Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-04 / 182. szám

1984. augusztus 4. Képújság 3 Kísérleti jövedelemszabályozás a TÁÉV-nél Az első év eredményei kedvezőek A vállalatnál tavaly be­vezetett '.kísérleti jövedelem­szabályozás tapasztalataival foglalkozott legutóbbi ülésén a Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalat párt-végre­hajtóbizottsága. Hogy erre lehetősége van a vállalatnak, és hogy milyen formát választhat, az csak a múlt év első hónapjában dőlt el, tulajdonképpen májusban kezdett funkcionálni az új szabályozás, és az arra épülő belső érdekeltségi rendszer. Ezért ma még teljesen tisztán nem érvényesülhetnek min­den tekintetben az ösztönzők, ám arra van mód, hogy a kezdeti tapasztalatokból kö­vetkeztetéseket vonjanak le, és kijelöljék a további tenni­valókat. A vállalat — a különböző formák közül — az erőforrás- és jövedelemadózási formát választotta. Lényege, hogy nem a bázishoz képest bekö­vetkezett bérnövekedés kerül — progresszíven — adózásra, hanem adózni kell mind az anyagi erőforrások, mind a bérek után. Tágabb lehetőség nyílik az erőforrások átcso­portosítására — például anyag- és fuvarköltség-meg­takarítás esetén a megtakarí­tott összegeknek a korábbinál nagyobb hányadát lehet bér­ben kifizetni. A korábbi, mereven korlátozott bérfej­lesztéssel szemben most a bé­rek nagyobb növelésére van lehetőség, ám ehhez nagyobb teljesítmény is kell. A haté­konyság növelése az eddiginél jobban tükröződhet a bérek­ben. Ám vannak „hátrányai” is a kísérleti rendszernek. Csak úgy növekedhetnek a jövedelmek, ha — az általá­nos építőipari visszaesés el­lenére — erőteljesebb vál­lalkozáspolitikát folytat a vállalat. A teljesítményeknek nagyobb mértékben kell nő­niük, mint a kereseteknek, különben fedezet 'nélküli bér- kiáramlás történik. Ha a vállalati gazdálkodás nem eredményes, a bérek Csök­kenhetnek is. Érdekes adatokat tartal­maznak a Villányi József igazgató által előterjesztett beszámoló mellékletei, a kü­lönféle, a hatékonyság ala­kulását mutató táblázatok. Némileg csökkent a bruttó termelési érték 1982-ihöz ké­pest 1983-ban, hasonlókép­pen az építési-szerelési tevé­kenység értéke. A vállalati eredmény 8 millió forinttal alacsonyabb az előző évinél. (Ez utóbbi nem a vállalati gazdálkodás romlását tükrözi, ■hanem forrása néhány olyan intézkedés, befektetés, ami a következő években kama­tozik.) Ám az egyik mutató, amely a vállalatnak a nem­zeti jövedelemhez való hoz­zájárulását mutatja, az anyagmentes termelési érték nőtt. 1982-ről 1983-ra 2,8 szá­zalékkal, az 1983. első félév­hez képest ez év első felében 11,8 százalékkal. Nőtt az át­lagbér — 1983-ban 1982-höz képest — 7,6 százalékkal, mégis a 100 forint bérkölt­ségre jutó anyagmentes ter­melés is magasabb 2,1 száza­lékkal. Ugyanez a mutató 1984. első felében 1983, első félévéhez képest 9,9 százalé­kos növekedést tükröz. Adót 1983-ban 12 millióval többet fizetett be a vállalat, mint 1982-re. Rugalmasabban tud az új kísérleti jövedelemszabályo­zás keretében gazdálkodni a vállalat, mint korábban, job­ban tudja követni a gazdasági környezet változásait, a kí­sérleti gazdálkodás szabályai lehetőséget teremtenek a vál­lalat adóviselő képességével, jövedelmezőségi helyzetével összhangban lévő dinamiku­sabb ösztönzésre. Tavaly, a kísérleti jövede­lemszabályozás bevezetését széles körű tájékozódás és elemzés előzte meg, számba vették a gazdálkodás várható körülményeit, hogy ennek alapján kialakíthassák az al­kalmazkodáshoz szükséges vállalati belső intézkedése­ket. Fejlesztették a vállalati irányítási és érdekeltségi rendszert, nagyobb önállósá­got adva a termelő és gaz­dálkodó szervezeteknek. Nö­velték az ösztönzés automa­tizmusát egyértelmű — lehe­tőség szerint közvetlenül vagy közvetve a vállalati nyereséghez kapcsolódó — mutatókat építve be az érde­keltségi rendszerbe. Eredmé­nyesen törekedték a vállalat piaci rugalmasságának foko­zására mind a területi, mind a termék- és technológiai szerkezetekben, kísérleteztek aktív árpolitika kialakításá­val. A vállalat a működési területén jelentkező és pro­filjába tartozó építési igénye­ket a korábbinál nagyobb arányban — bár még mindig nem teljeskörűen — elégí­tette ki és a hagyományos működési területén kívül is vállalt feladatokat. Ezzel a beruházások korlátozása miatt bekövetkezett kereslet- csökkenést nagyrészt kom- penzállni tudta. A vállalt lé­tesítményeket — minimális kivételtől eltekintve — ha­táridőben adta át, javulás kö­vetkezett be a minőség te­rén is. Az idén tovább szigorodtak a gazdálkodás feltételei, azo­nos mértékű személyi jöve­delemnövekedéshez nagyobb teljesítménynövelés szüksé­ges. A vállalat — hogy a megnövekedett követelmé­nyeknek eleget tegyen — el­határozta belső irányítási és érdekeltségi rendszerének to­vábbfejlesztését. Erősítették a szervezetre és egyénre szó­ló érdekeltséget, hogy ösz- szességében a kiáramló bérek és a vállalati nyereség között szorosabb legyen az össz­hang. Lényeges változás, hogy a fizikai dolgozók bére is a termelő egységeknél képződő eredmény függvényében ala­kulhat. Mindez korszerűbb infor­mációrendszert igényed. A termelő főegységekhez egy- egy gazdasági szakembert he­lyeztek ki, aki folyamatosan elemzi az egység gazdálko­dását, és ezzel összhangban irányítja a bérfizetést. Az in­formációs kapcsolatok lénye­ges javulását várják a szá­mítógépes fejlesztéstől. Folytatódik az idén a szer­vezeti-irányítási rendszer korszerűsítése. A termelést kiszolgáló tevékenységek — tmk, gépgazdálkodás, szállí­tás — területén kísérleti jel­leggel kisvállalati gazdálko­dási formát vezettek be. Et­től az intézkedéstől a vállalat vezetése az ott dolgozók na­gyobb kezdeményezőkészsé­gét, önállóbb, felelősségtelje­sebb tevékenységét, a terme­lés hatékonyabb ellátását, és a vállalati eszközök jobb ki­használását, a jövedelmező­ség javulását várja. Tamási székhellyel kisvállalati for­mában működő leányvállala­tot alapított a vállalat ez év július 1-ével. Három másik céggel közösen — CSŐSZER, HŐTECHNIKA és az UNI- BER — gazdasági társulást hoztak létre a szerelésipari munkák közös kivitelezésére, a kapacitások tervszerű ösz- szehangolására. Törekszik a vállalat a termelés időbeni koncentrációjára, csökkentve az egy időben folyamatban lé­vő munkák számát, gyorsí­tani a beruházások átfutási idejét. Bár még csak alig több, mint egy év telt el a kísér­leti jövedelemszabályozás be­vezetése óta, a kezdeti ered­mények már mutatkoznak. Köszönhető ez annak, hogy a vállalati vezetés széles körű elemzéssel készült fel rá —, a munkahelyi demokratikus fórumokon is tudatosították a dolgozókkal, hogy a na­gyobb bér „kulcsa” a haté­konyabb munka. Sikerült el­fogadtatni a vállalati közvé­leménnyel a bérek korábbi­nál erőteljesebb differenciá­lódását (nem ritka egy-egy kőműves 12 ezer, egy-egy szakipari szakmunkás 11 ezer forintos havi keresete). A vállalati párt-végrehajtó- bizottság fontosnak tartja a kísérlet tovább folytatását, a vállalati belső érdekeltségi rendszer fejlesztését, amely­nek segítésében, elfogadtatá­sában, ellenőrzésében felada­taik vannak az alapszerveze­teknek is. J. J. Dr. Rőder Edit nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) ’ szerűsítés az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisz­tertanács és a tanácsok jog­körére vonatkozóan hozott változást. Alkotmányos szint­re emelte az állampolgári jogok és kötelességek egysé­gének elvét. Szocialista tár­sadalmunk alapintézményei közé sorolta a házasság, a család intézményét, biztosí­totta az ifjúság szocialista nevelését, az állampolgárok életének, testi épségének vé­delmét, az emberi jogok tisz­teletben tartását és pontosí­totta a nemzetiségi jogokat. Alkotmányba iktatta a köz­vetlen demokrácia intézmé­nyeként, hogy az állampol­gárok ne csak küldötteik út­ján gyakorolják a hatalmat, hanem „munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében”. — Már a 70-es évek tár­sadalmi vitáiban felmerült, hogy az Országgyűlés vá­lasszon Alkotmányjogi Ta­nácsot, amely az alkotmá­nyosság megtartása fölött őrködnék. E javaslat meg­valósítására azonban akkor még nem került sor, mert a törvényhozás abból az — egyébként a ma is érvényes elvből — indult ki, hogy az alkotmányosság megtartásá­nak ellenőrzése nem lehet csupán egyetlen szerv fel­adata. Az alkotmányosság biztosítása az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisz­tertanács, a bíróságok és ügyészségek, valamint a né­pi ellenőrzési bizottságok fel­adata — s az állam minden szervének és polgárának egyaránt kötelessége. — Ezen elvek fenntartása mellett, a szocialista demok­rácia és a hazánkban ural­kodó törvényesség további biztosítékaként a Magyar Országgyűlés 1983-ban élet­re hívta az Alkotmányjogi Tanácsot. Ez az elhatározás — mutatott rá a tanács tit­kára — történelmi jelentő­ségű cselekedet. Az intéz­mény maga előzmény nél­küli, s munkájával hagyo­mányteremtő szolgálatot kell teljesítenie: a demokrácia to­vábbi kiteljesedése, a tör­vényesség maradéktalan ér­vényesülése, az Alkotmány és az alkotmányos jogszabá­lyok megtartása, az állam- polgári jogok biztosítása ér­dekében. — Az Alkotmányjogi Ta­nács nem vette át egyetlen — korábban létrehozott — szerv feladatát sem, de nem is dolgozik párhuzamosan az Alkotmány és az alkotmá­nyos rend megtartásának biztosítására hivatott egyik szervvel sem. Tevékenységé­vel, nevezetesen az utólagos jogszabály-kontrollal a jog­alkotás törvényessége felett őrködik. Adott esetben azt a jogalkotót, amely az Alkot­mányt vagy alkotmányos jogszabályt sértő jogi ren­delkezést, irányelvet, elvi döntést, jogi iránymutatást hozta: határidő kitűzésével felhívta az alkotmányosság­nak megfelelő jogszabály megalkotására. Hh I HÜL I! I =f7!T^ HÍRRE I HÍRRŐL A kánikula ellenére sem volt csendes Tolna megye, hiszen • mindennap meghoz­ta a maga eseményét, s észrevehettük más jelekből is, hogy nyakunkban a nyár. Bár rendkívüli dolgokról a hét végi jegyzet­ben nem lehet írni, azonban az események maguk is jelzik: élénk gazdasági és po­litikai helyzet van megyénkben. Mindenekelőtt áz aratásról kell bőveb­ben szólni, azután a fürdőéletről, ennek veszélyeiről, a futballistákról, a „szedd és vidd” mozgalomról, s nem utolsósorban a párttaggyűlésekről. A fürdés veszélyei A hét elején megdöbbentő hírekkel kezdte a rádió adásait, hiszen az ország­ban nem kevesebb, mint kilenc személy vesztette életét a folyó- és állóvizekben. A rekordot elértük, több mint negyvenen lel­ték halálukat a vízben az év eddig eltelt napjaiban. Pedig még csak a nyár dere­kán tartunk. Tolna megyében is megszedte a víz az idei áldozatait. Pedig meglehetősen gyak­ran beszélünk arról, hogy az emberek mi­lyen felelőtlenül mennek a vízre. A hét­fői nap is azt példázza, hogy hiába a fi­gyelmeztetés. A dombori kikötő alatt a víz legnagyobb forgó-sodró részében úszkáltak tizenéves srácok. Az uszályokon dolgozó emberek figyelmeztették őket, ám nem jöttek ki a veszélyes helyről. Ilyenkort persze rendőrért is kellene, le­hetne kiáltani, ha másként nem lehet a víztől távoltartani a vakmerő fiatalokat... Jóízű aratás A munkát szerető emberek gyakorta mondják, amint egy feladatot megoldot­tak, hogy „jóízűt dolgoztam”. Most arról adhatunk összegezésként hírt, hogy idén jó aratásunk van. Az időjárás kedvező. A múlt évi szárazságot a kenyérnek való nem nagyon sínylette meg. Ennek a hír­nek azért is kell örülni, mert a gazda­ságok között nincsen nagy különbség a terméseredményekben. A búza minősége jó, amint két alkalommal is hírt adtunk róla, ez pedig jó kenyér sütését teszi le­hetővé. A magtárakba kerül a termés. Szekszárdon idén töltik tele az új „húsz­ezres” magtárt. S másutt is sokkal több tárolótér van, mint évekkel ezelőtt. isMkm Bátán jó termést takarítottak be a kom­bájnokkal A mostani aratásra az is jellemző, hogy kapkodás nélküli. Sem az országban, sem a megyében nem akadályozta a munkát alkatrészhiány. Ez főleg annak köszönhető, hogy a javítóüzemekben jól fölkészítették a gépeket. Nem a szezon előtt futkostak alkatrész után. S a mezőgazdaságot szol­gáló vállalatok, az Agroker, a KSZE, a Mezőgép stb. is jól felkészültek a nagy munkára. Az idei szezonra száznegyvenkét új kombájn érkezett. E gépek már a bú­za aratásában is részt vettek, s majd ősz­szel lesznek nagy segítségünkre, hiszen a kukorica is jó termést ígér. Munkát értékelő taggyűlések A gazdasági munkától nem választható el a politika sem. Amint olvashattuk, Tol­na megye több üzemében a kommunisták munkát értékelő taggyűléseket tartanak. Különös jelentőséget ad ennek a munka­önkéntes rendőrök ellenőrzésre indulnak a Duna Boni-foki szakaszán verseny felélénkülése. A kommunisták pél­dát mutattak az elmúlt hetekben arra, hogy a felszabadulás negyvenedik évét, s a pártkongresszust új munkasikerekkel kí­vánják köszönteni. Ä szocialista brigádok tagjai újabb felajánlásokat, a gazdasági élet kulcskérdéseinek gyorsabb megoldá­sát célzó vállalásokat tettek. A párttaggyűléseken szóba került az is, hogyan alakul a vezetők és a vezetettek közötti kapcsolat. A kongresszus előkészí­tésének szakaszába értünk. Mindenütt megélénkül a pártmunka, egyre többet fo­gunk majd a jövő hetekben, hónapokban arról beszélni, hogyan vezette a párt az országot, milyen jó módszereink váltak be az emberek mozgósítása, a felvilágosító munka területén. Edzők, Játékosok Kopogtat a bajnoki szezon, néhány hét végét kell csak futball nélkül megélnünk, aztán kezdhetünk figyelni a zöld gyepen folyó játékra. Bár az igazsághoz tartozik, hogy a labdarúgás uborkaszezonjában sem maradtunk csemege nélkül. Az edzőválto­zásokra gondolok elsősorban, s csak ez­után merek beszélni a játékosok adásáról, vételéről. Arról a piacról van szó, amelyet embervásárnak is mondhatok. Megáll az embernek az esze, amikor azt hallja, hogy egyik-másik szekszárdi szerzemény fél­millió forintért volt megvásárolható. Manapság már ki merjük mondani, hogy mennyit ér a Burcsa, a Mészáros, a Weit- ner vagy a Kovács... Amint hallom, hogy egy játékos félmillió forintért kelt el, azonnal az jut az eszembe, hogy honnan van ez a pénz. Ki adja az egyesületnek? A szurkolók belépődíja játékosvásárlásra nem elégséges. Az állam ad pénzt? Igen, de személyes ügyem is, hiszen az állam az én munkám gyümölcsét is elosztja a fo­cistáknak. Nem magyarázom, felesleges is volna, hogy a szórakoztató iparhoz tartozó lab­darúgást, annak művelőit meg kell fizetni. Jól, ha jól játszanak... De! Honnan ve­gyen százezreket egy község, például az orvosi állás meghirdetésekor? Az üzemek tisztességes bért adnak, tisztességes mun­káért. Egyetlen esztergályos sem a piacról került az MMG-be például, hanem a gyár nevelte, nem kevés költségen. De abban a tudatban költöttek a munkásra, hogy a gyárban vagy más munkahelyen értéket teremt elő, évtizedeken át. A focisták: Nem lenne helyes, ha egy most érkező játékostól, edzőtől kérnénk pénzt, hogy az egyesülethez kerülhessen? S majd akkor fizetne a sportkör, ha... Szedd és vidd Az életnek naposabb oldalára evezzünk: a gyümölcsszezon kellős közepén vagyunk. Ismét meghirdették a gazdaságok a „szedd és vidd” mozgalmukat. Bátáról például barackot lehetett így beszerezni. Elmentek a városi emberek a gyümölcsös­be, órák alatt szedtek fél mázsa, egy má­zsa barackot, kifizették és elvitték. Jól járt így a gazdaság is, hiszen munkaerő-hiány- nyal küzd, jól járt a vevő, mert olcsóbban jutott a portékához. Tavaly teljesedett ki ez a külföldön már régóta honos módszer. Itthon Bogyiszló, Bölcske és Báta az élenjáró ebben a moz­galomban. Jó hetet hagyunk magunk mögött. A búza betakarításásának végéhez érünk, e héten már több gazdaságból kaptuk a hírt, befejezték az aratást. S azon nyomban vi­szik a gépeket a javítóüzemekbe, mert kö­vetkezik az ősz, a nyárból is kihaladunk lassan és következnek a „berregő” hóna­pok. PÁLKOVÁCS JENŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom