Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-25 / 199. szám
1984. augusztus 25. Képújság 3 Bonyhád ós kőrnyóke Eredményesen működnek az MSZBT-tagcseportok A vár ne és városkör----------------- nyék MSZBTt agcsopartjainak tevékenységét tekintette át legutóbbi ülésén a bonyhádi városi párt-végrehajtó bizottság. A pártbizottság területén a Bonyhádi Cipőgyár, az aparhanti Búzavirág Tsz és a teveli Kossuth Lajos Tsz tagcsoportja a Magyar— szovjet Baráti Társaságnak. A tagcsoportok sokat tesznek a két inép barátságának erősítéséért. Fontos feladatuknak tartják, hogy megismertessék és népszerűsítsék a Szovjetunió és a szocialista közösség országainak a béke, a nemzetközi biztonság a társadalmi haladás érdekében tett erőfeszítéseit. Kiemelt feladatuknak tekintik a Szovjetunió történelme során bekövetkezett mélyreható változások, a mai Szovjetunió társadalmi, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális életének bemutatását. Meggyőző erővel ismertetik a sokaldalú magyar-szovjet együttműködés szerepét hazánk fejlődésében, bemutatva az együttműködés kölcsönösen előnyös voltát. öt-kilenctagú elnökségek irányítják a csoportok munkáját, tevékenységükről rendszeresen beszámolnak az üzemi pártszervezeteknek, de a pártszervezetek menet közben is sok segítséget adnak az elnökségek tevékenységéhez. Széles körű alktíva- hálózattál dolgoznak a csoportok, ez a hálózat különösen a cipőgyárban tevékenykedik eredményesen, mint ahogy a tagcsoporti munka is ebben az üzemben a legszínvonalasabb. Évek óta rendszeresen szerveznek a dolgozók számára vetélkedőket. Harminc-harmincöt brigád vesz részt a többfordulós elődöntőkön, így négyszáz-négyszázötven dolgozó méri ösz- sze tudását, ismereteit a Szovjetunióról. Sikeresen vettek részt az MSZBT országos elnöksége által rendezett országos vetélkedőkön, több alkalommal értek el területi és megyei első helyezést. Tapasztalataikkal, a vetélkedők anyagaival segítik a másik két — a teveli és az aparhanti — tagcsoportot, ahol a brigádoknak általában háromnegyede vesz részt a vetélkedőkön. Ezek a rendezvények, versenyek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a résztvevők ismeretei gyarapodjanak a szovjet köztársaságokról, testvér-megyénkről, Tambov- rót. Megismerkednek szovjet filmekkel, népszokásokkal, népviseletekkel. Űj kezdeményezés volt — és ezekben nem „szűkölködik a cipőgyár — hogy 1981 óta évenként rendeznek MSZB-akadémiát. Jól felkészült előadókkal, évente öt színvonalas, érdekes előadással nyújtanak még több ismeretet a Szovjetunióról. Az első ilyen előadássorozat témája a Szovjetunió történelme. irodalma, képzőművészete, zenéje és folklórja volt. A következő évben a szovjet—magyar kapcsolatok történetével foglalkoztak, majd az utóbbi két évben filmek segítségével mutatták be a Szovjetunió iparát, mezőgazdaságát, az egyes köztársaságokat, városokat. A gyár dolgozói rendszeresen részt vesznek a „Kell a jó könyv” Olvasópályázaton, ezzel is hozzájárulva az orosz és szovjet irodalom népszerűsítéséhez. A tagcsoportok alkalmazzák az ismeretterjesztés más módszereit is. A Novosztyi sajtóügynökségtől folyamatosain megkapják „A Szovjetunió képekben” híradót. Jói hasznosítják az MSZBT titkárságáról érkező plakátokat és egyéb propagandaanyagokat. Ám nemcsak a központi anyagokat mutatják be, hanem a különböző pályázatokra beérkezett munkákat; a vetélkedőkre készített tablókat is. Több pályázatot tanulók számára hirdetnek meg, ezzel is segítve a gyerekekben a szocialista hazafiság és a nemzetköziség érzésének erősítését. A gyermekek munkái és szereplései is hozzájárulnak, hogy — elsősorban Aparhamton és Tevelen — az utóbbi években emelkedett a nemzeti, politikai évfordulók megünneplésének színvonala és ezeken mind több szülő vesz részt. A tagcsoportok is elősegíti a magyar nyelvű szovjet lapok — Fáklya, Szovjet Sportmagazin, Szovjetunió, Lányok, asszonyok — sikeres terjesztését. A TÁÉV vetélkedőt hirdetett ez évre „Együtt a közös úton” címmel. Két tagcsoport nevezett be. Az aparhanti és a cipőgyár-tagcsoportnak jó a kapcsolata az Ország Világ című lappal, melynek főszerkesztője előadásokat tart a tagcsoportoknál. A cipőgyárban nagyon népszerűek a moszkvai rádió magyar osztálya által meghirdetett pályázatok. A cipőgyáriaknak e tevékenységéért a moszkvai rádió két alkalommal is diplomával tüntette ki a gyári kollektívát. Eleven a kapcsolat, együttműködés a három tagcsoport között, segítik egymás munkáját, baráti találkozókat rendeznek. A cipőgyár a Si- montornyai Bőrgyárral (szintén tagcsoport) szovjet társasutazások, vetélkedők, harci túrák szervezésében, lebonyolításában működik együtt. Szovjetunióbel-i — pontosabban Tambov megyei — üzemmel a cipőgyárnak, illetve az aparhanti téesznek van testvérkapcsolata. Előbbinek a tambovi cipőgyárral, utóbbinak a kirszanovi kol- > hozzál. A cipőgyáriak — 1979 óta — kétévenként küldenek delegációt Tambov- ba — a közbeeső években tamboviak jönnek Bonyhád- ra. A résztvevők minden esetben gazdag tapasztalatokkal térnek haza. Az egyik évben a szovjet testvérüzem gazdálkodásával, számviteli munkájával ismerkedtek, a következő alkalommal a gyártástechnológiát nézték végig, különös tekintettel a tüzödei munkára, a gépellátottságra. Sokat tanultak a munkafegyelem, munkaszervezés vonatkozásában. A testvérüzemnek a gyermekekről való magas szintű gondoskodása jelentett követendő példát, ennek hatására az addiginál is több segítséget adnak az üzemi óvoda körülményeinek javításához. A cipőgyárban rendszeresen figyelemmel kísérik a szovjet export minőségét, a határidők betartását, rendszeresen meghívják a budapesti szovjet kereskedelmi kirendeltség vezetőit, hogy azok ellenőrizzék, véleményezzék a minőséget. A javaslatokat hasznosítják, ismertetik a dolgozókkal a szovjet partner által támasztott követelményeket. Az aparhanti téesz és testvérszövetkezete, a kinszamo- vi Lenin Kolhoz 'között 1981- ig rendszeresek voltak a delegáció-cserék. Ezeken az aparhantiak sok tapasztalatot szereztek a szovjet gépek helyes üzemeltetéséről, a legelőterületek hasznosításáról. Azóta levélben ismertetik egymással gazdasági eredményeiket. Célszerű lenne — és a végrehajtó bizottság is így foglalt állást — felújítani a személyes kapcsolatokat, küldöttség- cseréket. Ennek jegyében hívták meg Aparhant felszabadulásának 40. évfordulójára a kolhoz delegációját. Mindhárom tagcsoport nagy figyelmet fordít arra, hogy minél több dolgozója látogasson a Szovjetunióba és szerezzen személyes tapasztalatokat és élményeket. Tévéiről 1979 óta tizenöten vettek részt szovjetunióbeli társasutazáson, Bonyhádon az elmúlt négy évben három alkalommal szerveztek társasutazást, 102 dolgozójuk részvételével Moszkvába, Le- ningrádba, a Fekete-tengerhez és Kárpátaljára. Országosan is kiemelkedő a cipőgyár-tagcsoport munkája, amit az MSZBT Országos Elnöksége „Aranykoszorús Emlékplakett”-tel ismert el, öt aktivista pedig különböző kitüntetéseket kapott. A Szovjet Baráti Társaságok Elnöksége a magyar—szovjet kapcsolatok kiemelkedő ápolásáért arany- diplomával tüntette ki a tagcsoportot. Eredményesen ™űnek a városban és környékén az MSZBT-tagcsoportok — állapította meg a végrehajtó bizottság. Az üzemi pártszervezeteknek a továbbiakban is figyelemmel kell kisérniök, segíteniük a tagcsoportok munkáját. Célszerű lenne a teveli téesz-nek is testvérszövetkezeti kapcsolat kialakítása valamelyik Tambov megyei kolhozzal. Javítani kell a tagcsoportok együttműködését, elérni, hogy a két téesz az eddiginél is jobban Igényelje a cipőgyári kollektíva segítségét. J. J. Tovább gyártják a csepeli kerékpárokat Kedvező döntés született a csepeli kerékpárgyáríás jövőjéről. A kormány Gazdasági Bizottsága néhány központi pénzügyi intézkedéssel hozzásegíti a csepeli gyárait ahhoz, hogy a jövőben hatékony belső szervezéssel, a termelékenység emelésével gazdaságossá tegye a csepeli kerékpárok előállítását. Megvizsgálták, mi lenne gazdaságosabb: megszüntetni, vagy valamilyen módon fenntartani a csepeli kerékpárgyártást. A szakemberek abból indultak ki, hogy a belföldi piac éventte legalább 400 ezer korszerű kerékpárt igényel. Ekkora tétel importjára jelenleg nincs lehetőség. Bár a Szovjetunióból és más szocialista országokból továbbra is beszerzünk 100— 120 ezer kerékpárt, ez a mennyiség messze nem elégíti ki az igényeket. Ha a hazai gyártást felszámolnák, gondot jelenítene a több száz millió forint értékű géppark hasznosítása is. Olyan döntés született, hogy — úgynevezett járadékfizetéses alapjuttátásként — tartozásainak egy részét kamatmentesen, itiz év alatt fizeti visz- sza a vállalat. Ezenkívül a termelési adót elkülönítve számolják el: külön számit- ják ki a konfekcióipari gépgyártás, és külön a kerékpárgyártás termelési adóját. A központi intézkedések azonban csak keretet adnak, a belső szervezési intézkedésekkel akarnak eredményt elérni. HÉTRŐL Az év 34. hetét tudjuk már magunk mögött és lassan elmondhatjuk, hogy elszállt a nyár. Erre következtethetünk a hőmérséklet-csökkenésekből, a Meteorológiai Intézet jelentéseiből, előrejelzéseiből, s a lapunkban megjelent iskolaátadásokról, tanévkezdésekről szóló tudósítások — ha burkoltan is — a fenti állítást erősítik meg, illetve arra utalnak. Diákköri emlékeim jutottak eszembe nemrég. A mi nyári időszámításunk — a csillagászoktól függetlenül — a június 24-i Iván-naptól, a nagykónyi búcsútól számítódott és tartott augusztus 24-ig, a koppányszántói Bertalan-napi „népünnepélyig”. Utána már csak a nyári emlékekre kellett és az iskolakezdésre illett, lehetett gondolni. Hogy ma már mindez csak nosztalgia? Csendes gyarapodás Gazdasági nehézségeink ellenére, ha araszolgatva is, de előrelépünk, csendben gyarapodunk. Ezt igazolják az alkotmány ünnepén átadott iskolák és a szekszárdi Művészetek Háza is. Időzzünk el egy kicsit a megyeszékhelyen! A Babits-emlékház, a művelődési központ, a munkásotthon, a gyermek- könyvtár, a hamarosan bővítendő megyei könyvtár és most már a legújabb kulturális intézmény is a közösség szolgálatába állt. Azt gondolom, közel járok az igazsághoz, amikor azt mondom, hogy szinte minden olyan közművelődési intézmény meg van Szekszárdon, ami egy megyeszékhelyre kell. A lehetőségek tehát biztosítottak, csak élni kell velük. Az pedig egyedül csak rajtunk múlik, hogy mennyire akarjuk a kínálkozó lehetőségeket élvezni. A megyeszékhelyről kilépve a kistelepüléseken is változásokat tapasztalnak. Folyamatosan javul a lakosság élelmiszerekkel való ellátása, korszerűsítik a bolthálózatot. Egyre többet lehet olvasni arról is, hogy társadalmi ösz- szefogással szilárd burkolatú utak, közös hasznosítású épületek készülnek. Mindez az összefogást, az együttes cselekvést példázza. És még valamit: sok helyen felismerték már, hogy jól felszerelt községekben lehet csak jól élni, jó körülmények között tevékenykedni. Mivel a „sültgalamb-várás” időszaka lejárt, most mindennap a tettekre kerül a hangsúly. Szülők, gyerekek, tanárok birtokba veszik az új iskolát Bonyhádon Gópbsmutatók A héten két alkalommal is irtunk gépbemutatóról. Az I. Tolna megyei aratónaphoz kapcsolódóan a szekszárdi Agroker Tamásiban mutatott be, illetve kínált kisgépeket, kertészeti eszközöket, kisebb mértékben alkatrészeket és különböző vegyszereket. A vásárlással egybekötött kiállításon háromszázhatvanezer forintot forgalmaztak. Ügy tudom, tetszett a közönségnek az Agroker bemutatója, de kár, hogy — akár lapunkban is — nem hirdették meg jó előre. A jó bornak is kell a cégér, a jó vegyszernek pedig a reklám. Valamit javaslok, talán nem haszontalan dolog, ha felkeresnék a kertbarátkörök foglalkozásait és a termékeik bemutatása mellett szakmai tanácsokkal HÍRRE is szolgálnának. Az sem elképzelhetetlen azonban, hogy a havonta megrendezendő szekszárdi vásáron is bemutatkoznának, vagy esetleg a megyeszékhelyről kimozdulva másutt is propagálnák termékeiket, illetőleg saját magukat. Talán megérné. A szekszárdi MEZŐGÉP is bemutatót rendezett az általa gyártott cukorrépabetakarító gépekből. A szakemberek szerint a cukorrépa-termelésben a legnagyobb gondot a gépellátás jelenti. Az egyes eszközök hiánya, illetve a választék szűkös volta előbb-utóbb vissza is vetheti a termelést. A szerdai, sajtótájékoztatóval egybekötött bemutatón a szakemberek megállapították, hogy nagy érdeklődésre tartott számot az RTA—601-es önjáró cukorrépa-betaka- rító gép, amely hat cukorrépasor egy- menetes betakarítására alkalmas, valamint az RTA—62-es, ami egy-két vonatkozásban még a nyugati gépeknél is többet tud. Ha az előbb a reklámot hiányoltuk, akkor most a MEZŐGÉP esetében, a jó reklámfogást állapíthatjuk meg. Nyúzópróbán a cukorrépa-betakarítő gép a szekszárdi MEZŐGÉP udvarán Utazások „Nagyon köszönjük azt a lehetőséget, hogy itt lehettünk Tolna megyében — mondta K. Papp Józsefnek, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága első titkárának Vlagyimir Ivanovics Kuzmenko, a Tambov megyei Tanács első elnökhelyettese találkozásukkor, majd így folytatta: — Azt tapasztaltuk, hogy Tolna és Tambov testvérmegyék között a baráti kapcsolat minden évben erősebb. A héttagú szovjet delegáció utazásának az volt a célja, hogy megismerkedjenek megyénk kereskedelmével, vendéglátó- iparával és csak úgy „mellékesen” eredményeinkkel, gondjainkkal, terveinkkel, mindennapi életünkkel. Ügy tudom, mindez sikerült is. A mostani tapasztalatcsere — a szakmai ismeretek cseréjén túl — jól segítette a két nép közötti barátság elmélyítését. Lapunk csütörtöki száma is utazásokról tudósít. Alighogy hazaérkezett az MSZBT és az Országos Béketanács által szervezett barátságvonat a Szovjetunióból, máris egy újabb szerelvény indult útnak, hogy utasai megismerjék a békés építőmunkát végző szovjet emberek eredményeit, szellemi és kulturális értékeit. Már a nyár derekán, de most a végén is hírt adtunk a kultúra utazó követeiről. Jelenleg Franciaországban szerepel a szekszárdi néptáncegyüttes, a váraljai hagyományőrző népi együttes Ausztriába, a tamási Pro Cultura Humana Szövetkezeti Vegyeskar pedig hamarosan Velencébe készül. Szűkebb és tágabb hazánk, a magyar tánc-, illetve a zenekultúra képviselői ők, akik értékeink bemutatása mellett a népek, nemzetek közötti barátságok elmélyítését is szolgálják. Ez lehet a célja az augusztus 28-án Bonyhádon fellépő franciaországi Bretagne Bannalec népi együttesnek is. Mit lehet mindehhez hozzátenni? Kívánom, hogy sikerüljön tervük! Az év 34. hetének eseményeihez véleményt fűzött: ÉKES LÁSZLÓ