Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-04 / 182. szám

1984. augusztus 4. TOLNA \ tíÉPÜJSÁG 11 A zenei fesztiválok történetéin! GROSSe AUS D€R F€STSPI€LSTADT ***23 BAVRC-V/TII A Bayreuthl Fesztivál képeslapja THE RING CAST A seattlci Wagner fesztivál Európa zenei életének vér­keringésében évről évre szí­nesebb arculattal, színvona­lasabb programmal, mind je­lentősebb szerepet vállal a Budapesti Tavaszi Fesztivál. A jövő évi jubileumi rendez­vénysorozat — felszabadulá­sunk 40. évfordulója alkal­mából még magasabb mércé­vel kíván a nemzetközi ze­nei eseményekhez csatlakoz­ni. Alkalom nyílik a vissza­tekintésre, a zenei fesztivá­lok krónikájának a fellapo­zására is. A nulltarifa csak utópia Az első zenei fesztivált Richard Wagner álmodta meg. Alig ismerték, kezdő karmester volt, de nagyratö- rő terveiben már megszüle­tett a nagyszabású gondolat: egy szép réten, a barátaival épít egy hatalmas fabarak­kot, ez lesz a színháza. Meg­hívja a világ legjobb éneke­seit és zenészeit, akik éjjel­nappal próbálják az előadá­sokat, aztán mindenki jöhet, aki látni és ünnepelni akar. Belépődíjat nem szednek. Ünnep után azonnal lángba borítják a színházat és tűzbe dobják a partitúrák egyetlen példányait... A fantasztikus álomkép he­lyett uralkodók, királyok ado­mányaiból, a zenekedvelő kö­zönség támogatásával 1876- ban a világ első fesztivál­színházaként avatta fel Wag­ner a Bayreuthban felépített zenei Walhalláját. „Micsoda agyrém ez a vállalkozás” — mondotta őrültnek vélt öt­letéről, amellyel saját művei­nek mintaszerű színpadra ál­lítását kívánta a jövő szá­mára biztosítani. A Festspielhausban, fenn­állása óta, a Wagner család utódai irányítják a nyáron rendezett ünnepi játékokat. Wagner nemcsak az opera- műfajt reformálta meg, ha­nem a színpad és színház technikát is, ő maga tervezte az akusztikáját, amelynek tö­kéletessége mindmáig utolér­hetetlen. Sehol olyan hang­zása nincs a wagneri zené­nek, mint itt A zenetönténelem kiemel­kedő egyéniségeinek a közre­működésével adják elő Wag­ner műveit és több mint egy évtizede nemzetközi ifjúsági zenei fesztivál kíséri az ün­nepi játékokat. A nulltarifa azonban csak utópia, Wagner megvalósulatlan álma ma­radt Fiatal művészek Mekkája Az idén ünnepli ötvenéves fennállását Angliában a Glyndebourne Fesztivál Ope­ra. John Christie a művé­szetpártoló földbirtokos hív­ta életre, aki gyakran volt Bayreuth vendége. Minden vágya arra irányult, hogy a szigetorszában is megerősítse a Wagner-kultuszt és annak szentélyéül szánta a 300 sze­mélyt befogadó színházát. Mezei operaként vált ismert­té, kuriózumát a különös kör­nyezete adja, mert távol a lakott területtől, jellegzetes angol mező ölében zajlik a fesztivál. Felesége tanácsára Bayreuth másolása helyett, eredeti programmal lépett fel és a tehetséges fiatal művé­szeknek nyújtott „kiugrási” lehetőséget. Ezt a szándékát hagyta örökül fiának, aki Mozart, Rossini, Gluck, Pro- kofjev műveinek biztosít sza­bad teret. Rendszerint má­jus végétől augusztus végé­ig tartanak az előadások. Találkozzunk a Walhallában A tengerentúli operaélat legnagyobb eseményeként tartják számon a Pacific Northwest Wagner Fesztivált, amelynek legfőbb vonzereje, hogy több mint egy évtizede az igazi hamisítatlan Ringet hozzák szinte, úgy, ahogy al­kotója elképzelte, megterem­tette. „Találkozzunk a Walhal­lában” — így szól a meg­hívás a prospektusokban és a fesztivál alapítója, Glynn Ross, aki a Seattle Opera intendánsa, a mítosz világá­hoz hű Tetralógiát ígér. Von­zódása a Wagner-művek iránt Bayreuthból származik, ahol az ötvenes években Wieland Wagner tanítványa volt. Az ő kezdeményezésére először került sor Amerikában a ni- belung-gyűrű zenedrámáinak együttes színrehozatalára. A monumentális mű kirobbanó sikert aratott. Wagner csodá­jának nevezték. „Seattle a világnak a lenyűgöző Ringet adott” — írttá a Los Angeles Times és grandiózus jelzővel illették Glynn Ross fesztivál­ját. ő azzal fogadta az el­ismerést hogy a Mester be nem teljesült vágyát váltja valóra. Wagnernek ugyanis az volt a szándéka, hogy egy­millió dollárért áttelepedik az Üjvilágba. Akkor ez nem sikerült, de a Wagner Fesz­tivál itt is megszületett Glynn Ross érdemeként. ERDOSI MARIA Tahitiak a Margitszigeten Tahiti nevének hallatán a legtöbb ember lelki szemei előtt nyomban megjelennek azok ' a tüzes színek, termé­szetes női szépségek, trópusi virágok, amelyek Paul Gau­guint bűvölték el annak ide­jén és késztették csodálatos festményeire. E napokban mintha e világ képei, színei elevenednének meg a Mar­giit-szigeten, ahol az újjáépült szabadtéri színpad első be­mutatói sorában lép föl a Ta­hiti Nagy Balett. Örömünnep a kétrészes műsoruk címe, s valóban mintegy nagy egzotikus vi­gasság él és mozog a színpa­di világ. A nagy létszámú együttes számos pompás jele­netet villant föl a polinéziai szigetvilág vaníliaillatú min­dennapjaiból, szokásaiból, múltjából és jelenéből. Lát­ványban valóban nincsen hi­ány és mozgalmasságban sem: az egyes jelenetek szin­te filmszerűen peregnek egy­más után, olvadnak egymás­ba, kecsesen ringanak a tán­cosnők csípői, s ruganyosán pattannak a félmeztelen fér­fiak izmai. Mulatság és ha­lászünnep, harcitánc, bam­busztánc, tűztánc váltogatják egymást. Közben megismer­kedünk sajátos hangsze­rekkel is, az óriási tengeri kagylódudával, a fatörzsből vájt dobbal és más kisebb- nagyobb folklórisztikus elem­mel. A folklór azonban sajnos úgy látszik, nem lényegült át (teljesen az együttes előadá­sába, bár kétségtelenül mindenütt jelen van, már csak saját elismerésre méltó gyűjtőmunkájuk folytán is. Igaz viszont, hogy a műsor­lap látványos revüt ígér, így hát tudomásul kell vennünk, hogy ebben a stílusfelfogás­ban a revü, a show játszik elsődleges szerepet. Ezt vi­szont ízléssel, és a szép tes­tek, jelmezek harmonikus párosításával váltja valóra. Jelenet a Tahiti Nagy Balett műsorából Hazai tájakon ZengÖvárkony és környéke „Letérés” szóval szokták Jelezni az útikalauzok, ha a főút mentén valami érdekes látnivalót ajánlanak a turista fi­gyelmébe. Ilyen letérést javasolunk azoknak, akik a 6-ós or­szágúton autóval Pécs felé haladnak, és ismerkedni akarnak a vidék nevezetességeivel. Mecseknádasd után, de még Pécs- várad előtt jobbra, a Mecsek felé mutat a tábla: Zengővár- kony. A hegy tövében meghúzódó falu két múzeumot rejt, a környék pedig kiváló kirándulási lehetőségeket. A főúttól két kilométerre, a falu közepén látható a zen- gővárkonyi tájház, amely híven őrzi az egykori népi építészet egyszerű, tiszta formáit: a hófehér tornác messzire virít. A csaknem százharminc éves házat helyreállítva és berendezve két évvel ezelőtt nyitották meg. A „tiszta szobában” a vidék jellegzetes viseletét mutatják be; az itt élő magyarok egy használati eszközeit gyűjtötték össze az iskola honismereti szakkörének tagjai és tudományos hiteles egységbe rendez­ték a pécsi Janus Pannonius Múzeum munkatársai. A török- dúlás idején menekült ide a Sárközben élt magyarok egy csoportja és megmaradtak régi szokásaik, viseletűk — ma is él például az őszi gesztenyeszürét utáni híres leányvásár hagyománya. A tájház érdekessége: a hátsó szobában a pécsváradi Zen­gőalja Mezőgazdasági Termelőszövetkezet szövőműhelyt mű­ködet, ahol a sárközi szövésnek egy helyi változatában sző­nek az asszonyok térítőt, szalvétát, függönyt, blúznak, szok­nyának való anyagot. Mégpedig rendelésre is; sok hazai és külföldi turista otthonát díszíti zengővárkonyi szőttes. A falu másik múzeuma a református templom mellett van; Fülep Lajos emlékszobája. A neves művészettörténész, mű­vészetfilozófus, akadémikus, egyetemi tanár ennek a paró­kiának a papja volt 1927 és 1947 között. Könyvtárszobáját, amelyet a művészetkritikai munkásságáért 1930-ban kapott Baumgerten-díjból építtetett, halála (1970) után a Baranya megyei Tanács alakíttatta át emlékszobává. Fülep Lajos 1885-ben született Budapesten. Üjságíró, mű­fordító, műkritikus, a Károlyi-kormány olaszországi képvise­lője, a Tanácsköztársaság alatt az olasz nyelv tanára a buda­pesti egyetemen. 1932-től 40-ig a pécsi egyetemen tanított, a felszabadulás után ismét Budapesten. 1961-ben ment nyug­díjba. Az életét, munkásságát bemutató szoba a magyar iro. dalomnák, művészettörténetnek egy kis fejezete: a zengővár­konyi házban megfordult Kodolányi János, Illyés Gyula, Baj- csy-Zsilinszky Endre, Talpassy Tibor, Weöres Sándor; Fülep írt a Nyugatba, szerkesztette a Válasz című folyóiratot. Ba­rátai voltak: Ady Endre, Hevesi Sándor, Pethes Imre, Bölöni György: neki és róla készült műveiket Kondor Béla, Márffy Ödön, Martyn Ferenc dedikálták. Itt láthatók Fülep Lajos tanulmányköteteinek példányai is, egyebek között. A művé­szet forradalmától a nagy forradalomig, a Művészet és világ­nézet, a Rippl-Rónai, Csontváry, Derkovits. A kiállítás a környék népművészetének néhány szép darabjával egészül ki, magnetofonról megszólal a könyvtárszoba egykori lakója is. Igen sok látnivalót kínál a környék a gyalogolni nem rest turistának. Itt van a Mecsek legmagasabb pontja: a 681 mé­ter magas csúcson Miklós vitéz várának romjai, odább, fes­tői völgyekben a ma már üdülőfaluként ismert Öbánya és Kisújbánya, közelebb a püspökszentlászlói kolostor és arboré­tum — gondozott turistautak és jelzések könnyítik meg a kirándulók dolgát. Végül ne kerüljék el Pécsváradat sem; az István király által alapított bencés apátság és a vár egyik legjelentősebb középkori emlékünk. A pécsi múzeum tudós kutatójáról elnevezett emlékmúzeum bemutatja a környék történetét, így a zengővárkonyi neolitkori település leleteit is. A környéken sok turistaház és kulcsos ház működik, a magánházaknál is lehet szállást találni. gárdonyi tamas A zengövárkonyi tájház A Fülep Lajos-emlékszoba Nyári kulturális körforgalom Régi igazság, hogy a nyári derű, szórakozás csak úgy ke­rülheti el az unalmat, akkor nyer igazi tartalmat, ha kísé­rőiéként megjelenik a kultú­ra is. Ez a tulajdonság ma már a világ számos pontján figyelhető meg, akár a Cote d’Azur múzeumhálózatát, akár Szocsi új nyári feszti­válszínházát vesszük példa­ként. Vajon az idei nyári ha­zai körforgalom biztosítja-e a fürdés, szórakozás, sport, művészet sokrátegűségét ? Évtizedek óta összetett programot kínál Szeged: ze­nét, színházat, Tisza-parti versenyeket, nyári tárlatot. Tódul is oda a hazai és a külföldi közönség, mert a kezdeményezés már hagyo­mány. Hasonlóan üdvös do­log a hortobágyi és a Pest megyei apaji nemzetközi lo­vasbemutató. Ezek szintén sok látogatót vonzanak mesz- szi vidékről. Megfigyelhetünk évről évre a helyi erőktől energiáktól függő bizonyos átcsoportosításokat is. A Szentendrei Teátrum kiemel­kedő színházi eseményeit most, az idén' Eger, Zsámbék, Gyula, Kőszeg sokszorozza meg, jeleskednek a bemuta­tókban. így Fekete Sándor darabjának „A Lilla-villa titká”-nak bemutatására a Gyulai Várszínház vállalko­zott, az egri Agria Játékszín­ben a „Magyar Elektra” fel­dolgozását láthatjuk. A IV. nemzetközi fotóbiennálét Esz­tergomban rendezték meg, s izgalmas programot ígér a XIX. győri zenei nyár, Mis­kolc, Kisvárda, Pécs, Sopron, Nyíregyháza sem marad el. Sopron nemcsak a békéscsa­bai Jókai Színház produkció­jával várja vendégeit, ha­nem érembiennáléval is. Mindenképpen üdvös, hogy az 1984-es nyár hazai kultu­rális körképe változatosabb a tavalyinál, s az szintén di­csérendő, hogy az egyes táj­központok szomszédolása fo­kozza a nemzeti önismeretet, hozzáférhetővé teszi az új­donságokkal kultúránk valós és elfelejtett értékeit, meg­világít fontos tönténelmi idő­pontokat és zenei, irodalmi, képzőművészeti eredménye­ket. Már-már zavaró volt a kö­zelmúltban Budapest viszony­lagos nyári esemény.telensége. Az idén nemcsak a Hild Ud­var és a Hilton-szálló tart érdekes, izgalmas színházi előadásokat, hanem a Hyatt Átrium képzőművészeti kiál­lításai is sikeresek. Végre hosszabb szünet után az idén újra megkezdi műsorát a Margit-szigeti Színpad. Szo­kott jellegüknek megfelelően játszanak a budai és város­majori parkszínpadok, s kí­nai világbemutatót talált ki a Körszínház. Kár, hogy az idei fővárosi képzőművésze­ti program szegényesebb. A nyár: Balaton. Vajon méltó-e a kulturális fogadta­tás? Igaz, sokrétű rendez­vénysorozat hívja a vendége­geket Konok Tamás képei Tihanyban, Pleidell János festményei Balatonfüreden, Vaszary János emlékkiállítá­sa Balatonbogláron jelent eseményt. Mégsem tűnik eléggé átgondoltnak, sokrétű­nek a balatoni nyár kultu­rális kínálata. Sem az elmúlt években, sem az idén. Ügy tűnik, gyorsan, elmélyülten, tudatosan változtatni szüksé­ges ezen a gyakorlaton. Losonci Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom