Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-22 / 223. szám

e tíepCuság 1984. szeptember ZZ. ft Kubai—Magyar Barátság Üveggyár A kubai forradalom győ­zelme után azonnal megkez­dődött az ország iparosítása. Az indulást jelentős mérték­ben segítették Kuba és a szo­cialista országok első együtt­működési megállapodásai. Magyarország üveggyár felépítéséről és üzembe he­lyezéséről kötölttt szerződést Kubával. A 20 millió peso kezdeti beruházási összeggel létesülő, csaknem 235 ezer négyzetméter területű kom­binát építése 1961-ben kez­dődött a havannai La Lisa kerületben. A magyar fél részt vettt a kivitelezésben, biztosította a berendezéseket és szaktanácsadókat küldött a gépek beindításához. Az el­ső gyártósorit 1968-ban he­lyezitek üzembe. A kombinát elkészültéig a szigetországban mindössze egy kis öblösüveggyár műkö­dött. Ezért úgyszólván senki­nek nem volt üveggyártást tapasztalata. Az iparág meg­honosításához szükség volt szakképzett dolgozókra. A kombinált leendő munkásai­nak egy része Magyarorszá­gon részesült kiképzésben, a többiek pedig a Kubában tartózkodó magyar szakmun­kásoktól tanulták meg a nagyüzemi üveggyártást. „Ó, Magyarország!” — só­hajt fel nosztalgiával Sorai- da Quinones, az üveggyár vegyelemzője, amikor ottani tartózkodásáról érdeklődünk. Mosolyogva, ízlelgetve az emlékeket meséli: „Mind a váci gyárban, mind Buda­pesten a Tungsramban, ahol 1975-ben kaptam analitikusi képzést, számomra végtele­nül megható volt, hogy ami­kor értesülitek arról, hogy kubai vagyok, mindenki, fér­fi és női dolgozó egyaránt tanítani akart. Soha sem hagyták, hogy én vegyem meg az uzsonnámat — foly­tatja — mindig ízletes faia­tokkal kínálgattak. Mennyi jót tudnék még mondani! Magyar munkatársaim érez­ték, hogy nagyon hiányzik Kubában lévő hároméves kisfiam, mert annak ellené­re, hogy férjemet ugyancsak magyarországi szakképzésre választották ki, együtt vol­tunk, időnként erőt vett raj­tam a szomorúság. Ha így láttak, magyar barátnőim mindent- megtettek, hogy fi­gyelmemet eltereljék és fel­vidítsanak. Elutazásom nap­ján úgy elhalmoztak a kicsi­nek szóló ajándékokkal mintha ismernék. A nők iránti megkülönböz­tetett figyelem és udvarias­ság az egyik legcsodálato­sabb tulajdonsága ennek a népnek, melyről gyakran be­szélek fiaimnak (már kettő van), hogy tanulják meg úgy szeretni, mint apjuk és én.” Jósé Ramón ma már mér­nök. Az ágazati szakszerve- zeittől országos szinten kie­melkedő dolgozói és négy íz­ben megyei szinten kiváló dolgozói elismerést nyert. Az üzem számos dolgozójától hasonlókat hallottunk. Jól vá­lasztották meg a gyár nevét. Igaz? „Miért értjük meg egymást kubaiak és magyarok olyan jól? Mert sokban hasonlítunk egymáshoz. A magyarok na­gyon kedvesek, vidámak és vendégszeretők s mindezt végtelen melegséggel teszik” — mondja Jósé Ramón Her- nández Oramas, aki a Ku­bai-Magyar Barátság Üveg­gyárban üzemkarbantartás­sal foglalkozik. „Nézze, amikor 1978-ban másodszor jártam Buda­pesten, egy kis falubók Szi- lasligetről egy csoport fiatal lány keresett fel Pesten, ahol együttműködési csereutazás keretében tartózkodtunk, és a község ifjúsági szervezete nevében néhány napos otta­ni üdülésre hívott meg. Ab­ban az évben Kuba volt há­zigazdája a XI. Viliágifjúsá­gi Találkozónak. Feledhetet­lenek azok a napok, min­denki bennünket várt és ve­lünk akart megismerkedni. Minden család vacsorameg­hívássai is jelentkezett. Ku­ba és Fidel iránti szeretet mindenütt megnyilvánúilt. Számtalan hasonló tapaszta­latról számolhatnék be. Már 1963-ban töltöttem náluk egy évet. Amikor visszatértem 15 évvel később, már alig lehe­tett felismerni az országot. Mennyit fejlődött oly rövid idő alatt! Első alkalommal egy igen hasznos tanfolya­molt végeztem, melyen renge­teget tanultam és kemencék­re szakosodtam. Különös sze­retettel emlékszem Csetneki Gyurira és Otlander József­re, akik akkor tanítóim vol­tak, s ma itthon továbbra is barátaim.” Az alapvetően magyar technológiával működő dísz­tárgyakat, háztartási üvegá­rut, gyógyszeripari üvegeket, ampullákat gyártó kombinát évről évre bővítette termék­skáláját. Ma már izzó- és fénycsőgyártással is foglal­koznak. Jelenleg a gyár évi termelési értéke megközelíti á 9 millió pesót. A nagyüzem elnyerte a Hős Vállalat címet, a Mon­cada és a Kubai Kommunis­ta Párt Első Kongresszusa zászlaját. A párt második kongresszusa alkalmából pe­dig emléklappal és okilevél­lel tüntették ki a munkás­kollektívát. Magyar szakemberektől sajátították el a szakmát. Soraida Quinones vegyelemző nosztalgiával emlékezik a nálunk töltött időre. Jósé Ramón Hernandez Oramas már kétszer járt Magyarországon Zöld utat a kísérletnek ■é Paleontológiái kulatások A mongol—szovjet régé­szeti expedíció kutatói évről évre jelentős eredményeket érnek el, az ásatások hónap­ról hónapra gazdag lelet­anyaggal gyarapítják a tu­dományt. A méreteit, résztvevőit és eredményeit illetően egy­aránt a világ egyik legna­gyobb expedíciós vállalko­zásának számító legújabb kutatóúton kivételes lelettre bukkantak a tudósok: föl­fedezték egy gigászi méretű dinoszauruszfajta, a tarbo- szaurusz csontvázát. A kré­takori állat csontváza 15 méter hosszú. Az igazi ré­gészeti ritkaságnak számító lelet mellett egyéb érdekes­ségeket is találtok a paleon­tológusok. ősrégi köveken olyan viráglenyomatokra leltek, amelyeknek a kora feltehetően több százmillió év. A tudósok vé­leménye szerint ezek a világ legrégebbi virágai. Az állati maradványok közül figyel­met érdemel a tízmillió év­vel ezelőtt élt teknősbéka is. Az expedíció 1969 óta dol­gozik Mongólia területén. A kutatóutakról eddig 20 kiad­ványt jelentettek meg a részt vevő mongol és szov­jet tudósak. (Budapress — MONCAME) Hét hónap (tapasztalatai — ennyit értékeltek eddig a szakemberek — bebizonyí­tották: jótékony hatást fejt ki, jelentős tartalékokat sza­badít fel, s a gazdálkodás ha­tékonyságának növekedését eredményezi a Szovjetunió­ban január 1-én két orszá­gos és három köztársasági minisztérium vállalatainál bevezetett gazdasági kísérlet. Ennek alapján döntött az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga augusztus végén a kísér­let továbbfejlesztése és újabb iparágakra való kiterjesztése mellett. , Az év elején mintegy hét­száz vállalatnál bevezetett változtatások célja, hogy a központi irányítás és a terv- gazdálkodás elveit semmi­képpen sem sértve nagyobb önállóságot adjanak a válla­lati vezetésnek a rendelke­zésére álló, a (termelés növe­lését, a műszaki fejlesztést, az anyagi ösztönzésit szolgáló alapok felhasználásában, s érdekeltebbé tegyék az üze­mi kollektívákat a jobb, ha>- tókonyabb munkában. Ezért csökkentették, illetve közgaz­dasági eszközöket érvényesí­tő normatívákkial váltották fel a központilag előírt Iterv- mutatókaít. A vállalati tevé­kenység megítélésének leg­főbb kritériumává a megkö­tött szállítási szerződések időben, választékban, minő­ségben pontos teljesítését tették. Lehetővé vált a keve­sebb elvonással terhelt, az anyagi ösztönzésre, a termék- szerkezet megújítására, a vál­lalati munka önálló finanszí­rozására szánt alapok szaba­dabb felhasználása. Az új szabályozási mód­szerek eredményeként a há­rom köztársasági minisztéri­um vállalatai 100 százalékig teljesítették megkötött szállí­tási szerződéseikből adódó kötelezettségeiket. A kísérlet körébe vont valamennyi vál­lalatnál megnőtt a termelés növekedésének üteme, s ami különösen fontos, ezt min­denhol a munkatermelékeny­ség növelésével érték el, A termelési költségek számot­tevő csökkentéséhez nagy­mértékben hozzájárult a hatékonyabb anyagi ösztön­zés, a béralapok jelentős megtakarítása. Az elektro­technikai-ipari minisztérium vállalatai például a terve­zettnél 5 200 munkással ke­vesebbel oldották meg terv­föladataikat. Az ukrán élel­miszeripari minisztérium vállalatainál 2 200-zal ' csök­kent a foglalkoztatottak szá­ma. A kísérlet biztosította le­hetőséggel jövő év január 1- től újabb üzemek élhetnek: az új működési feltételeket gépgyártó-, vaskohászati-, élelmiszer-, és künnyűipari üzemekre is kiterjesztik. Mó­dosítják a kísérlet működési mechanizmusát is; új ösz­tönzők bevezetésével, a ter­mékek megújítását, s a mű­szaki fejlődés meggyorsítását próbálják elősegíteni, míg a termelési ráfordítások gyor­sabb csökkentésére szabály­zókat dolgoztak ki. Az új működési rend, kö­vetkezetes érvényesítése ese­tén, lehetővé teszi a gazda­ságban rejlő tartalékok telje­sebb feltárását, ami nélkü­lözhetetlen a kísérlet ered­ményessége szempontjából. A Politikai Bizottság állásfog­lalásában felszólította az ipa­ri egyesüléseket, a miniszté­riumokait és a központi gaz- daságirányító szerveket, hogy munkájuk átalakításával, munkastílusuk és irányítási módszereik tökéletesítésével segítsék elő a kísérletben rej­lő lehetőségek kiteljesedését. Hogy pontosan miért is van szükség új működési rendre, vagy a fenti felszólí­tásra, arra a szovjet sajtóban megjelent, a kísérlet haté­konyságát néha ugyancsak bíráló cikkek adnak válaszit. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai tagoza­tának tudósai például — a Pravda beszámolója szerint — megállapították: az elekt­rotechnikai ipari és a nehéz­ipari minisztérium 22 szibé­riai üzemében az új gazdál­kodási módszer bevezetése kétségtelenül hozott pozitív eredményeket. A vállalati vezetés meg­kérdezése nélkül, ráadásul késve állítják össze, s menet közben is gyakran változtat­ják a terveket, megkísérel­nek visszacsempészni meg­szüntetett tervmutatókat, akadályozva ezzel a vállalati önállóság kibontakozását, ami pedig a változtatások leg­főbb célja. Idézett a sajtó olyan paradox eseteket is, mint az altáji vagongyárét, amely a dolgozók egyéni munkavállalásait is előírás­ként kapta meg. Sok olyan minisztériumi, vagy a trösz­tök szintjén hozott direktí­va is érvényben van még, amely akadályozza az ipar- vállalatoknál képezhető ala­pok szabadabb felhasználá­sát. A Politikai Bizottság már idézett állásfoglalása nagy hangsúlyt helyezett ezeknek a gátló tényezőknek a ki­küszöbölésére is. Ez elen­gedhetetlen ahhoz, hogy a kísérlet kifejtse összes pozi­tív hatását, reális eredmé­nyei alapján megmérettes­sék, s a beindításakor elha­tározott célnak megfelelően a Szovjetunió már egy jól átgondolt, kipróbált, hatéko­nyabb gazdálkodási mecha­nizmussal kezdhesse meg 1986-;ban induló újabb ötéves tervét. Fazekas László Külföldi ösztöndíjasok Az ultóbbi 32 évben több minit 120 ország mintegy 20 ezer Ösztöndíjasa szerzeltt diplomát az NDK-beli főis­kolákon és egyetemeken. Többségük afrikai és ázsiai országokból érkezett, s közü­lük jó néhányan szakmai to­vábbképzésen vettek részt. A külföldi diákok első út­ja a lipcsei Herder Intézetbe vezet. Itt a német nyelv el­sajátítása mellett bizonyos előképzésben részesülnek, be­vezető előadásokat hallgat­nak jövendő szakmájukról. Beilleszkedésüket, indulásu­kat diák- és munkáskollekití- vák segítik. Az utóbbi évek­ben jelentősen megnöveke­dett az NDK-ban tanuló af­ganisztáni, angolai, etiópiai, mozambiki, nicaraguai és a jemeni főiskolai hallgatók száma. Az érvényben lévő kulturális egyezmények alap­ján néhány Itőkés ország di­ákjai is kérhetik felvételü­ket az NDK felsőoktatási in­tézményeibe. Ezzel a lehető­séggel már eddig is éltek finn és ciprusi diákok. Hasznosnak bizonyultak az egyetemek közötti egyezmé­nyek is. A kétoldalú diák­csere révén erősödnek a kap­csolatok az NDK és más or­szágok főiskolái között. A nők jó ízlése a díszítőműhelyben érvényesül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom