Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-01 / 153. szám

1984. július 1. KÉPÚJSÁG 5 Nyári diákmunka Két asszony vitatkozott a patyolatban, amíg a tiszta ruha kiadására várakoztunk. Beszélgetésükből az derült ki, hogy mindkettőjük fia első gimnazista, és hogy ők ketten régebben ismerik egymást, szomszédok. A magas, szőke, igen jól öltözött nő azt mesélte: — Az én Petim a nyáron egy hónapra lemegy a mi vállalati üdülőnkbe. Kisegít a konyhán, felszolgál, lerak­ja a szennyes edényt. Éppen addigra telik le a szerző­dött egy hónapja, amikorra a beutalónk van. így haza sem kell utaznia a Balaton­ról, csak majd a munkás- szállásról átköltözik az üdü­lőbe, és két hetet együtt le­szünk. A másik — alacsony, kö­vérkés, kissé egyszerűbben öltözött nő — szinte leve­gőt sem kapott e szavak hal­latán: — Hát én aztán ezt nem tenném a gyerekemmel! Nem szégyelled, hogy a saját kollégáidnak a cselédje le­gyen? Azért a rongyos pár forintért? Én bizony másho­vá sem engedem dolgozni. Addig jó neki, amíg szaba­dok a nyarai, dolgozhat majd eleget egész életében... És mondta, és mondta, és a másik asszony alig jutott szóhoz. Azt próbálta elmagyaráz­ni, hogy a munka, a felszol­gálói munka sem szégyen; a gyerek örömmel megy, örül annak, hogy pénzt fog ke­resni. Elmondta, hogy az előző nyáron is dolgozott, és alig akarta abbahagyni, szin­te jobban érezte magát a napi nyolc órai munka után a Balatonban, mint amikor beutaltként, a szüleivel lus­tálkodott egész nap. A szülőnek persze joga, hogy eldöntse, engedje-e nyá­ron két hétre vagy akár egy hónapra is dolgozni kamasz­gyerekét. Nem véletlen a tör­vény: 16 éven aluli diák­gyerek nyári foglalkoztatá­sához az iskola és a szülő engedélye is szükséges. És az sem véletlen, hogy a tör­vény megszabja: a nyári szünidőben munkát vállaló tanulóknak legalább négy hetet pihenéssel kell tölteni- ök. És persze az sem mindegy, erejét nem haladja-e meg az a munka, amit végez. An­nak nincs értelme. Kevés ki­vételtől eltekintve, nem el­sősorban a nyáron keresett forintok a lényegesek, hanem az, hogy a gyerek megtanulja a munkával szerzett jövede­lem értékét. Rosszat, nagyon rosszat tesz a saját gyermekének, aki sajnálja munkába enged­ni. A munka becsületén túl az is sokat számít, hogy a gyerek eldöntheti — és le­hetőleg minden esetben ő döntse el —, mihez kezd a néhány hét alatt szerzett ke­resetével. Ebbe —, ha • le­het —, ne szóljon bele a szülő. A legtöbb gyerek úgyis először arra gondol, milyen örömet, meglepetést szerezhet kis pénzéből sze­retteinek, és csak utána jut eszébe, hogy mit venne meg magának is szívesen. Engedjük el ezzel is az önállósodás útján. Kemény, nehéz út ez, ha előbb kis, rövid lépésekkel kezdi a ser­dülő fiú, vagy leány. — SM — A csodálatos bokor A kávéfogyasztásról Hajdanán francia kereske­dők. akik megjárták Török­országot és Egyiptomot, egy csodálatos bokorról mesél­tek, amelynek magvaiból a törökök italt készítettek. Ezt néhol „kapovának”, másutt „koffának” nevezték. Nagyon népszerű ital, elűzi a gondo­kat, erősíti a gyomrot, erős­sé, egészségessé teszi az em­bert — hirdették róla. Ha­marosan megjelent a fran­cia király díszebédjén is. Nemsokára gombamódra nyíltak a kávéházak, ahol az emberek szinte egész nap­jukat kávéivással töltötték. Természetesen a kávénak is voltak ellenségei. Volt, aki azt állította, hogy a ka­tolikus vallású ember nem ihatja a török kávét. Mások szerint gyomorégést okoz. Széles körben a XVI. szá­zad közepe táján terjedt el a kávézás, főképp az arab országokban és Törökország­ban. Buda elfoglalását