Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-28 / 176. szám
1984. július 28. “ív ÉPÚJ SAG 3 Tiszthelyettes-avatás Szekszárdon 1974 óta minden év augusztusában az ország más-más városában avatják fel a Magyar Néphadsereg ifjú tiszt- helyetteseit. Debrecen, Szolnok, Dunaújváros, Sopron, Eger, Miskolc, Kecskemét, Salgótarján, Tatabánya és Békéscsaba után 1984-ben Szekszárd városa ad helyet az ifjú ezüstcsillagosok ünnepélyes fogadalomtételének. Augusztus 5-én 10 órakor kerül sor Szekszárdon, a Mártírok terén a nyilvános tiszthelyettes-avatásra. Az avatást Rácz Sándor altbgy, az MSZMP KB tagja, személyügyi főcsoportfőnök, honvédelmi miniszterhelyettes végzi. A gyakorlások, próbák idején időszakos útlezárások lesznek (Hunyadi u., Korvin O. u.). A Magyar Néphadsereg Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Művészegyüttese augusztus 1-én 19.30-kor ingyenes előadást tart a város lakossága részére a Babits Mihály Művelődési Központ, ban. Az egyesített katonazenekar augusztus 4-én 19.00- kor térzenével köszönti a várost a Prométheusz-parkban. A tiszthelyettesjelöltek augusztus 4-én délelőtt ismerkednek Szekszárd és környéke nevezetességeivel. A tiszthelyettes-jelöltek részére az őcsényi hagyomány, őrző népi együttes ad műsort július 31-én 19.30 órakor. Magyarország új földtani atlasza A Magyar Állami Földtani Intézet munkatársai kidolgozták Magyarország új földtani atlaszát. Negyven térképen .mutatják be a többi között hazánk mélyföldtani adottságait, különböző nyers- anyagtoépződési időszakait, ásványi . nyersanyagaink prognózisait, s az ország felszínének földtani felépítését. A munka jelentőségéről, hasznáról Hámor Géza egyetemi tanár, az intézet igazgatója tájékoztatta Bajkó Erikát, az MTI munkatársát. Legutóbb az ötvenes években készítették hazánk felszíni földtani adottságairól átfogó térképet az intézet szakemberei, azt megelőzően pedig a századforduló első évtizedében. Időközben sokat fejlődtek a különféle tudományok, úgyhogy a mostani, harminc év .kutató munkájának eredményeit összegző atlasz számos újdonsággal szolgál. Egyebek között az új geofizikai módszerek lehetővé tették, hogy a korábbi 3 ezer méter helyett 7—8 ezer méteres mélységben is kutassanak a tudósok, s így megismerjék azokat, a három milliárd évvel ezelőtt és azóta lejátszódott földtörténeti eseményeket is, amelyek alapvetően meghatározták, hol, s milyen ásványok képződhetnek. A laboratóriumi módszerek korszerűsödésével pedig a korábbiaknál pontosabban lehetett meghatározni, hogy az egyes ásványok, kőzetek a földtörténet melyik korából származnak. Végül is minden eddiginél több — összesen 127 — egységre tagolhatták a szakemberek a föld történetét, ami a tudományos kutató munkát nagymértékben segíti. A magyar tudósok hazánk földtani atlaszának elkészítését a hatvanas években kidolgozott, s a földtani kutatások előtt újszerű távlatokat nyitó, úgynevezett kontinens-vándorlás elméletére alapozták. Eszerint Földünkön a kontinensek, a pólusok és például a hegyek is örök- kön-örökké mozgásban vannak. Békés vándordíjukat csak időnként tarkítják viharos események. A legújabb kutatások szerint hazánk területén például 70—80 millió évvel ezelőtt trópusi volt az éghajlat, s ez tette lehetővé a bauxit képződését. A legutolsó nagy átalakulás öt és fél millió évvel ezelőtt játszódott le medencénkben, hegyeink ekkor érték el mai magasságukat. A földtörténeti statisztika szerint ehhez fogható nagy átalakulás 5—10 millió év múlva várható, addig — évezredek alatt — mindössze millimétereket változik Földünk felszíne. A kontinens-vándorlás elméletének gyakorlati alkalmazásával a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársai újraértékelték a magyar medence geológiai adottságairól kialakított eddigi képet. Eszerint medencénk földtani felépítése korántsem olyan egységes, mint azt akárcsak néhány évvel ezelőtt is gondolták. Emiatt a korábbi prognózisokkal szemben a nagyobb kiterjedésű ásványi lelőhelyek helyett a jövőben kisebb, osztott előfordulásokra kell számítani. Ezek kutatásához és kitermeléséhez új módszerekre lesz szükség. Ma már az is adatokkal bizonyított tény, hogy a Kárpátok és az Alpok sokkal nagyobb szerepet játszottak a magyar medence kialakulásában, mint azt korábban hitték, ami ugyancsak meg- határozzá a különféle ásványok előfordulási 'lehetősé- . gélt. A Magyar Állami Földtani Intézetben kidolgozott atlaszt — az ásványok várható előfordulásának előrejelzésen túlmenően — a gazdasági élet számos területén, például a mezőgazdaságban, a vízgazdálkodásban, az építési tervek előkészítésénél, az építőipari alapanyagok feltárásánál is hasznosíthatják a szakemberek. A magyar tudósok a várhatóan nagy érdeklődésre számot tartó kutatási eredményeikről a közeljövőben beszámolnak Moszkvában, a Nemzetközi Földtani Világkongresszuson,. Az ez alkalomból rendezendő világkiállításon bemutatják az új atlasz legértékesebb darabját, a Magyarország domborzati viszonyait és földtani felépítését együtt szemléltető, plasztikus műanyag dombortérképet is. (MTI) Számítógép a közigazgatásban Korszerűsíteni kívánja a közigazgatási ügyintézést, szorosabbra fűzni a közigazgatás szálait a megyei tanács és a helyi tanácsok között a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, ezért bekapcsolódott a tanácsigazgatási informatikai és számítógépes mintarendszer kimunkálásába. Az Államigazgatási Szervezési Intézet irányításával kibontakozó kísérlethez, mint egyes témák rendszergazdája csatlakozott a nógrádi testület. A számítógép alkalmazásának hagyományai vannak a megyében: már korábban bevezették a költségvetési, fejlesztési és a lakossági adóztatási adatok számítógépes tárolását, feldolgozását. A következő lépés a belső információ komputerizálása: az elektronikus rögzítés és feldolgozás rendszerébe kerül az ügyiratkezelés, a hatósági statisztika, a személyzeti nyilvántartás és a feladatnyilvántartás. A számítógépes ügyiratkezeléssel voltaképpen megszűnik a hagyományos iktatás, ezzel lehetővé válik az ügyintézési folyamatok pontosabb követése. További haszna, hogy külön felmérés, adatszolgáltatás nélkül áttekinthető lesz a tanácsi hatósági tevékenység, mód lesz az események alakulásába időben beavatkozni. A feladatnyilvántartás minden tanácsi — testületi, szakigazgatási — tennivalót rögzít; a határidő letelte előtt jelezve a megvalósítás fokát, minőségét, végül, természetesen, értékelhető, elemezhető a feladat végrehajtása is. A kísérlet sikeréhez ezenkívül még mintegy húsz-huszonöt program kimunkálására és betáplálására lesz szükség, hogy a rendszer átfogja a tanácsi közigazgatási tevékenység teljes körét. Látnivaló, hogy már a közeljövőben a megye három városát, később pedig a városi jogú nagyközségeket és községeket is be kell kapcsolni a számítógépes ügyintézés rendszerébe. Az ügyintézés komputerizálása így lesz teljes körű, ami lehetővé teszi majd a legfontosabb tanácsi társadalompolitikai feladatok, mindenekelőtt a lakás- gazdálkodás és a családvédelem rugalmasabb, gyorsabb, hatékonyabb, összehangoltabb ügyintézését. A kísérlettől Nógrádban azt várják, hogy rendszerbe foglalja a jelenleg gyakran áttekinthetetlen információ- áradatot; az adatok pontos rögzítésével, a tárolt statisztikák és elemzések azonnali lehívhatóságával a számítógép a lehető legnagyobb segítséget nyújtja az objektiv és optimális döntés meghozatalához. Mindemellett a megyei teljes körű számító- gépes közigazgatási rendszer kialakításával létrejön az or. szágosan egységes nyilvántartási rendszer alapja, valamint az összhang az ágazati és a tanácsi adatfeldolgozás között. (MTI) HÍRRŐL hírre Az ember nem mindig arra emlékszik vissza szívesen, amit végig is élt. Egy mondat vagy jelzés is elég ahhoz, hogy gondolatai „elinduljanak” és elképzelje, hogyan lett volna, ha... És akkor be lehet helyettesíteni, tovább lehet gondolni az olvasott sorokat, vagy a hallott közlést, egy-egy beszélgetés töredékét. Számomra is vannak ilyen furcsa képzettársítások. Annák bálja Kezdem a kellemesebbel. A héten egy aprócska hír tudósított arról, hogy a megyében több helyen tartanak Anna-bált. Soha nem vettem részt ilyen bálon, sőt, egyenesen tartózkodom tőle. Egyszerű oknál fogva: nem tudok táncolni. De álmaimban szeretnék egyszer elmenni a bálba, és ott olyan jól táncolni, hogy azt mindenki tapssal köszöntse. Az ember nem éri el minden álmát. Én sohasem fogok kitűnő táncosként bemutatkozni egyetlen bálban sem. Komolyra fordítva a szót. Ilyenkor az is eszembe jut, hogy sok fiatal házaspár szeretne elmenni szórakozni: bálba, moziba, színházba. Nem tehetik, mert otthon vannak a gyerekek. Nincs aki vigyázzon rájuk. Várják, hogy a gyerekek felnőjenek, és majd akkor — sóhajtják. Később eljön az „akkor”, a gyerekek már nagyok és hőseink már nem mennek semmilyen bálba, se moziba, se színházba. Évekig kénytelenek voltak beérni a televízióval, ami ott viliódzott minden este a szoba főhelyén. Évekig televíziót néztek, már rabjai lettek a 'készüléknek. Már nem állnak fel előle, nem mennek Anna-bálba és moziba, meg színházba. Versenyben a munkaerőért Ez a hiány fjutott eszembe, amikor olvastam tegnapi lapunkban arról, hogy élénk a munkaerő-kereslet megyénkben. Persze, az olvasó (joggal ró meg most. Az előbb bálba vittem, most meg egyenesen a közepébe, a munkába viszem. Most, amikor pihenőnap van. Sajnos, a csalódások mindig akkor érnek bennünket, mikor nem számítunk rájuk. A munkaerő-gazdálkodás évek óta vesz- szőparipát jelent mindenkinek. Zavarban is vagyunk, mert az előző években még hirdetni sem nagyon volt szabad, köny- nyen rásütötték egy-egy vállalatra: elcsábítja az embereket. Most meg nem győzzük a hirdetéseket olvasni, és nincs olyan nap, amikor ne keresnének embert különféle munkákra. Az a véleményem, hogy ma még mindig egyszerűbb meghirdetni az új állásokat, mint a munkaerővel gazdálkodni. Esetleg olyan műszaki fejlesztést végezni, gépesíteni, hogy ne kelljen folyton létszámot keresni. De, beszélhetnénk arról is: miért nem sikerül nagyon sok vállalatnál, szövetkezetnél megtartani az embereket. Ez utóbbi már az üzemi, munkahelyi demokrácia kérdése. És erről mindannyiunknak van mondanivalója. Természetesen nem szabad minden rosszat a személyzetisek nyakába varmi. Mert néha a gazdasági szabályzók is olyanok, hogy időnkét mindenáron létszámot (kell szerezni, „vattaembereket” felvenni kevés pénzért, hogy a kiváló munkást, mérnököt vagy gépírót megfizethessék. De, azt hiszem nem ez a fő ok a munkaerő-gazdálkodás hiányosságaiban. Még mindig nem törődünk eléggé egymással, még mindig nem a munkahely 'jelenti azt a kötődést, ami az embernek sajátja, de néha a körülmények olyanok, hogy menni kell, mert a kollégák, a főnökök, a beosztottak ezért mindent meg is tesznek. Az ördögi kör Nemcsak a munkaerő-gazdálkodásban, hanem az újítómozgalom értékelésében és irányításában is vannak gondok. Továbbra is az az elv érvényesül, hogy a rossz munkaszervezés „megszüntetése” érdekében szorgalmazzák az újítást. De azt úgy, hogy közben ne derüljön ki: a szervezetlenség miatt lehet újítást beadni és várni annak elfogadását. Így aztán az egyik oldalon ösztönzik az újítást, a másik oldalon pedig szégyellik annak létét. A Bonyhádi Cipőgyárban már évek, évtizedek óta megbecsült emberek az újítók. Megoldották — nagyon kevés helyen még —, hogy a műszakiak is újíthatnak. Nem számít munkaköri kötelességnek. Az eredmények azt mutatják, hogy érdemes volt a gyár vezetőinek feloldania a merevséget, mert nagyon sok esetben a gazdasági nehézségeken az újítók segítették át a céget. A szekszárdi műszergyárban számon tartják az újítókat. Népszerűsítik őket, és A munkaerő-kereslet még mindig magas. Szekszárdra hétezernél is többen járnak dolgozni. Meddig? az igazgatónak, Horváth Endrének az első megnyilvánulásai közé tartozik: felsorolja azokat az újítókat, akik jelentős ösz- szeget kaptak munkájukért. Mert azt hiszem, hogy az elismerés, az anyagi ösztönzés a legjobb propaganda. A múlt évben Havasi Mihály 12 657, Kiltau Imre 9750, Luspai József 9620, Schraub József 6969, Durgonits János 5312 forintot kapott újításért. Egyszerű statisztikával be lehet bizonyítani, hogy az elimerés ilyen foka növeli az újítási kedvet. A műszergyárban az idei év első felében már 31-en adtak be újítást. Természetesen nem ilyen „rózsás” a kép a legtöbb üzemben. Sok helyen még mindig nem dolgozták ki az újítási és találmányi szabályzatot, nem készítenek újítási feladattervet, de ahol van ilyen, ott olyan magas követelményeket állítanak fel, amit egy újító sem tud teljesíteni. Ez egy ördögi kör. Kitörni belőle csak akkor lehet, ha mindenki úgy foglalkozik vele, hogy a megoldott problémát nézi és elismeri azt, hogy az ’újitás is munka, ezért díjazás jár és sokszor az újító akár tízezreket is érdemel. A Caőrge-tó... Ugyanilyen ördögi körnek mutatkozik a Csörge-tó ügye is. Keringünk körötte, volt már társadalmi akció, megszépítették a környékét, vizet is szivattyúztak bele ... (Ezeket elismerőleg kell mondani). De a Csörge-tó még mindig fekete pont, ami zavar bennünket. Pedig tegyük szívünkre a kezünket: a Csörge-tó egy aprócska viz, amiért nem nagyon érdemes ekkora „palávert” csapni. De mégis: a Csörge-tó itt van Szekszárdtól pár kilométerre és szinte minden lakosnak szívügye. Emlékszem, hogy régen, még gyerekkoromban élénk élet volt a Csörge-tón. A Szijjártóiféle Csörge-tón ... Volt ott italmérőhely, kabinok a fürdőzőknek, minden ami ahhoz kellett, hogy pár száz természetkedvelő jól érezze magát. Szijjártó István után megszűnt minden élet a itó körül. Most Kisvári Istvánnak van egy ötlete: szeretne vadasparkot létrehozni a tó körül. Egy embernek — Szijjártó Istvánnak — sikerült, talán most sikerülne Kisvári Istvánnak is életet teremteni a tó körül. Nem kellene rábízni? H. J. i A kis víz, a Csörge-tó még mindig kedvelt kirándulóhely.
