Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-23 / 224. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 224. szám Ara: 1,40 Ft 1984. szeptember 23., vasárnap Mai számunkból EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) TÁRGYAK — KÖRÜLÖTTÜNK (5. old.) NEGYVENKÉT ÜJ SPORTVEZETŐ (6. old.) NYUGDÍJAS TÉESZ-ELNÖKÖK TALÁLKOZÓJA (3. old.) Mellékesen mellékeseinkről Magánbeszélgetésben sokszor elhangzik, hát miért ne hozzuk szóba nyíltan: szép számmal akadnak vállalatok, ahol a napi 8 órás munkaidőben legtöbben csak dolgozgatnak, aztán a gmk-ban vagy a kisszövetkezetben, fusiban beleadnak apait-anyait. Mielőtt valaki félreértené: korántsem arról van szó, .. hogy ezekre az új típusú gazdálkodási egységekre, vagy akár a különböző, mellékkereseteket nyújtó munkalehetőségekre ne volna szükség. Csak éppen... Csak éppen még nem nőttek ki ezek a gyerekcipőből. Vagy talán inkább kinőttek, szorítja már őket nagyon is, kellene valami megfelelőbb számú után nézni, csak megmondaná valaki, hogy az milyen legyen. A gazdasági munkaközösségeknek a vállalatokon belülieknek és az önállóaknak is* kétségkívül sok hasznát látja a népgazdaság és a lakosság. De sok helyen bizony lassan a rendes munkaidő holmi erőgyűjtés időszakává válik, amolyan bemelegítés-féle lesz ahhoz, ami majd utána következik. Nyolc órán át tartalékoljuk az energiát, hogy becsülettel helytállhassunk a gmk-ban vagy a fusiban. Lehet persze — és igazán nem alaptalanul — arra hivatkozni, hogy a különböző társulásokban (amelyeket a világért sem neveznének második műszaknak, holott igen sok helyen egyszerűen az) lényegesen jobbak a keresetek. Mégis, merjük megmondani, hogy nem ez az elsődleges. Sokkal inkább az, hogy a gazdasági munkaközösségekben összehasonlíthatatlanul jobb a szervezés, zavartalanabb az anyag- és szerszámellátás, pontosabban illeszkednek egymáshoz a sorjában , következő munkaműveletek. S hogy ez a társulásoknál így van, az egyáltalán nem báj. Sőt: bizonyítja, hogy tudunk mi jól is dolgozni. Ha esetleg efelől valakinek eddig kétségei lettek volna. De az a bizonyos gyerekcipő éppen itt szorít. Mindenki tudna a saját munkahelyéről példákat sorolni mérnökökről, akik elrajzolgatnak a napi munkaidőben, s aztán leleményes ötletekkel állnak elő a társulásban vagy a másodállásban. Munkásokról, akik elvégzik a sablonmunkát a hagyományosan fizetett munkaidőben nem vagy alig érdeklődve afelől, hogy mihez adják kezük munkáját; ám a gmk-ban hevesen vitatkoznak, új és korszerű gondolatokkal állnak elő, praktikus munkafogásokat találnak ki. Közben pedig maguk sem veszik észre, hogy mennyi értékes energiát, gondolatot hagynak veszendőbe menni. S nem ritka az a gyári közép- vagy felső vezető sem, aki már- már lemond arról, hogy a napi rendes munkaidőben kiugró eredmények jöjjenek létre. Elegendőnek tartja — hiszen az is a vállalati eredményekbe számít —, ha a gazdasági munkaközösségek mutatnak fel nagyobb teljesítményeket. Nem egyszer olyan új gyártmányokat, ötleteket, amelyek egyszeriben nyereségessé teszik a mindaddig veszteséges vállalatot. « Van pedig ennek az éremnek nem is két, de sok oldala. Ilyen az, hogy a gmk-ba nem mindenkit vesznek be; s a jobbik eset, ha a mérce az addig végzett munka. Megesik az is, hogy valaki csupán azért nem dolgozhat a jobban jövedelmező műszakban, mert nem tartozik a művezető vagy a társulás szervezője baráti köréhez. Vagy azért, mert családi körülményei nem teszik lehetővé: el kell hozni az óvodából, az iskolából a gyereket, vonattal kell a távoli lakóhelyre utazni reggel-este. Megtörténik az is, hogy éppen ezek az önhibájukból kimaradtak szeretnék megmutatni, hogy mit tudnak, mennyire tanulták meg a szakmát (vagy éppen azt, hogy nem öregedtek ki belőle), csak éppen mások önös érdekei miatt nincs erre lehetőségük. Ez pedig már erősen ütközik az alapvető munkaerkölccsel, sőt a munkatársi szolidaritás elveivel is. Annak természetesen csak örülni lehet, hogy a különböző gazdasági társulások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Tegyük hozzá: a kezdeti időszakra vonatkozó reményeket. Most azért kell fáradoznunk, hogy a gazdasági társulásokban örvendetesen tapasztalható jó munkamorál váljék általánossá az első műszakban is. Hogy legyen épp olyan jól szervezett a ^nunka akkor, amikor a nagyobb egység, a gyár, a népgazdaság számára termel az üzemrész, a műhely. És hogy az eközben támadt termelést segítő gondolatokra a vezetők legalább ugyanúgy figyeljenek fel, mint azokra, amelyeket a jól dolgozó, termelékeny munkaközösségek terjesztenek elő. Kiegyenlíteni a kettőt: a gyári, vállalati munkát és a munkaközösségit — mindén valószínűség szerint ez a jövő útja. Ügy, hogy egyik se menjen a másik kárára. S hogy a kettős (vagy néhol többes) munkavállalásból minden érdekeltnek haszna legyen: a kis és a nagy közösségnek egyaránt. VÁRKONY1 ENDRE Tartályok Tamásiból A VEGYÉPSZER tamási gyárában augusztusban kezdték meg az 50, a 100 és a 200 köbméter űrtartalmú bortároló tartályoknak a gyártását, rozsdamentes acéllemezből. A tartályok élettartama gyakorlatilag korlátlan, tisztításuk egyszerűbb, olcsóbb, mint a gyakorlatban alkalmazott betontartályoké. Az üzem dolgozói jelenleg tizenhat tárolót készítenek a Szekszárdi Állami Gazdaság megrendelésére. Ezeket majd Pakson, Szek- szárdon és Bátaszéken állítA 200 köbméteres tartály fedéleleme Talajok, aminosavak, toxinok Húszéves az AGLAB Idén húsz esztendeje annak, hogy Tolna megyében megkezdte munkáját az Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomása. Az országban 12 ilyen intézmény működik, s az elmúlt két évtized alatt hatékony agrokémiai információkkal! és tervezési munkákkal segítették a mezőgazdaság intenzív fejlődését. A laboratórium munkája rendkívül sokrétű, többek között talajok, takarmányok, koncentrátumok, szerves és műtrágyák, italok, magvak, aminosavak, peszticid maradékok fizikai és kémiai analízisét végzik. A legújabb szolgáltatásuk a számítógéppel végzett vállalati, termelési és (termelésfejlesztési munka, a software-fejlesz- tés. Az utóbbi öt év eredménye, hogy az állomás gyakorlatilag három különböző típusú számítógépre jelentős számú alkalmazási softwarerel rendelkezik, amelyekkel többek között a KSZE 600 ezer hektáros területére évente műtrágyázási tervet készítenek. A megyében mintegy 30 állami gazdaság és mezőgazda- sági szövetkezet részére készül itt optimalizált napi takarmányadagokra alapozott éves takarmányménleg. A legújabb szolgáltatásuk: a mezőgazdasági üzemeknek az egyes ágazatok itermelésirá- nyíftásához és értékeléséhez információkat adnak, illetve az információk feldolgozására programot készítenek. A Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát növénytermesztési ágazatta részére most indul egy ilyen program próbafuttatása. Ma a mezőgazdasági termelés egyre több területére érvényes, hogy a látható, a könnyen észlelhető hiányok lineáris receptúra szerinti pótlása nem járható út, a I A nagy számú vizsgálatot automatikus, mikroprocesszorok- , kai vezérelt műszereken végzik ják fel. Tamásiban az 50 és a 100 köbméter űrtartalmú tartályokat készre gyártják és úgy szállítják a helyszínre, míg a 200 köbméteres tárolókat a siófoki Volán tabi kirendeltségének speciális trélerével három darabban viszik a végleges helyére. A gyárban készítettek egy speciális darut, s ennek segítségével szerelik majd készre a nagyméretű tartályokat. A bortárolók készítésére való átállás néhány speciális eszköztől eltekintve nem igényelt beruházás jellegű fej. lesztést. A berendezés és az emberek szakmai tapasztalata megvan, hisz az előző gyártási munkában megszerezték, illetve á gépeket alkalmazták. Az említett méreteknél a gyártási technológiában gondot csupán az jelentett, hogy a 2, illetőleg a 2,5 mm-es lemezvastagság miatt különleges merevítőeszközöket kellett készíteni és függőleges szerelést kell végezni, azért, hogy a lemez ne deformálódjon. Ezeket azonban megoldották és október végére átadják a 16 tárolót. Argonvédőgázas ívhegesztéssel illesztik össze a rozsdamentes acéllemezeket A szekszárdi igények kielégítése után is folytatódik e gyártmányok készítése. A VEGYÉPSZER versenytárgyalást nyert és még az idén megkezdik 12 darab tartály előgyártását, ame. lyet majd a jövő évben szereinek készre a császári Rákóczi Mgtsz-ben. Napraforgó-tisztaságvizsgálat a KSZE részére tudományos, pontos elemzés nélkülözhetetlen. Ezt szolgálja többek között a szakszolgálati állomás. Az AGLAB munkájának, működésének gyakorlati haszna az üzemekben mutatkozik meg. Példaként: a műtrágya a növénytermesztés költségeinek 20, a takarmány az állattenyésztés költségeinek pedig 70 százalékát teszi ki. A laboratórium vizsgálatai következtében az optimális mennyiségeket használják fel. Ez jelentős megtakarítást hoz az üzemeknek. Egyrészt takarékoskodnak a különböző anyagokkal, másrészt a kihasználtság foka jelentősen nő. A hatékonyság növekedése csaknem minden esetben többszöröse lehet az anyagtakarékossággal elérhető értékeknek. Fotó: Czakó Sándor. Tancsa Ildikó operátor üzemi termelési adatokat rögzít
