Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-01 / 153. szám
^népújság 1984. július 1. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Meglett a film vége Levelet kaptunk Hadi Já- nosnétól, a bátaszék-alsónyé- ki mozi vezetőjétől, melyben a következőket írja: „Június 17-én megjelent számukban foglalkoztak egy levél nyomán kelt panasszal, amelynek az volt a címe „Hova lett a film vége?”. Erre a kérdésre szeretnék néhány modatban reagálni. Ezt nem azért teszem, hogy megvédjem magam és munkatársamat, csupán a konkrét tények ismertetése végett. 1984. május 23-án valóban egy hiányos filmet vetítettünk Alsónyéken, amely a tengelici mozitól érkezett. Az engedély okirat szerint öt tekercs filmnek kellett volna lenni, de csak négy volt a filmes ládában. Én tudom, hogy ilyen esetben a filmet lejátszani nem szabad, de hogy mégis így történt azt az alábbiak szerint kívánom elmondani. A normál filmek általában 600 méteres tekercsekben kerülnek forgalmazásra. A tekercsek száma attól függ, hogy a film hosszúsága hány méter. A szóban forgó film 3204 méter hosszúságúnak volt feltüntetve, . tehát gyakorlatilag is öt tekercsnek kellett volna lenni, de mivel a dobozok a szabványos, illetve szokványostól eltérő nagy 7-800-as dobozok voltak, ezért azon a véleményen voltunk, hogy biztosan teljes a kópia, csak esetleg az engedély okiraton van tévesen feltüntetve, mert ilyen esettel is találkoztunk. A kópia átvizsgálása után sem tudtuk kideríteni, hogy hiányos-e vagy sem? Így azután levetítettük és valóban kiderült, hogy hiányos. Körülbelül 200 méter, ami nem volt meg, a teljes vetítési időhöz viszonyítva, ez 5 percnyi idő, amely hiányzott. De megtörtént, a reklamáció jogos volt. Én nem is a jogosságát vitatom, hanem inkább a mikéntjét. Volt, aki azt mondta: rendszeresen ellopjuk a jó filmek javát. Mindketten több mint 20 éve vagyunk az alsónyéki mozi dolgozói. Ezt a rágalmat a gépész kollégámmal együtt ez- .úton visszautasítjuk. Elismerem a szabálytalan vetítést. Ezt írásban és személyesen is jelentettem a központomnak közvetlenül a vetítés után. Mivel azonban a vállalat központjából semmiféle visszajelzés nem érkezett, magam indultam a film keresésére. Végigkérdeztem azon mozivezetőket, kit telefonon, kit személyesen, akikhez a filmet a megyében irányították. Tengelic hiánytalanul kapta Pécsről, Tengelic nekem hiányosan küldte, habár azt állítja, hogy nála is megvolt és bele is tette a filmes ládába. Én Németkér. re küldtem, természetesen jelezve, hogy nincs meg a vége, és most jön a legérdekesebb: Németkér mégis hiánytalanul vetítette. Ugyanis a vége egy kis filmes zsákban külön érkezett meg postán a filmraktártól. Ez pedig csak úgy történhetett — nem állítom, csak következtetek —, hogy a tengelici mozi ugyanakkor a sárbogárdi mozinak is küldött egy másik filmet, tévedésből abba a ládába kerülhetett a szóban forgó film vége. Sárbogárd, mert ott is érdeklődtem, elküldte a filmraktárnak és az megküldte Németkérnek. Az pedig sorban, ahova kellett. Így tehát mégis megvan a film vége és senki nem lopta el. Befejezésül még annyit, ez pedig a mozis kollégáknak szól, hogyha netán véletlenül hibázunk, merjük vállalni érte a felelősséget, ügyeljünk minden bennünket érintő dologra és próbáljuk meg egymást tisztelni. Akkor sem a vállalatunkat, sem önmagunkat nem hozzuk ilyen kínos helyzetekbe.” Megkapja-e a pénzét? Ambrus György, bátaszéki olvasónktól érkezett panaszos levél szerkesztőségünkbe, melyben az írja, hogy 1977. május 23-a óta a Mecseki KisáUattenyésztő Szövetkezettel volt szerződése pecsenyecsirke nevelésére. Kész. pénz ellenében ők szállították a naposcsirkét. Első naptól hullottak az állatok. Az állatorvosok megállapították, hogy egytől-egyig tífuszosak. Fele elhullott, beperelte a szövetkezetét, amit meg is nyert. A bíróság kötelezte a szövetkezetét, hogy a panaszosnak 18 ezer 500 forintot 5 százalékos kamattal fizessenek ki. Ezt nem kapta meg, mivel közben a Kisállattenyésztő tönkrement. Ekkor fordult a budapesti pénzintézethez, ők igazolták is, hogy az iratok náluk vannak, csak az egyszámlán nincs pénz és így nem tudnak fizetni. „Most nem tudom, hogy hová forduljak a pénzemért, egyáltalán megkapom-e?” A levélre dr. Deák Konrád válaszolt: — A levél szerint a Kisállattenyésztő időközben „tönkrement”. Ha ez azt jelenti, hogy fizetésképtelenné lett, Ambrus György végrehajtást kérhet a Kisállattenyésztő ingóságaira és ingatlanaira, illetve megvárhatja, amíg a szövetkezet ismét fizetésképes lesz. Ha a „tönkrement” kifejezés alatt azt érti, hogy a Kisállattenyésztő megszűnt, felszámolt, úgy végrehajtást kérhet annak jogutódja (aki az ingóságait, alkalmazottait át kellett vegye) ellen. Amennyiben a szövetkezet megszűnt és — ami alig elképzelhető — jogutódja sincs, a követelését nem fogja tudni behajtani. Korkedvezménnyel mehet-e nyugdíjba? Korkedvezménnyel történő nyugdíjazással kapcsolatban fordult tanácskérő levelével szerkesztőségünkhöz Kuhl Sebestyén kurdi olvasónk. A választ dr. Deák Konrád adja meg: — Az olvasót érdeklő kérdést a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, és ennek végrehajtása tárgyában megjelent, több vonatkozásban módosított 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet és 3/1975. SZOT szabályzat szabályozza. A hivatkozott törvény szerint: „öregségi nyugdíjra a hatvanadik életévét betöltött férfi és az ötvenötödik életévét betöltött nő jogosult, ha tízévi szolgálati időt szerzett”. Kimondja a törvény azt is, hogy az előbbiekben megjelölt korhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül: a) az a férfi, aki legalább tíz év és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá b) az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott”. — A korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzéke az említett jogszabályok mellékleteként szerepel, s minthogy az említett jogszabályok e melléklettel együtt a tanácsnál betekinthetők, a jegyzék pedig rendkívül terjedelmes, azt teljes egészében itt közzétenni nem indokolt, csupán példálózva említünk meg néhány korkedvezményre jogosító munkakört, ilyen például a föld alatt végzett munka, fúrótoronynál, csatorna karbantartásnál, hűtőházban, sürített levegőben, melegüzemben végzett munka stb. — Az a körülmény, hogy valaki hosszú ideje áll munkaviszonyban, s jelenleg beteg, korkedvezményre nem jogosít. Ha munkája során megrokkan, a jogszabályban írt egyéb feltételek fennforgása estén (munkaképességcsökkenés foka stb.) rokkantsági nyugdíjra lehet igény- jogosult. Mikor tisztítják ki az árkot? Bátaszékről, Berg Lajostól kaptunk levelet, melyben azt panaszolja, hogy a benzinkútnál, a vízlefolyó árok cementlapokkal van lefedve, alatta viszont az árok teljesen eliszaposodott. Ha eső esik, a víz nem a mederben, hanem a járdán folyik végig. Kérdése: „Miért nem tisztítják ki az árkot?” A levelet a bátaszéki Nagyközségi Közös Tanácshoz továbbítottuk, ahonnét Bognár Jenő tanácselnök gyors, rövid választ küldött: „A Bátaszék, Budai u. 90. szám (üzemanyagtöltő állomás) előtti áteresz kitisztítása 1984. június 18-án megtörtént.” Ml VÁLASZOLUNK Jogszabály Qkról—rövidé r——— Az elmúlt héten — Í a Magyar Közlöny 22. számában — rendelet jelent meg a jogi szakvizsga dí- járói szóló korábbi jogszabály módosításáról, a fémlemez burkolatok és fém- héjalású szendvicspanelek méretezésére, továbbá a cölöpök próbaterhelésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló korábbi jogszabály hatályon kívül helyezéséről, közzétételre került egy kereskedelmi tengerhajózási megállapodás, valamint a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegő- szennyezésre vonatkozó nemzetközi egyezmény. Minthogy ezek a szabályozások — úgy véljük — olvasóink között szélesebb kőiben érdeklődésre nem tartanak számot, ez alkalommal a Munka Törvénykönyvének azokkal a rendelkezéseivel foglalkozunk, amelyek adott esetben mentesítik a dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól. A munka végzésének kö- telezetsége a jogszabályban, illetőleg a munkaszerződésben meghatározott keretek között a munkaviszony kezdő időpontjától a munkaviszony megszűnéséig — természetesen a dolgozóra érvényes munkaidő tartama alatt — folyamatosan fennáll. A Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelete szerint azonban a dolgozó mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól: — amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti; (pl. tanúzás, tanácstagként való eljárás, szavazás stb.) — házastársa, gyermeke vagy szülője halála esetén a temetésen való részvétel miatt, esetenként legalább egy munkanapon át; — ha keresőképtelen beteg vagy egyéb elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni; — a kötelező orvosi vizsgálat, valamint véradás miatt távol töltött időtartamra; — ha a jogszabálynál fogva vagy a vállalat engedélyével a munkavégzés alól felmentették. A jogszabály egyéb rendelkezése alapján mentesüL pl. a dolgozó a munkavégzési kötelezettség alól szabadsága ideje alatt, az utasítás jogszerű megtagadása esetén, a tanulmányokat folytató dolgozó a munkaidő-kedvezmény ideje alatt stb. A munkavégzési kötelezettség alól mentesülő dolgozó ■részére - a jogszabály szerint — az alábbi esetekben és időtartamra jár átlagkereset: — a szavazás, hatósági, bírósági, munkaügyi döntőbizottsági idézésre tanúként való megjelenés, tanácstagként való eljárás, kötelező orvosi és rendőrorvosi vizsgálat, hadkötelesként való be- sorozás és önkéntes tűzoltói igénybevétel esetén a teljes mulasztott munkaidőre; — házastársa (élettársa), gyermeke vagy saját szülője halála esetén egy munkanapra; — a véradásra történő rendkívüli berendelés esetén a teljes mulasztott munkaidőre, nem rendkívüli berendelés esetén pedig legfeljebb négy munkaórára, akkor is ha tőle vért nem vettek; — a fentebb nem említett egyéb esetekben, ha jogszabály elrendeli. Így pl. átlag- kereset jár egyéb jogszabály rendelkezése alapján az időleges munkakötelezettség szerint munkára igénybe vett dolgozónak. Kihangsúlyozandó, hogy az állampolgári kötelesség (szavazás, hatósági, bírósági stb. idézésre való megjelenés, sorozáson való részvétel) teljesítése csak akkor vezet a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéshez, és ilyenkor csak abban az esetben jár munkabér, ha annak munkaidőn kívül nem lehet eleget tenni. A dolgozónak ugyanis alapvető kötelessége, hogy munkaidő alatt dolgozzon. Kihangsúlyozzuk azt a sza. bályt is, amely szerint munkabér csak a kötelező orvosi vizsgálat miatt mulasztott munkaidőre jár, ezek a vizsgálatok pedig rendszerint nincsenek összefüggésben a dolgozó tényleges egészségi állapotával, a dolgozó azokon az egészségi állapotától függetlenül köteles rész venni. (Pl. kötelező tüdőszűrés.) A beteg dolgozó megvizsgálásához, illetőleg rendszeres kezeléséhez szükséges vizsgálat tehát nem minősül kötelező orvosi vizsgálatnak akkor sem, ha a vizsgálat lefolytatása csak a dolgozó munkaidejének terhére oldható meg. Az ilyen címen történő távol- maradás természetesen igazolt távollétnek számít, díjazás azonban a mulasztott ifiőre a vállalattól nem jár. Ha a dolgozót az orvosi vizsgálat idejére táppénzes állományba helyezik, a táppénz természetesen megilleti, munkabér azonban nem. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Palánk és Mórágy: Múltra nyíló ablakok A fenti címet a Magyar Televízió sorozatától vettük Jól kezdődött az idény a megyebeli régészeknél. kölcsön, melynek munkatársai már bejelentették érkezésüket a Szekszárd-Palán- kon évek óta folyó ásatásokhoz, ahol az eddigi legértékesebb lelet került elő. Dr. Gaál Attila egy -gyöngy- gombot vizsgál a lelőhelyen Török kori krimi Bármilyen kezdő detektív könnyen megállapíthatná, hogy az itt egykor volt fém- megmunkáló műhelyben erőszak pusztított. Égésnyomok, a dúlás jelei, de a maradványokból — persze nem detektívek, hanem a régészek — rendkívül érdekes következtetéseket vonhatnak le. — öntőminták kerültek elő — mondja dr. Gaál Attila múzeuimigazgató-helyettes — patkó, edény, csontgomb, rabbilincs, reszelő, szögek, török gyertyatartó, felemás kengyel, feszítő zabla, nyugati páncélbontó tőr. Az ezekből, helyzetükből, anyagukból levonható következtetések a korabeli kézműves tevékenységet technológiai részletekig segítenek megismerni, az életmódkutatás szerves részei, azon túlmenően, hogy hasonló leletre megyénkben még nem volt példa. Palánkon dr. Gaál Attila és Szabó Géza régészhallgaA legelső kövön heverő lapos kis tárgyak gomböntő formák, melyek révén egész technológiai folyamat rekonstruálható tó irányításával szekszárdi és környékbeli középiskolások, végzős általános iskolások dolgoznak. Csőtalpas tálak, ékszerek Mórágyon Az i. e. IV. évezredbeli lengyeli kultúrát évek óta eredményesen kutatja Zalai Gaál István régész. A mórá- gyi Tűzkődombon végzett ásatásokkal az előző években ötven sírt már feltártak és az előkerült leleteket láthatták is a múzeumlátogatók. Az idén ovább folytatják a temető feltárását. Az ásatást vezető régész munkáját a KISZ KB és az Állami Ifjúsági Bizottság által szervezett építőtáborozók segítik. A kéthetes turnusokban 25 Tolna megyei középiskolás váltja egymást. — Kell az anyag — mondja Zalai Gaál István —, ugyanis 1985-ben Szekszár- don lesz egy ősrésgészeti kongresszus, ahol az előkerült dolgokat bemutatjuk. A tűzkődombi ásatásokkal jelenleg a temető északi részén járnak. Az idén feltárt 9 sírból is érdekes, de főleg értékes leletek kerültek elő. — Ez egy zsugorított csontvázas temetkezés — mutat az egyik sírra a régész — majd így folytatja — Húsz év körüli személy csontváza lehet. A körülötte lévő edényhalomban 3 csőtalpas tál és kisebb edények vannak. A nyakánál érdekes — fog alakú, átfúrt — valamilyen színes kőből készült ékszert ta•. WBmm* -mmú emw\ Zsugorított csontvázas temetkezés a korabeli edényekkel láltunk. Az átfúrásból arra következtethetünk, hogy valószínűleg nyakban hordhatták. A másik sírban lévő csontvázon gyöngyökből készült nyaklánc, az egyik kezén három rézspirál gyűrű van. A réz ékszer — közli az ásatásvezető — az őskorban értékmérő jelentőségű volt. Mórágyon az építőtáborozók segítségével tovább folyik a munka és ha az ez évi kezdeményezés beválik, akkor jövőre az ország más részéből is szerveznek táborozó- kat.