köve­tően már hazánkban is it­ták, azonban nálunk csak az utóbbi évtizedekben lett népszerű. így az egy főre jutó pörköltkávé-fogyasztás 1981-ben már csaknem há­rom kilogramm volt. Pedig a kávé és a benne lévő ’különböző hatóanyagok — köztük a koffein — nem közömbösek. Sokan úgy vé­lik, hogy a kávé frissít, csök­kenti a fáradtságot. Ennek az az oka, hogy a koffein a központi idegrendszert iz-. gatja. Az adagoktól függő mértékben általában előny­telenül befolyásolja az al­vást, nehezíti vagy esetleg lehetetlenné teszi a nyugodt pihenést. A koffein és a ká­véban lévő egyéb anyagok javítják a teljesítményt, nö­velik a munkavégző képessé­get. E tekintetben — akár­csak az alvásra gyakorolt hatásában — igen nagy egyéni különbségek észlelhe­tők. Fontos tudni, hogy a teljesítőképesség fokozódása az erőtartalékok rovására történik. Ez pedig hosszabb távon -már előnytelen, és nem mehet a végtelenségig. A kávé körül is számos téves nézet uralkodik. Az egyik legveszélyesebb hiede­lem szerint a feketekávé kö­zömbösíti az alkohol hatá­sát. Vallójában pedig nem csökkenti az alkohol fel­szívódását, és nem befolyá­solja a vér alkoholszintjét sem. Az viszont előfordul­hat, hogy egy csésze erős kávé hatására az ittas ember túlbecsüli teljesítőképességét, anélkül, hogy az valóban ja­vult volna. Ezért például autóvezetők számára az al­kohol és a kávé együtt ve­szélyesebb llehet, mint az al­kohol önmagában. A kávéban ilévő koffein tá­gítja az agy hajszálereit, szű­kíti a gyomor és a belek ereit. Étkezés után — ami­kor az emésztőszervekben vérbőség alakul ki — rend­szerint elálmosodunk. Ilyen­kor egy csésze kávé élénkít, mert elősegíti az agy vér­ellátását. Egy amerikai kutatócso­port több éves vizsgálat után arra a következtetésre ju­tott, hogy a szívinfarktus előfordulása és a túlzott ká­véfogyasztás között össze­függés van. Az infarktusban szenvedő betegek közül min­den ötödik havonta több mint kétszáz csésze kávét ivott meg. Vizsgálatuk csak férfiakra vonatkozott, és azt is hozzátették, hogy ezek a kávéfogyasztók ugyanakkor sokat dohányozták. Nem kö­zömbös, hogy a teak-edvelők- nél -nem találtak ilyen ösz- szefüggést. Mennyi kávét igyunk? Az egészséges ember na­ponta egy-két csésze kávét nyugodtan megihat. A mér- téktelenség — mint annyi másban — itt is ártalmas lehet. Ne felejtsük el, hogy a feketekávéval nem pótol­hatjuk életmódunk olyan hiányosságait, amelyek raj­tunk múlnak, tehát például az egészséges étkezést vagy a nyugodt pihenésben rejlő erőgyűjtési lehetőséget. DR. KATONA EDIT Előzetes az őszi-téli divatból A divattervezők a kánikulában már a hidegre gon­dolnak. A Magyar Divat Intézet bemutatta a Hotel Interkontinentalban az 1984—85-ös őszi—téli modell­jeit. Férfiaknak és nőknek Csak hölgyeknek Bélyeggyűjtőknek Újdonságok Minden nemzet büszke pol­gárainak alkotására. Készült Svédországban — hirdeti hat különböző ábrájú 2,70 koro­nás névértékű bélyeg. A so­rozat egyidejűleg köszönti a szabadalmi hivatal centená­riumát, a kereskedelmi ka­marát és a robotokkal foglal­kozó konferenciát. A bélyeg­képek méltóak a különböző alkalmakhoz, az exportra szállított termékek a petró­leumfőzőtői a legújabb ipari robotig sorakoznak. Ami elmúlt, szép volt. A divatos nosztalgia sugárzik át az osztrákok 3,50 sch név­értékű bélyegén, amely Fe­renc József uralkodásának első felét felidéző kiállítást köszönti. Az új bélyeget a császár tiszteletére kiadott könyv szecessziós borítójá­nak másolata díszíti. A vöröskereszt világszerte áldásos tevékenységet fejt ki. Kuba és Kanada egyszer­re ünnepli — bélyeggel is — az emberbaráti intézmény ottani szervezetének 75 éves fennállását. Kanada 32 c bé- 'lyege emlékérmet ábrázol, a kubai címleten a szervezet zászlója lobog és hasonló té­májú korábbi bélyeget ismé­telnek meg. A nyugati hatalmak veze­tői Londonban június 5-én konferencián vitatják meg a gazdasági bajok orvoslására vonatkozó elgondolásaikat. A megbeszéléseket a Lancaster House-ban tartják, ennek az épületnek főhomlokzatát áb­rázolja a 31 p névértékű an­gol bélyeg. v Kendők Nem tévedés a cím. A szél és az eső ellen védő ruha­kiegészítők szezonja nem fel­tétlenül a tavasz, az ősz meg a tél. Két csomóval két kendőből csinos strandszok­nyát kanyaríthatunk, s né­mi ügyességgel egyből strandtáskát. A rajz szerinti módon a négyzet alakú ken­dőt átlósan összehajtjuk, s ahol találkozik a két fél, csomót kötünk rá; ahol nem.- nyárra gumiházat varrunk a bal ol­dalára — szegőszalagból. Eb­be a házba húzzuk bele a szalagot, vagy zsinórt, amely a rögtönzött táska füle, s egyúttal a csukását biztosító „zár”. Ha vége a nyárnak — visszavarázsolhatjuk, hord­hatjuk eredeti rendeltetése szerint. Szöveg és rajz: Pálffy Judit Utazóknak Itt a nyár. Ki-ki pénztár­cája szerint új élmények nyo­mába ered. Évente közel öt millió azoknak a száma, akik külföldre utaznak. Főleg ne­kik hasznos olvasnivaló az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal tájékoztatója: A Világ­járó ÁB C. Ebből a füze- tecskéből „ollózunk” néhány tudnivalót az utazás előtt ál­lóknak. A valuta megvásárlásához előfeltétel a kiutazásra érvé­nyes útiokmány, és — ahova ez szükséges — a vízum be­szerzése. Tizennégy éven alu­li gyermek részére akkor vá­sárolható valuta, ha a szülők útiokmányában szerepelnek. Személyenként évente 15 ezer forint értékben vásárol­ható utazási célra rubelel­számolású valuta: bolgár le­va, csehszlovák korona, len­gyel zloty, NDK márka, ro­mán lei vagy szovjet rubel. Egy-egy utazásnál e keret terhére tartózkodási napon­ként 1000 forintnak megfele­lő valuta vásárolható. Ezt részben bankjegyben, részben csekkben szolgáltatják ki az utasoknak, attól függően, hogy az adott ország rendel­kezései milyen összegben te­szik lehetővé a bankjegy be­vitelét. A menetjegyek (vas­úti, autóbusz-, hajó-, repülő­jegyek) forintfizetés ellené­ben vásárolhatók meg a ha­zai és a többi rubel elszá­molású ország közlekedési eszközeire. A gépkocsival utazók üzemanyag-szükség­letüknek megfelelően vehet­nék valutát. Általános tapasztalat, hogy minden ország a legnagyobb idegenforgalmat a szomszé­daival bonyolítja le. Mi is a leggyakrabban Csehszlováki­ába utazunk. Jó tudni, hogy milyen valutakikötéssel ér­kezhetünk oda, és átutazó, ként mennyi koronát kell vál­tanunk. A Csehszlovákiába egyéni magánutasként uta­zóknak az első napra leg­alább 150, minden további napra legalább 90 koronát kell itthon előre megvásárol­niuk, és ennek meglétét a ha­táron igazolniuk. A 10—15 év közötti gyermekekre ennek a fele kötelező, 10 éven aluliak mentesek a kötelezettség alól. A Csehszlovákián átu­tazóknak gépjárművenként legalább 180 koronával kell rendelkezniük (négynapos vagy annál rövidebb tartóz­kodáshoz). A társasutazáson részt ve­vők szállásáról, ellátásáról, programjairól és külföldi zsebpénzéről az utazási iroda gondoskodik forintbefizetés ellenében. Az ilyen utakhoz is lehetséges a 15 ezer forin­tos éves keret terhére napi 1000 forintnak megfelelő va­luta vásárlása a zsebpénzen felül. Az európai tőkés országok­ba, Jugoszláviába és számos tengerentúli országba egyéni turistaként utazóknak a Ma­gyar Nemzeti Bank három évenként egyszer biztosít va­lutavásárlási lehetőséget. Az egyéni turistautak közötti két évben, aki kíván, utazhat más módon is konvertibilis elszámolású országba (példá­ul társasutazással vagy láto­gatási céllal), és ez nem befo­lyásolja az egyéni turista vá- lutaellátás igénybevételét. Az egyéni turistaútra kapott és abból megmaradt valuta azonban nem tartalékolható a másfajta úthoz, kivéve a külön említendő kétezer fo­rintos összeget. A turistava­luta nem osztható el több al­kalommal való felhasználásra sem a három éven belül. Jogszabályaink szerint ál­lampolgáraink személyen­ként (kortól függetlenül) ösz- szesen kétezer forint értékű, legálisan hozzájuk jutott (például előző utazásról visz- szahozott, itthon ajándékba kapott) valutát tarthatnak birtokukba, mégpedig rubel és konvertibilis elszámolású valutát együttesen. Ezt az ösz- szeget külföldi utazás esetén külön engedély nélkül kivi­hetik. Viszont jó vigyázni ar­ra, hogy a KGST-országok belső rendelkezései szerint a rubelelszámolású valuták be­viteléhez engedély kell, ezért a magyar valutaszolgáltató helyeken az erre a célra szükséges engedélyt érdemes kérni. A külföldre utazók forint bankjegyet személyenként kettőszáz forint öszegben vi­hetnek magukkal, 50 forin­tosnál nem nagyobb címle­tekben. Ez az összeg arra " szolgál, hogy hazaérkezéskor legyen az utazónak pénze taxira vagy egy üdítőre. De aki úgy érzi, hogy ennél több­re lesz szüksége, ezt az igé­nyét jelentse be a valutaszol­gáltató helyen. Itt kaphat 100, 200, 500 forintos címletű fo­rintcsekket. Ezek a csekkek már a határátkelőhelyen be­válthatók forintra. HÚSOS KÁPOSZTA Hozzávalók: 2,5 dkg zsír, 5 dkg vöröshagyma, 30 dkg ol­dalas, 2,5 dkg paradicsompü­ré, 50 dkg káposzta, só, bors, babérlevél. Az apróra vágott vörös­hagymát zsíron enyhén meg­pirítjuk, beletesszük a para­dicsompürét, majd hozzáad­juk a feldarabolt oldalast. Kevés vizet öntünk alá és 15 percig pároljuk. Beletesszük az előzőleg legyalult káposz­tát, és készre pároljuk. TÖRÖTT BAB Hozzávalók: 40 dkg tarka­bab, 15 dkg zsír, 10 dkg vö­röshagyma, só, mokkáskanál piros paprika. A tarkababot előző nap hideg vízben beáztatjuk. Sós vízben megfőzzük. A főtt babról a vizet leszűrjük, és a babot burgonyatörővei vagy fakanállal összetörjük. Míg a bab fő, a zsírban megfony- nyasztjuk az apróra vágott vöröshagymát, megszórjuk paprikával. Mikor a babbal elkészültünk, a hagymát rá­öntjük. Tálalhatjuk úgyis, hogy a tört babot tányérra szedjük és a vöröshagymás zsírral meglocsoljuk. SERTÉSTEKERCS Hozzávalók: 50 dkg sertés­felsál, 1 db sárgarépa, 1 cso­mó petrezselyemzöld, 1 db tojás, 2 dl tejföl, 1 evőkanál liszt, 1 késhegynyi pirospap­rika, 1 evőkanálnyi zsír, só, bors. A húsból szeleteket vá­gunk, keverjük, sózzuk, bor- sozzuk. A fentmaradt apró­húsokat a sárgarépával együtt kockára vágjuk, majd apróra vágott petrezselyemmel együtt zsíron puhára párol­juk. Mikor kész, lehűtjük; hozzákeverünk egy tojást és két kanálnyi tejfölt. Ebből a töltelékből teszünk minden szeletre, összetekerjük, fóliá­ba csomagoljuk és lábosba rakjuk, majd felöntjük any- nyi osontlével, vagy vízzel, hogy ellepje. Lefedve, kis lángon a tekercseket készre pároljuk. A fóliát úgy távo- lítjuk el, hogy a benne lévő húslevek a lábosba csurogja­nak vissza, ne vesszenek kár­ba. A húsokat félrerakjuk. A levébe egy kanálnyi lisztet, pirospaprikát szórunk, sóz­zuk, felforraljuk a maradék tejföllel együt't. A húsra önt­ve tálaljuk. Bármilyen köre­tet adhatunk hozzá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom