Tolna Megyei Népújság, 1984. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-14 / 216. szám

2 NÉPÚJSÁG 1984. szeptember 14. Izraelben megalakult az új kormány Több hónapig folytatott, kemény alkudozás után csütörtök reggel Simon Pe- resz és Jichak Samir kezet rázott a törvényhozásban és ezzel rátette a pecsétet a nagy koalíció létrehozására hivatott paktumra, amely különböző viták miatt az utolsó pillanatban is majd­nem meghiúsult. Simon Peresz, a munka­párti tömörülés elnöke csü­törtökön a déli órákban tá­jékoztatta kormányalakítási képességéről Haim Herzog államfőt. A „nemzeti egységkor­mánynak” nevezett nagy Folytatódik a Pajzs ’84 A Pajzs ’84 hadgyakorla­ton részt vevő csapatok csü­törtökön — az előző napok­hoz hasonlóan — pontosan végrehajtották harci felada­taikat. Az akciókat megte­kintették a Varsói Szerződés tagállamai és más szocialista országok katonai küldöttsé­gei, élükön a honvédelmi miniszterekkel. Köztük he­lyet foglalt Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka, Anatolij Gribkov, az EFE törzsének főnöke. A gyakorlatot Mar­tin Dzúr hadseregtábornok, Csehszlovákia nemzetvédel­mi minisztere irányította. koalíciót a legtöbb belpoli­tikai megfigyelő természet- ellenesnek tartja, tekintettel a benne részt vevő politikai csoportosulások eredetileg rendkívüli mértékben külön­böző kiindulópontjaira. A kormányba a Munkapárt és a Likud azonos számú mi­nisztert delegál. A két pártvezér, Simon Peresz és Jichak Samir egy- egy rövid nyilatkozatban el­ismerte, hogy nehéz lesz az együttműködés, mert a két pártot „mélységes ideológiai ellentétek” választják el egy­mástól, amelyek a koalíciós Ma parlamenti választást tartanak Marokkóban. A törvényhozás új összetételé­ről döntenek a szavazók. A legutóbbi 1977-es parlamenti választás óta az alkotmány módosításával — 4-ről 6 év­re emelték a törvényhozás időszakát, s az ez év január­jában kiadott királyi rende­let szerint 264 helyett 306 tagú lesz az új parlament. A pénteki választáson a szavazók csak 204 mandátum sorsáról döntenek. A fenn­maradó helyekre a járások, a különböző szakmák egye­sületei, valamint a szakszer­vezetek jelölnek képviselő­ket. A hatéves mandátum le­jártakor, tavaly nyáron fel­oszlatták a parlamentet. Az­óta a II. Hasszán király ál­alkudozásokon is tükröződ­tek. ’> A „nagy koalícióban” a parlamenti mandátumhoz jutott tizenöt párt közül hat­nak lesz minisztere, tizenki­lenc törvényhozó kap tárcát. Peresz, aki a tervezett öt­éves ciklus első felét tölti a kormányfői székben (és ez­alatt Samir külügyminiszter lesz, majd pedig megfordít­ják a szereposztást), közölte: az új kormányzat első számú célja a gazdasági kérdések rendezése, azaz az infláció megfékezése, a fizetési mér­leg hiányának és a kiadós­ságoknak a csökkentése. tál kinevezett ideiglenes kor­mány gyakorolja a végrehaj­tói hatalmat. A kabinetben öt más párt mellett — elő­ször az ország történetében — helyet kapott az ellenzék fő ereje, a Népi Erők Szo­cialista Szövetsége (USFP) is. A választásra feszült gaz­dasági és politikai helyzete ben kerül sor. A parlamenti választásra 12 párt 1366 jelöltet állított. Csaknem mindegyik politi­kai csoportosulás meglova­golja a nacionalizmust, és Nyugat-Szaharát Marokkó szerves részének tekinti, tá­mogatva ezzel a hivatalos politika álláspontját, amely szerint a rabati kormány nem tárgyalhat a Polisario felszabadítási fronttal a sza- harai kérdésről. Havasi Ferenc Prágába utazott Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására csütörtökön Prágába utazott Havasi Fe­renc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A Ferihegyi repülőtéren búcsúztatására megjelent Oldrich Mohelsky, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. Gáspár Sándor a XIX. kerületben Csütörtökön a főváros XIX. kerületébe látogatott Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT elnöke. A láto­gatásra elkísérte Borbély Gábor, a Budapesti Pártbi­zottság titkára. A vendége­ket az MSZMP kerületi bi­zottságának székházában Hámori Csaba, a pártbizott­ság első titkára és Végh Istvánná tanácselnök tájé­koztatta a több mint 70 ezer lakosú városrész életéről, a kerületfejlesztésben elért eredményekről, feladatokról. Gáspár Sándor ezután a Vö­rös Október Férfiruhagyár­ba látogatott, ahol Kemenes Károly vezérigazgató-helyet­tes és Kiss Józsefné, a vál­lalati pártbizottság titkára és Matkovics Frigyesné, a VSZT titkára ismertette a vállalat gazdasági helyzetét és törekvéseit. Gáspár Sán­dor üzemlátogatása során ta­lálkozott a VOR dolgozóival_ is. Gástiár Sándor délután a kerületi pártbizottság aktí­vaértekezletén időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tartott előadást. Ma tartják a parlamenti választásokat Marokkóban Arcéi háttérrel Mulroney az élen „Politikai földcsuszamlás', „elsöprő győzelem”, „kor­szakváltást jelző fordulat” — ilyen és hasonló címekkel üdvözölték és ünnepelték a konzervatív körökhöz közel álló újságok a Haladó Kon­zervatív Párt sikerét a szep­tember elején rendezett idő előtti kanadai választásokon. Lelkesedésük — ha néha túl­zott is — voltaképp meg­alapozott: a konzervatívok több mint két évtized után először alakíthatnak kor­mányt és számos szakértő értékelése szerint Trudeau 16 éves miniszterelnöksége után e győzelemmel való­ban új fejezet kezdődik a hatalmas észak-amerikai or­szágban. Fiatal pártelnök A siker magyarázataként a megfigyelők jó néhány té­nyezőt kiemeltek. Utaltak például a vesztes liberálisok megcsappant népszerűségére, a gazdaság nehezen orvosol­hatónak bizonyult gondjaira, a 12 százalék körül mozgó munkanélküliségre, a hatal­mas költségvetési hiányra. Az okok egy másik csoport­ját általában a távozó Tru­deau helyébe lépett új libe­rális pártvezér, John Turner személyéhez kötik, aki a je­lek szerint alaposan elszá­mította magát, amikor az ál­talános voksolás idejének előrehozatala mellett dön­tött. Nem sok babér termett számára a kampányidőszak viharos hetei alatt sem, ügyetlensége, nemegyszer merev viselkedése valószí­nűleg szavazatok tízezreinek elvesztését hozta. Az érem másik oldalán viszont az ország kormány- rúdját magukhoz ragadó konzervatívok vezetője, Brian Mulroney egybehangzóan re­meknek értékelt szereplése volt.. Érdemes részleteseb­ben felvillantani az ő port­réiát. hiszen az elkövetke­ző években ez a fiatal, alig 45 éves politikus áll majd a világ második legnagyobb területű, 35 milliós állama élén. „A konzervatív csodagye­rek”, „a pártegység kovácsa”, „Reagan kanadai megfelelő­je” — ezek a sajtójelzőik sok mindent elárulnak. Érzékel­tetik azt is, hogy az oly hosszú ideig ellenzékbe szo­rított konzervatívoknál Mul­roney kissé olyan szerepet töltött be, mint a liberálisok közt Trudeau. S a hasonló­ságra tényleg akad példa. Mulroney szintén jóképű, fellépése oldott és közvetlen — a televíziós kampányvi­tákban rendre sikerült fö­lénybe kerülnie Turnerrel szemben. Az angol mellett tökéletesen beszél franciául is — igaz, a kétnyelvűség meglehetősen robbanásveszé­lyes kérdésével terhelt Ka­nadában ez nemhogy előny, hanem lassanként már elen­gedhetetlen követelmény a vezető politikusok iránt. Québeci mandátum Mulroney egy québeci kis­városban született, s állító­lag — legalábbis egyes gim­náziumi osztálytársainak visszaemlékezései alapján — már 19 éves korában az ot­tawai bársonyszék megszer­zését tűzte ki életcéljának. Pályafutása ennek ellenére sokáig messze futott a poli­tikától. Katolikus középis­kolát végzett, az egyetemen pedig jogi végzettséget szer­zett. Ekkoriban tűnik fel először konzervatív körök­ben : pártaktivista, önkéntes szervező, pénzalapok megte­remtésében segédkezik. 1976- ban megpályázza a pártelnö­ki címet, de alulmarad Jóé Clarkkal'szemben. Ezután az üzleti élet következik: nagy- monopóliumi ügyvéd és hosz- szú évekig a Vasérc Társa­ság elnöke. Clark azonban csak nyolc hónapig volt képes kormá­nyon maradni, így bukása után, a nyolcvanas évtized elején megnyílt az út Mul­roney előtt. 1983-iban kerül a párt élére. — Jellemző módon ad­dig nem is töltött be ko­molyabb választott pozíciót. Még képviselői mandátum­mal sem rendelkezett, csak ezután futott be egy Nova Scotia-i választókerületben, amit a mostani voksolás so­rán felcserélt egy québeci körzetre. Életútja tehát csak vázla­tosan alkalmas jövőbeli po­litikai irányvonalának fel­méréséhez. Több támpontot kínálnak kampányígéretei. Mulroney főbb tervei a gaz­daságra vonatkoznak. Külpolitikai vonalváltás Egyelőre nehezen becsül­hető fel részleteiben az is, milyen hatással járhat a konzervatív fordulat a ka­nadai külpolitikára. Mulro­ney jó néhányszor sürgette, hogy Ottawa jobban támo­gassa az Egyesült Államok irányvonalát. A Fehér Ház tehát valószínűleg joggal re­mél tökéletesebb összhangot, többek közt aktívabb kana­dai ténykedést a NATO-n belül. (Tény persze, hogy Turner is kiemelten hangsú­lyozta a Washingtonnal fenn­tartott kapcsolatok javítását.) Sokan jósolnak gazdasági eredményeket, a ..kanadizá- lási”, vagyis az USA gazda­sági befolyását csökkenteni szándékozó elv felülvizsgála­tát. Igaz, Mulroney győzelme után első nyilatkozataiban utalt arra. hogy országa változatlanul független kül­politikát alakít ki. Többek között várhatóan megma­radnak az amerikai—kana­dai körnvezetvédelmi ellen­tétek, s fenn akarják tarta­ni a kanadai bákekezdemé- nyezéseket, amelyek elsősor­ban a nukleáris leszerelés szorgalmazásában jelent­keztek. Az azonban aligha képzelhető el. hogy az elmúlt évekhez hasonló gyakoriság­gal kerülne sot a Washing­tonnal szembehelyezkedő lé­pésekre. Márpedig Trudeau korszakában ez cseppet sem számított kivételesnek. SZEGŐ GÁBOR Kérdés Franciaországból Csütörtök esti kommentárunk. Mitterrand elnök szocialista pártja sajátos módon a keménység mellett döntött. Ezúttal nem a jobboldal — az idén már megszokott — támadásaira válaszolt ilyen módon a kormányzó párt, hanem éppen a szövetséges kommunista párt bírálataira. Emlékezetes, hogy az 1981-es elnökválasztás, és a pár hónappal későbbi parlamenti választás fényes sikereket hozott a francia szocialista pártnak: Mitterrand lett az államfő, és a parlament fontosabb részében. a kép­viselőházban abszolút többséghez jutottak a szocialis­ták. Meglepetés volt hát, hogy ezek után a kommu­nisták is részesei lettek a kormányzásnak, hiszen a parlamenti erőviszonyok ezt nem tették szükségessé A baloldali unió azonban nem a napi politika igényei szerint formálódott. A kormányzati szövetség létrejöt­tében az játszott szerepet, hogy az elnökválasztáson a kommunista szavazatok tömege is hozzájárult Mitter­rand győzelméhez, s a parlamenti helyekért vívott csatában, a második fordulóban ismét csak összefogott a két baloldali párt. A biztos szocialista fölény kiala­kításában tehát a Francia Kommunista Pártnak része volt, a kommunista választókra pedig szüksége volt a szocialista irányítású kormánynak. Érthető, hogy a hosz- szú évek polgári kormányzása után hatalomra jutott baloldal közösen látott neki a feladatoknak. Ez az állapot az idei év derekáig állt fenn, annak ellenére, hogy a két párt között mind több nézeteltérést okozott a gazdaságpolitika. Az első két év reformjai, baloldali jellegű változtatásai után 1983-tól kezdve a szocialista irányítás rátért a „szigor politikájára", ami mind több engedményt jelentett a tőkének. s egyre több terhet a dolgozó tömegeknek. Bár a rideg közgazdasági negfontolások ezt diktálták, a kommu­nista párt mind világosabban látta, hogy ezen az úton a baloldal lassan elveszítheti tömegbázisának jó részét. Ez a félelem beigazolódott az idén júniusban tartott közös piaci választáskon, ahol riasztóan sok szavazót vesztettek a kommunisták, jelezve, hogy korábbi vá­lasztóik jelentős része szerint a párt a kormányban lévő kisebbségi helyzetében már nem képviseli elég követ­kezetesen, és főleg hatékonyan a munkástömegek ér­dekeit. Veszteséget szenvedett a szocialista párt is, s ezek a jelzések késztették az elnököt a kormány átala­kítására. Csakhogy az új kormányfő, Fabius éppen a szigorú, megszorító gazdaságpolitika híve, tehát gyakorlatilaq megbízása a további jobbra húzódást jelezte előre. A kommunista párt ilyen körülmények között kilépett a kormányból. Rögtön leszögezve azt, hogy ez nem jelenti a balodali unió felmondását, s különösen nem a támadó jobboldal elleni közös harc feladását Július óta azon­ban mind világosabbá vált, hogy a szocialisták új kor­mányának gazdaságpolitikája nem felel meg a baloldal 1981-ep ígéreteinek, A gazdaság fellendítését a tőkének adandó kedvezményekkel, a szociális és más közkiadá­sok lefaragásával, a fogyasztási adók emelésével kíván­ják elérni. Ennek nyomán pedig növekszik a munka- nélküliség, csökken a vásárlóerő. A kommunisták egyre élesebben bírálják ezt a ten­denciát: a hét végén, a L’Humanité ünnepén, a párt vezetői ismét felszólították a kormányt az irányváltás­ra. Nos, ennek hatására mondta le szerdán a szocialista vezérkar a két párt irányítóinak soron következő meg­beszélését. A sajtó pedig azonnal feltette a kérdést: vége a baloldali szövetségnek Franciaországban? AVAR KAROLY PAN#RÁMA BUDAPEST A Magyar Tudományos Akadémia meghívására, csü­törtökön Magyarországra ér­kezett a Kínai Tudományos Akadémia küldöttsége Hu Jung-csang főtitkárhelyettes vezetésével. A látogatás so­rán a két akadémia közöitti kapcsolatokról és tudomá­nyos együttműködés kérdé­siéről tárgyalnak. ULÁNBÁTOR Szeptember 11—13. között a Mongol Népköztársaság fővárosában tartották meg a szocialista országok hír-, saj­tó- és fotóügynökségei veze­tőinek 1984. évi konferen­ciáját. A magyar küldöttsé­get Burján Sándor, a Ma­gyar Távirati Iroda vezér- igazgatója vezette. A kül­döttségek vezetőit fogadta Dzsambin Batmönh, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának fő­titkára, a Mongol Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke. SANTIAGO DE CHILE A tiltakozó megmozdulá­sok leverésére ostromállapot bevezetésével fenyegetőzött szerdán a chilei katonai re­zsim. A további véres ese­mények megelőzése érdeké­ben ugyanakkor az ország mielőbbi demokratikus át­alakítására szólította fel a Pinochet-kormányt Sergio Contreras, Temuco város püspöke, a Chilei Püspöki Tanács főtitkára a testület állandó bizottságának szer­dán véget ért ülésén. Megfi­gyelők rámutatnak, hogy a chilei egyház és a kormány­zat viszonya egy francia papnak a tüntetések során történt meggyilkolása nyo­mán tovább romlott. BRÜSSZEL A NATO egyesített kato­nai szervezetéhez tartozó or­szágok vezérkari főnökeit magában foglaló Katonai Bizottság — Cornelis de Ja­ger holland tábornok, a bi­zottság elnöke vezetésével — csütörtökön Portugáliába és Spanyolországba érkezett hi­vatalos látogatásra. WASHINGTON Kim De Dzsung neves dél-koreai polgári ellenzéki politikus, aki a szöuli. re­zsim börtönéből történt ki- szabadulása (1982) óta az Egyesült Államokban tartóz­kodik, úgy döntött, hogy visszatér hazájába. Kim De Dzsungot 1980-barí halálra ítélték Dél-Koreában, de a nemzetközi tiltakozás hatá­sára a kivégzésre nem ke­rült sor. JOHANNESBURG Késő estig tartottak a za­vargások szerdán Sowetó- ban, Johannesburg legna­gyobb feketék lakta elővá­rosában. A kormányzat ál­tal elrendelt gyülekezési ti­lalom ellenére Dél-Afrika több más városában, egyete­mi negyedében is voltak til­takozó megmozdulások Ste­ve Biko néger vezető halá­lának hetedik évfordulóján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom