Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-22 / 223. szám

1984. szeptember 22. /' TOLNA '■ NÉPÚJSÁG 9 Az Interlichter Enviittműködés a kék orszáuútan Ütőn az egyik hajó Budapest belvárosában ta­lálható az Initerlichter, az el­ső Olyan nemzetközi szállítá­si vállalat székháza, amely­nek tagjai a KGST-országok: Bulgária, a Szovjetunió, Ma­gyarország és Csehszlovákia hajózási vállalatai. Ez az egyesülés nem csupán új for­mát, hanem a fejlődés új fo­kát is jelenti a szocialista országok közötti gazdasági integrációban. A vezérigazgató, Vladimir Usakov irodájában a faion hatalmas térkép mutatja a Duna-tenger járók útját. A mindennapi, megfeszített és felelősségteljes munkáról be­szél. amely mindenkit kez­deményezésre, nagy hozzáér­téssel és fegyelemmel vég­zett munkára késztet. '• Nos tehát, mi is az Inter- lichter? A vállalat története rövid. Alig hat év telt el alapítása óta, de máris tekintélyt ví­vott ki magának, és bebizo­nyította életrevalóságát. Tu­lajdonában 200 hajó van 1070 tonna és 1300 köbméter befo­gadó képességgel. A berako­dás a szállútóhajókra alig 14—16 óráig tart. Az Inter­lichter bonyolítja le a tag­országok dunai szállításának jelentős részét, de együttmű­ködik és kereskedelmi kap­csolatban áll sok céggel más országokból! is. 1978 decemberében kezdő­dött el az eilső távoli-keleti szállítás a Duna—India—Pa­kisztán hajózási vonalon. 1980-ban nyílt meg a máso­dik útvonal, a Dunai—Me­kong, a Duna menti országok folyami kikötői, valamint Vi­etnam és Kambodzsa kikötői között a Mekong folyón, ki­járattal Ho Si Minh-város (Saigon) és a malaysiai ten­geri kikötők felé. A folyami útvonal 2896 kilométer, a tengeri 6700 mérföld hosszú. Az olcsó vízi szállítási utak előnyei nyomban megmutat­koztak. A vállalat áruforgal­ma már 1980-ban elérte a 4332 tonnakilométert, amely a Dunán lebonyolított teljes külkereskedelmi áruforgalom 24,9 százalékát jelenhette. Szállítanak fémet, műtrá­gyát, faanyagot, papírt, gya­potot, valamint mozdonyo­kat, autóbuszokat, transzfor­mátorokat, útépítő gépeket, tartályokat, továbbá nagy mennyiségű gumit. Ez az ér­tékes nyersanyag ezen az úton jut el a leggyorsabban Malaysiából, Vietnamból és Kambodzsából a Duna menti feldolgozó üzemekbe. Az In- terlichter-tagországok szállí­tásainak növekedése szüksé­gessé tette a rendszer bőví­tését és tökéletesítését. Nö­velik a lichterek és konté­nerek számát, javítp szervizt létesítenek, gyorsítják a be- és kirakodást. Lengyelország Hősök emlékezete Márványtáblák a házak falain, obeliszkek a városok, falvak terein, emlékművek a folyók partjain, hősi teme­tők: mind a nagy csaták, nemzeti felszabadító harcok, háborúk hőseinek emlékeze­tét őrzik Lengyelországban. Sok ezer van belőlük szerte az országban. A legtöbb a második világháború kato­náinak, partizánjainak, civil hőseinek állít emléket. A több mint 20 ezer len­gyelországi csatateret és hő­si helyszínt felidéző emlék­művek egy része azok előtt a lengyel és szovjet katonák előtt tiszteleg, akik életüket áldozták az ország felszaba­dításáért. Varsóban az Ismeretlen Katona Sírjánál látható már­ványtáblán szinte hónapról hónapra végigkövethető a Leninótól Berlinig vezető hadiút valamennyi fontosabb állomása. A Visztula partján felállított emlékművek a Lengyel Néphadsereg Dab- rowski- és Traugott-hadosz- tályának katonáira hívják fel az emlékezők figyelmét, ök siettek a varsói felkelők segítségére. A Vár téren emel­kedő Zsigmond-oszlopon el­helyezett márványtábla a Kosciuszko-hadosztály kato­náinak emlékét őrzi, akik 1945. január 17-én felszaba­dították Varsót. A Visztula mindkét partján ott állnak azok az emlékművek, ame­lyek a lengyel föld felszaba­dításáért életét adó 600 ezer szovjet katona előtt tiszte­legnek. A kegyelet virágai, az em­lékezés mécsesei veszik kö­rül a Pomerániai Fal, Ko- lobrzeg hőseinek emlékét. Siekerki temetőjében 1970 lengyel katona alussza örök álmát. A Lengyel Néphad­sereg I. Hadseregének kato­nái voltak, akik 1945 áprili­sában részt vettek az oderai átkelésben. Zgorzelec teme­tőjében 3396-an nyugszanak. A 2. Hadsereg katonái vol­tak, Luzsicánál, a nysai át­kelés harcaiban estek el. Fogyasztási Fogyasztási cikkek Csehszlovákiából A KGST tagállamai 1979- ben hosszú távú célprogra­mot fogadtak el a fogyasztá­si cikkek gyártására. Azóta öt esztendő telt el, érdemes tehát szemügyre venni, hol tart a program megvalósítá­sa. Csehszlovákiában ennek a programnak kezdettől fog­va fokozott figyelmet szen­teltek. Az ország ma már 170 egyezményben érdekelt, elsősorban a textil-, az üveg- és a fafeldolgozó iparban. Nézzük meg például a bú­torgyártást. Bútorokból Cseh­szlovákia számottevően nö­veli szállításait a Szovjet­unióba. Ezek értéke 1990-ig eléri a hétszáz millió rubelt, összehasonlításul: 1983-ban az ilyen eladások nyolcvan- millió rubelt tettek ki. Az ország részvétele ebben a programban többek között azért is jelentős, mert úgy­nevezett beruházási bútor­szállítmányai hozzájárulás­nak számít a hmelnyicei atomerőmű építkezéseihez. A A Calex Vállalat dolgozói hét százalékkal teljesítették túl tavalyi exporttervüket. Termékeit elsősorban a szo­cialista államokba szállította, de Franciaországba is exportált 18 ezer hűtő- és fagyasztógépet. Bacvanski-Várhidi - a vak színész A magyar és a szerb szín­háztörténet mind a mai na­pig egyik legérdekesebb egyé­nisége a tragikus sorsú Alek- sandar Bacvanski-Várhidi. Színészek között ritka adott­sággal és szerencsével ren­delkezett: tökéletesen beszélt két nyelven is, s két ország közönségét bűvölte el tehet­ségével, fantasztikus mester­ségbeli tudásával. Temesvárott született 1832- ben. Apja szerb, anyja ma­gyar származású volt. Az idősebb Bacvanski állami tisztviselőként dolgozott, s halála után a fiú édesanyjá­val Szegedre költözött, ahol aztán befejezte gimnáziumi tanulmányait. Érettségi után, 1850-ben állami szolgálatba lépett, Pesten helyezkedett el. Két év múlva Kecske­métre került, s végre telje­sedett régi vágya: színész lett a helyi társulatnál. Ek­kor vette fel a Várhidi ne­vet. Később sokfelé megfor­dult, játszott Kassán, Ara­don, Szegeden. Tehetségének híre bejárta az egész orszá­got. Fölfigyelt rá Molnár György, a budai Népszínház igazgatója, s szerződtette. Erre az időre tehető a belg­rádi színházi élet fellendülé­se. Bacvanski-Várhidi nép­szerűsége fölkeltette az itteni színházi emberek figyelmét is, különösen azután, hogy híre ment a színész szerb származásának és nyelvtudá­sának. Rövidesen szerződtet­ték az-1869. október 20-án megnyílt belgrádi Nemzeti Színház társulatához. Bacvanski-Várhidi 1870- ben megszervezte a színész­képző iskolát, s tanárként is működött. A szerb színját­szás későbbi nagy művészei közül sokan nála tanultak. A színház és az iskola nem tudta eltartani önmagát. Elő­ször a képzőt zárták be 1873- ban, majd megszűnt a társu­lat is. A színészek a belgrá­di Weifert-sörözőben és Zi- monyban tartották előadásai­kat. 1874-ben újból megnyílt a Nemzeti Színház, ahol Bacvanski-Várhidi már ren­dezett is. Népszerűsége — és a színházé is — nőttön nőtt. Ügy látszott, a színház és a színész sorsa is egyenesbe jutott, ezután azonban nehéz napok következtek. A művész látása egyre jobban gyengült. 1875 elején egy előadásról hazatérve el­esett és agyrázkódást szen­vedett. A következmény ret­tenetes volt: megvakult. Bécsben gyógykezeltette ma­gát, de hiába, s ráadásul a költségek minden pénzét fel­emésztették. Barátai közben­járására a színház újra szer­ződtette. Ettől kezdve szinte példa nélkül álló volt pályá­ja. A világtalan művész ha­vonta kétszer lépett a közön­ség elé és kedvenc szerepei­ben aratta fölényes sikereit. Nagy közmegbecsülésnek ör­vendett. Haláláig játszott. 1881-ben, 49 éves korában hunyt el. Gázmeghajtású autók Leningrádban Sűrített gázzal töltik fel a , gépkocsikat Leningrád leg­újabb töltőállomásán. Ez az első állomás ahhoz, hogy a városi közlekedési eszközöket gazdaságos és ökológiailag tiszta fűtőanyagra állítsák át az arra irányuló* program megvalósítása során. Sztanyiszlav Vojtekunasz, a szovjet Gázipari Miniszté­rium tervezőintézetének igaz­gatója elmondta, hogy a kö­zeljövőben Leningrádban húsz ilyen új típusú töltőál­lomás üzembe helyezésére ke­rül sor. Ezek mindegyike — nagynyomású csővezetéken keresztül — naponta 500 gép­kocsi kiszolgálására lesz al­kalmas. Partizánfalváról a világ hetven országába exportálnak cipőt. Csak a Szovjetunióba évente több mint tizen­egymillió párat adnak el. bútorokért cserébe Csehszlo­vákia igen előnyös feltéte­lekkel villanyáramot kap. A tartós használati cikkek és háztartási berendezések gyártásában Csehszlovákia kezdeményező szerepet ját­szik. Elsősorban mosó-, hű­tő- és fagyasztó gépekkel je­lentkezik a KGST-országok piacán. A Tatramat és a Ca­lex vállalat arra törekszik, hogy termékeivel a legmaga­sabb igényeket is kielégítse. E kiragadott példákból is látható, Csehszlovákia fon­tosnak tartja a célprogram megvalósítását. Ez biztosítja többek között a tartós hasz­nálati cikkek stabil, hosszú távú szállítási lehetőségeit a KGST-tagállamokban, s hoz- zájárül a csehszlovák gazda­ság intenzív fejlesztéséhez. (ORBIS — KS) Műtrágya — három—öt évre Ránézésre sokszínű, fényes üveggyöngy. Akár felfűzni is lehetne. Ám ezeknek a gra­nulátum-gyöngyöknek más a rendeltetésük. A mezőgazda­ságban széleskörűen alkal­mazzák a nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó mű­trágyákat. Ezeken kívül a növényeknek szükségük van még (igaz, csak kisebb meny- nyiségben) borra, molibdén. re, cinkre és több más vegyi elemre is. Ezeket általában szervetlen sók formájában kapják meg. Ám ezéknek a sóknak van egy komoly hi­bájuk: könnyen oldódnak vízben. így a talaj- és esővíz gyorsan kimossa őket a ta­lajból. Hogyan lehetne meg­állítani ezt a folyamatot? A Gprkiji Lobacsevszkij Tudományegyetem Kémiai Kutatóintézetének munkatár­sai kidolgoztak több új, poli­mer bázisú mikroelemeket tartalmazó műtrágyát, (rézzel és cinkkel), amelyeket az eső- és talajvíz nem mos ki a ta­lajból. A gyakorlati alkalma­zás során bebizonyosodott, hogy egyszeri talajba jutta­tás után három—öt éven ke­resztül fejtik ki hatásukat. Ez azzal magyarázható, hogy a műtrágyából folyamatosan kerülnek át a talajba a mik­roelemek — ioncserévesl. A kutatók eredeti módszert javasoltak a polimer bázisú mikroelem-műtrágyák gyár­tására — a papír- és cellu­lózipar hulladékaiból, a szül. fitlúg-oldatokból. Az új mikroelem-műtrá­gyák agrokémiai vizsgálatait különféle mezőgazdasági kul­túrákon és a Szovjetunió kü­lönböző éghajlati övezeteiben, különféle talajokon végzik. A termőföldeken végzett kí­sérletek pozitív eredménye­két adtak. A mikroelem-mű­trágyák alkalmazásával (egy hektárnyi vetésterületre két- három kilogramm granulá­tum) tíz—negyven százalék­kal nőtt a gyapot, a takar­mánynövények, az őszi búza, a takarmány- és a cukorrépa, a vetőmaglucerna és több más mezőgazdasági kultúra terméshozama. Több esetben tapasztalták a termesztett növények minőségének javu­lását is (például jelentős mér. tékben növekedett a cukor­répa cukortartalma). APN—KS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom