Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-28 / 176. szám

1984. július 28, (■TOLHi' 2 NÉPÚJSÁG Reagan megkezdte választási kampányát Ülésezett a tíz-szövetség elnöksége Napirenden a művelődés, a pályakezdés és az aratás Reagan amerikai elnök választási hadjáratának nyi­tányaként három olyan ál­lamba látogatott el, amelyet újjáválasztása szempontjából kulcsíontosságúnak tart s ahol a Demokrata Párt vé­leménye szerint a leginkább sebezhető. Texasban, ahol Reagan Bush alelnökkel együtt járt, elsősorban a fe­hér középosztály megnyerése volt a cél, bár 1980-ban Rea­gan elnyerte az állam elek­tor! szavazatait. Georgia vi­szont a legutóbbi választá­son az egyetlen déli állam volt, ahol Reagan-nek nem sikerült többséget szereznie. Most egyrészt azt akarta hasznosítani, hogy a helyi fe­hér lakosság egyes csoport­jait nyugtalanítja a színes A genfi leszerelési értekez­leten a nyugati kormányok küldöttségei elvetették a semleges és el nem kötelezett országok csoportjának két építő szellemű javaslatát, amelyekkel igyekeztek ki­mozdítani a holtpontról az atomháború megelőzését és az atomfegyver-kísérletek be­tiltását célzó megbeszélése­ket. Az országcsoport terveze­teket dolgozott ki és terjesz­tett elő az értekezlet meg­A lengyel hatóságoknál önként jelentkeztek az első személyek, akik a népi Len­gyelország megszületésének 40. évfordulója alkalmából kihirdetett közkegyelem le­hetőségeit kihasználva fel­fedték eddigi államellenes tevékenységüket. Az önként jelentkezők kö­zül mindazok, akik megfelel­tek az amnesztiatörvény kö­vetelményeinek, vallomásté. tel után hazatérhettek. Len­gyelországban hétfőtől csü­törtökig csaknem 20 ezer 800 bőrűek Jesse Jackson tisz- teletes által vezetett szava­zatgyűjtő hadjárata, másrészt azt is ki akarta használni, hogy a Demokrata Párt — a republikánusok állítása sze­rint — „elhanyagolta” prog­ramja és vezetése összeállí­tásánál a déli államokat. Vé­gül New Jersey államban pontosan azokat a szavazó­kat akarta megjelenésével visszahódítani, akiket a De­mokrata Párt Geraldine Fer­raro jelölésével állított ma­ga mögé: az olasz származá­sú katolikusokat és a nőket. Walter Mondale és Geral­dine Ferraro a jövő héten ugyancsak délen, Mississippi és Texas államban nyitja meg választási hadjáratát. felelő kisegítő szerveinek (munkacsoportjainak) man­dátumára. A nyugati államok álláspontja miatt már hóna­pok óta nem tudják megala­kítani a munkaszerveket, nem kezdődhetnek el a gya­korlati célú tárgyalások. A semlegesek és az el nem kötelezettek kezdeményezé­seit támogatják a szocialista országok — a NATO-államok azonban most is megakadá­lyozzák, hogy kedvező döntés szülessen. személy esetében alkalmaz­ták a közkegyelmet. Ezeknek elengedték vagy csökkentik a büntetését, illetve meg­szüntetik ellenük az eljárást. Közülük 306 személy követett el politikai jellegű bűncse­lekményt. A bíróságok még mintegy 13 ezer személy ügyét tárgyalják. A múlt szombaton elfoga­dott amnesztiatörvény értel­mében 30 nap alatt kell sza­badlábra helyezni az amnesz­tiában részesülő mintegy 35 ezer személyt. PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas szín­művésznek, a Magyar Nép- köztársaság Kiváló művészé­nek kiemelkedő művészi munkássága elismeréseként a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést pén­teken a Parlamentben Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke adta át. Az eseményen jelen volt Té­tényi Pál, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága osztályveze­tője és Köpeczi Béla művelő­dési miniszter. « A Magyar Népköztársaság és a Dominikai Köztársaság 1984. július 25-én nagyköveti szinten diplomáciai kapcso­latot létesített. * Lázár György, a Miniszter, tanács elnöke táviratban üd­vözölte David Lange-t Űj- Zéland miniszterelnökévé történt megválasztása alkal­mából. LUANDA Luandában befejezte mun­káját az angolai népi gyűlés (parlament) ülésszaka. Az an­golai törvényhozó testület megvitatta és jóváhagyta az állami terv végrehajtásáról szóló jelentést. A képviselők megerősítették az Angolai Népi Köztársaságnak a kü­lönböző nemzetközi egyez­ményekhez, köztük az Embe­ri Jogok Nyilatkozatához va­ló csatlakozását. SANTIAGO DE CHILE Ismét az ország elhagyá­sára kényszerítették azt a há­rom chiliéi ellenzéki poli­tikust, akiket kedden a Pi- nochet-rezsim Argentínába száműzött, majd onnan visz- szaküldték őket Chilébe. Másít egy Kolumbiába tartó repülőgépen újra távoznia kellett Chiléből Luis Godoy Gomez volt kommunista sze­nátornak. A másik két el- ■ lenzéki politikusnak pénte­ken kellett elhagynia San­tiagói BELFAST Az Észak-lrország önálló­ságáért fegyveres-terrorista eszközökkel harcoló ír Köz- társasági Hadsereg (IRA) csütörtökön Belfastban nyi­latkozatban közölte, hogy meggyilkolta egyik volt tag­ját, mivel együttműködött a rendőrséggel. Tegnap tartotta Lakos Jó­zsef elnökletével soron kö­vetkező ülését a Tolna me­gyei Mezőgazdasági Szövet­kezeteik Szövetségének elnök­sége, amelyen fontos társa­dalmi, szövetkezetpolitikai témakörök, valamint ak­tuális gazdálkodási kérdések kerültek napirendre. A lejárt határidejű ha­tározatok végrehajtásáról szóló jelentés után — ame­lyet Horváth József titkár ismertetett — a szövetkeze­tekben folyó kulturális ne­velőmunka főbb tapasztala­tait és feladatait tárgyalta a testület. A beszámdló és az ahhoz kapcsolódó széles kö­rű vita alapján kirajzolódott, hogy a szövetkezeti közmű­velődés több területén ki­emelkedő eredmények szület­tek, de vannak olyan szövet­kezetek is, ahol a tevékeny­ség igen alacsony színvona­lú. Különösen elismerésre méltók azok a sikerek, amelyeket a megye szövet­kezeti mozgalma a szakmai képzettség növelésében, a népi hagyományok, a nép­művészet ápolásában elért. Sok helyen — különösen a kisebb községek esetében — fontos helyét foglalnak el a szövetkezetek az egész tele­pülés kulturális életében. Hozzájárulnak a művelődési otthonok működési kiadásai­hoz, a tagok résztvevői és igénylői a közművelődési in­tézmények rendezvényeinek, szolgáltatásainak. A megyé­ben például a klubtagoknak közel 15 százaléka termelő­szövetkezeti dolgozó, elsősor­ban tsz-fiatal. A feladatok között kiemelt hangsúlyt kapott a közmű­velődés szövetkezeten belüli személyi és anyagi feltéte­leinek fokozottabb biztosítá­sa. Szükséges, hogy a közös gazdaságokban dolgozó értel­miségiek nagyobb mértékben kapcsolódjanak be e tevé­kenységbe. Gondot kell for­dítani a kistelepüléseken élők kulturális ellátásának fejlesztésére. A továbblépés fontos feltétele, hogy a köl­csönösség alapján fejlődjön az együttműködés a közmű­velődési intézményekkel és mindazokkal a szervezetek­kel, amelyek hozzájárulnak a tsz-tagság szakmai képzettsé­ge, politikai és általános műveltsége emeléséhez. A következő témakörnek — a pályakezdő szakembe­rek helyzete a mezőgazdasá­gi szövetkezetekben — ak­tualitását a hozzászólások nagy száma is bizonyította. A megye szövetkezeteiben a vezetők és a szakemberek mintegy 25 százaléka 30 év alatti, a fiatalok közel két­százan dolgoznak a külön­böző szintű vezetői munka­körben. A fiatal szakem­berek területi megoszlása el­lentmondásos helyzetet tük­röz. A városokban és a köze­lükben lévő községekben egyes esetekben túltelített­ség mutatkozik, az ezektől távol eső szövetkezetekben viszont hiány van felsőfokú végzettséggel renakelkező szakemberekből. A mezőgazdaság sajátossá­gaiból következően a munka­ikörülmények — kampány­időszakban a munkanap hossza, a munkavégzés kö­rülményei — és a kisebb te­lepülések esetében az élet- körülmények — a lakóhelyen a szolgáltatások színvonala, művelődési, szórakozási le­hetőségek — nem találkoz­nak a fiatalok igényeivel. Ugyanakkor munkahelyi be­illeszkedés és szakmai érvé­nyesülés szempontjából ked­vező a helyzet a szövetkeze­tekben. Itt a fiatalok vi­szonylag hamar lehetőséget kapnak az önálló munkához, jók a vezetővé válásuk esé­lyei. A diploma megszer­zését követően 2—3 év alatt az agrárvégzettségű szakem­berek több mint 80 százalé­ka a középvezetői munka­körbe kerül. A fiatalok le­telepedését a téeszek segítik, viszonylag hamar önálló la­káshoz jutnak. Mindezek ellenére megál­lapítható, hogy viszonylag magas az agrárszakemberek fluktuációja, meghaladja a többi értelmiségi rétegnél tapasztalható arányt. Ehhez kapcsolódva is hangsúlyozot­tan került előtérbe, hogy már beiskolázás előtt figyel­met kell fordítani a fiatalok kiválasztására és a későbbi­ekben a megfelelő felkészí­tésükre. A munkába állásuk után pedig a szövetkezet ve­zetésének nagy gonddal kell segíteni .beilleszkedésüket, E napirendi pont után a megye szövetkezeteinek nagy nyári munkájáról, az aratás állásáról dr. Dobos István titkárhelyettes tájékoztatta a testületet. Az árpa betaka­rítása után kedvező ütemben folyik az őszi búza aratása, a szövetkezetek, az átvevő és ellátó vállalatok jól fel­készültek erre a fontos mun­kára. Eddig a vetésterület mintegy 60—65 százaléká­ról ikerült magtárba, illet­ve elszállításra a gabona. A hozamok sokkal kevezőbbek, mint amit a vetések tavaszi állapota ígért. A betakarítás­ra kerülő mennyiséget vi­szont csökkenti a júliusi jég­verés, amely több mint 20 ezer hektárt érintett. A ga­bona átvétele jelentősebb zökkenők nélkül folyamato­san történik. Az Okoz időn­ként problémát, hogy a la­boratóriumi vizsgálatok alapján egyes fajták mi­nősége gyengébb a fajtaleí­rásban szereplő paraméte­reknél. A betakarításhoz szükséges gépek alkatrészel­látása az előző évekhez vi­szonyítva kedvezőbb. Bálázó­zsinegből viszont rendsze­resen hiány van. Mindent összevetve a partnerválla­latok is mindent megtesznek, hogy minél hamarabb bizton­ságba kerüljön az idei ter­més. Az elnökség a továbbiak­ban téeszelnökök minősíté­sét tárgyalta és elfogadta a második félévi munkatér vet. Holtponton a genfi leszerelési tárgyalások Lengyelország Folytatódik a közkegyelmi törvény végrehajtása Hetven évvel ezelőtt Az első világháború Hetven esztendő pergett le az idő végtelen homokórá­ján, azóta, hogy 1914. július 28-án kitört az első világhá­ború. A szörnyű világégés 20 millió emberéletet köve­telt áldozatul. Pergessük le az események filmjének né­hány kockáját. „Most vagy soha” Június 28: Kiel. II. Vilmos császár tengeri hadgyakor­laton vesz részt. A zászlós­hajó kajütjében újra elolvas­sa az imént kapott sürgönyt: „Ferenc Ferdinánd trónörö­köst és feleségét Szarajevó­ban agyonlőtték”. Elgondol­kozik. Két héttel ezelőtt a konopisti kastélyban még találkoztak. Ekkor határoz­ták el, hogy mielőbb kirob­bantják a háborút... Néhány óra múlva a császár részle­tes jelentést kap a merény­letről. Ezt írja rá erélyes tollvonásokkal: „Most, vagy soha!” Június 29: Conrad, a Mo­narchia vezérkari főnöke feljegyzi: „... a gyilkosság Szerbia hadüzenete. Auszt- ria-Magyarország csak há­borúval válaszolhat erre.” Ferenc József; az uralkodó, gróf Berchtold külügyminisz­ter, a bécsi politkiai és ud­vari körök szintén a háború mellett foglalnak állást. Tisza: Világháború! Július 1: Gróf Tisza Ist­ván, a magyar miniszterel­nök szót emel a háború el­len: „A Szerbia elleni táma­dás minden emberi számítás szerint konfliktust jelent Oroszországgal és világhábo­rút robbantana ki”. Szerinte későbbre kell halasztani a háborút, * amikor már kellő­en felkészültek. Július 5: Vilmos császár Postdamban előbb Beth- man-Hollweg kancellárral, majd Falkenhayn hadügy­miniszterrel tárgyal. Az ural­kodó Moltke vezérkari ter­vének híve. Eszerint Német­ország számára az a legelő­nyösebb, ha mielőbb meg­vívja a háborút Oroszország­gal és Franciaországgal, mert a felkészülése teljes és azo- ké nem. Berlin akkor még arra számított, hogy Anglia nem vesz részt „egy balkáni ország miatti háborúban”. Tervek és ellentervek Július 10: Tisztázódik a helyzet — állapítják meg Becsben. 1. Románia sem­lesegesSégére lehet számíta­ni. 2. Berlin lépéseket tett a Bulgáriával kötendő szerző­dés érdekében. 3. A német császár ismételten támogatá­sáról biztosította a Monar­chiát a Szerbia ellen terve­zett akcióban. 4. Tisza Ist­ván megváltoztatta állás­pontját, mert másként látja a helyzetet és az erőviszo­nyokat. Most már ő is a há­ború megkezdését javasolja. Július 20: A világ figyel­me Oroszország felé fordul. Poincaré francia elnök és Viviani miniszterelnök Pé- tervárra érkezik. A francia —orosz szövetség megerősí­tése szerepel a napirenden. Pétervár és Párizs szeretné elodázni az európai fegyve­res összecsapás idejét. Egy­részt azért, hogy idő legyen a további felkészülésre, más­részt azért, hogy német tá­madás esetén Anglia is be­avatkozzék. Jegyzék Szerbiához Július 21.: Berchtold kül­ügyminiszter kihallgatáson jelenik meg Ferenc Józsefnél. Bemutatja a Szerbiához in­tézendő jegyzék szövegét, amely nemcsak a trónörö­köspár elleni merényletért, hanem a nagyszerb mozga­lom miatt is felelőssé teszi a belgrádi kormányt. A tíz pontból álló ultimátum Szer­bia szuverenitását sérti és el­fogadhatatlan követeléseket is tartalmaz. Az uralkodó el­olvassa és jóváhagyja a jegy­zéket. „Túl éles a hangja” — jegyzi meg. Július 23: Giesl báró oszt­rák—magyar követ a távol­levő Pasics miniszterelnök helyettesének adja át a jegy­zéket. Közli: „A határidő 48 óra. Ha válasz nem érkezik, vagy nem kielégítő, a követ­ség elhagyja Belgrádot”. II. Miklós cár néhány óra múlva a belgrádi ügyvivő táviratából értesül az ulti­mátum tartalmáról. Támo­gatásáról biztosítja a szerb kormányt. „Nem kielégítő!” Július 25: Belgrád meg­szerkeszti válaszjegyzékét. Közli az elfogadható és az elfogadhatatlan pontokat. Pasics miniszterelnök adja át Giesl követnek a jegyzé­ket, majd eltávozik. Giesl el­olvassa a szerb kormány vá­laszát. Megállapítja, hogy az nem kielégítő. Újabb jegy­zéket küld. Megírja, hogy „a Monarchiát nem elégíti ki a szerb válasz és ezért a mai nappal megszűnt a dip­lomáciai viszony Ausztria- Magyarország és Szerbia kö­zött”. Giesl báró és a kö­vetség tagjai még aznap es­te elhagyják Belgrádot. London az ultimátum is­meretében azt javasolja a német császárnak, hogy a vitában közvetlenül nem ér­dekelt négy nagyhatalom — Németország, Franciaország, Olaszország és Anglia — kí­sérelje meg a közvetítést. II. Vilmos az angol indítvány­ról bizalmas táviratban ér­tesítette Ferenc Józsefet. A következő megjegyzést fűzi hozzá: „Nem. kell komolyan venni”. Mindent megfontoltam... Július 28: Ausztria-Ma- gyarország mozgósít és ha­dat üzen Szerbiának. A táv­irat szerint azért fordulnak a fegyverek erejéhez, mert a szerb kormány nem adott kielégítő választ az ultimá­tumra. „Ausztria-Magyaror- szág jelen pillanattól kezd­ve hadiállapotban lévőnek tekinti magát” — fejeződik be a hadüzenet szövege. Az uralkodó „Népeimhez” kezdetű szózatot intéz 50 millió alattvalójához. Meg­írja, hogy miért történt a hadüzenet. „Mindent megfon­toltam, mindent meggondol­tam” — jelenti ki a 84 éves Ferenc József. A világ minden lapjában az első oldalra kerül az osztrák—magyar hadüzenet­ről érkezett távirati irodai jelentés. Az első kommentá­rok megállapítják, hogy órák kérdése a világháború kitö­rése. Július 28: Megkezdődik Ausztria-Magyarország és Szerbia fegyveres összeütkö­zése. Az éjszakai órákban dördülnek el a fegyverek. A dunai flotilla és a zimonyi tüzérség a belgrádi erődöt, a Kalimegdánt bombázza. A szerbek felrobbantják a zi­monyi hidat. Az első hadije­lentés szerint az első ösz- szecsapásoknál 10—12 szerb katona vesztette életét és többen megsebesültek. Az éjszakai harcban három ma­gyar katona könnyebben megsebesült. Tovább pereg az esemé­nyek iflmje. Augusztus 1: Németország hadat üzen Oroszországnak. Augusztus 3: Párizsnak is hadüzenetet küld Németor­szág. Augusztus 4: A német had­sereg egységei benyomulnak a semleges Belgiumba. Erre Anglia üzen hadat Németor­szágnak. Ezen a napon a Monarchia is hadban álló­nak tekinti magát Oroszor­szággal szemben. Végül 34 ország sok millió katonája áll harcban. Vilmos császár átveszi a hadsereg és a haditengeré­szet parancsnokságát. „Mire lehullanak az őszi falevelek, újra itthon lesztek’.’ — üze­ni a császár katonáinak, ten­gerészeinek. Nem sejti, hogy a négy évig tartó háború után tró­nok omlanak össze, részek­re szakad az Osztrák-Ma­gyar Monarchia, Oroszor­szágban győz a forradalom... Vajon gondolt-e az őszi falevelekre II. Vilmos 1918- ban, amikor elűzték trónjá­ról? Ritter Aladár

Next

/
Oldalképek
Tartalom