Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-10 / 160. szám

2 Képújság 1984. július 10. PANORÁMA Bejrút egyesítése A libanoni rendezés kiin­dulópontjának tekintett biz­tonsági terv megvalósítását, a kettészakított Bejrut újra­egyesítését veszélyezteti a polgárháború tíz éve alatt el­rabolt emberek tragikus sor­sa. A jobboldali milíciák fog­ságában levők szabadon bo­csátását követelő nyugat-bej­rúti tüntetők hétfőn már a negyedik egymást követő na­pon torlaszolták el a főváros keleti és nyugati részét ösz- szekötő útvonalakat. A főváros egyesítése kere­tében hétfőn reggel — 154 napos kényszerű bezárás után — megnyílt ugyan a bejrúti nemzetközi repülőtér, de egyelőre csak üresen ér­kező gépeket fogadott, mert a repülőtérre vezető utat is lezárták az elraboltak hozzá­tartozói. Hétfőn ugyancsak felújította működését a bej­rúti kikötő, de csak mérsé­kelt teljesítménnyel dolgoz­Craxi az NDK-ban Bettino Craxi olasz mi­niszterelnök hétfőn délben kétnapos hivatalos látogatás­ra a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett. Az olasz kormányfő Erich Ho- necker, az NSZEP KB fő­titkára, az államtanács elnö­ke meghívásának tesz ele­get. Berlinben a két ország kapcsolatait — főként gazda­sági együttműködését — jó­nak értékelik, és lehetőséget látnak kölcsönösen előnyös fejlesztésére. E témakörön kívül a tárgyalásokon meg­vitatják a nemzetközi hely­zet Időszerű kérdéseit is. Ahogy közeleg az amerikai elnökválasztás időpontja, ahogy éleződik a vetélkedés az elnöki posztért, külpoliti­kai kérdésekben úgy válto­zik a washingtoni kormány­zat hangszíne. A korábbi ag­resszív, durva, szovjetelle­nes retorikát egyre inkább a békülékenyebb, a tárgyalási készséget mutató hangvétel váltja fel. Erre van szükség az amerikai választópolgá­rok és a nyugat-európai szö­vetségesek megnyugtatására. Ez a hanignamváltás tük­röződött az elmúlt napokban is, amikor — szemben a ko­rábbi állapotokkal — a Fe­hér Házból nem tüzeltek csípőből, hanem az első pil­lanatra kedvezőnek tűnő vá­laszt adtak a legújabb moszkvai ajánlatra, amely az űrfegyverkezés megaka­dályozására, a műhold-elhá- rító rendszerekről való tel­jes lemondásra vonatkozott. Sőt, egyenesen azt hangoz­tatták, hogy készek feltétel nélkül részt venni az e kér­désekről folytatott tárgyalá­sokon. Aztán szinte órákon belül kiderült: ez a „felté­telnélküliség” nagyon is feltételezi az űrfegyverekről folytatandó megbeszélések összekötését a hadászati és a közép-hatótávolságú raké­tákról folytatott és az ame­rikai rakétatelepítések miatt megszakadt genfi tárgyalá­sok újrafelvételével, anélkül azonban, hogy az Egyesült Államok visszavonná az erő- egyensúly felborítását célzó intézkedéseit. Ez azonban csupán a leg­frissebb példa. A Fehér Ház felelős képviselői egyre gyak­rabban beszélnek tárgyalási hajlandóságukról, miközben továbbra is egymás után uta­sítják el a Szovjetunió, a Varsói Szerződés szervezeté­nek konkrét javaslatait, amelyek korlátot szabnának a mind veszélyesebbé váló fegyverkezési hajszának. hatott, mert az alkalmazot­tak nagy része hasonló okok miatt nem jutott el a mun­kahelyére. Nyugat-Bejrút lakossága hétfőn szolidaritási sztrájk­kal támogatta a tüntetőket, akik küldöttséget menesztet­tek Amin Dzsemajel állam­főhöz. A szembenálló felek először ez év márciusában, a lausan- ne-i megbékélési értekezle­ten, legutóbb pedig a múlt héten állapodtak meg a jobb­oldali és ellenzéki pártmilí­ciák által elrabolt személyek szabadon bocsátásában, de a fogolycsere még mindig várat magára. Ennek oka főként az, hogy a Vöröskereszt ada­tai szerint legfeljebb 200 ma­radt életben a több mint 3500 fogolyból, és a titkos tömeg­gyilkosság felelősei félnek a nyilvánosság elé tárni a va­lóságot, nem mernek szembe­Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak elnöke és Lubomír Strougal, a CSKP Elnöksé­gének tagja, csehszlovák kor­mányfő hétfőn Moszkvában nagyra értékelte a két ország közötti sokoldalú együttmű­ködés eddigi eredményeit. A két kormányfő megbe­szélésére röviddel azután került sor, hogy Lubomír Strougal hétfőn munkaláto­gatásra a szovjet fővárosba érkezett. A baráti légkörű találko­zón, amely minden megvita­tott kérdésben a két ország Nem csupán hangoztatni Valójában kétséges, hogy beszélhetünk-e érdemi tár­gyalási készségről amerikai részről. Ezt — egyebek kö­zött — George Shultz ameri­kai külügyminszter beszéde is igazolta. A minap — per­sze a legcsekélyebb bizonyí­ték nélkül — egy nemzetkö­zi részvétellel megrendezett konferencián azzal vádolta a szovjet vezetést, hogy azokat a terroristákat segíti, akik a liberális demokráciák meg­gyengítésére és a nemzetkö­zi stabilitás aláaknázására törnek. A konferencián még a pápa elleni merényletet is ide sorolták. S „összbünteté- sül” az amerikai külügymi­niszter „megelőző csapáso­kat” helyezett kilátásba. Nem csupán a szavak fe- nyegetőek. A múlt év végén a Pentagon megkezdte a ka­tonai erőegyensúly felbon­tását célzó rakéták telepíté­sét Nyugat-Európába. Erre az esztendőre 291 milliárd dolláros katonai költségve­tést fogadtattak el, ami mind a nukleáris, mind pedig a hagyományos fegyverek vo­natkozásában minden eddigi kiadást felülmúlt. Keresztül­vitték az elsőcsapás-mérést szolgáló MX rakétaprogram jóváhagyását. Előkészületek folytak a minden eddiginél nagyobb veszélyeket rejtő űrhadviselésben, a következő öt esztendőre 26 milliárd dol­lárt irányoztak elő ilyen irá­nyú kutatásokra és gyakorla­ti tevékenységre. S ez csak néhány tény: a felsorolást még hosszan lehetne folytat­ni. Csoda-e, ha ezek után még olyan neves politikus, mint Edvard Kennedy szenátor, a Demokrata Párt egyik ve­zéralakja is „szemfényvesztő fegyverkorlátozásnak” minő­nézni az áldozatok hozzátar­tozóival. A falangista sajtó úgy pró­bálja elterelni a figyelmet a jobboldal felelősségéről, hogy kommunista és más baloldali agitátorokat vádol a Bej rút életét megbénító sztrájkok és tüntetések szervezésével. A jobboldali rádióállomások a nyugat-bejrúti ellenőrző ka­tonai egységeket is elmarasz­talják, mert nem alkalmaz­nak erőszakot a fegyvertelen tüntetőkkel szemben. A legtöbb libanoni és pa­lesztin fogoly Nyugat-Bejrút 1982-es izraeli megszállása alatt, illetve azt követően tűnt el, amikor a megszállók rászabadították a falangista különítményeket a palesztin menekülttáborokra, a haladó és mohamedán szervezetek­re. Később a falangista veze­tésű kormányhadsereg is tö­meges letartóztatásokat haj­tott végre Nyugat-Bejrútban. nézetazonosságát igazolta, egyeztettek néhány, a két­oldalú együttműködés fej­lesztésével és az integráció elmélyítésével összefüggő gyakorlati intézkedést. Mind­két fél nagy jelentőséget tu­lajdonított a KGST-tagor- szágok legutóbbi moszkvai, felső szintű gazdasági érte­kezlete határozatainak, ame­lyek célja a nemzetközi szo­cialista munkamegosztás le­hetőségeinek jobb kihaszná­lása, a szocialista gazdasági integráció elmélyítése. Lubomír Strougal tegnap elutazott Moszkvából. sí tette Reagan elnök leszere­lési politikáját? S hozzátet­te: „El kell utasítanunk azt az ostoba elméletet, hogy csak akkor csökkenthetjük a bombák számát holnap, ha ma folytatjuk fölhalmozásu­kat”. Reagan valószínű de­mokrata ellenfele, Walter Mondale pedig így nyilatko­zott : „Olyan elnök szeret­nék lenni, aki hivatalba lé­pése első napjától biztonsá­gosabb világ felé vezeti az országot, s nem csupán a vá­lasztási kampány időszaká­ban hangoztatja ezt”. A szavak értelmezése Az Egyesült Államok nyu­gat-európai szövetségeseiben is növekszik a nyugtalanság a veszélyes folyamatok esz­kalálódása nyomán amiatt, hogy az amerikai vezetés fo­kozza politikája agresszivitá­sát. A Szocialista Internacio- nálé legutóbbi konferenciá­ján például több küldött is szorgalmazta: a nyugat-euró­pai országok folytassanak az Egyesült Államoktól függet­lenebb politikát. Bruno Kreisky volt osztrák kancel­lár pedig kereken visszauta­sította az amerikai vádasko­dásokat. „Nem igaz, hogy a Szovjetunió nem tartja meg kötelezettségeit. Saját ta­pasztalataim alapján mond­hatom, hogy a Szovjetunió, amióta az enyhülés folyama­tát megindító osztrák állam- szerződést megkötötték, min­dig lelkiismeretesen megtar­totta minden azzal kapcsola­tos kötelezettségét”. S hoz­zátette: „Washington szov­jetellenes ideológiai offenzi- vája és harcias retorikája két vonatkozásban is nyugtalan­ságot keltett Nyugat-Euró- pában. Először is megrémí­tette a nyugat-európaiakat a korlátozott nukleáris háború lehetőségének kinyilvánítása, mert érthető módon feltet­ték a kérdést, hogy tulajdon­képpen hol is lenne a szín­tere ennek a háborúnak. A válasz pedig nem lehetett más, mint hogy itt, nálunk. BUDAPEST Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke levélben kö­szöntötte Willi Stophot, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága Po­litikai Bizottsága tagját, a Német Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsának elnökét 70. születésnapja al­kalmából. * A magyar szakszervezetek — a SZOT és a szakmák — képviselői Méhes Lajosnak, a SZOT főtitkárának vezeté­sével hétfőn részvétlátoga­tást tettek a Kolumbiai Köz­társaság budapesti nagykö­vetségén. Juan Pastor Pe­reznek, a Kolumbiai Dolgo­zók Szakszervezeti Szövetsé­ge elnökének elhunyta alkal­mából kifejezték mély rész­vétüket. MOSZKVA Kapolyi László ipari mi­niszter vasárnap szakértői delegáció kíséretében Moszk­vába utazott. Látogatásának célja, hogy szovjet ipari mi­niszter partnereivel folytas­sa ez év elején megkezdett tárgyalásait az ágazati mi­nisztériumokkal folytatott gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés bő­vítésének lehetőségeiről. GENF Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár hétfőn Géni­ben megnyitotta az afrikai kontinensen élő mintegy 4 millió menekült és az őket befogadó országok megsegí­tésével foglalkozó második nemzetközi konferenciát. DZSAKARTA Dzsakartában hétfőn meg­kezdődött az ASEAN-tagor- szágok külügyminisztereinek tizenhetedik, éves értekezle­te. A tanácskozáson Brunei, a Fülöp-szdgetek, Indonézia, Malaysia, Szingapúr és Thai­föld képviselői vesznek részt. Másodszor pedig joggal kel­tett nyugtalanságot a Szov­jetunióban”. Mind többen ismerik te­hát fel, hogy a tárgyalás szó angol megfelelője, a talks egyelőre sajnos mást jelent Reagan és kollégái, mint az orosz peregavori kifejezés Csernyenko és munkatársai számára. Vagyis jelenleg kénytelenek vagyunk meg­kérdőjelezni, hogy talks = peregavori? Az előbbieknél ugyanis a talks inkább a ködfüggöny képzésére, a po­litika álcázására és szavaza­tok szerzésére hivatott. Az utóbbiaknál viszont a pere­gavori a háborús veszély el­hárítását szolgálja. Az igazi tartalom Nem először tapasztaljuk, hogy a szavak értelmezése a túloldalon távolról sem fe­lel meg a kifejezés eredeti tartalmának. A szépen hang­zó, s a teljes leszerelés illú­zióját keltő „nulla megol­dásról” például kiderült, hogy az amerikai kettős könyvelés szerint ezen a Szovjetunió közepes hatótá­volságú rakétáinak teljes le­szedése, viszont az ameri­kai hasonló rakéták helyü­kön hagyása értendő. Vagy vegyük a terrorizmus fogal­mát. Aki Nicaraguában fegy­verrel védi az ország függet­lenségét, az a jelenlegi wa­shingtoni politikai vezetés értelmező szótára szerint ter­rorista, a népelnyomó ha­talmat visszahozni akaró so- mozisták viszont, akiket a CIA kiképzői készítenek fel, és akik amerikai fegyverek­kel törnek be az országba, „szabadságot oltalmazó de­mokraták”. Nem elegendő tehát meg­állni a szavaknál, hanem a tetteket, a cselekedeteket kell vizsgálni. Mert a szavak diszharmóniáját csak a tet­tek oldhatják fel. Csak azok eredményezhetik, hogy a „fel­tétel nélkül” — feltétel nél­kül legyen. VÄRNAI FERENC Tyihonov és Strougal megbeszélése Kérdője/ nélkül Várkonyi Péter Madridban Felipe González spanyol miniszterelnök hétfőn hiva­talában fogadta Várkonyi Pé­ter külügyminisztert, aki hi­vatalos látogatáson tartózko­dik Madridban. A megbeszé­lésen jelen volt Fernando Moran külügyminiszter és Dóczé Kálmán, a Magyar Népköztársaság madridi nagykövete is. A felek áttekintették a magyar—spanyol kapcsola­tokat, s kifejezték óhajukat az együttműködés továbbfej­lesztésére. A nemzetközi helyzetet illetően egyetértet­tek abban, hogy vissza kell térni az enyhüléshez, s a vi­tás kérdéseket érdemi tárgya­lások útján kell megoldani. Várkonyi Péter átadta a spa­nyol kormányfőnek Lázár György miniszterelnök ma­gyarországi látogatásra szóló meghívását. Felipe González a meghívást köszönettel el­fogadta. Ezt megelőzően a két or­szág külügyminisztere tár­gyalt a kétoldalú kapcsola­tokról, az időszerű nemzet­közi kérdésekről. Várkonyi Péter és Fernando Moran egyben kicserélte az 1982-ben aláírt konzuli egyezményt megerősítő okiratokat, s alá­írta a gazdasági és ipari együttműködésről, valamint a kettős adóztatás elkerülé­séről szóló megállapodáso­kat. Kőolaj-exportálók gondjai Hétfő esti kommentárunk: A körülmények változatlanok, de a tartalom már távolról sem a régi. Miközben az OPEC (a kőolajexportáló országok szervezetének) miniszterei bécsi konferenciájukra gyülekez­nek, az osztrák rendőrség riadókészültséget tart. 48 órával a konferencia megnyitása előtt terrorista csoportot tettek ár­talmatlanná Bécsben, s a helyi lapok azt. sugallják: az OPEC-konferencia ellen terveztek merényletet. Nos, ennyi a hasonlóság — minden más gyökeresen új, pontosabban most már nem is annyira új. A bécsi konfe­rencia alapproblémája ugyanaz, mint az előző miniszteri ér­tekezleté: világszerte mérséklődik a kőolaj iránti kereslet. Az elmúlt néhány esztendőben folyamatosan csökkent a vi­lág kőolajtermelése, s feltehetően 1982-ben süllyedt a leg­alacsonyabb szintre. Napjainkban igen messze szakadtunk az 1970-es évek rekordszintű termelésétől és áraitól. Nem­csak a kereslet csökken az olaj világpiacán. Hanem ezzel párhuzamosan növekszik azoknak az államoknak a kínála­ta, amelyek nem tagjai az OPEC-nek. Ebben a helyzetben az olajkartell legfontosabb feladata a belső egység megőr­zése, olyan árak és kitermelési mennyiségek kialakítása, amely a legfőbb termelőket kielégíti. A nyugat-európai aggodalmak szakmai jellegűek, inkább szervezési, mintsem tartalmi hiányosságokat tükröznek. A tartalékok kontinensünk nyugati felén, Japánban több hó­napra elegendőek, az Egyesült Államok pozíciója még szi­lárdabb. A szakértők hosszú évek óta azt várják, hogy az iraki—iráni háború valamiféle fordulatot teremthet. Ez mindeddig nem következett be, de a konfliktus magára az OPEC-re nézve legalább olyan veszélyes, mint az impor­táló országok szemszögéből. A két alapító OPEC-állam szűnni nem akaró háborús konfliktusa újból és újból azzal a veszéllyel fenyeget, hogy regionális vagy esetleg nem­zetközi méretűvé szélesedik. Irak iráni olajlétesítményeket bombáz, Teherán meg-megismétlődően azzal fenyegetőzik, hogy lezárja a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost. Utóbbi esetére Washington kilátásba helyezte közbeavatkozását. S az érv a szokásos szólam, „Nyugat érdekeinek védelméről”. Habár az OPEC egy alapvető fontosságú nyersanyag terme­lésének és kivitelének szabályozására létrejött, eredendően gaz­dasági szervezet, mégis szerepét meghaladó jelentősége len­ne, ha valamiképpen hozzá tudna járulni a két közép-keleti állam véres és értelmetlen háborújának megállításához. GYŐRI SÁNDOR A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEV IZAARFOLYAMOK Érvényben: 1984. július 10-től. Devizanem Vételi Közép Eladást árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 479,21 6 485,70 6,492,19 Ausztrál dollár 4 116,68 4 120,80 4 124,92 Belga frank 85,62 85,71 85,80 Dán korona 474,97 475,45 475,93 Finn márka 822,52 823,33 824,15 Francia frank 566,65 567,22 567,79 Holland forint 1 542,95 1 544,49 1 546,03 Japán yen (1000) 204,30 204,50 204,70 Kanadai dollár 3 720,07 3 723,79 3 727,51 Kuvaiti dinár 16 470,80 16 487,29 16 503.7B Norvég korona 604,78 605,39 606,00 NSZK márka 1 741,00 1 742,74 1 744,48 Olasz líra (1000) 28,35 28,38 28,41 Osztrák schilling 248,09 248,34 248,59 Portugál escudo 33,27 33,30 33,33 Spanyol peseta 30,66 30,69 30,72 Svájci frank 2 068,72 2 070,79 2 072,86 Svéd korona 595,35 595,95 596,55 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 923,55 4 928,48 4 933,41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1984. február 7-1 közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ES CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. július 10-től. Devizanem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 291,13 6 680,27 Ausztrál dollár 3 997,18 4 244,42 Belga frank 83,14 88,28 Dán korona 461,19 489,71 Finn márka 798,63 848,03 Francia frank 550,20 584,24 Görög drachma a) 42,78 45,42 Holland forint 1 498,16 . 1 590,82 Japán yen (1000) 198,37 210,64 Jugoszláv dinár b) 31,67 33,63 Kanadai dollár 3 612,08 3 835,50 Kuvaiti dinár 15 992,67 16 981,91 Norvég korona 587,23 623,55 NSZK márka 1 690,46 1 795,02 Olasz líra (1000) 27,53 29,23 Osztrák schilling 240,89 255,79 Portugál escudo 32,30 34,30 Spanyol peseta 29,77 31,61 Svájci frank 2 008,67 2 132,91 Svéd korona 578,07 613,83 USA dollár 4 780,63 5 076,33 a) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom