Tolna Megyei Népújság, 1984. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-25 / 173. szám
1984. Július 25. NÉPÚJSÁG 5 Szúnyog. — a kétszárnyúak rendjébe tartozó család. nyög (Culex modestus) stb. az embert; a dalos szúnyog (C. pipiens) a Fojoik nagyobbára 1 cm-nél kisebbek. A madarakat kínozza, csak ritkán száll az emberre. A maláriaszúnyog nőstények a gerincesek vérét, a hímek növényi nedveket szívogatnak. (Anopholes maculipennis) terjeszti a malária (váltóláz) kórokozóját. Lárváik vízben élnek. A gyötrőszúnyog (Aedes véxans), a foltos szú- (Természettudományi kislexikon) Dongvabongva Ha az embert dongva, bongva körülrepkedik a szúnyogok, nemigen gondol arra, hogy melyik közülük a nőstény és melyik a hím, hogy melyik a gubacsképző, a növényi nedvszívó, sőt azt sem latolgatja senki: hány ízből állhat a csápjuk-és arra még gondolni sem merek: akad olyan ember, aki mielőtt egy jó nagyot odaütne arra a helyre, ahol a szúnyog csíp, harap, vagy az isten tudja mit csinál, elővenné a lexikonokat és összehasonlítaná: melyik lexikon mit is írt a szúnyogról? Én elővettem három lexikont. Igaz a környezetemben nem volt szúnyog. A szúnyogról csak most olvastam, de bizonyára őseimtől örököltem: ha egy szúnyog dalolni kezdett körülöttem, én menten viszketni kezdtem. Vakaróztam és figyeltem. Ügy vártam a szúnyog dalának a végét, mint inaskoromban az operaáriáét. A szúnyog éneke jobban ide. gesített. Amerre a hang ment, a fejem mindig arra fordult. A szúnyog repkedett, én szédültem a fejforgatástól, közben fogadalmat tettem: ha leszáll, akkorát ütök rá, hogy... Ha leszáll! Mert a szúnyog nem akkor száll le, amikor az ember várja. A második világháború idején az ember tudta, hogy a Stukák mikor kezdenek rászállni a célra és mikor oldják ki bombaterheiket, vagy mikor kezdenek majd ugatni a géppuskáik. A Stukák vijjogva csaptak a célra. A szúnyog, az nem! A szúnyog valahol a szoba távoli részében abbahagyja a dalolást. Nagy csend lesz. Az ember idegei megfeszülnek. Várja a szúnyog énekét, figyeli, honnan jön majd ismét a vérszomjas dongás-bongás és amint így figyel, egyszercsak valahol éles csípést érez. A szúnyog lopva megtámadta. Az ember odaüt — és a szúnyog ismét énekelni kezd. Nem hiába írja róla a Pallas Nagy Lexikona: „A legalkalmatlanabb rovarok egyike — a dalos szúnyogot tartja ennek a lexikon szerzője —, mely a vizek partjain, mocsaras helyeken nyári esténként roppant nagy számban dongva-bongva röpköd. Teste karcsú, lábai hosszúak. Hosszú két szárnya átlátszó. Szipókája hosszú és négy hegyes seriével ellátott, amelyekkel érzékenyen tud szúrni és az ember vérét szívni. Miután szipókája kis horoggal van ellátva: azért az az állat gyors elkergetésekor könnyen a bőrben marad, és így szúrása kisebbszerű bőrgyulladást okozhat. Csak a nősténynek van szipókája...” Nagy szerencséje ez az emberiségnek. De az is szerencsénk, hogy nem minden szúnyogfajta csípi az embert. Hiába írta a Pallas Nagy Lexikona, hogy a dalos szúnyog az, amely pokollá teszi nyáron az életet. A dalos szúnyog csak énekel és a madarakat csípi. A Természettudományi Lexikon szerint a gyötrőszúnyog csípi az embereket. Nem értek a szúnyogokhoz. Lehet, hogy 1897-ben még a dalos szúnyog csípte az embert, napjainkban a munkamegosztás következtében bennünket átadott a gyötrőszú- nyognak. A dalos szúnyog most énekel és a madarak vérét szívja, a gyötrőszúnyog pedig szép halkan ránk lopakodik és belénkcsíp. Én hiszek a lexikonoknak, de azért, ha döngicsélni hallom a szúnyogot a szobában — inkább a paplan alá bújok, ki tudja, hátha mégis jókedvében belémcsíp a dalos szúnyog. SZALAI JÁNOS %3 42^2^ d ^22^ Z e Az ember a repülőgépet is beveti a szúnyogok ellen. A szúnyogfelhők ritkulnak ugyan, de a vérszívók mintha csak bosszút akarnának állni rajtunk, egyre veszettebbül csípnek. Az ember ősidők óta védekezik a szúnyog ellen. A legkezdetlegesebb — az ingyenes védekezés. Ez pedig összpontosításból és egy hirtelen mozdulatból áll. Az ember a szúnyogra összpontosít és legtöbbször akkorát csap melléje, hogy a csípés és az ütés helye kipirosodik. A szúnyogháló már pénzbe kerül. Az ágy fölé feszített drágább, az ablakra feszített olcsóbb. A lyukakat úgy képezték ki a hálón, hogy a szúnyogok ne tudjanak átbújni rajtuk. A szúnyoghálók lyukait régen tervezték, a szúnyogok pedig szapora és tanulékony rovarok. Generációk alatt úgy le- kicsinyültek, hogy könnyedén átjutnak a szúnyogháló lyukain. A petróleum szaga kellemetlen az embernek. Az ember azt gondolta, ha neki kellemetlen, bizonyára az a szúnyognak is. Ezárt hát az ember lúdtollat petróleumba mártott, a füle mellé tette és kiderült, hogy a petróleum bűzétől is csak ő szenved. Aztán jött a Moszkitó krém. A moszkitók lehet, hogy elriadtak volna tőle, de a gyötrőszúnyogok. figyelembe se vették. A Szuku, az igen. A reklámfilmen ha meglátják a szúnyogok, úgy rohannak, hogy pillanatok alatt kifutnak a képből. Azt hinnénk, hogy soha vissza sem térnek, megszabadul tőlük az emberiség. De visszajönnek. És akkor az ember előveszi a legújabb csodaszert, az elektromos — a villanyárammal, működő több ezer forintba kerül, az elemmel működő lényegesen olcsóbb — szúnyogriasztó készüléket. Ez az ember számára hallhatatlan hangokkal riasztja el a szúnyogokat. Az itt felsoroltak egyedi védekezésre alkalmasak. A nagy közösségeket: a városok lakóit, az üdülő dolgozókat — a tanácsok védik. Szekszárd lakosságát évente kétszer. Tavaly helikopter szórta a permetet a városra, idén a szedresi termelőszövetkezet repülőgépe támadt a mit sem sejtő szúnyogokra. Az embereket a tanács lapunkon keresztül értesítette, hogy szúnyogirtás lesz. Az emberek elbújtak, bezártak ajtót, ablakot és kizártak minden szúnyogot. A védtelen szúnyogokra szállt a drága permet. Kétszeri szúnyogirtás — 150 ezer forintjába kerül a városnak. Jutányos áron, repülővel. Helikopterrel drágább. Évek óta — évente kétszer irtják ily módon a szúnyogokat. Minden évben bőven maradt nekünk is agyoncsapni- való. Az irtás ellenére az idén sem maradunk társadalmi munka nélkül. (SZ) BarátságRezdeményezők Hogy mi jut eszembe a szúnyogokról ? Először is a tegnapi, a tegnapelőtti szúnyogcsípéseim emléke, melyeket nemcsak gondolataimban tudok felidézni, hanem szemmel látom, érzőidegeimmel érzem, s közben vias- kodok magammal: vakarjam-e vagy ne? Közben rémesen ideges vagyok, mert a jókorára nőtt szúnyog- dudorok igen kellemetlenek: szúrnak, csípnek, égnek. .. sőt próbára teszik akaraterőmet is. Hát azért sem vakarom meg! De mire ezt leszögezem magamban, máris Ott a kezem, s körmöm ideges bizsergését érezve tudom, ha kétszer végighúzom rajta, néhány percre nyugtom lesz. Talán el is felejtem a csípést. De csak azt az egyét. S mi lesz a többivel? Aztán halkan elkezdem dúdolni a „Megfogtam egy szúnyogot, Nagyobb volt a lónál...” Hát az engem csípők izony nagyobbak. De a lózsírt biztosan nem szeretném... Hát ebbe bele kell tébolyodni. Mert mit képzel ez a parányi jószág? Kifog rajtam? De rájövök, hogy bizony ki. Mert hiába töltöm estéim egy részét a szúnyogok összekapkodásával, azok éjjel mégis befondorkodnak szobámba, hiába a szúnyogháló, a függöny. Halál rájuk! gondolom, s reménykedem, majd csak eljön a szúnyogirtás ideje. S erről a tavalyi irtás jut eszembe. Egyedül voltam otthon. Otthon, az új lakásban, ahova egy-két hete költöztünk. Szép csöndesen teszek-veszek, egyszer csak a függőfolyosó felől, a faiunkon égtelen kopácsolást hallok. Kimegyek. Szomszédom -létrán áll, s közvetlenül az ajtónk mellett szögei valamit. Felesége pedig adogatja a szerszámokat. — Tudjuk, hogy -nincs itthon a férje. Ma pedig szúnyogirtás van. Ezért -gondoltuk, beszúnyoghálózzuk a szellőző nyílást. Mert irtáskor bizony mindenhova be- menékülnek. — mondja a szomszéd, s kopácsol tovább. Gondolom, hogy lám, milyen hasznos kis jószágok a szúnyogok, ök is képesek arra, hogy barátságot kezdeményezzenek ezekben a kissé szürke, soklakásos házaikban. Persze, azt is mondom, hogy amennyiben figyelnénk egymásra, szúnyogok nélkül is -menne a barátko- zás, az egymás segítése, mely esetenként néhány kedves szóban is kifejeződhet. V. H. M. kísérletek - szúnyogok ellen A szúnyogok a dobozukba helyezett nedves és hideg (balra) meleg és száraz (középen), nedves és meleg (jobbra) szövetdarabok közül az utóbbira szállnak. Tudományos Legtöbben az idén is szenvedjük nyári pihenésünk megrontóját, a vérszomjasán körülöttünk keringő szúnyogsereget. A tudomány és a technika igyekszik ellenük sok mindent „bevetni”, de igazán jó -megoldás máig sincs. A helikopteres vegy- szerpermetezíés i-s csak ritkítja a szúnyogállományt, ugyanakkor óriási -kárt okoz a hasznos rovarokban. Reményekre jogosít -a különféle szúgonyriasztó szerek használata, amelyek kidolgozását sokrétű kutatómunka előzte meg. Célja a szúnyogok felderítő repülésének, valamint támadási taktikájának -a kiismerése volt. Tény, hogy a szúnyogok viszonylag gyorsan és biztosan derítik fel és támadják meg áldozataikat, az embert és a meleg vérű állatokat. A felderítés első mozzanata a keresés. Dobozba zárva... A szúnyogok — ha nem nagyon éhesek — hosszú ideig nyugodtan maradnak, nem indulnak zsákmányszerző útra. Mozgékonyságukat kísérletekkel visgálták: zárt dobozba helyezték őket. Azt tapasztalták, hogy a szúnyogok többsége -a falakon helyezkedik el, s -körülbelül egy óra kell ahhoz, hogy a teljes seheg fele helyet változtasson. Megfigyelték azonban, hogyha a kísérleti dobozban -a szén-dioxid töménységét növelik,,hatására ez a rendezetlen mozgás felgyorsul, s a szúnyogok fele már öt perc alatt helyet változtat. A kísérletek tanulsága az, hogy a szén-dioxid, amelyet az -ember és a meleg vérű állatok is kilélegeznek, fokozza a szúnyogok ingerlékenységét 's gyakoribb mozgásra, -repülésre ösztönzi őket. Ez a mozgás azonban még mindig csak véletlen- szerű, sőt a tevékenység fokozódása csak átmeneti. Ha a szén-dioxid szintjének emelkedését nem követi valamilyen más, embernek vagy állatnak a jelenlétére utaló inger, a szúnyog megnyugszik, s már újabb széndioxid-mennyiség sem növeli -aktivitását. Azt mondhatjuk, hogy a szúnyogok ideg- rendszere közömbössé válik a szén-dioxid nagyobb meny- nyi-ségére. A -szúnyog tehát megszokja, hogy valamilyen — számára közömbös okból — több -szén-dioxid -került a környezetébe. Éppen ezt a hoz- zászoktatást használja ki a riasztószerek egyik csoportja. A szúnyog alkalmazkodása -már e szereik hatására gyorsan bekövtkezik, így az emberről nehezebben kap szimatot, akkor sem reagál, ha a szén-dioxid megszaporodása egyébként az ember közelségét jelezné számára. De ha nem a szén-dioxid, akkor milyen inger készteti a szúnyogot felderítésre, milyen nyomot követve jut el áldozatához? A régebbi elképzelés szerint az ember, illetve az állat bőrének sajátos szaganyaga vonzza- a szúnyogokat. De ezt az elképzelést nem erősíti meg semmi: eddig még nem találtak ilyen anyagot. Egyszersmind megállapították azt is, hogy a szúnyogok nem okvetlenül az élő bőrt keresik. Az említett kísérleti dobozba három szövetdarabot helyeztek: az egyik nedves és hideg, a másik meleg és száraz, a harmadik nedves és meleg volt. A szúnyogok főként erre az utóbbira szálltak, s még akkor is sokuk választotta ezt, amikor .közvetlenül mellette emberi kéz nyúlt be a dobozba. Az, hogy a meleg és nedves szövetdarab olyan erős keresési ingert keltett a -szúnyogokban, mint az élő emberi bőr, azt jelenti: a felderítésben nem valamiféle jellegzetes szag irányítja őket! Maga az emberi bőr nedvessége és melege az a nyom, amely a szúnyogot irányítja. Ez magyarázza azt is, hogy miért kedvelik a szúnyogok az egyik embert jobban, a másikat kevésbé. A hidegebb és szárazabb bőrűek kevesebbet szenvednek a szúnyogcsípéstől, mint a melegebb és nedvesebb bőrűek. Hogy ez mennyire így van, azt -kísérletek is bizonyítják: az előbbi dobozba benyújtott, az előbbi jellegeiben -különböző két kéz egyikére több, a msáikára kevesebb szúnyog szállt. És a légáramok... A természeti környezetben a szúnyogok felderítő tevékenysége nem volna -egyszerű feladat, hiszen a hő és a nedvesség ingerét távolról kell felismerniük, majd követniük. De segítségükre vein ebben az a fizikai jelenség, hogy a hő a levegőben áramlás révén is terjed. A meleg felületekkel — például az emberi testtel — érintkező, attól egy kissé felmelegedett levegőréteg helyet cserél a környezetében lévő kisebb hőmérsékletű -levegővel, így állandó, enyhe légáramlás jön létre. Az izzadó, meleg testfelületről távozó légáramlatok páratartalma és hőmérséklete persze különbözik a levegő többi részétől, mégpedig minél közelebb vannak a testhez, annál jobban. A szúnyog a nagyobb meleg és nedvesség felé haladva köny- nyen rátalál az emberre. Mesterséges légáramlatokat létrehozva megállapították, hogy a véletlenszerűen repkedő szúnyogok az áramlási övezethez érve követik a nedves légáramlatok irányát. Ha a légáram egyre hidegebb és szárazabb -lesz, megfordulnak, és ellentétes irányba repülnek: a légáramlás forrása felé. Miután sikerült kikémlelni a szúnyogok e viselkedését, megkísérelték befolyásolni ezt a szinte automatikus programot. Becsapott érzékszervek Az általunk -kilélegzett levegő -szén-dioxid szintjét, bőrünk hőmérsékletét és nedvességét nemigen tudjuk csökkenteni, más módot kell tehát találnunk. Például átmenetileg vagy véglegesen megbéníthatjuk a szúnyog azon érzékszerveit, amelynek a nyomkövetésben szerepük van. Sikerült is megtalálni a szúnyognak azokat az érzékszerveit, amelyek a páratartalom változását érzékelik. A fejből előre álló csápban, annak is a szőrszálaiban vannak olyan idegsejtek, amelyek érzékelik a nedvesség, a páratartalom változásait. Működésüket mikroelektró- dos vizsgálatokkal követték nyomon. Így tisztázták, hogy a sejtek a levegő páratartalmának növekedésére szaporodó elektromos kisülésekkel reagálnak. Az idegsejtek működését különféle vegyi anyagokkal próbálták gátolni. Találtak is néhányat, amelyek hatására a kisülések a páratartalom növekedésekor nem gyorsulnak. Ez azt jelenti, hogy a szúnyog — rosszul érzékelve a változást — nem tudja követni a légáramlást a bőrig, eltéved, vagy csak véletlenül száll rá az emberre.
