Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-14 / 216. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 216. szám Ára: 1,40 Ft » 1984. szeptember 14., péntek Mai számunkból KÉRDÉSEK AZ AGROLÁNG KÖRŰI (3. old.) TUDÓSÍTÓINK ÍRJAK (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT KÖRNYEZET- ÉS MUNKA- VÉDELMI TANÁCSKOZÁS TENGELICEN (3. old.) Pakson megkezdődött a III. Atomtechnikai Szimpozion Ülést tartott a Minisztertanács Harmadik alkalommal ren­deznek Pakson nemzetközi tanácskozást az atomtechni­káról. Az első két rendez­vény — az 1979-es és az 1981- es — még az erőmű építési, szerelési és üzembe helyezé­si feladataival foglalkozott. A mostani — melyet tegnap nyitottak meg — már a pak­si elméleti és gyakorlati szakemberek tevékeny köz­reműködésével zajlik, mivel az első ás a második blokk üzembe helyezésével és üze­meltetésével kapcsolatban rengeteg tapasztalatot tud­nak összegezni és megoszta­ni — előadások formájában — a nyolc országból érkezett résztvevőkkel. A megnyitót tegnap dél­előtt, a munkásművelődési központban tartották, ahol megjelent K. Papp József, a megyei pártbizottság első tit­kára, Császár József, a me­gyei tanács elnöke, Czipper Gyula, az ipari miniszter helyettese. A külflödi ven­dégek között volt J. P. Rja- zancev, a szovjet Kurcsatov Intézet tudományos igazga­tóhelyettese. A megnyitón Pónya Jó­zsef, a Páksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója kö­szöntötte a több mint há­romszáz résztvevőt, köztük a Szovjetunió, az NDK. Cseh­szlovákia, Lengyelország, Románia, a Koreai NDK, Finnország és az NSZK atömerőműves szakembereit. Ezt követően Császár József tartott rövid ismertetőt Tol­na megyéről. A III. Atomtechnika: Szimpozion első előadását Czipper Gyula tartotta ha­zánk távlati energiaprogram- járcl. Az előadó többek kö­zött elemezte Magyarország energiahelyzetét 1970-től napjainkig, valamint felvá­zolta a tennivalókat az ez­redfordulóig. A hetvenes évek elején Magyarországon az energiafelhasználás min­den évben négy százalékkal növekedett, amit az olajár- robbanás is csak késve tu­dott csökkenteni, vagyis ké­sőbb vettük észre, hogy az energiafelhasználás terén szigorú takarékossági intéz­kedéseket kell bevezetni. A nemkívánatos növekedési ütemet csak 1979-től tudtuk csökkenteni. A távlati prog­ramban 2000-ig már csak 1—1,5 százalékos növekedési ütemet terveznek évente, úgy, hogy egyre inkább az atomenergia és a szénenergia veszi át a „terepet”. Az előadásban hallhattuk, a hosszú távú tervekben már figyelembe vették, hogy Magyarország geológiai elhelyezkedése miatt nálunk a kőolaj- és a földgázterme­lés nehéz. Csak mintegy két­millió tonnás kőolaj- és a je­lenlegi hétmilliárd helyett hat és fél milliárd köbméter földgáz termelésével számol­hatunk évente. Hosszú távon a széntermelést kell növel­ni. Nagy hangsúlyt kap a biomassza és a geotermikus energia, az ezredfordulóig ezekből évente mintegy 500 ezer tonna olajjal egyenér­tékű mennyiséget kell ter­melni. Kiemelkedő szerepet szán­nak az atomenergiának. A tervek szerint — erről még tárgyalások folynak — újabb négy darab 440 megawattos erőműblokkot építenek Pak­son 2000-ig. Bükkábrányban pedig 1000 megawattos szén­erőmű épül. Ebben az idő­szakban folyamatosan fel­Czipper Gyula előadását tartja újítják és bővítik a már meglévő erőműveinket is. Ezt követően Schiller Já­nos, a Magyar Villamos Mű­vek Tröszt vezérigazgatója ismertette a villamosener- gia-ipar helyzetét és fejlesz­tésének irányait. Tegnap délután az első témacsoportban az üzembe helyezési tapasztalatokról tartottak előadást a szakem­berek. A háromnapos tanács­kozáson ezenkívül megtár­gyalják és elemzik az üzem­be helyezés során végzett fizikai kísérletek tapasztala­tait. Foglalkoznak több elő­adásban a biztonsággal és a minőségbiztosítással, vala­mint záró programként az üzemeltetési tapasztalatokat értékelik a III. Atomtechni­kai Szimpozion résztvevői. H. J. — G. K. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén megtárgyalta az Országos Tervhivatal előter. jesztését a népgazdaság első félévi fejlődéséről, az éves terv várható teljesítéséről, valamint az 1985. évi nép- gazdasági terv kidolgozásá­nak irányelveiről. Megálla­pította, hogy a népgazdaság az év eddig eltelt részében alapvetően az éves terv gaz­daságpolitikai céljainak meg­felelően fejlődött, de fontos területeken elmaradások is vannak. A kormány utasí­totta a gazdaságirányító szer­veket, hogy az év hátralévő időszakában további határo­zott intézkedésekkel segítsék a kiviteli terv maradéktalan teljesítését, a vásárlóerőnek az egyensúlyi célokkal össze­hangolt alakulását, a munka­idő jobb kihasználása, vala­mint az anyaga és energia­takarékosság erősítése révén. A Minisztertanács az 1935. évi népgazdasági terv kidol­gozását illetően úgy foglalt állást, hogy a tervezőmunka a gazdasági tevékenység ha­tékonyságának növelését, a termelési szerkezet korszerű­sítését. a versenyképesség fo. kozását alapozza meg. Ezt segítse elő az irányítási rendszer továbbfejlesztése is. Megbízta az Országos Terv­hivatal elnökét, hogy a mi­niszterekkel, és más, orszá­gos hatáskörű szervek veze­tőivel együttműködve dol­gozza ki az 1985. évi részle­tes népgazdasági tervjavasla­tot, és azt terjessze a Minisz­tertanács elé. A kormány egyidejűleg át­tekintette az 1985. évi állami költségvetés előkészítésének helyzetét és meghatározta a további feladatokat. A Minisztertanács beszá­molót hallgatott meg a hazai alkatrészgyártás és -ellátás helyzetének javítására hozott intézkedések végrehajtásáról. Megállapította, hogy a kis- és közepes vállalatok háttér­ipari tevékenységének bőví­tése, az alkatrészfelújítás és a használt alkatrészek újra­értékesítése nyomán, főleg a mezőgazdasági gépek alkat­részellátásában, jelentős ja. vulás tapasztalható. Tovább­ra sem megoldott azonban a személygépkocsik alkatrész- ellátása. Rámutatott arra, hogy az elmúlt időszakban az a'l'katrészkereskedelmi válla­latok forgalmában csökken^ az autójavító vállalatok és szövetkezetek részesedése, miközben egyes magánkeres­kedők nagy tételben felvásá­rolják, és indokolatlanul ma­gas áron árusítják az állami kereskedelemtől beszerzett alkatrészeket. A kormány a bútoripar és a bútorkereskedelem helyze­téről készült jelentést meg­vitatva, megállapította, hogy bővült az elemes bútorokból a kínálat és a választék. Az ipar és a kereskedelem azon­ban — elsősorban gyermek- és konyhabútorokból — még mindig nem tudja kielégíteni a vásárlók igényeit. A kíná­lat és a választék további bővítése mellett több figyel­met kell fordítani a minőség javítására, valamint a búto­rok szállítására és raktározá­sára. mivel a minőségi kifo­gások jelentős részét az itt keletkező hibák idézik elő. (MTI) . Hazai és külföldi résztvevők a megnyitó ünnepségen Kádár János fogadta Bertold Beitzet Magyar-csehszlovák baráti találkozó Csajbók Kálmán (a kép bal oldalán) fogadja a vendégeket Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön, a Parla­mentben fogadta Bertold Beitzet, az NSZK-beli Krupp Művek felügyelő bizottságá­nak elnökét. A szívélyes lég­körű találkozón véleményt cseréltek a világgazdasági Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön az Országház Nándorfehér­vár termében fogadta Flavio Bravót, a kubai nemzetgyű-t lés elnökét, aki az ország- gyűlés meghívására hivata­los, baráti látogatáson kü- döttség élén szerda óta tar­tózkodik hazánkban. A megbeszélésen Losonczi Pál elismeréssel szólt arról, hogy a Közép-Amerikában és a Karib térségben kiéle­ződött helyzetben Kuba ha­tározottan fellép a reakciós erőknek a nemzetközi hely­zetet is veszélyeztető politi­kai és katonai fenyegetésé­vel szemben. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztár­helyzet, a különböző társa­dalmi rendszerű országok közötti viszony, valamint a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság kapcsolatainak néhány időszerű kérdéséről. A meg­beszélésen jelen volt Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese. (MTI) saság szolidáris a Kubai Köztársasággal. Az Elnöki Tanács elnöke leszögezte, hogy a két párt, a magyar és a kubai kor­mány, a két nép a marxiz­mus—leninizmus és a szocia­lista internacionalizmus el­vein nyugvó barátsága, az élet minden területére ki­terjedő gyümölcsöző együtt­működése eredményesen szolgálja mind országaink, mind az emberi haladás kö­zös érdekeit. A találkozón részt vett Cservenka Ferencné, az Or­szággyűlés alelnöke, jelen volt Euclides Vázquez Can­dela, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Tegnap délelőtt megyénk­be látogatott Petr Tyc nagy­követségi attasé, a budapes­ti Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ igaz­gatóhelyettese, Petr Visek minisztériumi osztályvezető és Várhelyiné Tóth Zsuzsa, a Csehszlovák Kultúra refe­rense. Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára fogad­ta a vendégeket, s tájékozta­tót tartott megyénk társa­dalmi, gazdasági és kulturá­lis életéről, majd bemutatta megyeszékhelyünket és an­nak nevezetességeit a kül­döttségnek. Kora délután Gunarasba látogattak, majd Kaposszekcsőre utaztak. Ott a községi tanácson a tele­pülés vezetőivel találkoztak, akik a község szociálpoliti­kai helyzetéről adtak tájé­koztatót és a tanács tevé­kenységéről szóltak. Ezután látogatást tettek a csikós- tőttősi öregek napközi ottho­nában. Este hét órakor a kapos- szekcsői községi pártszék­házban magyar—csehszlo­vák barátsági találkozóra került sor. Petr Visek „Szo­ciális gondoskodás — az ál­lampolgárok biztonsága Csehszlovákiában” címmel tartott előadást. Beszélt ar­ról, hogy a csehszlovák ál­lampolgárok hogyan élnek, milyen problémáik vannak; külön szólt azokról a csopor­tokról, elsősorban az egye­dülálló idős emberekről, aki­ket az állam anyagilag tá­mogat, illetve a társadalom segítségében részesülnek! A szociális szolgáltatásokról szólva említette, hogyan ala­kították ki a szociális gondo­zói hálózatot. Losonczi Pál fogadta a kubai nemzetgyűlés elnökét

Next

/
Oldalképek
Tartalom