykövetség ellen — Véget ér az ENSZ-főtiitkár közvetítésével, folyó ciprusi tárgyalások első fordulója. Péntek: Moszkvában befejeződik a KGST Végrehajtó Bizottságának III. ülésszaka — Gromiko New Yorkban a kínai külügyminiszterrel tárgyai — A nyugati tőzsdéken tizenegy éves rekordot dönt a dollár árfolyama. Szombat: Francia—nyugatnémet csúcstalálkozó Verdun- ben — A lengyel külügyminiszter nicaraguai látogatása. A hét 3 kérdése Moszkvában tanácskozott a KGST Végrehajtó Bizottsága. A képen: a magyar delegáció, Marjai József vezetésével az eszmecserén. (Telefotó.) Robbanás történt Bejrútban az amerikai nagykövetségnél, A robbanás következtében sok ember meghalt. (Telefotó.) 1. Milyen diplomáciai tevékenység várható az ENSZ közgyűlési ülésszaka kapcsán? Szeptember harmadik _keddjén (egészen pontosan: a szeptember harmadik vasárnapját követő' kedden) az idén is megtörtént a hagyományos nyitány az ENSZ közgyűlésében. Az ülésszak sorszám szerint immár a harminc- kilencedik, ami utalhat a világszervezet immár csaknem négy évtizedes történetére. New Yorkban megkezdődött az ENSZ-közgyűlés 39. ülésszaka. (Telefotó.) Az első héten főként ügyrendi kérdések szerepeitek s megválasztották az új közgyűlési elnököt Paul Lusaka zambiai diplomata személyében. (Ebben az esztendőben, a földrajzi váltás szerint, az afrikai államok csoportja következett s Lusaka volt az egyetlen jelölt.) Még teljesebbé válhatott az ENSZ egyetemessége, a legújabb, százötvenkilencedik tagállam Brunei, a kicsiny, de rendkívül gazdag délkelet-ázsiai olaj-szultanáitus. Az általános vita holnap kezdődik s ennek során csaknem valamennyi küildöittségvezető kifejti majd országa nézeteit a nemzetközi helyzet fő vonásairól. Érthetően különös figyelem előzi meg az első héten felszólaló Reagan elnök, valamint Gromiko szovjet külügyminiszter beszédét, annál inkább, mert ugyancsak a most kezdődő héten szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozóra és Gromiko fehér házbeli látogatására is sor kerül. A szovjet— amerikai eszmecserék természetesen zárt ajtók mögött folynak majd, de a közgyűlési beszédek hangvétele sok tekintetben eligazítást adhat majd a kapcsolatok jelenlegi állásáról. (Zavaró tényező természetesen, hogy a választási kampány derekán vagyunk, így az amerikai elnök ENSZ-beli beszéde nyilván békeszeretetéről hivatott meggyőzni az amerikai közvéleményt, viszont nem elegendők a szép szavak, Washington részéről végre tettekre is szükség van.) Az ülésszak jelentősége abban is áll, hogy lehetőséget ad számos protokollmentes találkozóra, a közös New York-i tartózkodások kapcsán. Tizennyolc állam- és kormányfő, illetve kilencvenkilenc külügyminiszter jelezte eddig részvételét az ENSZ munkájában s több száz kétoldalú találkozóra kerül sor. Ezek már meg is kezdőditek s különös figyelem kíséri Gromiko programját. (Tavaly a szovjet külügyminiszter nem utazhatott öli New Yorkba az amerikai hatóságok provokatív magatartása, a repülőgépének fogadására kimondott tilalmiak miatt.) A szovjet külügyminisztter találkozott afgán és pakisztáni kollégájával s a megbeszélések során nyilván az Afganisztán körül kialakult helyzetről vollt szó. Összejövetelén Kiprianu ciprusi elnökkel elsősorban a ciprusi válság volt a téma: az ENSZ-főtitkár közvetítésével folytatott megbeszélések a görög és a török közösség vezetői között, minden jel szerint némi haladásit hoztak. Hosszú idő óta először tartottak szovjet—kínai külügyminiszteri találkozót — külügyminiszter-helyettesi szinten, amint ez közismert, rendszeres tárgyalások folynak Moszkvában és Pekingben, Találkoztak New Yorkban a szocialista kül- döittségvezetők is, ez az összejövetel az ilyenkor szokásos konzultáció és egyeztetés jegyében állatit. Valóságos diplomáciai nagyüzem tanúi lehetünk az ENSZ székhelyén, ami azért is jelentős, mert az utóbbi időkben, a feszültség növekedése miatt számos tárgyalási fórum és hagyományos csatorna eltöriaszolódatt. Remélhetőleg nem diplomáciai üresjáratra kerül sor, hanem az élénkülés a kapcsolatok javításának, a nemzetközi viszonyok rendezésének irányában hat. A szocialista országokon ez nem fog múlni, de, ahogyan manapság sokszor idézik a világsajtóban, a tangóhoz és az eredményes tárgyalásokhoz mindig két fél kell. 2. Hogyan alakulnak az események a bejrúti merénylet után? Miközben a libanoni fővárosból a hét elején váltakozva érkezhettek a konszolidációs törekvések és az ellentétek hírei, bomba robbant. Nem átvitt értelemben, hanem a maga fizikai valóságában: az öngyilkos merénylő másfél mázsás robbanó-rakománya, egy diplomáciai rendszámmal ellátott teherautóval, romba döntötte az amerikai nagykövetség épülétét. A sors iróniája, hogy a tavaly április 18-án, az amerikai nagykövetség kilencemeletes nyugat-bejrúlti palotája ellen elkövetett merénylet után (63 halott, több mint száz sebesült) a diplomáciai misszió a failangista milíciák által ellenőrzött Kelet-Bejrútba költözött, a most felrobbantott, biztosabbnak tartott házba. A mentés, romeltakarítás -folyik, az áldozátok számáról ellentmondó jelentések érkeztek. Még zavarosabbak a tettesek kilétére irányuló találgatások. Egy telefonáló, aki a francia hírügynökség irodáját hívta a dzsihad, az iszlám szent háború nevű szélsőséges szervezet nevében „vállalta” a robbantást. Ezt a csoportot, amiről semmi hiteleset sem tudni, már Itöbb merénylettel kapcsolatba hozták s neki tulajdonítják a Vörös-itengeren, valamint a Szuezi-öbölben elhelyezett fantom-aknák ügyét is. Több nyugati lap síita hátterűnek mondja a csoportot, de ugyanakkor a legtekintélyesebb síita mozgalom, az AMAL vezetője, Nabih Berri a libanoni nemzeti egységkormány minisztere élesen elítélte a (terrorcselekményt, ezt tette Valid Dzsumblatt is. 2. Mit jelentenek a dél-afrikai összetűzések? A parókás bírák, ünnepélyes koppantások a házelnöki marsallbottal — megnyílt a brit örökség formai jegyeit viselő dél-afrikai parlament legújabb ülésszaka. Ezzel befejeződött a dél-afrikai alkotmánymódosítási, folyamat. Az apartheid rezsim áttért az elnöki kormányzásra, Botha .eddigi miniszterelnök államfővé lépett elő. Megkezdte munkáját a két „mellékkamara”, a 80 tagú félvér és a 45 tagú ázsiai parlament, s kineveztek két színes bőrű minisztert, tárca és befolyás nélkül... A módosítások célja az volt, hogy kozmetikai műtétet hajtsanak végre s arra hivatkozva megpróbálják Dél- Afrika elszigeteltségét oldani. (Jellemző példa, hogy a „változásokra” hivatkozva megalakult Japánban a Délafrikai Baráti Társaság . . .) A kozmetikázásnak azonban komoly „szépséghibái” vannak. Amint az köztudott, a félvéreknek mindössze 20, az ázsiaiaknak 18 százaléka vett részt a szavazásban, s az ország népességének 70 százalékát jelentő feketék továbbra is ki vannak zárva a politikai életből. Az alkotmánymódosítást ezért a tüntetések heves hulláma kísérte, két hét alatt negyven halálos áldozata volt a rendőrsortüzeknek. A helyzet változatlanul nem jutott nyugvópontra, s újabb összetűzésekkel lehet számolni. Nem teljesíti az apartheid rendszer azokat a vállalásokat sem, amelyeket Angola és Mozambik irányába tett, amikor a közelmúltban bizonyos kompromisszumos megállapodások születtek. Angola földjén ott tartózkodnak a behatolt dél-afrikai katonai erők s Botha beiktatásán részt vett egy különös szívélyességgel fogadott fekete vendég. Nem más, mint Savimbi, az angolai népi rendszer ellen gerillaháborút folytató, túszszedéseiről hírhedt Uni- ta szervezet vezére. RÉTI ERVIN KGST V. B. Szeptember 19—21-én Moszkvában megtartotta 111. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A végrehajtó bizottság megvitatta a KGST-tagor- szágok ez év júniusi, felső szintű gazdasági értekezletén hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatos kér. déseket. Áttekintették a KGST 39. ülésszaka elé kerülő anyagokat, köztük az 1986—1990-es népgazdasági tervek koordinációjáról szóló információt, az energetikai, üzemanyag- és nyersanyagtermelési együttműködés hosszú távú komplex intézkedéseit, a KGST-n belül folytatott sokoldalú együttműködés és tevékenység szervezeti tökéletesítésének irányait. A végrehajtó bizottság közlemény megemlékezett annak az egyezménynek a 20. évfor. dulójáról. amelynek értelmében Jugoszlávia részt vesz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szerveinek munkájában. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy Jugoszlávia és a KGST-tagországok gazdasági és tudományos-műszaki szervei között sikeresen fejlődik a sokoldalú, kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés. Hangsúlyozta, hogy ennek az együttműkö. désnek, amely elősegíti a benne részt vevő országok gazdasági növekedését, még széles körű fejlődési lehetőségei vannak. A végrehajtó bizottság munkáját a barátság és az elvtársi együttműködés légköre jellemezte. Felszabadulási ünnepség Battonyán Battonyán a felszabadulás 40. évfordulója alkalmából ünnepség kezdődött. A zászlódíszbe öltözött nagyközség főterén lévő felszabadulási emlékmű előtt néhány perccel 10 óra előtt a magyar— román határtól elindult hálastaféta fáklyájával meggyújtották az emléklángot, majd a magyar és a szovjet himnusz hangzott fel. Ezt követően Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára mondott ünnepi köszöntőt. Üdvözölte az ünnepség résztvevőit, közöttük Méhes Lajost, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a SZOT főtitkárát és Vlagyimir Ba- zovszkijt, a Szovjetunió budapesti nagykövetét. Köszöntötte Filip Kivát, a felszabadító szovjet hadsereg 18. páncéloshadtest felderítő egységének volt parancsnokát, Békés megye szovjet testvérterületének veteránküldöttségét, valamint politikai és társadalmi életünk képviselőit. Ezután került sor Méhes Lajos ünnepi beszédére. MOSZKVA A Német Szövetségi Köztársaságban jelenleg sokkal erőteljesebben jelentkeznek a revansista irányzatok, mint a korábbi években. Ezt olyan tények igazolják, amiket nem lehet propagandaszólamokkal megváltoztatni — írta szombati számában a Szovjetszkaja Rosszija. KOPPENHÁGA Várkonyi Péter külügyminiszter, akit az Elnöki Tanács megbízott az ENSZ- közgyűlésének 39. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetésével, hivatalos dániai látogatását befejezve, szombaton New Yorkba utazott. Magas árak, kevés vevő Piaci pillanatfelvétel Ha az üzlet elindul Fotó: Czakó S. A szombati szekszárdi piacra nagyon sok áru érkezett, mégis az árak magasak voltak. Aki a piacra jár, tudja, hogy az állami boltokban nem, az őstermelőknél lehet alkudni. Szombaton a piacon ezeket az árakat'láttam: a Szegedről érkezett termelő 20 forintért adta a paprikát, a sü- kösdi dinnye kilója 6 forintba került. A szőlőért, amiből igen sok volt, 15—20 forintot, az almáért 15—20, a laskagombáért 45—50 forintot kértek. A burgonyát a ZÖLDÉRT és a TSZKER boltjában egységesen 6, míg a termelőknél 6—10 forintért lehetett vásárolni. Ezen a piacon sok volt a tojás, az elmúlt heti 2,80—3 forint helyett most 2,20-2,40—2,70- ért lehetett hozájutni, a TSZKER 2,50-ért adta. Ugyanitt a fejes káposztát kilónként 4, a körtét 18, a savanyú káposztát 12 forintért árusították, míg az asztaloknál, a magántermelőknél 16—19 forint volt az ára. A zöldség csomója 6 forint, az állami boltban kilója 12 forintért, a sárgarépát 9-ért adták. 9 pecsenyekacsa kilója 60—65, a tyúké 50, a csirkéé 50—55 forint körül mozgott, de a TSZKER-nél 44- ért adták.
