Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-27 / 175. szám

2^ÉPÜJSÁG 1984. július 27. Ferihegyen Sarlós István miniszterelnök-helyettes fogad­ta Chan Sy kambodzsai kormányfő. (Telefotó) ország, köztük a Magyar helyreállítását szolgáló pár­beszédre. (Folytatás az 1. oldalról.)' Délután a Parlament De- legációs termében megkez­dődtek a magas szintű tár­gyalások. A magyar tárgyalócsopor­tot Sarlós IstVán vezeti. A csoport tagjai: Borbándá Já­nos, Vámosa Jenő mezőgzada- sági és élelmezésügyi mi­niszter, Nagy Gábor külügy-, Káplár József külkereskedel­mi és Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes, va­lamint Doró György, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese és Karsai Lajos. A kambodzsai (küldöttsé­get Chan Sy vezeti. A de­legáció tagjai: Chea Soth miiniszterelnök-halyettes, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottsá­gának tagja, Taing Sárim bel- és külkereskedelmi, Kong Sam Ol mezőgazdasági miniszterek, Kon Korm kül­ügy-, Ty Yao tervezési és Klaut Randy ipari minisz­terhelyettesek, valamint Chim Nguon. A tárgyalásokon részt vet­tek a magyar, illetve kam­bodzsai tárgyalócsoport szak­értői is. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson Sarlós István tá­jékoztatást adott hazánk bel­ső helyzetéről, a Magyar Szocialista .Munkáspárt te­vékenységéről, szövetségi po­litikájáról és soron levő fel­adatairól. Szólt gazdasági nehézségeink okairól, a szo­cialista építőmunka javításá­ra irányuló erőfeszítésekről, valamint külgazdasági kap­csolatainkról. A miniszter­elnök-helyettes ismertette nemzetközi törekvéseinket és megerősítette: hazánk tá­mogatja Kambodzsa és az indokínai szocialista orszá­gok törekvéseit, amelyek ar­ra irányulnak, hogy Dél- kelet-Ázsia a béke, a biz­tonság, és a térség országai közötti együttműködés öve­zetévé váljon. Chan Sy miniszterelnök beszámolt azokról az ered­ményekről, amelyeket Kam­bodzsa a külföldi reakció ál­tal támogatott pol-potista népirtó rezsim felszámolása óta elért. Hangsúlyozta: a sikerek ellenére még számos probléma vár megoldásra. Kifejezte meggyőződésüket, hogy a kambodzsai nép az indokínai testvérnépekkel szoros szövetségben, a Szov­jetunió és a többi szocialista Népköztársaság önzetlen es sokoldalú segítségével meg­oldja az előtte álló feladato­kat. Kambodzsa külpolitikai te­vékenységéről szólva meg­erősítette: a sokat szenve­dett nép és az egész indokí­nai térség valamennyi or­szágának érdekeit szem előtt tartva, tovább folytatják a küzdelmet az ország függet­lengégének és területi sért­hetetlenségének megvédel- mezéséért, nemzetközi elis­mertetésük kiszélesítéséért. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere so­rán a tárgyaló felek megál­lapították: nézeteink és cél­jaink azonosak az emberiség békéjét és biztonságát érin­tő alapvető (kérdésekben. A tárgyalócsoportok átte­kintették a kétoldalú kap­csolatok alakulását, fejlesz­tésének soron levő felada­tait, további lehetőségeit. Kifejezték kölcsönös szándé­kukat: tovább mélyítik a mindkét ország és nép javát szolgáló együttműködést. Chan Sy kormányfő köszö­netét mondott azért a sokol­dalú segítségért, amelyet a magyar nép nyújtott a Kam­bodzsai Népköztársaságnak. Este a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa dísz­vacsorát adott a Chan Sy vezette kambodzsai párt- és kormányküldöttség tisztele­tére az Országház Vadász termében. A díszvacsorán Sarlós Ist­ván és Chan Sy pohárkö­szöntőt mondott. — Nagy jelentőségűnek tartjuk a Varsói Szerződés tagállamainak a NATO-or- szágokhoz a közelmúltban intézett budapesti felhívá­sát a katonai erő alkalma­zásáról való kölcsönös le­mondásról és a békés kap­csolatok fenntartásáról. Eu­rópa és a világ népeinek ér­dekei is azt kívánják, hogy érdemi választ kapjunk ja­vaslatainkra. — A Magyar Népköztársa­ság következetesein támogat­ja az indokínai szocialista országoknak a délkelet-ázsiai térség békéjének, biztonsá­gának és stabilitásának meg­teremtésére irányuló követ­kezetes politikáját. Azt vall­juk, hogy a vitás kérdéseket külső erők beavatkozása nél­kül, maguknak az érintett országoknak, a kialakult rea­litások és egymás érdekei­nek kölcsönös tiszteletben tartásával kell tárgyalások útján rendezni. Ezt a szándékot fejezi ki a testvér iiindokínai álla­moknak az érdemi párbeszéd kialakítására tett javaslatai és konkrét lépései, így a vietnami önkéntesek újabb egységeinek Kambodzsából váló kivonása is. A Magyar Népköztársaság határozott támogatásáról biztosítja min­den nemzetközi fórumon a kambodzsai nép egyetlen törvényes képviselőjét, a Kambodzsai Népköztársaság Sarlós István pohárköszöntője Sarlós István, az MSZMP Központi Bizottságának és a Minisztertanács nevében szí­vélyesen köszöntötte a kam­bodzsai vendégeket. Rámu­tatott : — A mi népünk is mély rokonszenvvel figyeli és cse­lekvőén támogatja a Kam­bodzsai N épköztársaságban nehéz feltételek között fo­lyó országépítő és honvédő munkát. Nagyra értékeljük az elért eredményeket, azok­hoz szívből gratulálunk, to­vábbi munkájukhoz sok si­kert kívánunk. Sarlós István ezután hazai építőmunkánik feladatairól beszélt, majd a két ország együttműködéséről szólva megállapította: — A magyar Népköztársa­ság fejlődő kapcsolatai cél­jaink — a béke és a társa­dalmi haladás — azonossá­gára épülnek. Együttműkö­désünk alapját 1980 novem­berében Heng Samrin elvtárs magyarországi látogatása so­rán fektettük le. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy kap­csolataink napról napra gaz­dagodnak. A magunk részé­ről arra törekszünk, hogy le­hetőségeinkhez mérten a jö­vőben is részt vállaljunk a kambodzsai népgazdaság fej­lesztésében, megteremtsük a hosszú távú, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsola­tok feltételeit, amelyek ered­ményesen szolgálhatják kö­zös céljaink elérését. A kormány elnökhelyette­se nemzetközi kérdéseket érintve hangsúlyozta a szo­cialista országok készségét a fegyverzet csökkentését cél­zó konstruktív javaslatok megvitatására, az államok kormányát — hangoztatta közötti bizalom légkörének Sarlós István. Chan Sy válaszbeszéde Chan Sy válaszbeszédében köszönetét mondott a szívé­lyes fogadtatásért. Kijelen­tette: A kölcsönös megértés és segítségnyújtás őszinte szellemében lezajlott tárgya­lások tovább erősítették a kambodzsai—magyar baráti kapcsolatokat, a szolidari­tást és az együttműködést, amely a marxizmus—leniniz- mus és a proletár interna­cionalizmus elvei alapján tö­retlenül fejlődik tovább a jövőben is. A kambodzsai kormányfő méltatta a fejlett szocializ­mus építésében elért magyar eredményeket, majd hangsú­lyozta: — A kambodzsai nép nem felejti el soha, hogy a Ma­gyar Népköztársaság közvet­lenül felszabadulásunk után elismerte a Kambodzsai Nép- köztársaságot, és a nehéz helyzetben értékes segítséget nyújtott a kambodzsai nép­nek mind szellemi, mind anyagi téren. Hang Samrin elnök budapesti látogatása és a kambodzsai—magyar gazdasági vegyes bizottság létrehozása szilárd alapot adott napról napra erősödő baráti kapcsolatainknak és együttműködésünknek. — Jelenleg a pártunk IV. kongresszusa által kijelölt két stratégiai feladatot hajt­juk végre: megvédjük és a legrövidebb időn belül újjá­építjük országunkat — mon­dotta a továbbiakban. — Közvetlenül időszerű felada­tot jelent gazdasági életünk helyreállítása és megszilár­dítása, a mezőgazdaság fej­lesztése és a testvéri orszá­gokkal kialakított kereske­delmi együttműködés továb­bi erősítése. A három indokínai ország 1983. februári csúcstalálko­zója helyesen jelölte meg a fő történelmi kérdéseket és továbbfejlesztette a három állam szolidaritását, barátsá­gát és sokoldalú együttmű­ködését a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. Kambodzsa, Vietnam és Laosz harci szövetsége és különleges kapcsolatai új, minőségileg magasabb szint­re emelkedtek. Az elért sta­bilitás és fejlődés alapján Kambodzsa és Vietnam meg­állapodott a vietnami önkén­tes erők újabb, immár har­madik egységeinek kivoná­sáról. A kormányfő hangoztatta, hogy hazája támogatja a Varsói Szerződés Külügymi­niszteri Tanácsa legutóbbi budapesti ülésének nyilat­kozatát, s a Szovjetunió, a szocialista országok mind­azon javaslatát, amelynek célja megakadályozni az im­perializmusnak, az Egyesült Államoknak az emberiséget nukleáris katasztrófával fe­nyegető politikáját. Chan Sy befejezésül azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország baráti szo­lidaritása és együttműködé­se tovább erősödik a jövő­ben is. PANORÁMA Negyven éve történt BUDAPEST Csütörtökön hazaérkezett a Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke által vezetett küldöttség, amely július 16—25. között hivatalos látogatást tett Ja­pánban és a Szingapúri Köz­társaságban. A küldöttség tagja volt Juhász Ádám, ipari államtitkár és Herkner Ottó, külkereskedelmi miniszter- helyettes. * Befejezte hivatalos ma­gyarországi látogatását Szá­lam esz-Szabah sejk, Kuvait hadügyminisztere, aki Czine- ge Lajos hadseregtábornok, honvédelmi "miniszter meg­hívására küldöttség élén né­hány napig hazánkban tar. tózkodott. A kuvaiti küldött­ség csütörtökön elutazott ha­zánkból. BUKAREST Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke külön-külön fogadta a Buka­restben tartózkodó felső-vol­tai államfőt és a Líbiai Arab Dzsamahirija Legfelsőbb Né­pi Bizottságának titkárát (miniszterelnököt). A román vezető a kétoldalú kapcsola­tokról tárgyalt Thomas San­kara századossal a Felső-vol­tai Köztársaság Nemzeti For- dalami Tanácsának elnöké­vel, illetve Mohamed ez-Za- ruk Ragabbal. KOPPENHÁGA Dánia a vegyi fegyverek­kel kapcsolatban — csakúgy, mint a nukleáris fegyverek esetében — ragaszkodik ah­hoz a politikájához, hogy nem engedi azokat saját te­rületén elhelyezni. Hans En- gell dán hadügyminiszter a parlamentben egy képviselő kérdésére adott válaszában fejtette ki kormánya állás­pontját. LONDON A sztrájk folytatása mel­lett állt ki a brit Bányász­szakszervezet Végrehajtó Bi­zottsága. Tegnap Sheffield- ben megtartott ülésén. Arthur Scargill elnök szerint, a har­cot folytatni kell, amíg csak a szénhivatal el nem áll az általa gazdaságtalannak ítélt bányák bezárásától. PRETORIA Eredménytelenül végződtek csütörtökre virradó éjjel a Délnyugat-afrikai Népi Szer­vezet (SWAPO) és a Dél-af­rikai Köztársaság képvise­lőinek zöld-foki-szigeti tár­gyalásai a namíbiai tűzszünet megteremtésének feltételei­ről. A SWAPO azért utasítot­ta el a pretoriai küldöttség formuláját, mert az össze­egyeztethetetlen az ENSZ vo­natkozó határozataival. RÓMA Csütörtökön lezajlott az el. ső eszmecsere az Olasz Szak- szervezeti Szövetség titkárai és a magántőkések szerveze­tének vezetői között. A meg­beszélés jelentőségét egy­előre mindkét fél részéről abban látják, hogy öt eszten­dő után ismét közvetlenül — tehát a kormány képviselőjé­nek jelenléte nélkül — tár­gyalták. „A megpróbáltatások meg­értővé tesznek, de könyörte­lenebbé is. Megérteni csak a szenvedőket és elnyomottakat szabad, és minél jobban meg­értjük őket, annál keményeb­ben, ellágyulás nélkül kell folytatni a harcot minden szenvedés okai ellen.” — Ezt vallotta, s ez volt élete vezér­elve is a magyar kommunista mozgalom nagyszerű harco­sának, Ságvári Endrének. Negyven esztendeje, 1944. jú­lius 27-én áldozta fel fiatal életét. Az indulás Budapesten született, 1913. november 4-én. Amikor 1918- ban a katonák őszirózsával a sapkájukon visszajöttek a harcterekről és összetörték, vagy eldobálták puskájukat, ő hiába várta haza apját, akit 1914-ben tartalékos tisztként behívtak s a frontra vezé­nyeltek, s most távol család­jától, hadifogságban sínylő­dött. Az 1919-es Tanácsköz­társaságból is csak annyit érzékelt, hogy anyja — taní­tói oklevelét hasznosítva — állást vállalt, s őt már korán reggel magával vitte az óvo­dába. Aztán apja, dr. Ságvári Sándor (polgári foglalkozása szerint ügyvéd) 1922-ben a hadifogolycsere révén haza­került Szovjet-Oroszország- ból, ám a jómódú élet iránti igénye és sokszori kísérletei ellenére sem lett belőle „iga­zi, jól kereső” ügyvéd. Végig adósságok kísérték a család életét, az apa — kétévi súlyos betegség után — 1945-ben be­következett haláláig. Endre maga is jogot végzett. Egyetemi hallgató korában csatlakozott a haladó diák­szervezkedéshez, és tanulmá­nyai befejeztével a szociál­demokrata párt VII. kerületi ifjúsági csoportjának egyik vezetője lett. Nagyszerűen értett ahhoz, hogyan kell a fiatalokat marxista szellem­ben nevelni, harcba vinni. A kitűnően sportoló, életvidám fiatalember a legnehezebb helyzetekben is optimista maradt. A fiatalok legkülön­bözőbb rétegeit tudta közel­hozni a mozgalomhoz. A Népszava szerkesztősége mellett, ugyanabban a ház­ban egy kis szobában volt a szociáldemokrata ifjúsági mozgalom otthona; itt foly. tak híres szemináriumai, amelyeket az ifjúsági veze­tőknek tartott. „Ez az én utam” Szó volt ezeken a szemi­náriumokon világpolitikáról meg az éppen aktuális ta- noncreformról csakúgy, mint a vallásról vagy a Szovjet­unióban érvényes nyugdíj- rendszerről. Látva a szélső- jobboldal előretörésének egy­re fokozódó veszélyét, a népfront-gondolat jegyében az ifjúsági szervezetek anti­fasiszta tömörítésére töreke­dett, és a nyilas mozgalom visszaszorítására szervezett akciókat. Az illegális KMP tagjaként 1937-ben ő vezette a Tompa utcai nyilasházba összehívott gyűlés szétverésé­re az antifasiszta fiatalok tá­madását. Ezért nyolchónapi börtönre ítélték. Szabadulás után, 1940-ben a szociáldemokrata párt ke­retein belül működő forra­Ságvári Endre dalmi ifjúsági szervezet, az Országos Ifjúsági Bizottság titkára lett, s kiemelkedő szerepet töltött be a KMP ál­tal irányított függetlenségi mozgalomban is, amelynek számos megmozdulását kez­deményezte. Így például egyik vezetője volt a Batt- hyány-emiékmécsesnél 1941 októberében rendezett függet­lenségi, s a halottak napján a Kossuth-mauzóleumnál le­zajlott tüntetésnek, majd a Petőfi-szobor előtti, 1942. március 15-i nagy háborúel­lenes antifasiszta megmozdu­lásnak. A rendőrség üldözése miatt 1942 tavaszán kénytelen volt illegalitásba vonulni. Kézre- kerítésére mozgósították a rendőrségi és csendőrségi szerveket, a hatóságokat. Kommunisták és szimpati­zánsok, haladó emberek se­gítségével két éven át még­is Budapesten tudott élni, s az illegalitás nehéz körülmé­nyei között dolgozni. Az ül­dözés közepette iis hű maradt jelszavához: „Az élet cselek­vés. A jobb élet még több cselekvés. Ez az én utam.” A pártnyomdát 1943-ban ő hozta létre 'és első szerkesz­tője lett a Békepárt Béke és Szabadság című lapjának. Szervezte a pártmozgalmat, a sajtómunkát. Fegyverrel a kézben Egy illegális találkozón Budán, a Zugligeti úti cuk­rászdában törtek rá 1944. jú­lius 27-én. Egyik illegális munkatársa így eleveníti fel másnapi emlékét: „Egy fia­tal elvtárssal találkoztam, aki beszámolt arról, hogy egy katona barátjától furcsa történetet hallott. A katona előző este Budakesziről jö­vet csődületet látott egy kis cukrászda előtt. Az embe­rektől megtudta, hogy nem sokkal előbb revolveres harcban agyonlőttek egy kommunistát. Amikor ezt megtudtuk, lehetetlen volt nem arra gondolni, hogy ő az ismeretlen áldozat. Annál is inkább, mert tudtuk, hogy nála mindig fegyver van, s nem egyszer említette ne­künk, barátainak: Többé en­gem nem fognak el élve!” Valóban így, fegyverrel a kezében, a támadóival ví­vott tűzharcban esett el. Emlékét kegyelettel őrzi pár­tunk, népünk, ifjúságunk. Újlaki László Biztatóbb körülmények a második félévben (Folytatás az 1. oldalról.) tők, hogy a termelékenység közel 24 százalékkal javult a Tolna megyei Tejipari Válla­latnál. És most itt volt az új ta­nácskozás, amelyen a szocia­lista brigádok 33 vezetője, 676 dolgozó képviseletében, fel­mérve az eddig elért eredmé­nyeket, beszámolt a brigád­tagok döntéséről: lehet még valamelyest emelni az eddigi vállalásokat, vannak még tartalékok. Nem arról van szó, mintha eddig könnyű lett volna a munkájuk, de új szervezési módszerek bevezetésével, pél. dául az energiamegtakarítást, amely ebben a félévben kö­zel egy és háromnegyed mii. lió forint értékű volt — amint Frei István elmondta — az elkövetkező időben megdup­lázzák. Az ő munkaterületü­ket illetően hadd utaljunk arra, amit nem minden büsz­keség nélkül említett, az el­múlt félévben nem fizettek szennyvízbírságot. Nem akar­nak a jövőben sem. Többen is szóltak az ener­giatakarékosságról, ismertet­ték arra tett vállalásaikat, de hasonló felajánlások hangzot­tak el más területekről is. Kalmár Jánosné, a szekszárdi üzem brigádvezetője például vállalta társai nevében, hogy plusz százezer liter folyadék­megtakarítást és félmillió fo­rint értékű segéd- és csoma­golóanyag-megtakarítást ér­nek el a második félévben — az alapvállaláson felül. Lehetne sorolni még, de célszerűbb a végső döntést is­mertetni. A Tolna megyei Tejipari Vállalat — amely­nek „asztaláról” több millió ember eszik — szocialista brigádjai vállalták, hogy a közelgő évforduló és a párt- kongresszus tiszteletére az alapanyag-gazdálkodás terén 110 ezer liter folyadékot ta­karítanak meg, visszáru-meg­takarításuk 400 ezer, mellék­termék-megtakarításuk 200 ezer forint értékű lesz, az ed­dig már ismertetetteken túl és az alapvállaláson felül. Valahol itt van a magyará. zata annak, miért lettek biz­tatóbbak a körülmények a Tejipari Vállalatnál. L. Gy. Fotó: Cz. S. A kambodzsai kormányfő Budapesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom