Tolna Megyei Népújság, 1984. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-19 / 195. szám

1984. augusztus 19. Nagygyűlés Miskolcon Marjai József beszéde Megyei aratónap Tamásiban Munkás-paraszt találkozón ünnepelte Alkotmányunk születésének évfordulóját Miskolc és a környező tele­pülések lakossága. Szomba­ton zenés ébresztő köszöntöt­te a város lakosságát, majd mintegy hatezren gyűltek össze a csanyiki Majális parkban, az ünnepi nagy­gyűlés színhelyén. A Himnusz elhangzása után Homolya Gizella, a Hazafias Népfront Miskolc városi Bi­zottságának titkára köszön­tötte a résztvevőket, köztük Borsod megye és Miskolc vezetőit. A gyűlés szónoka, Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese volt. Beszédének bevezető ré­szében arra emlékeztetett, hogy immár 39. alkalommal ünnepelhetjük békében az egész országban az új ke­nyér ünnepét. — Augusztus 20-a olyan ünnep, amely a múlt, a je­len és a jövő találkozását jelképezi — mondotta Mar­jai József. — A Magyar Népköztársaság belső és kül­ső helyzete szilárd. A ha­zánk belső viszonyait jellem­ző, meghatározó társadalmi közmegegyezést nagy ered­ménynek, politikánk egyik legfőbb sikerének tartjuk. A kiegyensúlyozott, nyugodt belpolitikai légkör, a jó társadalmi közérzet megőr­zése érdekében nap mint nap cselekednünk kell az élet minden területén. — Az utóbbi években a magyar gazdaság rendkívüli és korábban át nem élt, ke­mény próbatételen esett át. Népünk történelmi jelentő­ségű tette, hogy a legkritiku­sabb helyzetekben is el tudta kerülni a fenyegető, súlyos visszaesést, nemcsak megőriz­tük elért életszínvonalunkat, de sok vonatkozásban meg­erősödtünk, megedződtünk és megtartottuk fejlődőképessá- günket. — Céljainkat csak a jobb és eredményesebb munkával teremtett tartós sikerekre alapozva, érdemi, hatékony növekedés révén érhetjük el. Az iparvállalatok és a me­zőgazdaság exportképességé­nek fejlesztése elsőrendű fel­adat, hiszen a magyar gaz­daság külső környezete a jövőben sem kínál esélyt a könnyebb előrejutáshoz. De az egyensúly javítása és meg­őrzése exportképességünk és lehetőségeink gyorsabb kibontakoztatása mellett is csak a gazdasági növekedés magasabb színvonalán mehet majd végbe. — Társadalmunknak a ha­tékony, jó munkát kell el­ismernie. Nem lehet elfogad­ni azt a nézetet, amely kü­lönböző minőségű munkák számára azonos, átlagos jö­vedelmet biztosít. A haladás üteme alapvetően az elvég­zett munka minőségétől függ. Marjai József ezután az idei esztendő eddigi ered­ményeiről szólt. Mint mon­dotta. gazdasági építőmun­kánkban kedvező irányú fejlődés mutatkozik, bár ez még nem általános. Népgaz­daságunk fokozatosan alkal­mazkodik a szigorúbb köve­telményekhez. — Az elért eredmények alapján valószínű, hogy 1984-ben a gazdasági növe­kedés meghaladja a tervelő­irányzatot. A gazdaság belső egyensúlyi viszonyai azon­ban nem erősödnek ezzel arányosan, mert a nemzeti jövedelem belső felhaszná­lása is magasabb lesz az elő­irányzottnál. Az ipari ter­melés növekedése az első félévben meghaladta a ter­vezettet, ez a gyorsabb nö­vekedés várhatóan fennma­rad az év hátralévő részé­ben is. A többletteljesít­mény elsősorban kivitelün­ket növelte. — IV^zőgazdaságunk im­máron hosszabb ideje nem­csak arra képes, hogy a szükséges gabonát termelje meg. Az új kenyér ünnepén mindnyájunkat külön öröm­mel tölthet el, hogy sohasem termett a magyar földeken annyi búza, mint ebben az esztendőben. Bízunk abban, hogy e kimagasló eredmény a mezőgazdaság más terüle­tein is megfelelő eredmé­nyekkel párosul majd. A miniszterelnök-helyettes beszédében kitért a gazda­ságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésével kapcsola­tos kérdésekre is. Egyebek között hangsúlyozta: — Azon intézkedések vég­rehajtására kell a legtöbb energiát koncentrálni, ame­lyek közvetlenül szolgálják a gazdaság teljesítőképességé­nek fokozását. Csak ez ad alapot arra, hogy az életszín­vonalat, az életkörülménye­ket a következő években ja­vítani tudjuk, hogy többet fordíthassunk korszerűsítés­re, beruházásra, fejlesztés­re. — Sokan még ma is úgy gondolják, hogy a vállalati vezetésben a pozíciók — tel­jesítménytől és eredménytől függetlenül — egy életre szólnak. Márpedig ezt a lu­xust sem a kormányzat, sem pedig a dolgozók nem engedhetik meg. Ma, és a jövőben még inkább nem a mindennel egyetértő, hanem a vitázó, az újat kereső, a kockázatot és a konfliktuso­kat is vállalni tudó vezetők­re van szükség. — Feladataink teljesítésé­hez pótolhatatlan hozzájá­rulást jelent számunkra a szocialista országókkal, és mindenekelőtt a Szovjet­unióval kialakított, szüntele­nül fejlődő együttműködés. A közelmúltban lezajlott legfelsőbb szintű KGST-ta- nácskozás új lendületet adott az együttmunkálkodáshoz az előttünk álló közös, korsza­kos feladatok kijelölésével, az együttműködés lehetősé­geinek bővítésével. Arra tö­rekszünk és arra számítunk, hogy a szocialista gazdasági együttműködés elősegíti majd országaink, köztük a Magyar Népköztársaság ter­mékei versenyképességének, világpiaci pozícióinak ja­vítását. Az ünnepség szónoka em­lékezetett arra, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt a jövő esztendőben itartja XIII. kongresszusát. A kong­resszus elé olyan programot kell terjeszteni, amely moz­gósítja a dolgozó népet, pers­pektívát ad, lehetőséget te­remt a társadalmi-gazdasági fejlődés felgyorsítására. S ami ehhez elengedhetetlenül szükséges: meghatározza azt is, hogy ennek érdekében mit kell tenni. A gyorsabb fejlődés társadalmi érdek, természetes társadalmi igény. Hogy megvalósuljon, gondos előkészítéssel kell megala­pozni további előrehaladá­sunkat — mondotta végezetül a minisztertanács elnökhe­lyettese. Az ünnepi beszédet köve­tően matyóruhás fiatalok új lisztből sütött kenyeret nyúj­tottak át a Minisztertanács elnökhelyettesének, ezután Marjai József üzemi dolgo­zókkal találkozott. A nagygyűlés után a Ma­jális parkban gazdag kultu­rális és sportprogram szóra­koztatta az ünnepség részt­vevőit. (MTI) PANORAMA BUDAPEST Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a kormány gazdasági bizottsá­gának elnöke, Li Pengnek a Kíni Államtanács elnök- helyettesének meghívására ma hivatalos látogatásra Pe- kingbe utazik. BERLIN Az NDK álláspontja sze­rint fokozott erőfeszítéseket kell tenni a nukleáris világ­háború elkerülése, a fegy­verkezési hajsza megállítá­sa érdekében. A kiélezett nemzetközi helyzetben a leg­fontosabb feladat a béke biztosítása és megerősítése. Ez külnösen vonatkozik a két német államra és egy­máshoz való viszonyukra. Ezt hangsúlyozta Erich Honec- ker, a NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke a Neues Deutschland és a Berliner Zeitung szom­bati számában megjelent nyilatkozatában. PEKING Li Hszien-nien kínai ál­lamfő szombaton európai út­ra indult, • amelynek során Romániába és Jugoszláviába látogat. ­BUKAREST Nicolae Ceausescu román államfő fogadta Pierre Aubert svájci külügyminisz­tert. LONDON Tüntetők százai tiltakoz­tak a hétvégén Londonban a brit kormány észak-írországi politikája ellen. A megmoz­dulás résztvevői követelték, hogy a tartományból vonják ki a brit egységeket és szün­tessék meg a rendőrségi ter­rort. SAN FRANCISCO Az amerikai választási kampányban az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártja. Gus Hall, a párt főtitkára és Angela Davis, a központi bi­zottság tagja, a párt elnök­illetve alelnökjelöltje, meg­szerezték Californiában a szükséges aláírásokat ahhoz, hogy felvegyék őket ebben az államban a novemberi el­nökválasztás szavazói listá­jára. BÉCS Az ENSZ iparfejlesztési szervezetének bécsi világ- konferenciáján, az UNIDO több, mint kéthetes tanács­kozásán a határozatok ki­dolgozása szombaton még folyik, ezért a tanácskozás záróülését ismételten el kel­lett halasztani. A nehézség forrása: a vezető tőkés or­szágok és a fejlődő államok elgondolásainak egyeztetése. (Folytatás az 1. oldalról.) — Augusztus 20-a a ma­gyar nép egyik legszebb, legbensőségesebb ünnepe, mert ezen a napon emléke­zünk meg az államalapító I. Istvánról, a Magyar Nép- köztársaság, a dolgozó nép alkotmányáról és az új ke­nyér születéséről. Azokat kö­szöntjük ma, akik becsületes munkával befejezték az ara­tást — kezdi beszédét a mi­niszter, majd az I. Tolna megyei aratónap jelentőségé­ről szól. — Nem tud előre nézni az, aki nem ismeri a múltját, de nem tudja ér­tékelni a jelent és nem tud­ja tervezni a jövőt sem, aki­nél hiányzik a múlt ismere­te. Azután a szocialista mező- gazdaság eredményeiről szól. — Olyan színvonalra ju­tott a mezőgazdaságunk, hogy elismerést érdemel. Le­gyünk büszkék eredménye­inkre, és a Tolna megyei emberek is legyenek büsz­kék, mert ez az ő sikerük is. Ezután szól a miniszter a jövő feladatairól, így többek között a gazdasági egyensúly megteremtésének, az export hatékony növelésének fon­tosságáról. — Munkálkodá­sunk külső feltétele a béke — állapítja meg Somogyi László. — Ez biztosított, de még több jó munkára, ösz- szefogásra, még több érte­lemre, precizitásra van szük­ség, kinek-kinek a saját te­rületén. Meggyőződésem, hogy ez a Tolna megyeiek akarata is — zárja beszédét, majd megszegi az új kenye­ret, melyből megkínálják az ünneplőket. Az aratók ünnepe népi együttesek fellépésével foly­tatódik. Az őcsényi, a mórá- gyi, az izményi, a váraljai és a dombóvári Kapos együt­tes váltja egymást a szín­padon — nagy sikert aratva. Múlt és jelen „mutatko­zott” be tegnap Tamásiban, ahol a biztonságot jelentő kenyér „megteremtőit” ün­nepeltük. Értékelésül álljon itt két vélemény: Sebestyén Ferenc, a népművészet mes­tere, kakasdi nyugdíjas: — „Szép, nagyon szép minden és jól be van rendezve. Ugyanúgy, abban a tempó­ban folyt minden, mint a régi időben. Somogyi László építési és városfejlesztési miniszter: — Nagyon kellemes, hangula­tos, kedves kezdeményezés. Az aratással összefüggő esz­közök, hagyományok bemu­tatása dicséretes dolog, kü­lönösen ha évenként más­más helyszínen kerül rá sor, mert így mindenütt jut az élményből. Dicséret illeti ezért a szervezőket, a szö­vetkezetek vezetőit, a peda­gógusokat és a szereplőket, akik segítettek, hogy sikeres legyen az I. Tolna megyei aratónap. — él—ka — Kötéltereeető Mindennapi együttlét - ünnepi találkozó John Turner levele Csernyenkóhoz John Turner kanadai mi­niszterelnök a kétoldalú kap­csolatok és a nemzetközi kérdések megvitatására sze­retne találkozni Konsztan- tyin Csernyenkóval. A kor­mányfő egy választási nagy­gyűlésen, a nyugat-kanadai Winnipegben pénteken kö­zölte, hogy levelet küldött a szovjet vezetőknek szándé­ka ismertetésére. A kormányfő közölte még: levelet írt Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárnak is, hogy se­gítségét kérje az öt aitomha- talom csúcsértekezletének összehívásához. John Turner elődjének kezdeményezését, politikai nyomdokait kívánja a jelek szerint továbbvinni, hiszen a nyáron lemondott Pierre Trudeau volt az, aki meghir­dette az ötök konferenciájá­nak gondolatát. Kideríthetetlen ma már — bár nem is fontos kide­ríteni — mikor tartották az első munkás-paraszt talál­kozót a mi megyénkben. Az biztos, hogy a felszabadulás után, az is valószínűsíthető, hogy at ipar munkásaival már termelőszövetkezeti gazdák hallgatták meg a szónokokat, majd ülték kö­rül a fehér asztalt az első alkalommal, amiként azóta is van jeles ünnepeinken, de légióként augusztus 20. tá­ján, amikor emlékezünk ál­lamalapító nagy királyunkra, megemlékezünk alkotmá­nyunk születéséről, s jelké­pesen megszegjük az új bú­zából sült kenyeret. Az új kenyeret, amelynek ízére — nem kevés tapasz­talat híján — úgy emlék­szem, hogy minden évben íz- letesebb volt, mint az azt megelőzőben és az lesz, amíg az idők tartanak, amíg ün­nep lesz augusztus huszadik napja. A hagyományhoz az idén is ragaszkodtak-ragaszkod- nak megyénk majd minden településén. Nem mintha az adott lakóhelyen élők nem lennének mindenféle ünnep­lés nélkül szoros, nem rit­kán rokoni kapcsolatban, hanem azért, mert nem árt évente legalább egyszer a hétköznapi „adjon isten fo­gadj isten” helyett ünnepé­lyesebb közös időtöltést szervezni. Lehetőséget teremtenek ezek a találkozók az össze­gezésre, egymás jobb, a vég­zett munkát bensőségeseb­ben biztosító ismertetésekre, adott esetben valamifajta „beszámoltatásra” is: mi így, hát ti hogyan? Bevett gyakorlat, hogy mindig a vendéglátó ad szá­mot, de nem tudok példát arra, hogy a vendégül látott ugyancsak ne számot adás­sal válaszolt volna. Az egymás közötti beszél­getések aztán tovább gom­bolyítják a fonalat, amikor is a közvetlen munkahelyi dicsekedni és panaszkodni valók kerülnek terítékre. Hogy a beszélgetések fe­hér asztal mellett történnek, egyáltalán nem baj, sőt az sem, ha a fiatalok tánccal, az idősebbek pedig nótázás- sal zárják a kellemesen el­töltött estét. Az ünnep ne csak az ünnepi beszédek ál­tal legyen az, hanem avassa azzá a felszabadult vidám­ság, a jókedv is. Hogy a pihenés, a szóra­kozás és a munkakapcsolat mennyire megfér egymás mellett, jó példa rá a gabo­naforgalmi vállalat dolgozói­nak és a decsi Egyetértés Tsz tagjainak találkozója, amelyre Dombodban került sor. Abban a Domboriban, amely megyénk legnagyobb üdülőhelye, jó levegővel, fürdési lehetőséggel, nem kevés számú büfével, de a gabonaforgalmi itteni rako­dójával, ahonnan hosszú ha­zai és külhoni utakra indul a megyénkben megtermett búza, árpa, kukorica. A szekszárdi óra-ékszer dolgozói Öcsénybe látogat­tak, az ottani termelőszövet­kezetbe. A kapcsolat 1976 óta tart, akkor volt az első ilyen jellegű találkozó. A mostani, föltehetőleg, to­vább mélyítette a barátsá­got, amit az is megpecsétel, hogy a közeli sárközi köz­ségből többen járnak a szekszárdi üzembe dolgozni. Ha hangzatos akarnék lenni, a nehézipar és a me­zőgazdaság találkozójának is nevezhetném a dombóvári Láng gépgyáriak és a hely­béli Alkotmány Termelőszö­vetkezet tagjainak péntek délutáni találkozóját, amely­re a termelőszövetkezet tüs­kepusztai egységében került sor. A még fiatalnak számí­tó iparág — legalábbis itten fiatal — munkásai és az ősi foglalkozás mai gyakorló örökösei, köztük nem keve­sen rokonok, jó ismerősök, töltöttek el egy kellemes es­tét, amely a szórakozáson túl egymás jobb megismeré­sét is szolgálta. Lényegében ugyanezt mondhatjuk el a bátaszéki fémipari szövetkezet és a helybeli Búzakalász Terme­lőszövetkezet tagjairól is. Egy érdekes, újszerű kez­deményezésnek is tanúi le­hetünk az idén. A megye- székhelyen is rendszeresek voltak a munkás-paraszt ta­lálkozók az’ elmúlt években, különösen amíg három me­zőgazdasági termelőszövet­kezet is működött a város­ban. Aztán az egyesülés után az Aranyfürt és a na­gyobb ipari üzemek tovább ápolták a tisztes hagyo­mányt. Hol itt, hol amott rendeztek összejövetelt, amely mindig a lehető leg­jobban sikerült. A találkozás az idén sem marad el, hanem nem Szek- szárdon lesz. Tamásiban ad­nak egymásnak rendevút a TOTÉV, az Aranyfürt, a Vo­lán, a sióagárdi tsz és a Mezőgép tagjai-dolgozói a nagy megyei ünnepség ke­retében. Az ilyesfajta találkozók haszna egyértelmű. Munka- megbeszélés is, de inkább szórakozás, kellemes, kultu­rált együttes időtöltés. Jól­esik mindannyiónknak. Azoknak is, akik a munka- padok mellett zárták az 1984. esztendő első felét, azoknak is, akik immáron túl van­nak a legünnepélyesebb me­zőgazdasági munkán, az ara­táson, és azoknak is, akik szellemi munkájukkal járul­tak hozzá itt, vagy amott ahhoz, hogy őszinte öröm­mel ünnepelhetjük szép augusztusi évfordulónkat. LETENYEI GYÖRGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom